Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

1. Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

2. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Természetes vizek minősége: A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt van)

3. WFD

4. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG • Használat szerinti vízminőségi követelmények: • 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) • 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei • 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség (régi: MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján • MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje • MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei

5. FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Szennyvízkibocsátás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

6. Hazai szabályozás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz: Technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték. Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték. Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.

7. A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza: • „A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: • ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni; • ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”

9. Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

10. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában

11. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei 1. Higany 2. Kadmium 3. 1,2-diklóretán (EDC) 4. Triklóretilén (TRI) 5. Perklóretilén (PER) 6. Azbeszt Szennyvízre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt

12. Az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket ad meg: • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen • Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt • Kőszén-előkészítés • Egyéb bányászat, beton- és cementtermékek gyártása • Húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása • Halfeldolgozás • Burgonyafeldolgozás • Gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása • Olajos magvakból készült termékek gyártása, illetve étkezési zsír és étkezési olaj finomítása • Tejfeldolgozás és tejtermékek gyártása • Cukor-, keményítő- és izocukorgyártás • Alkohol és alkoholtartalmú italok gyártása • Sörgyártás • Malátagyártás • Üdítőitalok előállítása és palackozása

13. Gyapjúfonás • Textíliagyártás • Bőr-, szőrme- és rostműbőr gyártás • Papíripari rostanyag gyártása • Papírgyártás • Kőszénkokszolás • Kőolaj-feldolgozás • Szervetlen pigmentek gyártása • Alkáli-klorid elektrolízis • Szénhidrogének előállítása • Műtrágyák gyártása, kivéve a kálium műtrágyát • Szerves vegyipari termékek gyártása • Bőrenyv-, zselatin- és csontenyvgyártás • Viszkóz alapú műszálak, szalagok és textilek, továbbá cellulózacetát rostok előállítása • Üveg és mesterséges ásványi rostok gyártása és feldolgozása • Kerámiatermékek gyártása • Vas- és acélgyártás • Vas-, acél- és temperöntés • Fémgyártás a vas kivételével • Fémmegmunkálás és fém felületkezelés • Termálvíz hasznosítás • Hulladéklerakás • Állati hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás • Kármentesítés során keletkező ásványolajat, illetve származékait tartalmazó szennyvíz

14. Információk a szennyezőanyag kibocsátásokról KVvM adatbázisa („VALVEL” lapok) (KöTeViFe-k hatósági ellenőrző tevékenysége (jelenleg ellenőrzött önbevallási adatok) TESZIR adatbázis (szennyvíz agglomerációk adatai, kibocsátásra is tartalmaz információt – Települési szennyvíz irányelvhez) Felszíni vizek állapota: 2006-ig: VM adatbázis OKIR rendszer FEVI (2008-tól, visszamenőleg is tartalmaz adatot)

16. Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele • Minimum feltétel (technológiai határértékek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően); • A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítani kell; • A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).

17. TERHELHETŐSÉG • Ökológiai értelmezés • Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!) • Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban? • Átlag, medián, 90%-os tartósság, MAC • Vízhozam • Monitoring • Pontosság, megbízhatóság

18. Definíció a tervezéshez: A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.

19. Víztest jelenlegi állapota Célállapot Eléri a célállapotot? igen nem Megengedhető terhelés meghatározása Szükséges terhelés csökkenés meghatározása A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a célállapot? A szennyvíztisztító működésbe lépése után is elérhető a célállapot? igen Emissziós határérték szigorítása nem nem igen A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a célállapot? igen Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a víztesten? nem van igen A felvízi vízminőség javításával elérhető a célállapot? nincs nem A szennyvízbevezetés engedélyezése csak derogáció esetén A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási engedély kiadható Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint

20. Amire nincs szabályozás: Nem pontszerű (diffúz), időben változó szennyezések (belterületi lefolyás, autópályákról, közutakról lefolyó vizek, területi diffúz bemosódás) Hatósági gyakorlat: Felszíni vízbe vezetés esetén a felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerinti határértékeket alkalmazzák, Talajba vezetésnél a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szerinti határértékeket alkalmazzák

21. Autópályáról lefolyó csapadékvizek monitorozása Budai Péter, Buzás Kálmán BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2006

22. Lebegőanyag, KOI: „first flush”

23. TPH és PAH-ok • Nem minden esetben látható kifejezett „first flush” jelenség

24. EÁK populációk - 1 • 7 db, 16 részre bontott mintasorozatból • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint maximum egyedi max felső kvartilis általános védettségi kategória befogadói medián alsó kvartilis egyedi min minimum

25. EÁK populációk - 2 • A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint egyedi max általános védettségi kategória befogadói egyedi min

26. EÁK populációk - 3 • 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről • A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése a C értékeket átmenetileg hatályon kívül helyezte (EU jogharmonizáció) C1 intézkedési érzékeny területre B háttér