Download
1 / 26
260 likes | 345 Views
DIÁKKONFERENCIA 10.D Miskolc, 2014.május 4. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15). A hőmérő története, speciális hőmérők. Molnár Fanni 10.D. A hőmérő.
E N D
DIÁKKONFERENCIA10.DMiskolc, 2014.május 4. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)
A hőmérő története, speciális hőmérők Molnár Fanni 10.D
A hőmérő • A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján. • A hőmérő szó hallatán több neves ember neve is eszünkbe juthat ilyen például: Galileo Galilei, Anders Celsius vagy Fahrenheit.
Galileo Galilei (1564.02.15. Pisa, Olaszország-1642.01.08. Arcetri, Olaszország) • Apja kívánságára orvosnak tanult, de anyagi gondok miatt befejezte tanulmányait. • A természettudományok felé fordult. • Pisában matematikát tanított majd 1592 októberében foglalta el Galilei a padovai egyetemen professzori állását,ahol 1610-ig dolgozott. Itt építette hőmérőjét.
Galilei-elvű szobahőmérő Működési elve: - Ha egy folyadék hőmérséklete megváltozik, a folyadékban úszó tárgyak relatív sűrűsége is megváltozik, így vagy lesüllyednek, vagy felúsznak a közeg tetejére, mert érvényesül Arkhimédész törvénye. • A hőmérsékletet a színes golyókon függő plombákról lehet leolvasni. • A golyók lesüllyednek, ha a hőmérséklet növekszik és felemelkednek, ha a hőmérséklet csökken.
Anders Celsius • Fiatalon, alig 29 éves korában már szülővárosa egyetemének csillagászprofesszora volt. • Fontos geodéziai méréseket végzett a Lappföldön, meghatározta a Föld délköre egy szakaszának a hosszát, s ezzel hozzájárult a Föld alakjáról szóló vita eldöntéséhez. • Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét. • Legnagyobb és legismertebb sikerét azzal aratta, hogy meg tudta győzni a tudósokat a tízes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják. (1701.11.27. Uppsala, Svédország-1744.04.25. Uppsala, Svédország)
Celsius hőmérő • Az ő eredeti skáláján a hó olvadáspontját a 100 fok, a víz forráspontját pedig a 0 fok jelezte. • A számozás rendjét - már Celsius halála után tanítványa, Martin Strömer javaslatára fordították meg úgy, ahogyan ma is használjuk.
Speciális hőmérők • Kontakt hőmérő • Termoszkóp • Folyadékhőmérők (higanyos lázmérő) • Folyadékkristályos lázmérő • Hőérzékeny festékek, tapéták • Gázhőmérők • Fémhőmérők • Fém rudas hőmérők • Bimetál hőmérők • Galilei-hőmérő • Termoelem • Infravörös kamera
DIÁKKONFERENCIA10.DMiskolc, 2014.május 4. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)
Párolgás ,forrás ,lecsapódás jelensége Bári Attila 10.D
Forrás :Párolgáskor csak a folyadék felszínén lévő részecskék távoznak, míg forráskor a folyadék belsejéből is.
Ahogyan az anyagoknak van olvadáspontjuk, ugyanúgy forráspontjuk is van. • Párolgáspontjuk nincsen, mert a folyadékok minden hőmérsékleten párolognak, csupán eltérő mértékben. • Azt a hőmérsékletet, amelyen a folyadék forrni kezd, vagyis az anyag belsejében is megkezdődik a gőzképződés, forráspontnak nevezzük. • Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű folyékony anyag elforralásakor mennyivel nő a test belső energiája, forráshőnek nevezzük.
A párolgás fordított folyamata a lecsapódás, amikor a gőzből folyadék lesz. Pl.: a forrásban lévő leves felé hideg fedőt teszünk, akkor azon gyöngyözni kezd a víz. Ugyanis ha egymás közelében egyszerre több gőzrészecske ütközik a fedőbe, akkor előfordulhat, hogy a hideg fedő kisebb energiájú részecskéinek ütközve annyi energiát veszítenek, hogy utána nem tudnak elszakadni egymástól, illetve a fedőtől.
DIÁKKONFERENCIA10.DMiskolc, 2014.május 4. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)
Boyle-Mariotte törvény matematikailag kifejezve A Boyle–Mariotte-törvény kimondja, hogy egy adott mennyiségű ideális gáz térfogatának és nyomásának szorzata egy adott hőmérsékleten állandó. Matematikailag kifejezve: -V : a gáz térfogata -p : a gáz nyomása -K: állandó
Állapotjelzők Adott mennyiségű gáz állapotát a következő három állapotjelzővel írhatjuk le:- nyomás, -térfogat, -hőmérséklet
A levegő nyomása és térfogata közötti összefüggés Melde cső :A Melde-cső, egyik végén lezárt, vékony üvegcső, amelybe összefüggő higanyoszlop segítségével zárunk be egy kevés levegőt. Az üvegcső olyan vékony, hogy a felületi feszültség stabilizálni tudja a bezárt levegő és a higanyoszlop határfelületét, így a higany nem csurog le az üvegcső aljára. A higanyt a bezárt levegő többletnyomása tartja a levegő felett. Így könnyen meghatározhatjuk a bezárt levegő teljes nyomását, mert egyszerűen a külső légnyomáshoz hozzá kell adnunk a higanyoszlop hidrosztatikai nyomását
Boyle-Mariotte törvény: Adott gázmennyiség nyomása és térfogata csak úgy változhat állandó hőmérséklet esetén, hogy a nyomás és a térfogat szorzata közben állandó marad: p*V = állandó. A Boyle_Mariotte-törvényt gyakran úgy használjuk, hogy egy adott gázmennyiség két különböző állapotát hasonlítjuk össze, ha mindkét állapotban a hőmérséklet ugyanakkora: p1*V1 = p2*V2.
BOYLE-MARIOTTE-TÖRVÉNYÉNEK IGAZOLÁSA BOYLE-MARIOTTE-KÉSZÜLÉKKEL A mérés elvi alapja: A Boyle-Mariotte készülékben állandó mennyiségű gáz nyomását változtatjuk izoterm úton. Változtatva a gáz nyomását meghatározzuk a gáz térfogatát. Igazolható, hogy állandó mennyiségű ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzata állandó hőmérsékleten állandó. Szükséges eszközök: • Boyle-Mariotte készülék
Mérés menete: • A gáz nyomását változtatva, leolvassuk a bezárt gáz térfogatát. • Minden mérést háromszor végzünk el. • Az adott nyomáshoz tartozó átlagtérfogat segítségével meghatározzuk a p˙V szorzatot.
