Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar kovacseva@uni-nke.hu

1. Kovács Éva Margit Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar kovacseva@uni-nke.hu A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Egyedi Ügyek és Élethelyzetek – Kormányablak ügyintézők képzése IV. modul – Gazdasági ágazatok szakigazgatása

2. A modul kiterjed • A Kormányablakok hatáskörét érintő különböző ágazathoz tartozó ügycsoportok átfogó bemutatására • Az egyes szakigazgatási ágazatok és hatósági jellegük jellemző mintázatainak bemutatására. • Az ágazati hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szervezetrendszer modellezésére és feladataik ismertetésére.

3. A modul célja, hogy a KAB ügyintéző(nek)… • Legyen képes az államigazgatási hatósági intézményrendszer komplex átlátására és megértésére. • Legyen áttekintése a szakigazgatási hatósági feladatokról és azok eljárási szabályairól. • Legyen képes a konkrét hatósági ügy felismerésre, beazonosítására az egyes élethelyzetek alapján. • Legyen képes az ügyfél szóbeli és írásbeli tájékoztatására az ügy részleteire vonatkozólag. • Legyen képes az egyes ügyekben a front-office feladatokhoz tartozó tevékenységek önálló elvégzésére.

4. A modul felépítése

5. Az oktatás meneteA képzés felépítése tantárgyanként

6. I. TANEGYSÉG A gazdasági ágazatok szakigazgatása

7. Tantárgy tematikai egységei • Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén. • Fogyasztóvédelem • Ipar igazgatása (energia szektor és a bányászat és földtani tevékenységek igazgatása) • Mérésügy és műszaki biztonság • Kereskedelmi és szolgáltató szektor igazgatása • Munkaügyi és munkavédelmi igazgatás

8. Az ismeretanyag átadásának módja • Tankönyv • E-learning tananyag • Munkafüzet • Jelenléti oktatás: elméleti és gyakorlati

9. I. Rész: Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén. Miről lesz szó?A gazdaság ,mint a társadalom alrendszere. Az állam szerepe a gazdaságban Az állam gazdasági funkciói A gazdasági közigazgatás fogalma Céljai Eszközei

10. A gazdaság, mint a társadalom alrendszere A gazdasági folyamatok részei a társadalmi együttélésnek.

11. A gazdasági folyamatok hálózata

12. Az állam gazdasági szerepvállalása

13. Az állam alapvető gazdasági funkciói

14. Gazdasági közigazgatás Fogalma • A közigazgatás részfunkciója, mely tevékenységét a gazdasági folyamatok befolyásolása által, a kormányzati célok elérésére, a közérdekében fejti ki. Célja • Általános célja: a stabil, kiegyensúlyozott nemzetgazdaság megteremtése, a piaci szereplők jogos érdekeinek védelme.

15. A gazdasági közigazgatás céljai • a konjunkturális ingadozások csillapítása, • az infláció féken tartása, • a foglalkoztatás, és a munkanélküliség kezelése, • a nemzetközi árú- és pénzpiaci egyensúly megőrzése, • általános értékek ( az élet, a testi épség, a vagyonbiztonság) megóvása, • a szociális „háló” kiépítése, • a társadalompolitikai célkitűzések gazdasági hátterének biztosítása, • közösségi érdeket szolgáló gazdasági tevékenységek megoldása.

16. A gazdasági közigazgatás eszközei • Normatív - jogi, erkölcsi, etikai, technikai, egyéb – szabályozás; • Hatósági jogalkalmazás:engedélyezés, kötelezés, tiltás, felügyelet, ellenőrzés, szankcionálás; • Az állam-, vagy az önkormányzatok közvetlen gazdasági tevékenysége ; • Fiskális és monetáris eszközök; • Az információ áramoltatás; • Bér-, és jövedelemszabályozás; • Gazdasági tervezés; • Jogilag nem formalizált eszközök: a mozgósítás, kampány, lobbizás, oktatás.

17. Az államigazgatás szerepe az egyes gazdasági ágazatokban

18. II. Rész: A Fogyasztóvédelem szakigazgatása. Miről lesz szó?A fogyasztóvédelem szerepe.A fogyasztóvédelem államigazgatási eszköz- és szervezetrendszere.A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre.

19. A fogyasztóvédelem szerepe

20. A Fogyasztóvédelemállami intézményrendszere

21. A Fogyasztóvédelem állami eszközrendszere

23. A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre • Fogyasztóvédelmi politika kidolgozása • Véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetet; • Szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására; • Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését; • Irányítja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő feladatokat, • Működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert; • Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait. 

24. A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre II. II. Fogyasztók tájékoztatása és nevelése • Szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek tevékenységéhez a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez; • Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg; • Termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek, és közzéteszik azok eredményét; • Módszertani segédanyagokat készítenek a fogyasztóvédelmi tevékenység elősegítése és egységessége érdekében, • Támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

25. A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre III. III. Hatósági jogkör: Ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását eljár azok megsértése esetén. Ennek keretében az alábbi területekre vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrzik: • az áru fogyasztók számára való értékesítésére, • a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőség értékelésére, megfelelőségi jelölésére, • az áru hatósági árára, • a fogyasztói panaszok intézésére, • a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, • a forgalmazás vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, • a fogyasztók tájékoztatására.

26. III. és IV. Rész: Az Ipari ágazat szakigazgatása. Miről lesz szó?Az ipari tevékenységek körének meghatározása.Az ipar területei.Az energia szektor felügyelete.A bányászati és földtani tevékenység felügyelete.Mérésügyre és műszaki biztonságra vonatkozó szabályok.

27. Az ipari tevékenységek köre magában foglalja: • a természetben található, emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tehető javak kitermelését és feldolgozását; • a mező- és erdőgazdasági, halászati termékek feldolgozását; • a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítását; • fizikai, mechanikai, illetve kémiai átalakítási folyamatokat ; • a termelő eszközök, fogyasztási cikkek előállítását.

28. Ipar területei

29. Az ipar szakigazgatása Magában foglalja a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos • állami cselekvésprogramot; • az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat ,előírásokat; • az ezt megvalósító, érvényesítő állami, hatósági aktusokat; • és az ehhez szükséges állami intézményrendszert.

30. Ipari igazgatás területei • Energetikai szektor hatósági felügyelete • Bányászati és földtani tevékenység hatósági felügyelete. • Műszaki biztonsági felügyelet • Mérésügy

31. Az ipari szakigazgatási feladatok és az azokat ellátó államigazgatási szervek

32. Energia szektor Liberalizált energetikai területek hatósági felügyelete Atomenergiával és nukleáris anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenységek Országos Atomenergia Hivatal

33. Az állam feladata a bányászat terén Szabályozza és felügyeli • az ásványi nyersanyagok bányászatát, • a geotermikus energia kutatását, kitermelését, • a szénhidrogén szállító vezetékek létesítését és üzemeltetését, • Illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket. Célja: • az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelme, • valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon fenntartható gazdálkodásának megvalósítása.

34. Bányászati és földtani tevékenységek hatósági felügyelete Forrás: http://www.mbfh.hu

35. A bányászati hatósági tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások típusai • Bányászati engedélyezési eljárások • Építésügyi engedélyezési eljárások • Gázforgalmazás engedélyezése • Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos engedélyezési tevékenység • Robbanástechnikával összefüggő engedélyezési eljárások • Földtani engedélyezési eljárások

36. A MÉRÉSÜGY ÉS A MŰSZAKI BIZTONSÁG

37. Mérésügy A méréstudomány (metrológia) mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Mérésügy: Normatív szabályok (törvények, rendeletek) megállapítják a mértékegységeket, egységesítik a mértékeket, kialakítják az egységes végrehajtást biztosító és ellenőrzést végző szervezetrendszert.

38. Mérésügy célja • Az emberek egymás közötti kapcsolataiban, a mindennapi ügyletei egységesen elfogadott fogalmi rendszer; • A központi irányításhoz egységes nyilvántartásokra van szükség; • A fogyasztók védelme, az áruk és a szolgáltatások mennyiségének és minőségének garantálása ; • Mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása ; • A kutatási és fejlesztési, gyártási, kereskedelmi környezet színvonalának emelése; • A hazai termékek versenyképességének elősegítése.

39. A mérésüggyel kapcsolatos hatósági fogalmak és feladatok

40. A műszaki biztonsági hatósági tevékenység Az ipari létesítmények, berendezésekkel kapcsolatos alábbi engedélyezési és felügyeleti tevékenységekre terjed ki: • létesítésre, kivitelezésre, felállításra, • üzembe helyezésre, • üzemeltetésre, • időszakos ellenőrzésre, • vizsgálatot, átalakítást, javítást végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, • kezelését végzők szakképesítésére, • átalakítására, javítására, • műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére.

41. Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szervezetrendszer

42. V. Rész: kereskedelmi szakigazgatás Miről lesz szó?A kereskedelem meghatározása, jelentősége.A kereskedelmi tevékenység fajtáinak csoportosítása.A kereskedelmi tevékenység folytatásának hazai feltételei.A kereskedelmi hatósági eljárások típusai.A kereskedelmi szakigazgatást végző szervezetrendszer.

43. A kereskedelem szó kétféle értelme

44. Mikro gazdasági jelentősége • Közvetítő szerepet tölt be; • befolyásolja a vásárlókat ; • segít az áruk piacképességét növelni ; • értékek realizálásában segít ; • igények megismerésében segít ; • piaci egyensúlyt ad; • befolyásolja a városképet (pl. kirakat, cégtábla, reklámok).

45. Makro gazdasági jelentősége • A termelés- fogyasztás közti térbeli, időbeli, választékbeli választás áthidalása. • Hozzájárul a központi költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez. • Munkaerő teremtés . • Ország arculatának formálása. • Elosztásban segít.

46. A kereskedelem fajtáinak csoportosítása

47. Földrajzi hely szerint Gazdasági ágazat szakigazgatása Egyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés

48. Vásárlói kör szempontjából

49. Kereskedési formák szerint a) Üzletben folytatott, b) mozgóbolt útján folytatott, c) bevásárlóközpontban folytatott . d) vásáron vagy piacon folytatott, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem (pl. ügynök), h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés.

50. Kereskedelempolitika Az állam kereskedelem szabályozó tevékenysége