Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet

1. Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Dr. Nagy János egyetemi tanár rektor Dr. Huzsvai László egyetemi docens Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens Dr. Megyes Attila egyetemi tanársegéd

3. NAPKÖZEL 147 000 000 km NAPTÁVOL 152 000 000 km A Föld pályája a Nap körül TÉL TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG Márc. 21. TAVASZ TÉLI NAPFORDULÓ Dec. 21. NAP NYÁRI NAPFORDULÓ Jún. 22. ŐSZ NYÁR ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG Szept. 23.

5. A világ országai

8. A Föld megvilágítása NAPSUGARAK III. VI. XII. IX.

9. ZENIT Ny A látóhatár síkja D É K NADIR A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, dec. 21. hmax=19° Nappali ív (8 óra) Éjszakai ív (16 óra)

10. ZENIT Ny A látóhatár síkja D É K NADIR A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, márc. 21. hmax=42°30’ Nappali ív (12 óra) Éjszakai ív (12 óra)

11. ZENIT Ny A látóhatár síkja D É K NADIR A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, jún. 22. hmax=66° Nappali ív (16 óra) Éjszakai ív (8 óra)

12. hmax = 90° - φ + δ ahol: φ = szélességi fok (fok) δ = deklináció (fok) Delelési magasság (α)

13. . φ Napsugarak α Egyenlítő (0°) φ . Déli sark (-90°) Delelési magasság

14. Deklináció (fok) • Ahol: • : Napelhajlás (szög) • td: Január egytől eltelt napok száma

15. NAP Szoláris állandó Sc,d : Szoláris állandó az adott napon (J m-2 s-1) Sc : Átlagos szoláris állandó (1 370 J m-2 s-1) td: január 1-től eltelt nap sorszáma (–)

16. Extra-terresztrikus sugárzás So,d : A napi extra-terresztrikus sugárzás (J m-2 nap-1) Sc,d : Szoláris állandó (W m-2) th: idő (óra)  : napmagasság (fok)

17. A napmagasság integrálja (s) D : Csillagászati nappal hosszúság (óra) : Napmagasság(fok) : Szélességi fok(fok) : Deklináció (Napelhajlás)(fok) th: idő (óra)

18. Nappalhosszúság (óra) • Ahol: • D: Nappal hosszúság (óra) • sinLD: a Nap magasság szinuszának szezonális eltolódása (ordináta) sinsin • cosLD: a Napmagasság szinuszának amplitúdója coscos • p: korrekciós együttható

19. Globálsugárzás Debrecen, 2001. február 23.

20. Globálsugárzás Debrecen, 2001. április 23.

21. Debrecen, 2000. év sugárzási jellemzői

22. Éves energiamérleg 1. NAP Világűr 1 365-1 368 W/m2 Visszavert 30% Légkör Rövidhullámú sugárzás Légkör, felhőtakaró, óceán, felszín 70% „megfogott” Légkörben 28-29% Felszín 41-42%

23. Éves energiamérleg 2. • ETR 1365-1368 W/m2 = 30% visszavert + 70% infravörös kisugárzás • 70% „megfogott” = 28-29% légkörben + 41-42% a felszínen • A felszíni energia melegítésre, párolgásra, halmazállapot változásra, fotoszintézisre, stb. fordítódik.

24. Párolgás A potenciális és tényleges párolgás meghatározása

25. Az evaporáció oka • A párolgó felszín és az azt körülvevő levegő páranyomás gradiense. levegő párolgó felszín

26. A felszín páranyomása • A párolgó felszín páranyomása egyenlő az adott hőmérséklet telítési páranyomásával. es : Telített páranyomás (kPa) T : Levegő hőmérséklet (C) Forrás: Goudriaan (1977)

27. Telítési páranyomás, kPa

28. A telítési páranyomás és hőmérséklet függvényének meredeksége, Δ

29. A levegő páranyomása • A levegő páranyomása a hőmérséklet és relatív páratartalom függvénye. • p = p0+e (kPa) • e értéke hazánkban nem éri el a 3%-ot. • Telítési hiány, es-ea

30. Mitől függ a párolgás sebessége? • A párolgó felszín és a levegő közötti diffúziós ellenállástól. • Mitől függ a diffúziós ellenállás értéke? • a szélsebességtől. • A páratartalom és szélsebesség együttesen a levegő párologtató képességét határozzák meg („páraéhség”).

31. Szélsebesség (m/s) 2m • A párolgás számítása során egy tapasztalati állandóval korrigálni kell a szélsebességet, ami a hőmérséklet függvénye. felszín

32. Tapasztalati állandó

33. A víz párolgáshője, L (MJ kg-1)

34. Potenciális párolgás, PET • Vízhiány által nem korlátozott vízgőzmennyiség. • Nagyságát meghatározó tényezők: • a felszínre jutó energia • a levegő vízgőz telítettsége • turbulens függőleges átviteli folyamatok • a párolgó felület vízgőz diffúziót módosító tulajdonsága

35. 50cm Párolgásmérő kádak A-kád A = 1,14m2 vízmélység 25cm, az aljzat és talaj között 10cm távolság WMO által elfogadott nemzetközi standard U-kád A = 3m2 magyar tervezésű Ubell-kád

36. Oázis effektus 1. • Az oldalirányból érkező párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

37. Oázis effektus 2. • A kádból távozó párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

38. Penman-Monteith, 1948 • Egyesíti magában az energetikai, aerodinamikai és biofizikai tényezők szerepét.

39. Egyéb módszerek • Blaney-Criddle • Thornthwaite • Bowen-arány • FAO-Penman • Ritchie • Szász, 1973 • Antal, 1968 • stb

40. A talaj hőgazdálkodása

41. A talajalkotórészek hőtani adatai

42. A nedves talaj hőkapacitása ahol: γ: térfogat tömeg (g cm-3) Ntf: nedvesség tartalom (cm3 cm-3) Ltf: levegő tartalom (cm3 cm-3)

43. A talaj hőkapacitása a nedvesség tartalom függvényében

44. A talaj hővezető képessége Függ: • Nedvességtartalom • Térfogattömeg • Agyagtartalom • Kvarctartalom

45. A talaj hővezető képessége a nedvességtartalom függvényében

46. A talaj hőmérséklet-vezető képessége ahol: : a talaj hővezető képessége (J cm-1 nap-1°C-1) Cv: a talaj hőkapacitása (J cm-3 °C-1)

47. A talaj hőmérséklet-vezető képessége a nedvességtartalom függvényében

48. A talajhőmérséklet periodikus ingadozása • Napi • Éves III. VI. XII. IX.

49. A talajhőmérséklet havi középértékeiLátókép, 2001-2004

50. A talajhőmérséklet havi középértékei