a biomassza energetikai hasznos t sa n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A biomassza energetikai hasznosítása PowerPoint Presentation
Download Presentation
A biomassza energetikai hasznosítása

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 50

A biomassza energetikai hasznosítása - PowerPoint PPT Presentation


  • 169 Views
  • Uploaded on

A biomassza energetikai hasznosítása. 2008. Május 8. Kaszás Csilla kaszas@lgenergia.axelero.net. Ütemterv. Április 10. – biomassza fogalma, bevezetés – hasznosítás lehetőségei – hazai potenciál

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A biomassza energetikai hasznosítása


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
    Presentation Transcript
    1. A biomassza energetikai hasznosítása 2008. Május 8. Kaszás Csillakaszas@lgenergia.axelero.net

    2. Ütemterv • Április 10. – biomassza fogalma, bevezetés – hasznosítás lehetőségei – hazai potenciál • Április 17. – biomassza előkészítése: pelletálás, brikettálás – közvetlen tüzelés – pirolízis • Május 8. – biogáz – bioetanol – biodízel

    3. Biogáz Szerves anyagok anaerob fermentációja Összetétel: 50-80% CH450-20% CO2 <1% H2S (deszulfurizáció) <1% O2 <1% H2

    4. Biogáz előállításának alapanyagai • Állati(szarvasmarha) ürülék/szűkebb értelemben vett biogáz/ • Szennyvíziszap /szennyvíztelepi gáz/ • Kommunális hulladék szerves része /depóniagáz/

    5. Adalékanyagok • Növényi hulladékok (kukoricaszár, szalma, fű ...stb.) • Energianövények • Élelmiszeripari hulladékok • Ételmaradékok

    6. Biogáz képződése • Hidrolízis • Savképződés • Acetogén fázis • Metánképződés Fehérjék Zsírok Szénhidrátok Aminosavak Zsírsavak Glükóz Kis szénatomszámú szerves savak, alkoholok Hidrogén, széndioxid, ammónia Ecetsavak CH3COOH Metán, széndioxid, víz

    7. A folyamat feltételei (1) • Anaerob • Nedvesség: >50% • Hőmérséklet: • Pszikrofil <30°C • Mezofil 30-40°C – kevésbé érzékeny • Termofil 40-55°C – nagyobb gázkihozatal • Tartózkodási idő: 15 – 100 nap • pH: 7,5

    8. A folyamat feltételei(2) • Tápanyag: optimálisan 1-3 kg/m3/nap • Segédanyagok: oldott nitrogénvegyületek, ásványok, nyomelemek – trágyában megtalálható • Optimális C:N arány 20:1 – 40:1 • Fertőtlenítőszerek és antibiotikumok minimalizálása • Állandó körülmények

    9. Biogáz erőmű felépítése biogáz Utó-fermentor Trágya- tároló fermentor trágya Előké-szítés adalék Villamos energia gázmotor hő Lakóépületek, istállók, üvegházak fűtése, hmv, terményszárítás…

    10. Biogáz erőmű elemei • Trágya tárolása megkezdődik a metánképződés csökkentve a biogáz-hozamotállatok egészgégére károsüvegházhatás: 1t CH4 ~ 20-21t CO2 • Fermentor szigetelése (víz, gáz, hő)

    11. Adalékanyag előkészítése • Mechanikai előkészítés: aprítás/darálás/őrlés • megelőzni a szivattyú eltömődését • nagyobb felület – jobb hozzáférés • Melegítészsírok dermedését megakadályozni • Hőkezelés: pasztörizálás (70°C 1h)patogének (szalmonella, kóli, streptococcus, staphylococcus, paratuberkolózis…)

    12. Szubsztrátum keverése • Baktériumok behatolását segíti a friss anyagba • Állandó hőmérséklet biztosítása • Üledék-képződés megakadályozása • Gáz-buborékok eltávolítása, helyükre friss tápanyag juttatása – fokozva ezzel a baktériumok anyagcseréjét

    13. Gázmotor • Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés 60% 30% • Folyamatos üzem: kisebb motor, kisebb beruházás • Csúcsidőben üzemeltetés: több bevétel • Biogáz (feldolgozás után) alkalmas: • üzemanyagnak, • hálózati betáplálásra. Gyakorlatban nem alkalmazzák.

    14. Szubsztrátum összetétele • Szárazanyag-tartalom (DM) • Szervesanyag-tartalom (OM) • Maximális biogáz-kihozatal (m3/t ODM)

    15. Adalékanyagok • Kb. 15% szárazanyag-tartalom még jól kezelhető • Kihozatal növelése

    16. Rothasztott iszap • Növények által felvehető nitrogénvegyületek mennyisége nagyobb • A lignin (humusz-jellegű) összetevő nem csökkent • Kevésbé szagos • Homogénebb • Kevesebb patogén és mag

    17. Méret szerinti csoportosítás • Kis méretű: 5-100 m3; 100-1000 tÁzsiában használjákNincs szigetelés, keverés, fűtés • Közepes méretű: 100-800 m3; 1e-15e tÖnálló farmok/gazdaságok • Ipari méretű: >15e tfermentálási maradék további kezelése: jó minőségű trágya előállításaélelmiszeripari (koncentráltan, nagy mennyiségű) szerves hulladékok kezelése

    18. Fermentor-típusok: folyamatos túlfolyó Utó-fermentor(meglévő trágyatároló) • A fermentorban csak minimális ideig tartózkodik az anyag; • Kisebb fermentor: kisebb bekerülési költség • Az utó-fermentor, illetve egy előtároló látja el a tárolás feladatát.

    19. „Batch” fermentor • Zárt rendszerként funkcionál • Kimerülése után az anyag 5-10%-a a tartályban marad • Állandó biogáz-hozam eléréséhez több fermentor szükséges

    20. Fél-folyamatos • A fermentor tárolásra is használható, amint megtelik, folyamatos fermentorként kezd működni • Rövidebb tartózkodási idő: kisebb gázkihozatal tároló

    21. Fekvő hengeres kialakítás • Kisebb acél tartály: 50-150 m3 • Külső biogáz tároló • Csak függőleges keverés: • teljesen kirohasztott iszap távozik; • rövidebb tartózkodási idő; • jobb gázkihozatal; • jobb fertőtlenítő hatás

    22. Álló hengeres kialakítás • 300-1500 m3 • Acél vagy beton • Külső (szubsztrátum) vagy belső fűtés • Biogáz tárolással együtt vagy külön

    23. Mezőgazdasági alapanyagokra épülő biogáz erőművek Magyarországon • Nyírbátor: 2002. december; 2,5 MWe • Pálhalma: 2007. december; 1,7 MWe + hő(állattartó telep, irodaház fűtése, klimatizálása) • Kenderes-Bánhalma: 2007. szeptember; 1 MWe + 0,7 MWth • Klárafalva: 2007. december 0,5 MWe

    24. Depóniagáz • Szigetelt, fedett tároló • Kommunális szerves hulladék • Kis létesítési, fenntartási költség • pszikrofil • 10-25 év • 50-200 m3/t • 50-200 kWe gázmotor • Hulladéklerakók hatékonyabb kihasználása

    25. Szennyvíziszap • Ülepített, sűrített szennyvíz • Kb. 700e t/év Magyarországon • 60% lerakás, 40% mezőgazdasági hasznosítás • 20% komposztálás • 20% talajba injektálás • Fermentálás költséges, de környezetvédelmileg legkedvezőbb lehetőség

    26. Bioüzemanyagok • Bioetanol (C2H5OH) • Biodízel: növényolaj-zsírsav-metilészter • (Növényi olaj - 95-97% triglicerid)

    27. Bioüzemanyagok előnyei: • Könnyebben lebomlanak, így kevésbé veszélyeztetik a környezetet (hátrány is: csak 6-12 hónapig tárolható) • Az előállítás és a felhasználás (optimálisan) egy régióban történik, a szállítás nem jelent kockázatot • Multifunkciós gazdaságok

    28. Elvárások a bioüzemanyagokkal szemben • Elfogadható előállítási költség • Elegendő mennyiségben legyen gyártható • Életképes infrastruktúra • Használható legyen belsőégésű motorokban • Szignifikáns széndioxid-megtakarítás • Összességében is kisebb kibocsátás

    29. Európa Tanács célkitűzései (2007. március 9.) 2020-ra: • - 20% üvegházhatású gáz emisszió • + 20% energiahatékonyság növekedés • 20% megújuló energiahordozó részaránya • 10% bioüzemanyag részaránya • Magyarország: • 2006: 1,7% bioüzemanyag részarány • Cél: 2010-re 5,75% • Töltőállomáson az 5%-nál nagyobb bioüzemanyagtartalmat kell feltüntetni

    30. Biodízel-gyártás alapanyagai • Napraforgó • Repce • Szója • Pálmák • Használt sütőolaj • (Állati zsiradék)

    31. Biodízel előállítása • Sajtolás • (repce, napraforgó) mag olajtartalma 45-50%; 85-90%-ban nyerhető ki • Észterezés metanollal • Glicerinhez kapcsolódó zsírsavak lehasítása

    32. Sajtolás • Csigás sajtoló – kisebb teljesítmény • Sajtoló őrlés (olajmalmok) • Melléktermék: olajpogácsa - takarmány • Utókezelés: • Szűrés • nyálkamentesítés

    33. Növényolaj kontra gázolaj • nagyobb sűrűség, • kb. nyolcszor nagyobb viszkozitás (rosszabb porlaszthatóság), • kisebb cetánszám (rosszabb gyulladási hajlam), • kisebb fűtőérték (nagyobb hajtóanyag-fogyasztás), • nagyobb hidegszűrhetőségi határhőmérséklet (alkalmazási korlát kis hőmérsékleten), • szabad zsírsav-tartalom (korrózió előidézése), • kisebb kéntartalom

    34. Növényolajok jellemzői

    35. Növényolaj és dízel molekulaszerkezete

    36. Átészterezés • Lúgos katalizátor • Savas katalizátor • Enzimkatalitikus • Etanollal is végezhető • Drágább • Nem terjedt el • Metanol (fa-szesz): • fa száraz desztillációjával • Fosszilis eredetű szintézisgázból

    37. Folyamatos észterezési technológiai vázlat

    38. Átészterezés után • Ülepítés • Nehezebb fázis: glicerin, katalizátor, zsírsavak sói (szappanok) • Észterfázis: növényolaj-metilészter + kevés szappan és katalizátor • Tisztítás

    39. Biodízel kontra dízel • Teljesítmény közel azonos • Szénhidrogén és korom-emisszió kisebb • Jó kenőképesség • Jó gyulladási hajlam – kis motorzaj • Nem mérgező • Nem robban • Víztartalom – korrózió • Szabad OH csoport – színesfém korrózió • Bizonyos esetben nagyobb NOx emisszió • Kipufogógáz büdös – oxidáló katalizátor kell

    40. Biodízel bekeverése • 20%-ig nem okoz problémát • EN 14 214:2003 szabvány • Tiszta formában enyhe oldószer • Nagyobb arányban használva (30%) átalakítások: gumicsövek, tömítések

    41. Biodízel Magyarországon • Kunhegyes 3500 t/év • Bábolna 25000 t/év • ... • Komárom 150000 t/év • MOL 120e t-t kötött le • Repce, napraforgó, használt sütőolaj • 120 km-es vezeték Százhalombattai finomítóba • 2008. január 1-je óta 4,4 %-os biodízel tartalmú gázolajat tankolunk

    42. Bioetanol előállítása • Alkoholos fermentáció C6H12O6 → 2 CH3CH2OH + 2 CO2 • Alapanyag • Cukor: cukorrépa • Keményítő: kukorica, gabona • Cellulóz: fa, szalma, papír

    43. Cellulóz-alapú nyersanyagok előkészítése • Egylépcsős töménysavas eljárás • koncentrált ásványi sav (pl.: kénsav) hozzáadása, • 100C alatt • rozsdamentes anyagok miatt drága • Sav-visszanyerés probléma • Kétlépcsős hígsavas eljárás • Enzimes hidrolízis

    44. Keményítő-tartalmú anyagok • Előáztatás • Keményítő kiszabadítása a sejtszerkezetből (feltárás): gőzölés • Cefre cukrosítása (keményítő bontása) enzimekkel: maláta vagy preparátum • Szakaszos (kádakban) • Folyamatos

    45. Alkoholos fermentáció • Oltóanyag szaporítása színtenyészetből • Előzetesen pH és szárazanyag-tartalom beállítása • Hőfelszabadulással jár a fermentáció, hűtéssel szabályozzák • Időtartam: 40h

    46. További kezelések • Szeszlepárlás • Fermentáció után 7-11% alkohol • Több lepárlóoszlop összekapcsolása: • Tisztább szesz • Nagyobb költség • Nyerszesz finomításaegyéb alkoholok, aldehidek, savak, észterek • Víztelenítés (3,5-5%) • Kalcium-klorid • Nyomásváltoztatás • Azeotróp desztilláció (benzol adagolása)

    47. Bioetanol kontra benzin • Jobb kompressziótűrés • Energiasűrűség 20%-kal kisebb • Gumit károsítja • Benne lévő víz(-ben oldott oxigén) megtámadja a magnézium, aluminium felületeket • Kenőképessége gyenge • 15-20%-ig nem okoz problémát a bekeverés

    48. Bioetanol Magyarországon • Szabadegyháza: „GreenPower E85” bioüzemanyag gyártás, 85% bioetanol • 210-230 Ft/l • Kizárólag átalakított motorokba! (vezérlőegység programja, befecskendező fúvókák, benzinnyomás) • Százhalombatta MOL 50e t/év

    49. E85 töltőállomások az országban

    50. Köszönöm a figyelmet