a s r l kenys ggel kapcsolatos eu szab lyok s magyar jog kitekint ssel az isztambul protokollra n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA PowerPoint Presentation
Download Presentation
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 73

A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA - PowerPoint PPT Presentation


  • 87 Views
  • Uploaded on

A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA. Nagy Boldizsár előadása a Magyar Igazságügyi Akadémián a UNHCR „Különleges bánásmódot igénylő menedékkérők” program keretében. Az előadás vázlata. Pillantás az EU jogára és politikájára

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA' - suzy


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a s r l kenys ggel kapcsolatos eu szab lyok s magyar jog kitekint ssel az isztambul protokollra

A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA

Nagy Boldizsár előadása a Magyar Igazságügyi Akadémián a UNHCR „Különleges bánásmódot igénylő menedékkérők” program keretében

az el ad s v zlata
Az előadás vázlata
  • Pillantás az EU jogára és politikájára
  • PTSD, Isztambul protokoll
  • A hatályos befogadási irányelv és az átdolgozás
  • A hatályos dublini rendeletcsomag és az átdolgozás
  • Az előadás második része sokban támaszkodik
  • Laurence de Bauche és Lilian Tsourdi kiváló tanulmányára:
  • Presentation and analysis of the mainEuropean Union provisions to be taken into account when identifying vulnerable asylum seekers - Reception conditions directive and Dublin regulation*
  • Brussels, 25 February 2013
  • Az előadó ezúton is köszönetet mond a szerzőknek a szöveg ilyen célú rendelkezésre bocsátásáért!
  • * A birtokomban levő tanulmánynak – felthetően szövegszerkesztési hiba miatt – nem pontosan ez a címe, de ez az értelme.
tampere mondanival ja eur pai tan cs k vetkeztet sek 1999 okt ber
Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október)

2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse....

3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek.

(Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni

és határvédelmi politikákra)

4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

slide5
Szabadság és biztonság: az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program (2010-2014) elfogadásakor, Brüsszel, 2009. december

Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok és más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

a szerz d sek s az elvek
A szerződések és az elvek

EUSZ 6 §

  • (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.
  • (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.
a szabads gon a biztons gon s a jog rv nyes l s n alapul t rs g eumsz v c m szerkezete ttekint s
A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS)
az eur pai uni b r s g nak hat sk rei
Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei

A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek

Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés

Teljes jogkör

Újdonság: 2009 után már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság

Fennmaradó korlát:

Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát

Mód van sürgősségi eljárásra az előzetes döntéshozatali eljárásban – amikor nemzeti bíróság kérdezi a luxembourgi az EU jog értelmezése felől (pl. Bolbol ügy, El Kott ügy)

az eit a stockholmi programr l 2009 december
Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december

A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben:

Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet. .. Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel. 

A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt.

az eu menek lt gyi acquis form lis list ja id rendben a m dos t sok felt ntet se n lk l
Az EU menekültügyi acquis formális listája, időrendben, (a módosítások feltüntetése nélkül)
  • Az átmeneti védelemről szóló irányelv: A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162)
  • Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109)
  • Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101)
  • Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224)
az eu menek lt gyi acquis form lis list ja
Az EU menekültügyi acquis formális listája
  • Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, 2004. szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old.
  • Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, 2005. december 13.
  • Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( 2007. május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1)
  • Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, 2007. december 14.
ttekint s az acquisr l s az tdolgoz sokr l recastokr l az elfogad s id rendj ben
Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) az elfogadás időrendjében
slide16

„A vadállatok soha nem ölnek kedvtelésből. Csak az embert szórakoztatja embertársainak kínzása és halála”

J. A. Froude

A kínzás egyetemesen tiltott és egyben széles körben gyakorolt.

mi a k nz s
Mi a kínzás?

Az ENSZ 1984. évi egyezménye:

a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen

1988. évi 3. tvr

„a kínzás kifejezés minden olyan cselekményt jelent, amelyet szándékosan,

éles testi vagy lelki

fájdalom vagy szenvedés

kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, hogy tőle, illetőleg harmadik személytől

értesüléseket vagy vallomást csikarjanak ki,

vagy hogy

mi a k nz s1
Mi a kínzás?

olyan cselekmény miatt büntessék,

amelyet ő, vagy harmadik személy követett el,

illetőleg amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gyanúsítanak,

hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyakoroljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlítsenek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakoroljanak nyomást,

valamint bármilyen megkülönböztetési formára alapított más okból alkalmaznak,

ha az ilyen fájdalmat vagy szenvedést

közfeladatot ellátó személy

vagy

hivatalos minőségben eljáró bármely más személy

vagy ilyen személy kifejezett vagy hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával

bárki más okozza.

a k nz s hat sa
A kínzás hatása

A kínzás lényege hogy a személyiség magvát, támadja meg, képtelenné téve őt (és gyermekeit és azok gyermekeit) hogy mindennapi életüket folytassák

isztambul protokoll
Isztambul Protokoll

http://www.cordelia.hu/documents/ISZTAMBUL%20PROTOKOLL.pdf

mi az ip
Mi az IP?
  • A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló kézikönyv
  • A kézikönyv és az alapelvek 15 ország 40 szervezetét illetve intézményét képviselő több mint 75 jogi, egészségügyi és emberi jogi szakértő 3 éves elemző, kutató és szövegező munkájának eredménye
  • Az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogi főbiztosának adták át 1999. augusztus 9-én.
mi rt dolgozt k ki
Miért dolgozták ki?
  • Azért, hogy az államokat felvértezzék a személyek kínzástól való védelméhez nélkülözhetetlen eszközzel, amely a kínzás hatékony dokumentálása.
  • A kínzás dokumentálása
    • Feltárja a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód bizonyítékait

ezáltal

    • az elkövetők büntethetővé válnak

és

    • megvalósulhat az igazságszolgáltatás
az isztambul protokoll c lkit z se hogy ir nymutat st ny jtson
Az Isztambul protokoll célkitűzése, hogy iránymutatást nyújtson
  • azon személyek állapotának felméréshez (assessment) akik azt állítják, hogy kínzás vagy megalázó vagy embertelen bánásmód áldozatai (voltak),
  • az állítólag elkövetett kínzás eseteinek kivizsgálásához,
  • a vizsgálati eredmények bírói szervek vagy más vizsgálati szervek számára való átadáshoz.
a jelent s vagy a feljelent s c mzettje
A jelentés vagy a feljelentés címzettje
  • Nemzeti vagy nemzetközi, orvosi vagy jogi hatóságok, nem-kormányzati szervezetek és a Nemzetközi Büntetőbíróság. Az orvosoknak mérlegelniük kell az IP 69 figyelembevételével.

IP 69:

  • „Néhány esetben két etikai kötelezettség áll szemben egymással. A nemzetközi kódexek és etikai alapelvek megkövetelik a kínzással vagy bántalmazással kapcsolatos információk jelentését egy felelős szerv felé. Vannak olyan jogrendszerek, ahol ez egyben jogi követelmény is.
  • Néhány esetben ugyanakkor, betegek megtagadhatják beleegyezésüket egy ilyen célú vizsgálathoz, vagy ahhoz, hogy a kivizsgálás alapján nyert információkat harmadik felek tudomására hozzák. Félthetik magukat, illetve családjukat egy esetleges megtorlástól.
  • …. Az ilyen döntési helyzetekben alkalmazott mérlegelés során az ártalom elkerülésének elve kell, hogy előtérbe kerüljön. Az egészségügyi szakembereknek olyan megoldásokat kell keresniük, amelyek az egyén titoktartáshoz való jogának sérelme nélkül segítik elő az igazság érvényesülését.
a protokoll tartalma
A protokoll tartalma
  • I. A nemzetközi jogi szabályozás
  • II. A releváns etikai kódexek
  • III. A kínzás jogi vizsgálata
  • IV. A meghallgatások általános szempontjai
  • V. A kínzás fizikai bizonyítékai
  • VI. A kínzás pszichológiai bizonyítékai
f ggel kek
Függelékek
  • I. A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásának és dokumentá-lásának
  • II. Diagnosztikai vizsgálatok
  • III. A kínzás és rossz bánásmód dokumentálását segítő anatómiai ábrák
  • IV. A kínzás és rossz bánásmód orvosi értékelésére vonatkozó irányelvek
a ptsd post traumatic stress disorder
A PTSD (Post TraumaticStressDisorder)
  • Az IP „ Poszttraumás Stressz Zavar”-nak nevezi
  • Trauma: az érintett a saját vagy mások életét fenyegető tapasztalatot élt át, és amely intenzív félelmet, tehetetlenséget vagy rémületet okozott
  • Hatása: a betörő emlékképek, a rémálmok és a trauma fontos vonatkozásainak felidézésére való képtelenség. Az egyén esetleg nem képes pontosan visszaidézni a kínzási események konkrét részleteit, a kínzás során átélt élmények fő témáit azonban fel tudja idézni.
a ptsd post traumatic stress disorder1
A PTSD (Post TraumaticStressDisorder)
  • Megjelenési formái:
  • az esemény betörő, gyötrelmes felidézése,
  • az eseményre vonatkozó visszatérő gyötrő álmok,
  • az egyén úgy viselkedik vagy érez, mintha az esemény újból megtörténne, ideértve hallucinációkat, emlékvillanásokat és illúziókat
  • ,az eseményre emlékeztető dolgok esetén intenzív pszichológiai veszélyérzet
  • és az esemény aspektusaira emlékeztető vagy azokat szimbolizáló hívószavak esetén pszichológiai reakciók.
a ptsd post traumatic stress disorder2
A PTSD (Post Traumatic Stress Disorder)
  • A PTSD azonosítása: a PTSD lehet akut, krónikus vagy késleltetett. A tüneteknek több mint egy hónapig fenn kell állniuk és a zavarnak jelentős szenvedést vagy funkcionális csökkenést kell okoznia
  • Az egyénnek a traumás eseménnyel összefüggő ingerek kerülésétvagy a reakciókészség általános megbénulását kell tartósan tanúsítania
  • PTSD-re utal még: a trauma előtt nem tapasztalt fokozott izgatottság. Jelei:
    • az elalvás vagy az átalvás nehézsége,
    • ingerlékenység vagy dühkitörések, koncentrációs nehézség, túlzott éberség és túlzott megriadás
a ptsd post traumatic stress disorder3
A PTSD (Post Traumatic Stress Disorder)

Konkrét jelek (3 tartós megléte már PTSD-t mutat)

(1) a traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetések elkerülésére irányuló erőfeszítés;

(2) az áldozatot a traumára emlékeztető tevékenységek, helyek vagy emberek kerülésére irányuló erőfeszítés;

(3) az esemény egy fontos vonatkozásának felidé-zésére való képtelenség;

(4) jelentős tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése;

(5) elszakadás vagy elidegenedés másoktól;

(6) korlátozott érzelemnyilvánítás;

(7) csökkent életkilátás.

slide32

A befogadási feltételekre vonatkozó 2003/9/EK irányelv és az átdolgozás, az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve

a 2008 as tdolgoz si javaslat indokol s b l
A 2008-as átdolgozási javaslat indokolásából

A különleges bánásmódot igénylő személyek:

  • A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot. A sajátos igények azonosítása nemcsak, hogy kihat a megfelelő bánásmódhoz történő hozzáférésre, de – különös tekintettel a lelki traumát átélt személyekre – érintheti a menedékkérelemmel kapcsolatos döntéshozatali eljárás minőségét is. E tekintetben a javaslat biztosítja, hogy ezen igények azonnali beazonosítása céljából nemzeti intézkedéseket hoznak.
  • Ezen felül a javaslat számos biztosítékot tartalmaz annak garantálására, hogy a befogadási feltételeket kifejezetten úgy alakították ki, hogy eleget tegyenek a menedékkérők sajátos igényeinek. E módosítások a befogadási feltételek számos vetületét érintik, így például az egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz történő hozzáférést, valamint a kiskorúak oktatását.
a s r l keny csoportok fogalma
A sérülékeny csoportok fogalma

Eredeti befogadási feltételek irányelv:

  • A meghatározások körében nincs semmi

17. cikk

Általános alapelv

(1) A tagállamok a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek.

Átdolgozás

Meghatározások

„Különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti sérülékeny személy, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen.

21. cikk

Általános elv

„A tagállamok az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogukban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott [értsd: sérülékeny, vulnerable] személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai.

a s r l keny csoportok most s az jban 17 ill 21
A sérülékeny csoportok most és az újban (17. ill 21. §)

Nem kimerítő felsorolás – más is lehet sérülékeny!

kiskorúak,

a kísérő nélküli kiskorúak,

a mozgássérültek,

az idősek,

a várandós nők,

a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők,

valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek,

például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai

az emberkereskedelem áldozatai,

a súlyos betegségben szenvedő személyek,

a mentális zavarokkal küzdő személyek

.

Hatályosban: külön cikk

15/2: orvosi ellátás

18: kiskorúak

19: kísérő nélküli kiskorúak

20: Kínzás és erőszak áldozatai

sszehasonl t s a mened kjogi tv 2007 vi lxxx tv met meghat roz sa
Összehasonlítás: a menedékjogi tv. (2007. évi LXXX. Tv – Met.) meghatározása

2 § k pont

  • „különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik.
  • 4 § (3)
  • E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.
a s r l keny mivolt s a k l nleges ig nyek viszonya a hat lyos ir nyelvben
A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya a hatályos irányelvben
  • 17 cikk kihirdetett szövege „különleges elbánást igényelnek” = persons found to have special needs = akikről megállapították hogy speciális igényeik / szükségleteik vannak
  • Lehet-e valaki sérülékeny, anélkül, hogy speciális igényei lennének?

IGEN pl. jó karban levő idős ember, akut tüneteket nem mutató (de a visszaesés veszélyével szembenéző) kínzás áldozat

  • Lehetnek-e valakinek speciális igényei, ha nem szerepel a sérülékeny csoportok felsorolásában?

IGEN

pl. PTSD más okból, akár a menekülés traumája miatt

a s r l keny mivolt s a k l nleges ig nyek viszonya az j ir nyelvben
A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya az új irányelvben

A vak ember

- „csak” sérülékeny, „csak” speciális befogadási igényekkel rendelkező

vagy egyszerre mindkettő, bár a 21. cikkben nem szerepel?

  • Új központi kategória: „különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező” „applicant with special reception needs” 2§ (k)

Ő az aki a 21. cikk szerinti sérülékeny személy és akinek „különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen”.

Tehát csak a 21 cikk szerinti sérülékeny személy lehet különleges befogadási igényekkel rendelkező.

  • A 22 § (3) megerősíti ezt , amikor kimondja, hogy csak azok a sérülékeny személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban, akik a 21. cikkel összhangban minősülnek sérülékenynek.
  • De: a 21. cikk felsorolása az átdolgozásban sem kimerítő! - lehet olyan személy akinek másfajta különleges befogadási igénye van és ez teszi sérülékennyé

Jogbizonytalanság teremtődött a sérülékenység és a speciális befogadási igények kapcsolatát illetően: csak a 21. cikkben szereplő csoportok tagjainak járnak-e a garanciák (többletjogok), vagy más sérülékeny csoportok is léteznek, akiknek ugyancsak járnak.

nemzeti jogszab lyaikban figyelembe veszik
„Nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik”

A hatályos irányelv

Az átdolgozás

Az irányelv végrehajtása során = szélesebb kör, valamennyi kérdésben

Ugyanaz

  • Az anyagi fogadási feltételek terén és az egészségügyi ellátásban
  • Anyagi fogadási feltételek:
  • „ a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik”
  • Helyesen: napi kiadásokat fedező juttatás(„daily expenses allowance”)
a s r l keny csoportok azonos t s t szolg l elj r s
A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás

A hatályos irányelv

Az átdolgozás

Új 22. cikk az eljárásról

Kötelező a „felmérés” (assessment)

A menekültügyi eljárás kezdetétől ésszerű időn belül. Ha az eljárás során később merül fel, akkor.

Az eljárás teljes hossza alatt jár a különleges bánásmód

Nem kell formális közigazgatási (szakhatósági) eljárásban

Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem kimerítő felsorolás!)

A Bizottság 2007. évi jelentése az irányelv végrehajtásáról kimondja:

„A sérülékeny menedékkérők azonosítása központi eleme az irányelvnek, amely nélkül az ezen személyekre vonatküzó speciális bánásmódot előíró rendelkezések értelmüket vesztik” 3.5.1. pont

  • Nincs explicit rendelkezés
  • 17.cikk „akikről megállapították”

Jóhiszemű értelmezés

+

a rendelkezésnek kell legyen jelentése

  • Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára
slide41
Befogadási irányelv - átdolgozás – az sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok

22. cikk

A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése

(1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét.

A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről.

(2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse.

(3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban.

(4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását.

kiskor ak a hat lyos ir nyelvben
Kiskorúak – a hatályos irányelvben
  • 18 § (1) „tagállamoknak elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük” = The best interests of the child shall be a primary consideration = a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges megfontolás
  • (A fordulat: utalás az A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény kulcskategóriájára – „best interest of the child”)
  • 18 § (2)

„A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak gyermekbántalmazás (child abuse), gondatlanság elhanyagolás (neglect), kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, ember-telen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást (mental health care) és szaktanácsadást nyújtsanak.”

Szaktanács-adás – qualified counselling

– orvosi és pszichológiai

és szociális támogatás

kiskor ak az tdolgoz sban
Kiskorúak – az átdolgozásban
  • 23 § (1) „A gyermek mindenek felett álló érdeke” értelmeződik: „A tagállamok a kiskorúnak a testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésének megfelelő álló életszínvonalat biztosítanak”.
  • 23 (4) = korábbi 18 (2) – lelki ellátás és szaktanácsadás

Új elemek

23 (2) A mindenek felett álló érdek vizsgálata:

„a) a családegyesítés lehetőségei;

b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének;

c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik;

d) a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.”

23 § (3) Játék, szabadidős tevékenység

23 § (5) Elhelyezés szülőknél, testvéreknél felelős személynél – ha ez szolgálja a legjobban a kiskorú érdekeit.

A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos

a k s r n lk li kiskor helyzete a hat lyos ir nyelvben s az tdolgoz sban
A kísérő nélküli kiskorú helyzete a hatályos irányelvben és az átdolgozásban

19 §

  • Képviselet
  • Elhelyezés
    • (16 felett lehet befogadó állomás)
  • Családfelkutatás – akár a származási országban is, bizalmasan
  • A kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozók kapjanak speciális felkészítést és tartsák titokban a bizalmas információkat

24 §

  • Részletesebb szabályok a jogon túlmenő képviseletről (megfelelő képzettség, stabilitás –ne cserélődjön, rendszeres hatósági ellenőrzés)
  • Elhelyezés - ua.
  • Családfelkutatás erősebb kötelezettség (nem elég törekedni, kezdete: a kérelem benyújtása után)
  • Képzés, bizalmasság: ua.
a k nz s s az er szak ldozatai
A kínzás és az erőszak áldozatai

A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”)

A hatályos irányelv, 20. cikke

Az átdolgozás 25 cikke

A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezelésben vagy ellátásban.

A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyekkel dolgozóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és továbbiakban is abban kell, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban.

  • A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek.
fontos jdons gok
Fontos újdonságok
  • A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem feltétlenül
  • A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb – ellátás is
  • Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s folyamatos (tovább)képzést is.
    • A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie
    • A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének kiválasztása érdekében
slide47
A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli európai emberi jogi bírósági ügyben

Az ügy: Saadi v. Olaszország  (Application no. 37201/06) A Nagytanács ítélete, 2008. február 28

  • A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az, hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ:
  • az eset összes körülményétől
  • a bánásmód hosszától
  • a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól,

és bizonyos esetekben

  • az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától
saadi v olaszorsz g meghat roz sok
Saadi v. Olaszország - meghatározások
  • Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást”
  • Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal: „szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és kegyetlen szenvedéssel jár”

(deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering)

(135-136. bek.)

az orvosi ell t s speci lis szab lyai a hat lyos ir nyelvben
Az orvosi ellátás speciális szabályai a hatályos irányelvben
  • Általános követelmény (15 §1) Szükséges egészségügyi ellátás = (minimálisan)
    • „Sürgősségi ellátás”
    • „Betegségek alapvető kezelése”
  • Speciális (2) bek.:
    • „A tagállamok a különleges elbánást (bánásmódot) igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget.”

Az átdolgozás részletesebb (Ld. 19. §)

  • Az (1) bek. Szerint „a súlyos mentális zavarok” alapvető kezelése is kötelező, nem csak a betegségeké
  • A (2) bek. a szükséges orvosi és egyéb segítség körében megnevezi a „megfelelő mentális egészségügyi ellátás”-t. (appropriate mental health care)
  • ___________________________________________________

Valójában a most hatályosban is benne rejlik, amit az átdolgozás kifejezetté tett!

h rom gyakran feltett k rd s
Három gyakran feltett kérdés
  • Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem?
    • Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest) Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények szerint.
  • Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok fogvatartás során?
    • Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem alkalmazza)
h rom gyakran feltett k rd s1
Három gyakran feltett kérdés
  • Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok a dublini eljárásban?

- Igen. A Cimade és GISTI kontra Franciaország (C-179/11) ügyben 2012 szeptember 27-én meghozott ítéletében az Európai Unió Bíróága egyértelműen kimondta:

A befogadási irányelvet „úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, köteles biztosítani a 2003/9 irányelvben a menedékkérő befogadására vonatkozóan megállapított minimumfeltételeket annak a menedékkérőnek is, akivel kapcsolatban ez a tagállam [a dublini] rendelet alapján úgy határoz, hogy e menedékkérő átvétele vagy visszavétele iránt megkeres egy másik, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért általa felelősnek vélt tagállamot.”

A fogadási feltételeket a tényleges átadásig biztosítani kell. (nem csak az átvételbe beleegyezésig!)

A költségek az átadó államot terhelik.

az tdolgoz s j szab lyai fogad si felt telek rizet fogvatart s detention sor n 11
Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet(fogvatartás, detention) során - 11 §

Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása

  • „ Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk.
  • Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. …
az tdolgoz s j szab lyai fogad si felt telek rizet fogvatart s detention sor n 111
Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet (fogvatartás, detention) során - 11 §

(3) A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani. … a felnőttektől elkülönítve szállásolják el.

(4) Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani.

(5) Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van sz. és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta. …”

(6) Határállomáson és tranzitzónában bizonyos derogációk engedhetők a „lehető legrövidebb ésszerű időtartamra”

fogvatart s s szellemi eg szs g
Fogvatartás és szellemi egészség
  • A fogvatartottak rendszeres megfigyelése/ellenőrzése (monitoring) kötelező –rájuk különleges figyelem fordítandó (primary concern)
  • Az új 11.§ szerint a fogvatartott személynek is jár a „megfelelő támogatás”
  • Ennek értelme a 19 és 22 §-ban foglalt megfelelő orvosi és pszichológiai kezelés és ellátás
slide55

A MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAM MEGHATÁROZÁSÁT SZOLGÁLÓ 343/2003/EK rendelet (az u.n. Dublini rendelet) és 2013. évi átdolgozása, az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.)

a 2003 vi dublini rendeletben nincs speci lis rendelkez s de
A 2003. évi Dublini rendeletben nincs speciális rendelkezés, de…
  • Hiány: nincs sz.
    • Átadásra alkalmatlan egészségi állapotról
    • A megkezdett ellátás/kezelés folytatásáról
    • Az érintett egészségi állapotára vonatkozó információcseréről
  • Ami van: „szuverenitási záradék” = 3 cikk (2) bek:

„ Az (1) bekezdéstől eltérve minden tagállam megvizsgálhatja a harmadik ország állampolgára által hozzá benyújtott menedékjog iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős. Ez esetben ez a tagállam válik e rendelet értelmében felelős tagállammá, vállalva a felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. Ez a tagállam szükség esetén tájékoztatja a korábbi felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállamot, vagy azt a tagállamot, amelyet a kérelmező átvételével vagy visszavételével kapcsolatban kerestek meg.”

a 2003 vi dublini rendeletben nincs speci lis rendelkez s de1
A 2003. évi Dublini rendeletben nincs speciális rendelkezés, de…

Van továbbá „humanitárius záradék”

15. cikk

(1) Bármelyik tagállam, még akkor is, ha az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős, egyesítheti a családtagokat, valamint más eltartott hozzátartozókat különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okokból. Ebben az esetben egy másik tagállam kérésére az említett tagállam vizsgálja meg az érintett személy menedékjog iránti kérelmét. Az érintett személyeknek ehhez hozzá kell járulniuk.

(2) Olyan esetekben, amikor az érintett személy terhesség vagy újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt mások gondozására szorul, a tagállamok általában együtt tartják vagy egyesítik a menedékkérőt egy másik tagállam területén tartózkodó hozzátartozójával, feltéve hogy a családi kötelékek már a származási országban fennálltak.

(3) Amennyiben a menedékkérő kísérő nélküli kiskorú, akinek másik tagállamban róla gondoskodni képes hozzátartozója van vagy hozzátartozói vannak, a tagállamok, ha lehetséges, egyesítik a kiskorút hozzátartozójával vagy hozzátartozóival, kivéve ha ez nem szolgálja a kiskorú érdekeit.

a szuverenit si s a humanit rius klauzula
A szuverenitási és a humanitárius klauzula
  • A szuverenitási és a humanitárius klauzula is szélesebb kört fog át, mint a definícióknál szereplő „család” – a távolabbi hozzátartozókra is támaszkodhat a speciális igényű menedékkérő.
  • A kínzás áldozatairól ugyan nem szól kifejezetten, de nincs akadálya, hogy vonatkoztassák rájuk, akár „általában” humanitárius okból, akár a (2) bek szerint, ha a kínzás (a trauma) következménye súlyos betegség vagy fogyatékosság.
ns s me egyes tett gyek c 411 10 s c 493 10 sz t let
NS és ME egyesített ügyek (C‑411/10. és C‑493/10. sz..) , ítélet

Rendelkező rész (123. pont)

„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok – ideértve a nemzeti bíróságokat – kötelessége, hogy ne adják át a menedékkérőt a 343/2003 rendelet értelmében „felelős tagállamnak”, ha tudomással kell bírniuk arról, hogy a felelős tagállamban a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy a kérelmező e rendelkezés értelmében embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lesz kitéve.”

substantial grounds for believing that

a k gy c 245 11 2012 nov 6 i t let
A K ügy (C-245/11) 2012 nov. 6-i ítélet

2008 március K illegálisan Lengyelországba érkezik és ott menedékjogi kérelmet nyújt be. A döntést meg nem várva átmegy fiához és családjához Ausztriába, ahol áprilisban újabb kérelmet nyújt be.

Menye K-ra szorul, mert:

„K menye K gondozására szorul az újszülöttje, valamint a harmadik országban bekövetkezett komoly megrázkódtatást okozó eseményt követő súlyos betegsége és súlyos fogyatékossága miatt. Ha ezen esemény kiderülne, K menyét annak veszélye fenyegetné, hogy a család becsületének helyreállítását célzó kulturális hagyományok miatt a család őt körülvevő férfitagjai súlyosan bántalmaznák. Mióta K Ausztriában újra találkozott menyével, ő a menye legközelebbi tanácsadója és bizalmasa, mégpedig nem csupán a köztük lévő családi kötelékek miatt, hanem azért is, mert megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik.”

a k gy c 245 11 2012 nov 6 i t let1
A K ügy (C-245/11) 2012 nov. 6-i ítélet
  • Lengyelország elismerte, hogy ő a felelős állam és nem kérte Ausztriától a humanitárius záradék (15.§) alkalmazását.
  • Kérdés: köteles- ennek ellenére Ausztria alkalmazni a 15§ (2)-öt és az elbírálásért felelős állammá válni, pusztán K kérése nyomán?
  • Ítélet: IGEN
  • [A dublini rendelet] ” 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a menedékkérő által benyújtott kérelem vizsgálatáért … nem felelős tagállam felelőssé válik. Az ugyanezen rendelet értelmében véve felelős tagállammá vált tagállamnak kell vállalnia az e felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. E tagállam erről tájékoztatja az eredetileg felelős tagállamot. Az említett 15. cikk (2) bekezdésének ezen értelmezése akkor is alkalmazandó, … korábbi felelős tagállam nem terjesztett elő … ilyen értelmű kérelmet.
az tdolgoz s 604 2013 eu rendelet
Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)

Ha az átadást megelőzően - kivételesen – őrizetben tartják a személyt, akkor az átdolgozott Befogadási feltételek irányelv rendelkezései alkalmazandók (28 § /4/ bek.)

A kiskorúkra és a kísérő nélküli kiskorúakra (részben) új, speciális rendelkezések vonatkoznak (6, 8 §)

31 § - Részletesebb rendelkezés az átvevő állam tájékoztatásáról

(1) A kérelmező, … átadását végző tagállam közli a felelős tagállammal az átadandó személyre vonatkozó…személyes adatokat, …, hogy a felelős tagállam illetékes hatóságai …képesek legyenek megfelelő segítséget – így az érintett személy létfontosságú érdekei védelmében azonnali egészségügyi ellátást – nyújtani az érintett személynek…

(2) Az átadó tagállam … átad a felelős tagállamnak minden olyan információt, amely elengedhetetlen az átadandó személy jogainak biztosításához és azonnal felmerülő különleges igényeinek kielégítéséhez, különösen az alábbiakat:

  • valamennyi olyan azonnali intézkedés, amelyeket a felelős tagállamnak meg kell hoznia annak érdekében, hogy az átadandó személy különleges igényeit megfelelően ki lehessen elégíteni, beleértve az esetlegesen szükséges azonnali egészségügyi ellátást is…
az tdolgoz s 604 2013 eu rendelet1
Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)
  • 32 § - részletes rendelkezés arról, hogy ha érintett (vagy képviselője) hozzájárulásával az átadó állam

- a Bizottság által ezután kidolgozandó – közös egészségügyi bizonyítványban átadja a speciális igényű személyek (egyebek között a fogyatékkal élők, az időskorúak, várandós nők, kiskorúak, kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozatai)fizikai és szellemi állapotára vonatkozó információkat.

Az átvevő (azaz a felelős) „állam biztosítja, hogy e különleges igényeket megfelelően kezeljék, és biztosítja különösen az esetlegesen szükséges alapvető orvosi ellátást” (32 § /1/ bek.)

az tdolgoz s 604 2013 eu rendelet2
Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)

NS és ME beépítése a 3 § (2) bek-be:

Nem szabad („lehetetlen”) a kérelmezőt a felelős tagállamnak átadni, ha

„megalapozott okokból feltételezhető, hogy az adott tagállamban a menekültügyi eljárásnak és a kérelmezőkre vonatkozó befogadási feltételeknek szisztematikus hiányosságai vannak, aminek eredményeként az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében vett embertelen vagy megalázó bánásmód kockázata áll fenn”

(Ilyenkor kereshet másik felelős államot, de ha nincs, el kell járnia)

az tdolgoz s 604 2013 eu rendelet3
Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)

A K. ügy részleges kodifikálása:

16. § „eltartott személyek”

  • Az általános szabályoktól eltérően a humanitárius klauzula „általában” (normally) alkalmazandó:

A jogszerűen tartózkodó gyermek, testvér vagy szülő, illetve a kérelmező egyesítendő, illetve együtt tartandó, ha akár a kérelmező , akár a rokon a másikra szorul „várandósság, újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt” és ezt írásban kérik feltéve, hogy a kötelék már a származási országban megvolt.

Ha azonban a kérelmező egészségi állapota miatt huzamos ideig nem tud utazni, akkor az állam nem köteles a másik államban legálisan tartózkodót a kérelmező államába beengedni családegyesítés céljából. (16 § /2/)

slide66

A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/ EK irányelv és annak átdolgozása, az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.)

a hat lyos elj r si ir nyelv
A hatályos eljárási irányelv
  • Nem rendelkezik a sérülékeny személyekre vonatkozó speciális eljárásról.
  • Három említés:
    • 13 § (3) a: a meghallgatást végző személy megfelelő felkészültséggel rendelkezzen a kérelem hátterében álló személyes és általános körülmények figyelembevételéhez, lehetőség szerint beleértve a kérelmező kulturális gyökereit vagy sérülékenységét
    • 23 § (3) A tagállamok – a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget biztosíthatnak azoknak a vizsgálatoknak, vagy meggyorsíthatják azokat a vizsgálatokat, amelyekben a kérelem megalapozottnak tűnik, vagy a kérelmezőnek különleges igényei vannak.
    • 17 § A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó 17 szabály
az elj r si ir nyelv tdolgoz sa 2013 32 eu ir nyelv
Az eljárási irányelv átdolgozása (2013/32/EU irányelv)

2. §.

„különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező”: olyan kérelmező, aki egyéni körülményei miatt csak korlátozott mértékben tudja élvezni az ezen irányelv értelmében őt megillető jogokat, és korlátozott mértékben tudja teljesíteni az ezen irányelv alapján rá háruló kötelezettségeket;

24. §

  • A kérelem benyújtása után „ésszerű időn belül értékelik, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e”.
  • Az értékelés beépíthető más eljárásba, „nem szükséges, hogy az közigazgatási eljárás formájában történjen”
  • „A tagállamok biztosítják, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylőként azonosított kérelmezők megfelelő támogatást kapjanak” a teljes eljárás során. Gyorsított- és határeljárás nem alkalmazható, ha a megfelelő támogatás nem megadható.
  • Ha a különleges eljárási garanciák iránti igény „az eljárás egy későbbi szakaszában válik ismertté”, akkor is kielégítendő
slide69

A Met. és a vhr. a különleges bánásmódot igénylő személyekről (főbb rendelkezések a 2013. évi módosítások után)

a met 2007 vi lxxxx tv a k l nleges b n sm dot ig nyl 2013 j liusi llapot
A Met. (2007. évi LXXXX. tv.) a különleges bánásmódot igénylő (2013 júliusi állapot)

Met. 29. §  

„A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire.”

Met. 30§ (3) a):

„ A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során

  • a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, …”

Met. 31/F. §59

 (1) A menekültügyi őrizet végrehajtása során

a) - a házastársak kivételével - a férfiakat a nőktől, valamint

b) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával - a többi őrizetestől

el kell különíteni.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre - különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra - figyelemmel kell gondoskodni.

slide71
A Met végrehajtási rendelete (301/2007. (XI. 9) Korm. rendelet) a különleges bánásmódot igénylő személyekről (2013 júliusi állapot)

Vhr 3 §

  • „1) A menekültügyi hatóság … vizsgálni köteles, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban: elismerését kérő), továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.”
  • (2) Kétség esetén - ha az érintett hozzájárul - menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti
  • (3) Az érintettet tájékoztatni kell a vizsgálatról és a hozzájárulás megtagadásának következményeiről
  • (4) Ha a vizsgálathoz nem járul hozzá nem élhet a speciális bánásmóddal 
slide72
A Met végrehajtási rendelete (301/2007. (XI. 9) Korm. rendelet) a különleges bánásmódot igénylő személyekről (2013 júliusi állapot)
  • 33 § a kiskorúakra vonatkozó részletes szabályok

34 §

  • (1) A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő - amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges - a 26-27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.
k sz n m a figyelm ket nagy boldizs r www nagyboldizsar hu nagyboldi@ajk elte hu

Köszönöm a figyelmüket!Nagy Boldizsárwww.nagyboldizsar.hunagyboldi@ajk.elte.hu