KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

1. KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCSOK LEHETSÉGES SZEREPE A KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSBEN

2. Tartalom • A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága • Szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele • Intézményi és szabályozási megoldások: a „szabályalapú” költségvetés a gyakorlatban • A költségvetési tanácsok lehetséges szerepe a középtávú költségvetési tervezésben; A magyar Költségvetési Tanács makroszintű előrejelző szerepének lehetőségei

3. Tartalom • A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága • Szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele • Intézményi és szabályozási megoldások: a „szabályalapú” költségvetés a gyakorlatban • A költségvetési tanácsok lehetséges szerepe a középtávú költségvetési tervezésben; A magyar Költségvetési Tanács makroszintű előrejelző szerepének lehetőségei

4. Miért van szükség a „szabályalapú” költségvetésre? • a tartósan magas államháztartási hiány velejárója a külső eladósodás, ez az egyensúlytalanságok válságszerű korrekciójának veszélyét hordozza; • a tartós hiány és a növekvő eladósodás csökkenti a megtakarításokat ; • a csökkenő megtakarítások megnövelik a reálkamatokat; • az államháztartás magán (beruházási) forrásokat von el, ami hosszabb távon visszaveti a foglalkoztatottságot, csökkenti a tőkeállományt; • a magas, vagy növekvő ikerdeficit ( az államháztartás és a folyó fizetési mérleg tartós hiánya) mérsékli a növekedés lehetséges ütemét, emeli a reálkamatokat, így kétszeresen is nehezíti az adósságszolgálatot és hozzájárul az adósság növekedéséhez; • a magas költségvetési hiány és adósság a beruházások csökkenéséhez vezet (részben a vállalatok hitelpiacról való kiszorulása, részben a magasabb jövőbeli adókat érintő várakozások miatt), ami alacsonyabb növekedéssel jár együtt; • a túlzott újraelosztás magas adószintet eredményez és pazarló jellegű lehet a közszféra; • a magas adószint károsan hat a foglalkoztatásra, a humántőkébe való beruházásra, ugyanakkor ösztönzi az adóelkerülést, ami az adózók számának szűkülése és az ebből következő magasabb adókulcs révén visszafogjaa növekedést.

5. A „szabályalapú” fiskális politika több mint a költségvetés készítésének és végrehajtásának szabályozott folyamata • Az elmúlt évtizedekben a feltörekvő és a fejlett országok sorában állt elő a költségvetési túlköltekezés, a fenntarthatóság problémája, az adósság növekedése, aminek következményeit a válság súlyosan elmélyítette. • Alkalmazásától azt várják, hogy általa az egyensúlyi feszültségek visszaszoríthatók, megteremthetők a tartós államháztartási finanszírozhatóság, majd a fenntartható fejlődés feltételei. • A szabályalapúságazt jelenti, hogy törvényekbe, alkot-mányos előírásokba foglalják – numerikus szabályok for-májában, meghatározott eljárásrend szerint tervezve és intézményesen ellenőrizve– a költségvetés kiadásait és bevételeit, hiányának, eladósodottságának mértékét.

6. Tartalom • A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága • Szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele • Intézményi és szabályozási megoldások: a „szabályalapú” költségvetés a gyakorlatban • A költségvetési tanácsok lehetséges szerepe a középtávú költségvetési tervezésben; A magyar Költségvetési Tanács makroszintű előrejelző szerepének lehetőségei

7. A felelős költségvetési politika céljait nemcsak az éves, hanem a középtávú költségvetési tervezésben is érvényesíteni kell A cél • az államadósság hosszú távon fenntartható szintjének elérése, • a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása, • az állami újraelosztás mértékének optimalizálása. Alkalmazása elősegíti • a költségvetés egyensúlyi állapotának fenntartását, • az ország regionális és globális versenyképességének erősítését.

8. A felelős költségvetési politika lényeges elemei • költségvetés-politikai szabályok, amelyek egyenleg-célokat és azok elérését szolgáló tervezési követelményeket határoznak meg (például a bevételek és a kiadások adósságszolgálat nélküli egyenlege nem lehet negatív) • a költségvetési fegyelmet és átláthatóságot biztosító eljárási szabályok (például hatásvizsgálatok előírása) • a költségvetési fegyelmet és átláthatóságot biztosító intézményesfeltételek megteremtése, amelynek meghatározó garanciája a „független pénzügyi intézmény”(Independent FiscalInstitution, IFI), ami többféle formában, szakmai hátérrel működhet.

9. A gyakorlatban a szabályalapú költségvetési felelősség rendszere azt jelenti, hogy • költségvetés-politikai szabályokat (például a költségvetés egyensúlyban tartására kiadási plafonokat) alkalmaznak, • költségvetési-eljárási szabályokat (például középtávú költségvetési tervezést, pótlólagos kiadásokra kötelező ellentételezést) vezetnek be, • átláthatósági normákat (például eredményszemléletű számvitel, beszámolási rendszer) érvényesítenek, • intézményes garanciákat teremtenek az átláthatóság érvényesülésére és a szabályok betartására, illetve makro- és mikrogazdasági „felügyeletére” (például az adott ország számvevőszéke mellett – vagy esetleg annak szervezetén belül – a kormánytól független költségvetési véleményező szerv/költségvetési tanács/ működtetése).

10. Tartalom • A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága • Szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele • Intézményi és szabályozási megoldások: a „szabályalapú” költségvetés a gyakorlatban • A költségvetési tanácsok lehetséges szerepe a középtávú költségvetési tervezésben; A magyar Költségvetési Tanács makroszintű előrejelző szerepének lehetőségei

11. A megoldás az általános keretrendszer alkalmazásával is országonként más és más • A szabályalapú költségvetés a numerikus, eljárási és (átláthatósági) szabályokon továbbá felügyeleti és (esetleges) szankcionáló mechanizmusokon, intézményes garanciákon keresztül a költségvetési felelősség általános keretrendszerétjelenti és nem uniformizált kötelezettséget. • E szabályokból és mechanizmusokból, a lényegi, meghatározó elemek alapulvételével, az adott ország közjogi, államszervezeti rendszerével harmóniában, a sajátosságokra figyelemmel lehet felépíteni egy országban a gyakorlatban alkalmazott megoldást.

12. A Független Pénzügyi Intézmény pozíciója, feladata • A közjogi rendszeren túl az adott ország államháztartásának állapota, az aktuális problémák, pénzügyi fegyelem helyzete (a „fiskális alkoholizmus” foka) határozza meg az IFI közjogi státu-szát, hatáskörét, „típusát” (például tanács, számvevőszék, par-lamenti hivatal, stb), szervezeti felépítését, súlyponti feladatait (például, hogy publikál-e „hivatalos” előrejelzéseket), szakmai hátterét, beavatkozási felhatalmazásait, véleménye hasznosu-lásának formális és tekintélyi mechanizmusait. • A fentiek egyben azt is jelentik, hogy az IFI-k maguk is változnak, alkalmazkodnak. • Hiba kimondani egyik vagy másik megoldásról, hogy jó vagy rossz, helyén kell kezelni a „bestpractice” fogalmát, a nemzetközi szervezetek ajánlásait. • Kockázatos egyik vagy másik ország gyakorlatának másolása.

13. A költségvetés betartásán őrködő, független fiskális intézmények 2014. január 1-én az Európai Unióban, EU-13 országcsoport (2004-2013 között csatlakozott országok) Forrás: DG-EFCIN/Intézményi honlapok/Saját szerkesztés

14. I. A költségvetés betartásán őrködő, független fiskális intézmények 2014. január 1-én az Európai UnióbanEU-15 országcsoport (2004 előtt csatlakozott országok) Forrás: DG-EFCIN/Intézményi honlapok/Saját szerkesztés

15. II. A költségvetés betartásán őrködő, független fiskális intézmények 2014. január 1-én az Európai Unióban EU-15 országcsoport (2004 előtt csatlakozott országok) Forrás: DG-EFCIN/Intézményi honlapok/Saját szerkesztés

16. Tartalom • A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága • Szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele • Intézményi és szabályozási megoldások: a „szabályalapú” költségvetés a gyakorlatban • A költségvetési tanácsok lehetséges szerepe a középtávú költségvetési tervezésben. A magyar Költségvetési Tanács makroszintű előrejelző szerepének lehetőségei

17. Nemzetközi gyakorlat I. • Alapelv, hogy a középtávú tervezés kormányzati felelőssége alkotmányosan nem osztható meg, s ez határozza meg az IFI-k közreműködését. • Az IFI-nek aközéptávúköltségvetési tervezésben betöltött köz-vetlenszerepe makro-szintű előrejelzések, kivetítések szabályozottközreadásában, illetve az ezek alapján megfogalmazott – a kormányzat számára nem kötelező – ajánlásokban, a tervezési folyamathoz kapcsolódó – különböző mélységű – formális és informális részvételben ölt testet. • A gyakorlat sokszínű, változó szakmai irányultságú. (Például alternatív, több éves makrogazdasági pálya számítása, vagy az alapprognózis alapján a költségvetési pozíciók előrejelzése.) • Az EU központi intézményei – különböző szakmai, összehasonlíthatósági, kockázat-előrejelzési, képesség-hatáskör harmóniája, stb. meggondolásokból – szorgalmazzák az IFI-k (tartalmi és közzétételi kérdésekben is szabályozott) az egységes és kötelező előrejelző feladatát.

18. Nemzetközi gyakorlat II. • Az EU-ban vannak olyan országok, ahol az előrejelzés ma is, hagyományosan vagy szabály által kötelezővé téve az IFI fel-adatának szerves része. (Például UK, Hollandia), és van ahol az IFI alkalomszerűen, amikor indokoltnak látja, ad közre ilyen dokumentumot (Portugália, Lengyelország). • Ahol az IFI alapfeladata az éves tervezéshez kötődik, ott is ké-szül – különböző mélységben és tartalommal – olyan elemzés, ami részben vagy teljességében előretekint, és ez lehet publi-kus, vagy csak a megalapozásra szolgáló, belső felhasználású. • A különböző előrejelzések, érzékenységi vizsgálatok készítésé-ben általános a nemzetközi standardok alkalmazása. • Gyakorlat, hogy a középtávú előrejelző feladatok megoldásába – például, ha a gazdaság különböző szegmensei elemzés tárgyát képezik - az IFI szakmai hátterét képező szervezeti kapacitásokon túl külső szervezeteket is bevonnak.

19. A Költségvetési Tanács makrogazdasági, államháztartási előrejelző szerepének lehetőségei • A Tanács mai feladatai hangsúlyozottan az éves költségvetési folyamatokhoz, illetve azok megvalósulása értékeléséhez kapcsolódnak. • A Tanácsnak az adott törvényi keretek között (Gst. 23.§ (1) bekezdés e) pont) is megvan alehetősége, hogy a középtávú tervezés fejlesztéséhez, a középtávú elképzelések jobb megalapozottságához,saját elhatározásból – jelenleg is megteheti - középtávú kitekintést készítsen, ehhez nincs szükség a törvény módosítására. Ez azonban most nem kötelező feladata a Költségvetési Tanácsnak, és jelenleg az ilyen törekvései közvetetten és nem rendszeresen közreadott külön kivetítésekben valósulnak meg. Ezzel összhangban - véleményében mindenkor tükröződnek azok a hatáskörében készített – középtávú kitekintést is tartalmazó, a KT honlapján is rendszeresen közreadott – tanulmányok, amelyek az ÁSZ és az MNB hatáskörében, illetve a KT titkársága megbízása alapján makrogazdasági összefüggésekben külső kutatóintézetek készítenek. 2013-ban három, 2014-ben hat tanulmány készül. - A Tanács az éves költségvetéshez kapcsolódó véleményében és a stabilitási törvényből következő hozzájárulása megalapozásában kockázat-elemzések sorát használja fel és ennek alapján, hosszabb távra is előretekintve alakítja ki álláspontját. • A Tanács törekvése, az EU Bizottság elemzőképesség erősítése iránti elvá-rásaival is összhangban,hogy szükség esetén, távlatilag, külön is közreadjon előretekintő értékeléseket az államháztartás makrogazdasági alappályájának várható alakulásáról, illetve a középtávú költségvetési pozíciókról.

20. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!