Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!

1. Dr. Dióssy László c. egyetemi docens Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit!

2. Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit! • Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása • Papírhulladékok hasznosítása • Gumihulladékok hasznosítása • Műanyaghulladékok hasznosítása • Üveghulladékok hasznosítása • Olajtartalmú hulladékok hasznosítása • Inert hulladékok hasznosítása

3. Lehetőség szerint elérendő állapot Megelőzés Csökkentés Újrahasználat Újrahasznosítás Energiatartalom kinyerése Lehetőség szerint kerülendő állapot Lerakás Hulladékkezelés hierachiája HASZNOSÍTÁS

4. Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit! • Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása

5. 2009. évi LXI. törvényegyes fémek begyűjtésével és értékesítésévelösszefüggő visszaélések visszaszorításáról • Amelynek végrehajtási rendeletét a vám és pénzügyőrség jelölte ki a jogszabály betartásáért felelős hatóságként. • Új előírásoknak kell megfelelniük 2010. január 1-től a fémhulladékok kezelésével foglalkozó vállalatoknak. • A törvény kimondja, hogy a fémkereskedelmi tevékenységet, vagyis a törvényben felsorolt • fémek hasznosítás céljából történő felvásárlást, • fuvarozást, • tárolást, • raktározást és • értékesítést • Kizárólag olyan fémkereskedők végezhetnek, akik engedéllyel rendelkeznek.

6. A jogszabály előírja: • a fémkereskedők a természetes személyektől átvett hulladékot öt napig kötelesek tárolni, • naponta összesíteni kell a nyilvántartást • a nyilvántartásnak tartalmazni kell, amennyiben természetes személyről van szó az eladó személyazonosító okmányának számát. • amennyiben az eladó ezt nem adja meg az átvételt meg kell tagadni • a fémkereskedő köteles a fémkereskedelmi hatóságot értesíteni, , ha jogellenesen szerzett anyagot ajánlanak fel neki megvételre • kulturális javakat pedig a fémkereskedő kizárólag a hatóság egyedi engedélyével vehetnek majd át • A fémkereskedelmi hatóság: a vám- és pénzügyőrség, jelenleg NAV.

7. Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag • Afémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, továbbá a gumiabroncs és a csomagolás kivételével az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy • Alumínium, Antimon, Bizmut, Cink, Cirkónium, Kadmium, Kobalt, Króm, Magnézium, Mangán, Molibdén, Nikkel, Ólom, Ón, Réz, Tantál, Titán, Vanádium, Vas, Wolfram

8. 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletaz egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélésekvisszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról • A fémkereskedelmi hatóság kijelölése • A Kormány fémkereskedelmi hatóságként a Vám- és Pénzügyőrséget jelöli ki. • A fémkereskedelmi engedély kiadására irányuló eljárás részletes szabályai • A fémkereskedelmi engedély módosítása

9. A tevékenységi biztosítékra vonatkozó részletes szabályok • A tevékenységi biztosíték összege telephelyenként 5 millió forint. A több telephellyel rendelkező fémkereskedőnek a tevékenységi biztosítékot legfeljebb 25 millió forint összegben kell nyújtania. A telephely fenntartása nélkül folytatható tevékenység esetében a biztosíték összege 5 millió forint. A tevékenységi biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. • A fémkereskedő nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályok

10. Készletfelvétel, készletbevallás • A fémkereskedő a hatósági ellenőrzés esetén a készletfelvételhez készletbevallást ad. A fémkereskedőnek a készletbevallásban a telephelyen tárolt minden fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot – tárolóegységenként és tárolóhelyiségenként részletezve – fel kell tüntetnie. • A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag azonosítását, nyomon követését biztosító rendelkezések • A fémkereskedő telephelyén a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fajtánként, egymástól elkülönítve köteles tárolni. A tárolóhelyiségeket, tárolóhelyeket, tárolóegységeket egyértelműen beazonosítható módon, a telephely műszaki rajzán jelölni köteles. • Nyilatkozat engedélyköteles termék átvételéről • Anyagkísérő okmány

11. A hasznosítás szükségessége • Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fémhulladékok másodnyersanyagkénttörténő hasznosítását. A fémhulladékok hasznosításával nem csak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is.

12. Amióta az emberiség ismeri a fémeket, tisztában van hasznosíthatóságukkal, vagyis azzal a ténnyel, hogy hulladék fémből (pl. vasból) az ércből előállított olvadékkal egyenértékű öntési, hengerlési alapanyagot lehet előállítani. Legnagyobb mennyiségben újrahasznosított fémek a vas (acél), és az alumínium.

14. Vashulladékok hasznosítása • Amióta az emberiség ismeri a fémeket, tisztában van hasznosíthatóságukkal, vagyis azzal a ténnyel, hogy hulladék fémből (pl. vasból) az ércből előállított olvadékkal egyenértékű öntési, hengerlési alapanyagot lehet előállítani. Legnagyobb mennyiségben újrahasznosított fémek a vas, az acél, az alumínium és a réz.

15. Vashulladék („ócskavas”) alatt olyan, feleslegessé vált vasfém tárgyakat értünk, melyek öntési, hengerlési, kovácsolási technológiával készültek, és a rozsdán kívül más szennyeződést nem tartalmaznak. Ezen hulladékokat már évszázadok óta az acélgyártás folyamatában hasznosítják. Az acél a vasnak olyan ötvözete, mely legfeljebb 2,11 % szenet tartalmazhat. A nyersvas3-3,5 %-os széntartalmának oxidálásához az ócskavas felületén található Fe2O3 (rozsda) hasznosul.

16. Siemens - Martin eljárás • Adagolás: • 20-30 % nyersvas + 60-80% hulladék vas • 80% nyersvas + 15 % vasérc + 5% mészkő

17. A modern acélipar: jellemzője és technológiai erőssége az anyagok körforgása. • Igény/cél: újra feldolgozni az elhasznált vas- és acéltermékeket • 1 tonna vashulladék felhasználásával: • 1,5 tonna vasércet • 0,5 tonna fűtőanyagot (szenet, kokszot, olajat) takarít meg, • 1 tonnával kevesebb szén-dioxid terheli a légkört.

18. Vashulladékok begyűjtése • A vashulladékok begyűjtése és hasznosító felé történő értékesítése ma már szigorúan szabályozott folyamat. Hulladékot begyűjteni, szállítani kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével szabad, ezen felül 2010. január 1-jétől a Fémtörvény értelmében a begyűjtőket és a hasznosítókat is bevallási kötelezettség terheli a törvényben meghatározott fémek kereskedelme esetén (vas, acél is beletartozik). A Fémtörvényben előírtak betartásának ellenőrzését a Vám és Pénzügyőrség, jelenleg NAV végzi.

19. Az alumínium újraolvasztásának környezeti jelentősége • Energiafelhasználás csökkenése 90-97%-kal • Légszennyezőanyag-kibocsátás csökkenése 95%-kal • Vízszennyezés csökkenése 95%-kal • Vízfelhasználás NINCS • Bányászati melléktermékek NINCSENEK (nincs vörösiszap sem!)

20. Az alumínium újraolvasztásának gazdasági jelentősége • Egy tonna újrahasznosításból származó alumínium felhasználásával négy tonna bauxit és hétszáz kiló kőolaj takarítható meg. • Ha hulladékból nyerjük vissza az alumíniumot, 95 százalékát takarítjuk meg az ércből való előállításához szükséges energiának. • Az újrahasznosítás, az ércből való előállítással összehasonlítva, 95 százalékkal kevésbé szennyezi a levegőt és 97 százalékkal kevésbé a vizeket. Ezenkívül csökkenti a fluór- és a benzapiren - kibocsátást • Az alumínium előállítása másodlagos alapanyagból 60 százalékkal kevesebbe kerül, mint bauxitból.

21. Az újraolvasztás további előnyei • Globális szinten: • Energiamegtakarítás: 5% hulladékból, 95% hagyományosan • Javuló légszennyezés: kisebb CO2, SO2, emisszió • Nemzetgazdasági szinten: • Elmarad a bauxit - és timföldimport • Energia megtakarítás, kisebb légszennyezés. • Üzemi szinten: • Olcsóbb alapanyag, • Kedvező, más minőséghez is használható Al - betét. • Gyűjtői szinten: • Kevesebb hulladék, • Számottevő fémárbevétel - hulladékelszállítási költség csökken • Környezeti nevelés egyik eszköze

22. Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit! • Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása • Papírhulladékok hasznosítása

23. Papírhulladék • A papírhulladék igen jelentős nyersanyaga a papírgyártásnak. • Papírhulladékot nagyon sok papírhoz, kartonhoz és lemezhez használnak,részben, mint saját gyártási selejt, részben , mint különböző forrásokból begyűjtött válogatott és válogatatlan hulladékot. • A legkülönbözőbb anyagokhoz keverik: • az író-nyomó papírokhoz 10..20..30%-ban • a csomagolópapírhoz

24. Energiaigény • Fehér papír • 417m3 víz • 1700kg fa • 717kW energia • 181kg mészkő • 87 kg szén • 6t gőz • 60kg klór • Szürke papír • 100m3 víz • 1150kg újságpapír • 300kW energia • 3t gőz

25. A papír felhasználási lehetőségei • A kész papír legnagyobb felhasználói a csomagolástechnika, az irodák és a nyomdák. • Papíripari felhasználás: • csomagolóanyag, • hullámlemez, • újság (> 30 % előkészített, festéktelenített hulladék papír), • szürkelemez előállítása. • Építőipari hasznosítás: • gipszkarton gyártás. • Mezőgazdasági hasznosítás: • cellulóztartalmának feldolgozása tápkeverékké, takarmánnyá vagy ipari etanollá. • Egyéb: • felszívató-anyag előállítása a szennyvizek olajmentesítésére.

26. Papír előállítása • A papír általában összekuszált növényi rostok vizes elegyéből kialakított vékony, többnyire hajlékony lap. Készítése a XVIII. századig kézileg történt, melynek két változata alakult ki. Mindkettő alapja a rostok vizes oldata, melyet növényi anyagok, selyem- vagy kötélhulladékok (később használtak rongyhulladékot is) felfőzésével készítettek. A különbség a rostok sűrű szövésű szitára való felvitelének módjában volt: vagy merítéssel, vagy felöntéssel terítették el a rostokat, majd a szitán át a felesleges víz kicsöpögött. Az így keletkezett nyers papírlapot préselték és szárították. A manufakturális módszerek közül a merítéses technika terjedt el az egész világon. Érdekes módon a felöntéses technikát csak kis területen használták, mégis a mai gépi papírgyártás alapja lett ez az eljárás.

27. Gépi papírgyártás • A korszerű papírgyárakban számos alapanyagtípust felhasználva, sokféle különböző minőségű papírt állítanak elő. A mai papírgyártásfő alapanyaga szintén a növényi rost. Ilyen rostokat fák valamint gabonafélék szárainak feldolgozásával nyer a papíripar, amely mindenhol olyan növényt használ a papírgyártás alapanyagaként, amely az adott országban honos. Fontos alapanyag a rongyhulladék is, de a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek elterjedésével, gazdasági és környezetvédelmi okokból, egyre jelentősebb nyersanyag a hulladékpapír, azaz az újrapapír is. • A rostok eredetük szerint csoportosíthatóak: • elsődleges rostoknak nevezik a fából, szalmából vagy más, előtte még fel nem dolgozott nyersanyagból kivont alapanyagot, • másodlagos rostokat használt papírból, rongyból állítják elő.

29. Papírgyártás elsődleges rostokból • A papírgyártás folyamata a következő főbb lépésekből áll: • Elkészítik, ill. előkészítik az alapanyagokat (cellulóz, facsiszolat, hulladékpapír, rongyhulladék). • Az alapanyagokat és a vizet megfelelő arányban keverik, elkészítik a papírpépet. • Töltő-, enyvező- és színezőanyagokat adnak hozzá. • A mozgó szitaszalagon (vagy hengeren) a papírpépből kialakítják az összekuszált rostokból a papírlapot. • Préseléssel kivonják a víz egy részét. • Szárítással eltávolítják a maradék vizet. • Pihentetik, hűtik, simítják az elkészült papírt. • A végterméket tekercselik, esetleg méretre vágják.

30. Az előállításhoz a rostos nyersanyagokon kívül még különféle segédanyagokat is használnak: • A legnagyobb mennyiségben használt anyag a víz, mely a cellulóz felfőzéséhez, a papírpép előállításához szükséges. • A cellulózgyártáshoz különböző savak vagy lúgok kellenek, a fehérítéshez klórvegyületeket alkalmaznak. • Töltőanyagokat (pl. kaolin szuszpenziót) tesznek a pépbe a papír fehérségének, átlátszatlanságának, simaságának növelésére. • Enyvezőanyagot (pl. fenyőgyantát) használnak arra, hogy a tinta ne fusson szét a rostok mentén, ezzel biztosítják az írhatóságot. • Színezőanyagokkal készítik a különböző színárnyalatú papírokat. • Felületkezelésre, különleges papírok előállítására egyéb anyagokat is használhatnak.

31. Papírgyártás másodlagos rostokból • Az újrapapírok - a másodlagos rostanyagokból készített papírtermékek - gyártása a fentiekhez hasonlóan történik, csupán az elsődleges rostanyagokból előállított cellulóz helyett a papírhulladékokból visszanyert rostokat használják fel. • A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italosdoboz) válogatják szét. A szétválogatott papírokat bálázzák. Az anyaguk szerint visszagyűjtött papírokból készülhetnek:

32. Papírtermékek. A papírtermékek készítéséhez a begyűjtött papírt pépesítik, ezt követően pedig a papírgyártás tradicionális folyamatain keresztül félkész termékeket állítanak elő belőle. A késztermékek széles skáláját az újrapapírból készített félkész termékekből állítják elő. • Italos karton alapú késztermékek. A késztermékek előállításához a begyűjtött italoskartont először összedarabolják, majd a darabkákat magas hőfokon összetömörítik, az összetömörített rendkívül szilárd anyagból un. tektántáblákat készítenek, amelyet késztermékek előállításához használnak.

33. A hulladékpapírok közé többfajta papír- irodai papírok, színes és fekete nyomatú papírok, csomagolópapírok- kerülhetnek. A papírgyárak számára a különböző összetételű papírhulladékok nem egyformán jól hasznosíthatók. Legértékesebb másodnyersanyag a tiszta, válogatott, csak egynemű papírokból vagy kartonokból álló hulladék. A csak fekete nyomatú újságpapírt tartalmazó hulladékból is értékesebb papír készíthető, mint a vegyes - mindenféle papírt tartalmazó - hulladékból.

34. A begyűjtött papírhulladékot – amennyiben szükséges- válogatják, majd vízzel keverve rostkeveréket készítenek belőle, és eltávolítják belőle a különböző „idegen és szennyező anyagokat” (kapcsok, ragasztószalagok, kötözőszerek, műanyag stb.). Az így előkészített rostkeverékből ezután eltávolítják a nyomdafestékeket a festéktelenítési (deinking) eljárás során. A folyamat melléktermékeként keletkező rost- és töltőanyag-tartalmú festékiszapot elégetik, vagy deponálják.

35. A tisztított rostkeveréket ezután homogenizálják, ha szükséges víztelenítik, majd a papírgyártás fent leírt folyamata következik. A visszanyert rost színe általában szürkés a hulladékpapírok nyomdafesték-tartalma miatt, ha ezeket a festékmentesítési eljárás során nem távolítják el. Nagyfehérségű papír előállításához további fehérítésre van szükség. (Ha a fehérített papírok feldolgozásakor keletkezett vágási szélhulladékot használják fel, nincs szükség fehérítésre, de ez csak a keletkező hulladékpapírok kis részét alkotja.)

36. Az előállított újrapapír minőségét - a gyártási eljárás mellett - a felhasznált papírhulladék összetétele, szennyezettsége és kora is befolyásolja. A csomagolókartonok, és a kevésbé jó minőségű higiéniai papír előállításához megfelel a vegyes-, fekete- és színes nyomatú papírokat tartalmazó hulladék, míg más termékek esetében - pl. irodai papírok - csak megfelelő minőségű használtpapírok jöhetnek szóba. A papírhulladékok eltérő felhasználási értéke felvásárlási árukban is kifejeződik.

37. Az előállításhoz a rostos nyersanyagokon kívül még különféle segédanyagokat is használnak: • A legnagyobb mennyiségben használt anyag a víz, mely a cellulóz felfőzéséhez, a papírpép előállításához szükséges. • A cellulózgyártáshoz különböző savak vagy lúgok kellenek, a fehérítéshez klórvegyületeket alkalmaznak. • Töltőanyagokat (pl. kaolin szuszpenziót) tesznek a pépbe a papír fehérségének, átlátszatlanságának, simaságának növelésére. • Enyvezőanyagot (pl. fenyőgyantát) használnak arra, hogy a tinta ne fusson szét a rostok mentén, ezzel biztosítják az írhatóságot. • Színezőanyagokkal készítik a különböző színárnyalatú papírokat. • Felületkezelésre, különleges papírok előállítására egyéb anyagokat is használhatnak.

39. A papír újrahasznosítása több energiát spórol meg mint amennyit ugyanannak a papírnak az elégetésével kaphatunk. Új papír előállításához fa kell, a fát fel kell nevelni, ki kell vágni, el kell szállítani és fel kell dolgozni .Az újrahasznosítás folyamata háromszor annyi munkaerőt igényel, mint az égetés. • Az újrahasznosított papír az eredeti anyag közel 100%-át tartalmazza, szennyvíz kibocsátás nélkül. • A legnagyobb feladat a papír-fogyasztás visszaszorítása.

40. Tinta eltávolítás • Míg egyes papírfajták újrahasznosítható különleges eljárások nélkül WC papírrá, addig a legtöbb csak a tinta eltávolítása után dolgozható fel. • Egy tipikus tinta eltávolító oldat összetétele a következő: 0,8 - 1,5% NaOH, 1-3% nátrium-szilikát, 0,25 - 1,5% felületakt ív anyag, 0,5 - 2,0% H2O2és 0,15 - 0,4% dietilén-triamino-pentaecetsav. • A papír rostok feldagadnak a nárium-hidroxidtól, csökkentve a tinta és a papír közti adhéziót. • A nátrium-szilikát meggátolja, hogy a tinta ionjai újra lerakódjanak.

41. A hidrogén-peroxid ellensúlyozza a sárgulást. • A dietilén-triamino-pentaecetsav megköti a fém-ionokat, amik elbonthatnák a hidrogén-peroxidot. • A tintát a pép mosásával és/vagy lebegtetéssel távolítják el. • Mechanikai hatásokkal (a rostok forgó tárcsák közti áteresztésével vagy ultrahanggal) csökkenthető a tinta eltávolításához használt vegyszerek mennyisége.

42. „Ragacsok” • Az újra feldolgozott papír tartalmazhat nyomásálló, olvadt kötőanyagokat, viaszt, műanyag szalagokat, polisztirol ablakokat a borítékokon, stb., amik megakadályozzák a papír újra pépesítését, azzal, hogy összeragasztják azt. • Azok a “ragacsok” amelyek nem távolíthatók el szűréssel, általában csökkentik a ragadó képességét, felhalmozzák, vagy eloszlatják. A ragadás mértékét zsírkővel lehet csökkenteni. • Diszperzitek, mint a zsírsav-etoxilátok és naftalin-szulfonátok, a “ragacsokat” kolloid állapotban tudják tartani, ahol már nem zavarják a pépesítést.

43. A nagy molekula-tömegű kationos polimerekkel kiváltott csomósítás egyes esetekben használható eljárás. Kevert hulladék- papírral végzett kísérletekben 1% ásványi sav, 1,22% nátrium-szilikát és 3% NaOH felhasználásával sikerült úgy kezelni a ragasztó anyagokat, hogy azok csak a tintát kössék meg, majd szűrhetők legyenek. • A papírokkal együtt használt polimerek újratervezésével csökkenthető vagy akár meg is szüntethető a “ragacs” probléma.

44. Nincs szükség a tinta eltávolításához használt vegyszerekre, ha a régi újságpapírt cellulózzal pépesítik. • Az enzimekkel elősegített szín eltávolítás, növeli a papír tisztaságát, javítja a szennyvíz minőségét és megőrzi a rostok integritását. • Az újrahasznosított papír általában nagyobb részben tartalmaz finom szemcséket és rövid szálakat. Száradás közbeni mechanikai behatások csökkentik a rostok közti kötődést. • Mechanikai behatásokkal elérhető, a szálak feldúsulása a felszínen,ezzel visszanyerhető a szárítás és újranedvesítés közben elvesztett szilárdság.

45. Az angol BridgewaterPaper átlagban 95%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja újságjait. Néhány városi mini-gyár régi hullámpapír dobozok 100%-os újrafeldolgozásával papír-alátéteket készít, zárt rendszerben szennyvíz nélkül! A papírgyárak üledékét karton, cserép, műanyag előállításban lehet hasznosítani. Az iszapban aromás kopolimerek hozzáadásával tarthatjuk benn a legtöbb anyagot a kiindulási papírból.

46. Azzal, hogy nem fából állítjuk elő a papírt, hanem más növényekből csökkenthetjük az erdőkre nehezedő nyomást. • Papírt előállíthatunk bambusznádból, kenderből, hibiszkuszból,búzából, szalmából, rizs szalmából, cukornádból és füvekből. • Sok, a füvekben lévő rostok közül rövidebb, mint a fa rostjai, ezért a megfelelő szilárdság eléréséhez ezeket farostokkal keverve alkalmazzák. • A hibiszkusz és a kender termeszthetők egy éves ciklusokban is, a fenyő 20-25 éves ciklusával szemben. A hibiszkuszból 15-25 tonna/hektár biomassza termelődik egy év alatt, kétszer annyi mint a fenyőből. A hibiszkusz újságpapír olyan tartós mint ha fából készült volna, világosabb, lassabban sárgul és kevésbé érzékeny a tinta eltávolító technikákra és az iszaposodásra.

47. Termékek • Hullámkarton • A papírhulladék legnagyobb felhasználása a csomagolóiparban valósul meg, ahol kartondobozokat használnak a termékek védelme, könnyű szállítása érdekében. Háztartásunkban például ezekbe öltöztetve jelennek meg az új háztartási eszközeink. Fontos, hogy ezeket utána elvigyük a szelektív gyűjtőszigetre és szétvagdosva/széttépve bedobjuk a gyűjtőbe. • Tojástálca, tojásos doboz • A gyengébb tisztaságú papírhulladékból készülnek a tojás tárolására alkalmas tálcák. Ha jól megnézzük, látszódnak benne a kis színes hulladékdarabkák.

48. Élvédők, papírcsövek • Papírhulladékból készül az élvédő is, ami kiváltja a nagy súlyú, nagy anyagigényű csomagolásokat, hiszen ezzel csak az éleket kell lefedni. Szilárdsága nagyon jó, raklapolt termékeknél használják. • A papírcsövek pedig az élet minden terén megjelennek, pl. a konyhai alufólia, vagy folpack csöve. • Kartonbútor • Egyedi, kézi munkával készített kartonbútorok, lámpák és vázák készülnek Törökbálinton, melyek komplex megoldást kínálnak a lakás-, az iroda- és az üzletberendezésben. Továbbá egyedi kiállítási standok kivitelezésében, új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat. Teherbírásuk nagyon jó, áruk versenyképes!

49. Egészségügyi papír, konyhai papírtörlő • Hulladék papírból készülnek egészségügyi papírjaink, mint például a zsebkendő, WC-papír, vagy a konyhai papírtörlő. A csomagoláson fel van tüntetve, ha hulladékból készült. Ezek mind környezetbarát termékek, így ezeket használva csökkenthetjük ökológiai-lábnyomunkat (a környezetre gyakorolt terhelésünket).

50. Ismertesse a termelési hulladékok hasznosítási lehetőségeit! • Fémek (vas, színesfémek) hasznosítása • Papírhulladékok hasznosítása • Gumihulladékok hasznosítása