Szepesházi Róbert
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 136

Előzmények, háttér, célok, indokok… PowerPoint PPT Presentation


  • 211 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2.1-222:2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai www.sze.hu/~szepesr. Előzmények, háttér, célok, indokok….

Download Presentation

Előzmények, háttér, célok, indokok…

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Szepesházi RóbertSzéchenyi István EgyetemÚT 2.1-222:2006Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályaiwww.sze.hu/~szepesr


Előzmények, háttér, célok, indokok…


Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.Kutatás- fejlesztési pályázat1997 Az útépítési projektek műszaki dokumentációinak geotechnikai tartalmaiKutatási jelentésKészítette: SZIF Építő- és Településmérnöki Tanszék


Útépítési szabályzatok

  • Közutak Tervezési Szabályzata

  • Közúti Hídszabályzat

  • Pályaszerkezetek Méretezési Szabályzata

  • Földművek Tervezési Szabályzata


Dr. Keleti Imre:Csökkenthető-e az útépítés ára hazánkbanKözúti és Mélyépítéstudományi Szemle1999. október

  • A földmunkák ára 1992-98 időszakban 10-szeres lett, míg egyéb útépítési munkáké legfeljebb 3-szoros.

  • Új utak árában kb. 40 % lett a földmunka.

  • A töltésanyag árindexe 1992-98 időszakban 1100 lett, míg másoké legfeljebb 500.

  • Az elnagyolt geotechnikai tervek óvatosságra és ezzel árnövelésre késztetik a vállalkozót.

  • Kevés lehetőség van a jobb alternatívák kidolgozására az új lebonyolítási rendben.


Károk

Geotechnikai hibák


Lehetőségek


Kihívások


Úttervezés: változó elvek, követelmények,kihívások és válaszok a geotechnikában?

  • Magassági vonalvezetés: a pálya elszakad a tereptől

    magastöltés, völgyhíd, mélybevágás, támfal, alagút

  • Helyszínrajzi vonalvezetés: konfliktusmentes sáv keresése

    építés tőzegen, dombháton, belvizes területen

  • Pályaszerkezet: típusszerk., nagymodulusú aszfalt, teljesítményelv

    földműteherbírás, -tömörség, ellenőrzés, járhatóság

  • Új projektfinanszírozási formák: áttervezés a nyertes számáratöltésalapozás, hídalapozás, földanyagok, időtényező

  • Gazdaságos és környezetbarát tervezés: média, ÁSZ, zöldek, sajtó geotechnikai tartalékok (rézsűhajlás, anyagok, idő)

  • Útkorszerűsítések tervezése: lepusztult állapot, szélesítés

    földműjavítás, víztelenítés, szélesítés szerkezete


Geresdi-dombság

Bátaszék

Sárrét

85 – 90 m Bf

145 – 215 m Bf

  • ártéri holocén fedőréteg

  • dunai – ős-sárvízi hordalék

  • felső-pannon agyag

  • lösz (átmozgatott, szélhordta, mocsári)

  • lösz meszes kiválásokkal

  • tengelici vörösagyag

  • felső-pannon agyag

S á r r é t

M6 autópálya

Szekszárd – Bóly

3 alagút – 6 völgyhíd

magas (hát)töltések

2 év alatt

G e r e s d i - d o m b s á g


Töltés-

alapozás


Útkorszerűsítés


ÚT 2-3.101:1993

Útépítési földmunkák

ÚT 2-3.102:1998

Útpályaszerkezetek védelme fagy- és olvadási kár ellen

Szabályozáshiány

(töltésalapozás, rézsű, támfal, geoműanyag)

Földárak növekedése

(földanyag,

elfoglalt terület)

Geotechnikai hibák, károk

(támfal- és burkolatkárok)

Új technológiák meghonosodása (talajjavítás, geoműanyag)

Új geotechnikai kihívások

(M7 – M6 ap: domborzat, tőzeg)

ÚT 2-1.222:2002

Utak geotechnikai tervezésének általános szabályai

Szokásos felül-vizsgálat

Harmonizálás az új európai geotechnikai szabványokkal

Autópályaépítés geotechnikai tapasztalatai

Bővítési igények

(lebonyolítás, földmunka, töltésalapozás)

ÚT 2-1.222:2006

Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai


2006konzulens:Schultz Margit témafelelős:Szepesházi Róbert közreműködők:Boromisza Tibor Fáy Miklós Fehér Zsuzsanna Lazányi István Pozsár László Subert István Szilvágyi László Tárczy LászlóTrenka Sándor Vízi E. Zoltánné

2002konzulens:Schultz Margit témafelelős:Szepesházi Róbert közreműködők:Benák FerencBoromisza Tibor Farkas József Lazányi István Pozsár László Scharle Péter Szilvágyi László Tárczy László Varga László †


Tartalom

  • Általános elvek, követelmények 17 o.

  • A tervezés alapjai és általános szabályai 18 o.

  • Tervezési rend, a tervek tartalma 10 o.

  • A földművek anyaga, szerkezete és építése 40 o.

  • Rézsűk állékonyságának biztosítása 18 o.

  • Töltésalapozás kedvezőtlen talajon 12 o.

  • Támszerkezetek tervezése 15 o.

    130 o.


A geotechnikai európai szabványosítása


Az európai geotechnikai szabványosítás tárgykörei

  • geotechnikai tervezés

  • talaj- és kőzetosztályozás

  • talajfeltárás- és talajvízmérések

  • terepi talajvizsgálatok

  • laboratóriumi talajvizsgálatok

  • geotechnikai szerkezetek vizsgálata

  • speciális mélyépítési technológiák

  • mélyépítési szerkezetek, termékek

  • geoműanyagok alkalmazása

  • geoműanyagok vizsgálata


A geotechnikai tevékenység európai szabályozása

~ 125 db

~7.500 oldal


MSZ EN 1997-1:2006 Eurocode 7-1Geotechnikai tervezés. 1. részÁltalános szabályok.

  • Tartószerkezetek tervezése sorozatban

  • Magyar változat bevezetése 2006. 12. 15.

  • Nemzeti melléklettel együtt

  • A geotechnikai tervezés alapszabványa


Az Eurocode 7 tartalma

1.Általános elvek

2. A geotechnikai tervezés alapjai

3. Geotechnikai adatok

4. Az építés műszaki felügyelete, megfigyelés, fenntartás

5. Földművek, víztelenítés, talajjavítás és talajerősítés

6. Síkalapok

7. Cölöpalapok

8. Horgonyzások

9. Támszerkezetek

10. Hidraulikus talajtörés

11. Általános állékonyság

12. Töltések


Fogalmak

Összehasonlítható tapasztalat(comparable experience)

Dokumentált vagy más módon egyértelműen megállapított információ, amely a tervezés során figyelembe veendővel azonos típusú talajra vagy szilárd kőzetre vonatkozik, és amelytől hasonló tartószerkezetek esetén hasonló geotechnikai viselkedés várható. Kiemelt jelentőségűnek kell tekinteni az építési helyszínre vonatkozó információkat.


A geotechnikai tervezés alapjai

EC 7-1 2. fejezet


GEO

a talaj törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a talaj vagy a szilárd kőzet szilárdsága jelentősen befolyásolja

UPL

a tartószerkezet vagy a talaj egyensúly-vesztése a víznyomás (felhajtóerő) vagy más függőleges hatás miatti felúszás folytán

HYD

hidraulikus gradiens által a talajban okozott hidraulikus felszakadás, belső erózió vagy buzgárosodás

EQU

az egyetlen merev testnek tekintett tartószerkezet vagy talajtömb állékonyságvesztése, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága nem befolyásolja jelentősen

STR

a tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek, pl. a síkalapok, a cölöpök vagy az alapfalak belső törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentősen befolyásolja

Teherbírási határállapotA tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények valamely részének törés jellegű tönkremenetele, mely a szerkezet rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, ill. a környezetben lévőket is veszélyezteti.


Használhatósági határállapotA tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények olyan mértékű elmozdulása, deformációja, mely annak rendeltetésszerű használatát megnehezíti vagy korlátozza.


Geotechnikai kategorizálása várható geotechnikainehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások alapján

Együttesen értékelendők

  • a talajkörnyezet

  • a feladat, az építmény

  • az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások

  • a környezeti kölcsönhatások


A geotechnikai tervezés módszerei

  • Számításon alapuló tervezés

  • Tervezés megelőző intézkedésekkel

  • Tervezés modellkísérletek és próbaterhelések alapján

  • A megfigyelési módszer alkalmazása


2. A geotechnikai tervezés alapjai2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés

(2)A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete függ az elvégzett geotechnikai vizsgálatok mennyiségétől és minőségétől. Ezen ismeretek megszerzése és a kivitelezés szakszerű irányítása sokkal fontosabb az alapvető követelmények teljesítéséhez, mint a számítási modellek és a parciális tényezők pontossága.


Számításon alapuló tervezés

alapozás,

támszerkezet

általános és rézsű- állékonyság

HATÁS


A geotechnikai adatgyűjtés, vizsgálat célja, típusai

EC 7-1 3. fejezet

Geotechnikai adatok


EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok

  • A geotechnikai vizsgálatok általános követelménye

    Szolgáltatniuk kell

    az építés helyszínének és környezetének

    talaj- és talajvízviszonyaira vonatkozó

    mindazon adatokat, amelyek

    a lényeges talajtulajdonságok megfelelő jellemzéséhez és

    a tervezési számításokban felhasználandó

    talajparaméterek karakterisztikus értékeinek

    megbízható felvételéhez szükségesek.


EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok

2. Előzetes vizsgálatok célja

  • a hely általános alkalmasságát meg lehessen ítélni;

  • alternatív helyeket lehessen választani, ha szükséges;

  • a tervezett munkálatok nyomán várható változásokat meg lehessen becsülni;

  • a tervezési és ellenőrző vizsgálatokat meg lehessen tervezni, beleértve a tartószerkezet viselkedését lényegesen befolyásoló talajzóna kiterjedésének azonosítását;

  • az anyagnyerőket – ha szükségesek – ki lehessen jelölni.


EC 7-1 3. fejezetGeotechnikai adatok

3. Tervezési vizsgálatok

Az információk célja

  • az ideiglenes és végleges létesítmények megfelelő tervezése

  • az építési módszer megtervezése

  • az építés közben lehetséges bármely nehézség azonosítása

    Az információk tartalma

  • a tervezett építés szempontjából lényeges, vagy az által befolyásolt talajzóna felépítését és jellemzői

  • a tartószerkezet teljesítőképességére kiható paraméterek


Műszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás

EC 7-1 4. fejezet


Műszaki felügyelet

a körülmények és a kivitelezés

megfelelnek-e a tervben feltételezettnek?

Megfigyelés

az építmény viselkedése építés és üzemelés közben

megfelel-e a tervezettnek?

Fenntartás

milyen tevékenységek kellenek

a tervezett viselkedés tartós biztosításához?


MSZ EN 1997-2: 2008 EC 7-2 Geotechnikai tervezés. 2. rész: Talajvizsgálatok.

  • Fejezetek

  • Általános elvek

  • A talajvizsgálatok megtervezése

  • Mintavétel és talajvízmérések

  • Terepi vizsgálatok

  • Laboratóriumi vizsgálatok

  • Talajvizsgálati jelentés

  • 2007. március 15-én európai bevezetés

  • a korábbi EC-7-2 (laborvizsg.) és EC-7-3 (terepi vizsg.) egyesítéséből

  • tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás a főbb vizsgálatokra

  • technikai részletek nincsenek szabályozva

  • mellékletekben sok hasznos korrelációs összefüggés és pl. cölöptervezés

  • állami finanszírozással 2008 végére megjelenik


Talaj- és kőzetosztályozás

MSZ EN ISO 14688-1:2005 Geotechnikai vizsgálatok.

Talajok azonosítása és osztályozása.

1. rész: Azonosítás és leírás.

MSZ EN ISO 14688-2:2005 Geotechnikai vizsgálatok.

Talajok azonosítása és osztályozása.

2. rész: Osztályozási alapelvek.

pr EN ISO 14688-2:2006 Geotechnikai vizsgálatok.

Talajok azonosítása és osztályozása.

3. rész: A talajazonosítás elektronikus adatkezelése.

MSZ EN ISO 14689-1:2005 Geotechnikai vizsgálatok.

Kőzetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás.

pr EN ISO 14689-2:2006 Geotechnikai vizsgálatok.

Kőzetek azonosítása és osztályozása.

2. rész: A kőzetazonosítás elektronikus adatkezelése.

MSZ 14043-2:2006Talajmechanikai vizsgálatok.

Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból.


MSZE CEN ISO/TS 17892 Geotechnikai vizsgálatok Talajok laboratóriumi vizsgálata

1. A víztartalom meghatározása

2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása

3. A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer

4. A szemeloszlás meghatározása

5. Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel

6. Ejtőkúpos vizsgálat

7. Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata

8. Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat

9. Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon

10. Közvetlen nyíróvizsgálat

11. Áteresztőképességi vizsgálat

12. Az Atterberg-határok meghatározása


KÚPOS PENETROMÉTERa folyási határ megállapításáraa Casagrande-készülék helyett MSZE EN ISO/TS17893-12Geotechnikai vizsgálatok.Talajok laboratóriumi vizsgálata12. rész. Az Atterberg határok meghatározása


MSZE CEN ISO/TS 22476 Geotechnikai vizsgálatok Terepi vizsgálatok

prEN 22476-1Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel

MSZ EN 22476-2Verőszondázás

MSZ EN22476-3SPT-szondázás

pr EN 22476-4 Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel

EN 22476-5Rugalmas dilatométeres vizsgálat

prEN 22476-6Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel

EN 22476-7Fúrólyukas terhelés

EN 22476-8Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással

prEN 22476-9Terepi nyírószondázás

TS 22476-10 Súlyszondázás

TS 22476-11 Lapdilatométeres vizsgálat

pr EN 22476-12 Nyomószondázás mechanikus mérőberendezéssel

EN 22476-13 Tárcsás terhelés


CPTu, statikus szonda, nyomó-szonda


Geotechnikai vizsgálatokMintavételi módszerek és talajvízmérések

EN ISO 22475

1. Műszaki alapelvek

2. Minősítési kritériumok

3. Megfelelőségi értékelés

EN ISO/TS 22282

1. Általános elvek

2. Áteresztőképességi vizsgálat pakker nélkül

3. Víznyomásos vizsgálat

4. Próbaszivattyúzás

5. Nyeletéses vizsgálat

6. Áteresztőképességi vizsgálat fúrólyukban pakkerrel


Speciális mélyépítési munkák

MSZ EN 1536 Fúrt cölöpök

MSZ EN 12063 Szádfalak

MSZ EN 1537Talajhorgonyok

MSZ EN 1538 Résfalak

MSZ EN 12699 Talajkiszorításos cölöpök

MSZ EN 12715Talajszilárdítás

MSZ EN 12716 Talajhabarcsosítás

MSZ EN 14199Mikrocölöpök


Speciális mélyépítési munkák

pr EN 14490Talajszegezés

MSZ EN 14475 Erősített töltés

MSZ EN 14679Mélykeverés

MSZ EN 14731Mélyvibrálás

EN 15237Függőleges drénezés


Mélykeverés


MSZ EN 12794:2005Előre gyártott betontermékek. Cölöpök alapozáshoz

MSZ EN 13331-1:2003Munkaárok-dúcoló rendszerek. 1. rész: Termékmeghatározás.

MSZ EN 13331-2:2003Munkaárok-dúcoló rendszerek. 2. rész: Számítás vagy vizsgálat

MSZ EN 14653-1:2005

Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek alapozási munkákhoz. 1. rész: Termékelőírások

MSZ EN 14653-2:2005Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek alapozási munkákhoz. 2. rész: Számítás vagy vizsgálat

Mélyépítési szerkezetek, termékek


Előregyártott vasbeton cölöp


EN ISO 22477 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata

1. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú statikus nyomóerővel

2. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú statikus húzóerővel

3. Cölöp-próbaterhelés keresztirányú statikus húzóerővel

4. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú dinamikus nyomóerővel

5. Talajhorgonyok vizsgálata

6. Talajszegek vizsgálata

7. Talajerősítés vizsgálata


Cölöppróbaterhelés


Geotextíliák és rokon termékeik alkalmazása

MSZ EN 13249:2001 - utak és más közlekedési területek

MSZ EN 13250:2001 - vasutak

MSZ EN 13251:2001 - földmunkák és az alapozások

MSZ EN 13252:2001 - vízelvezető rendszerek

MSZ EN 13253:2001 - erózióvédelem

MSZ EN 13254:2000 - víztározók és gátak

MSZ EN 13255:2000 - csatornák  

MSZ EN 13256:2000 - alagutak és föld alatti műtárgyak szerkezete

MSZ EN 13257:2001 - szilárd hulladéklerakók

MSZ EN 13261:2001 - víztározók

MSZ EN 13262:2001 - csatornák

MSZ EN 13265:2001 - folyékony hulladéklerakók

MSZ EN 13291:2004 - alagutak és föld alatti szerkezetek szigetelése

MSZ EN 13292:2004 - folyékony hulladéklerakók

MSZ EN 13293:2005 - szilárd hulladéklerakók


Geoműanyagok vizsgálata43 európai szabványMSZ EN angol nyelven

  • Alapjellemzők

    polimerfajta, vastagság, területi sűrűség

  • Hidraulikai jellemzők

    jellemző szűrőnyílás,

    áteresztőképesség síkban és arra merőlegesen

  • Mechanikai jellemzők

    szakítószilárdság, merevség, kúszás, összenyomhatóság

    súrlódási jellemzők, statikus és dinamikus átszakadás

  • Tartósság, degradációs jellemzők

    oxidáció, kémiai, mikrobiológiai hatások, UV-sugárzás


Business Media Magyarország [email protected]


Tartalom

  • Általános elvek, követelmények 17 o.

  • A tervezés alapjai és általános szabályai 18 o.

  • Tervezési rend, a tervek tartalma 10 o.

  • A földművek anyaga, szerkezete és építése 40 o.

  • Rézsűk állékonyságának biztosítása 18 o.

  • Töltésalapozás kedvezőtlen talajon 12 o.

  • Támszerkezetek tervezése 15 o.

    130 o.


1. Általános elvek, követelmények, fogalmak

1.1Az előírás célja, tartalma

1.2A tervezési rend alapelvei

1.3Kapcsolat más szabályozó anyagokkal

1.4Fogalommeghatározások

Jogszabályok, szabványok, előírások listája Az Eurocode fogalomrendszere Szakkifejezések jegyzéke


Földművek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek

  • Tervezés

    • követendő eljárásrend,

    • elkészítendő tervtípusok

    • tervfejezetek tartalmi elvárásai,

    • a tervezés elfogadható módszerei.

  • Megoldás

    • teljesítendő követelmények

    • alkalmazható anyagok, szerkezetek,

    • építési eljárások,

    • minőségszabályozás módszerei.


Az útépítés teljes folyamatában minden geotechnikai vonatkozású feladat megoldásához követni kell

  • a pályázati kiírásokban, a munkák megrendelésekor, a szerződések megkötésekor,

  • minden terv, tervfejezet vagy tervjellegű dokumentum elkészítésekor,

  • a tervek ellenőrzésekor, minősítésekor és engedélyezésekor.


2. A tervezés alapjai és általános szabályai

2.1Tervezési követelmények

2.2A tervezés során vizsgálandó adottságok

2.3A feladat kategóriába sorolása

2.4A talajadottságok vizsgálata és jellemzése

2.5Tervezési módszerek

2.6 Technológiai és minőségtervek

Az Eurocode 7 előírásainak alkalmazása

a földművekre és a kapcsolódó szerkezetekre.

Szempontok, követelmények, módszerek checklistjei.


A földművek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek legyenek

  • funkcionálisan alkalmasak,

  • statikailag megfelelők,

  • kivitelezhetők,

  • környezetbarátok,

  • esztétikusak,

  • tartósak, illetve fenntarthatók,

  • gazdaságosak,

  • elfogadhatóak.


A tervezés során vizsgálandó adottságok

  • az élő környezet általános jellemzői,

  • az épített környezet általános jellemzői,

  • a terepadottságok,

  • a terület meteorológiai adottságai,

  • a hidrológiai adottságok,

  • az altalajadottságok,

  • a talajvízviszonyok,

  • a felszínmozgások valószínűsége,

  • a földrengés veszélye,

  • a tervezendő út jellemzői.


2. geotechnikai kategóriaátlagos nehézségű, szokásos kockázatú feladatok, ha

  • 10 és 25% közötti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület,

  • nem omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület,

  • nem épül élővízben vagy erősen áramló talajvízben vagy állandóan belvizes területen,

  • nem különlegesen kedvezőtlen és nem különleges a talajkörnyezet,

  • a talajkörnyezet a szokásos módszerekkel megismerhető,

  • a talajparamétereket rutinszerű labor- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatározni,

  • nem terveznek különleges és/vagy újszerű mérnöki szerkezeteket,

  • kipróbált töltésanyagokat használnak, még ha azok speciálisnak tekintendők is,

  • speciális, de szabványosított geotechnikai technológiákat is alkalmaznak,

  • a műszaki felügyelet és megfigyelés csak szokványos mérési eljárásokat igényel,

  • az új építmény, illetve az építési tevékenység, valamint a természetes és/vagy az épített környezet közötti kölcsönhatások veszélyességét vizsgálni kell,

  • új feladatként az 1. kategóriás építmény átalakítását vagy helyreállítását kell tervezni


2. geotechnikai kategória

  • autópályák, autóutak sík- és dombvidéki szakasza, hegyvidéki utak, hacsak más okok miatt nem soroltatnak a 3. kategóriába,

  • 10 m-nél nem magasabb töltések és nem mélyebb bevágások,

  • legalább megfelelő földműanyagból építhető töltések,

  • a felső földműrész, ha teherbírása és fagyvédelme részletes talajvizsgálatok alapján tervezendő,

  • 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek,

  • felszíni vízltelenítés 1 km2 feletti vízgyűjtő terület esetén,

  • felszín alatti víztelenítés 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenés esetén,

  • 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen,

  • 10 m2-nél kisebb hasznos keresztmetszetű föld alatti műtárgyak.


A talajvizsgálatok szükséges mértéke

Az útépítés által érintett, befolyásolt,

valamint az elkészült út viselkedésére kiható,

továbbá az építési tevékenységet befolyásoló

talajkörnyezet felépítését és tulajdonságait

olyan mértékig kell megismerni, hogy

az építmény, illetve az építkezés, valamint a környezet

geotechnikai jellegű kölcsönhatásai megítélhetők,

a geotechnikai feladatok megoldhatók legyenek.


A talajvizsgálatok távolsága

  • különösen változatos rétegződés esetén a feltárásokat sűríteni kell,

  • kedvező esetben csökkenthető a sűrűség, de felére ritkán lehet lemenni.

    keresztirányban

  • ha vannak lényegesnek ítélhető változások,

  • ha külön tervet készíteni a rézsűállékonyság, a töltésalapozás, a földmegtámasztás vagy a felszín alatti víztelenítés megoldására


A talajvizsgálatok mélysége

  • Töltés: töltésmagasság és 6,0 m

  • Bevágás: bevágásmélység fele és 3,0 m

  • Támfal:alapszélesség kétszerese

  • Befogott szerkezetszerkezetmagasság

    E felderítési mélységek

  • növelendők, ha

    alattuk még kedvezőtlen talaj várható,

  • csökkenthetők, ha

    már kisebb mélységben (s alattuk)

    különösen kedvező talajok vannak


A talajvizsgálatok mélysége

  • Töltés: töltésmagasság és 6,0 m

  • Bevágás: bevágásmélység fele és 3,0 m

  • Támfal:alapszélesség kétszerese

  • Befogott szerkezetszerkezetmagasság

    E felderítési mélységek

  • növelendők, ha

    alattuk még kedvezőtlen talaj várható,

  • csökkenthetők, ha

    már kisebb mélységben (s alattuk)

    különösen kedvező talajok vannak


Tervezési módszerek

  • tervezés számítások alapján

    • a legfőbb méretezési módszer marad

    • parciális tényezők az EC 7 nemzeti mellékletéből

  • tervezés megelőző intézkedésekkel szokások alapján

    • az alapvető döntések, a kiindulási megoldások

    • földműanyag választása, fagyvédelem, rézsűhajlás

  • tervezés próbaterhelésekalapján

    • próbabeépítések, próbatömörítések

    • horgonyzások

  • tervezés megfigyeléses módszerrel

    • töltésalapozás lépcsős építéssel

    • bevágási rézsűk állékonysága


Technológiai tervek, utasítások

a technológiai terv (utasítás) célja, érvényessége, az alapját képező terv,

felhasználandó anyagok és minőségük,

az alkalmazandó gépek, eszközök adatai, követelményei,

a munkát végző személyek adatai, követelményei,

előkészítő munkák, a munkaterület elrendezése,

főmunkák rendje, időbeli ütemezése,

műszaki felügyelet, ellenőrzések, jegyzőkönyvek,

munkavédelem,

környezetvédelem.

Minőségtervek

az alkalmas mintavétel és mérésmódszerei és a gyakorisága,

vizsgálati eredmények értékelésének módja és elfogadási kritériumai,

a minőség összefoglaló értékelésének rendje.

Minőségvizsgálat

alkalmassági vizsgálatok a beépítésre tervezett anyagok és eljárások alkalmasságának bemutatására, igazolására a vállalkozó, ill. beszállítója részéről,

ellenőrző vizsgálatok az elkészült földmű megfelelőségének igazolására a vállalkozó részéről,

kontrollvizsgálatok a megbízó részéről a megfelelőség ellenőrzésére.


3. A tervezési rend és a tervek tartalma

3.1Tervezési rend

3.2A tervek célja és a geotechnikai tervezés követelményei

3.3A geotechnikai szolgáltatásoktartalmi követelményei

A tervezők kompetenciája és kooperációja Projektfázisok és tervdokumentációk


2010 -


4. Földművek szerkezetének és építésének tervezése

4.1Alapvető elvek, követelmények, eljárási rend

4.2Földműanyagok osztályozása, minősítése

4.3A földművek szerkezeti kialakítása

4.4A földműépítés egyes technológiai részfeladatai

4.5A földművek minőségellenőrzése

Az új talajosztályozási rendszer Földanyagok minősítése és jelölése sokféle szempontból Geoműanyagok típusai, minősítése, funkciója és méretezése Földműrészek szerkezete, építése, minőségi követelményei A tömörség- és teherbírás ellenőrzésének korszerű módszerei


Földművek anyagának minősítése

A földműanyagok általános osztályozása

A talajok (új) szabványos osztályozása

A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint

Építéstechnológiai célú minősítések

A terep és a feltalaj minősítése

A földanyagok fejthetőségének minősítése

A földanyagok tömöríthetőségének minősítése

Vízmozgásokkal kapcsolatos minősítések

A talajok vízvezető-képességének minősítése földművekhez

A talajok erózióérzékenységének minősítése földművekhez

A fagyveszélyesség minősítése

A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése

Egyéb földműanyagok alkalmasságának megítélése

Kohósalakok

Újrahasznosítandó építőanyagok

Származékanyagok

Geoműanyagok

Az alkalmazható geoműanyagok funkciói és fajtái

Geoműanyagok előírandó jellemzői az egyes útépítési alkalmazásokhoz

Geotextíliák erősségének osztályozása


A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint

Az általános alkalmasság minősítése azt jelenti, hogy

az anyag

  • felhasználható-e a szokványos technológiák és minőségi követelmények alkalmazásával a földmű valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e,

  • Trr  90 % tömörségű beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.


A földműanyagként való felhasználás minősítése

M-1 Kiváló földműanyagok

  • a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu  6 és szemeloszlásuk folytonos.

    M-2 Jó földműanyagok

  • a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu  6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 Cu  6 és szemeloszlásuk folytonos,

  • a vegyes szemcséjű, 5  S0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos,

  • a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.

    M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők

  • a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok, ha 3  Cu  6 és szemeloszlásuk hiányos,

  • a vegyes szemcséjű, 5  S0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos,

  • a vegyes szemcséjű, 15  S0,063  40 % (és IP  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8  w  18 %,

  • a finom szemcséjű talajok, 10 < IP  25 % jellemzőjű talajok, ha 10  w  20 %,

  • a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.

    M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők

  • a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu  3, 

  • finom szemcséjű a 25 < IP  40 % jellemzőjű talajok, ha 12  w  24 %,

  • a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.


A földműanyagként való felhasználás minősítése

M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók

  • a durva szemcséjű talajok, ha Cu < 3,

  • a vegyes szemcséjű, 15  S0,063  40 % (és IP  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w  18 %

  • a finom szemcséjű, 10 < IP 25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %,

  • a finom szemcséjű, 25<IP40 % jellemzőjű talajok, ha 8 < w < 12 %, illetve 24 < w < 28 %,

  • az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kőzettörmelékek.

    M-6 Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők

  • a finom szemcséjű, 10 < IP  25% jellemzőjű talajok, ha w  7 %, illetve w  25 %,

  • a finom szemcséjű, 25 < IP  40% jellemzőjű talajok, ha w  8 %, ill. w  30 %,

  • a finom szemcséjű, IP 40% jellemzőjű talajok,

  • a közepesen és nagyon szerves talajok,

  • a szikes talajok,

  • a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek,

  • azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége kisebb rdmax < 1,65 g/cm3.

    A talajok besorolásakor a kitermelési és a beépítési viszonyokat is mérlegelni kell.

    Egy talaj besorolása javítható, ha azt a tervező speciális vizsgálatokkal meggyőzően igazolja.


A terep és a feltalaj minősítése

A-1 Kedvező minősítés adható, ha

  • nagytömegű gumikerekes földmunkagéppel jól járható a terület,

  • a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 >15 MPa,

  • durva szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t,

  • olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre IC > 0,9.

    A-2 Bizonytalan minősítés adható, ha

  • a terület csak néhány napos szárazság után járható gumikerekes nagy munka-gépekkel, de terepjárók és lánctalpas eszközök nedves időben is közlekedhetnek,

  • a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa 7,5 < E2 ≤15 MPa,

  • olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre 0,75 < IC ≤0,9.

    A-3 Kedvezőtlen minősítés adható, ha

  • magas talajvíz van,

  • csak kisebb munkagépekkel, terepjárókkal járható a terület,

  • becsült vagy mért teherbírási modulusa 2,5 < E2 ≤7,5 MPa,

  • olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre 0,5 < IC ≤0,75.

    A-4 Gyenge minősítés adható, ha

  • tartósan belvizes a terület,

  • csak gyalogosan és speciális járművekkel járható a terület,

  • becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 ≤2,5 MPa,

  • olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre IC ≤ 0,5.


Fagyveszélyesség


Kohósalak

  • A kohósalakok általában akkor építhetők be, ha

    • környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak,

    • szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó,

    • szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés előtti érték 150 %-a,

    • az izzítási veszteségük legfeljebb 10%,

    • vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetőségük még nem lehetetlenül el.

  • Előnyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképző anyagoknak minősíthetők, melyeket a felső földmű-részekbe célszerű beépíteni.

  • A kohósalakok beépíthetősége, tömöríthetősége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelően lehet beépítési technológiáikat és minősítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minőségellenőrzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idővel a hidraulikus kötés révén javul.


Töltéstalp kialakítása

Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás

  • a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről,

  • a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról,

  • a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről,

  • a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.


Töltéstalp kialakítása

Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás

  • a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről,

  • a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról,

  • a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről,

  • a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.


Töltéstalp kialakítása

A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerősítésen) általában célszerű

  • Trr 85% tömörségi fokot és

  • E2 20 MPa teherbírási modulust

    elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minősítési, illetve továbbépítési feltételként előírni. Ilyen feltételként elegendő azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erősített rétegen a töltés első rétege a kívánt tömörségre beépíthető legyen. Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az első töltésréteg minőségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az előbbi követelmények rendszeres ellenőrzése célszerű lehet.


Töltéstalp kialakítása

A terep és a feltalaj minősítésétől függően a következők szerint:

  • a kedvező minősítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthető a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés első rétege megépíthető,

  • a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetőségről célszerű próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerősítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni,

  • kedvezőtlen terepen csak georácsos (esetleg szőtt geotextíliás) talajerősítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetősége,

  • gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülő töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.


Töltéstalp kialakítása

A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezően előírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat műszaki tervében határozza meg, hogy

  • viszonylag kevés erősítést előirányozva kedvezőbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erősítést alkalmaz,

  • viszonylag sok talajerősítést előirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.


Töltéstest kialakítása

Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni:

  • autópályák, autóutak és főutak esetében

    Trr 90 %,

  • egyéb utak esetében

    Trr 88%,

  • alárendelt jelentőségű utak esetében

    Trr 86 %,

  • a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges,

    • ha homok talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagy

    • ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.

  • a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges,

    • ha homok talaj esetén dmax < 1,75 g/cm3, vagy

    • ha a 30 < IP < 40% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.


Töltés felső részének kialakítása

Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni:

  • a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védőréteg alatt) Trρ 93 %

  • a tükörszinten (a védőréteg tetején)

    Trρ 96 %

  • a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges,

    • ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < dmax< 1,85 g/cm3, vagy

    • ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%


A duzzadás jelensége


Tömörségmérési módszerek

  • kiszúróhengeres magmintavétel

  • anyagkitöltéses térfogatmérésl és zavart mintavétel

  • izotópos (radiometriás) tömörségmérés

  • dinamikus tömörségmérés

  • penetrométeres vizsgálat

  • statikus tárcsás terhelés

  • dinamikus tárcsás terhelés

  • teljes felületű tömörségellenőrzés

  • technológia-ellenőrzés

    Választás talajfajtától függően a próbabeépítés alapján


FDVK - CCCteljesfelületű tömörségellenőrzés


Tömörség megállapítása

  • Mindegyik dértékhez dmax is egyedi vizsgálattal határozandó meg,

    ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van.

  • Valamely d-hoz a dmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és dmax előzetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. dmax=f(U)) alapján vehető fel,

    ha trendjelleggel változik a talaj.

  • Valamely d-hoz dmax közelítő azonosítás, ill. dmax előzetesen közelítőleg felmért változásai alapján vehető fel,

    ha trendszerűen kissé változó a talaj és

    kevésbé jelentős a kérdés.


Tömörség megállapítása

  • A d és a dmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a

    paraméterű normális eloszlás elemzésével értékelhető,

    ha véletlenszerűen és nem elhanyagolható mértékben változik dmax is.

  • Valamennyi d értékekhez azonos dmax veendő fel az előzetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként,

    ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia.


Tömörség értékelése

  • terv alapján (hely, darabszám)

  • kiegészítő és speciális vizsgálatok szükség esetén

  • szakértői szemle a mérések mellett nagyon fontos,

  • személyes felelősség-vállalás elengedhetetlen

  • statisztikai szemlélettel és módszerekkel


Régi utak korszerűsítése

Alapkérdés:

Elég a burkolaterősítés?

Kell-e földműjavítás?


5. RÉZSŰK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA

5.1Általános követelmények és szempontok

5.2A rézsűállékonyság vizsgálata

5.3A rézsűállékonyság javításának lehetőségei

5.4Rézsűtípusok tervezési sajátosságai

Lamellás vagy véges elemes állékonyságvizsgálat

Állékonyságjavítás víztelenítési, geometriai és mérnökbiológiai módszerekkel, támszerkezetekkel, georácsokkal, talajszegekkel

Lejtő, bevágás, szikla, töltés, -szélesítés, anyagnyerő, lerakó.


Általános követelmények és szempontok

  • rézsűk kialakításának általános követelményei

  • állékonyságnövelő módszerek

  • rézsűtervezésre használható módszerek

  • tervezés során figyelembe veendő szempontok

  • vállalható kockázat, illetve biztonság megítélése

  • rézsűanyag állapotváltozásának figyelembevétele

  • különböző tervfázisokban megoldandó feladatokat


A rézsűállékonyság vizsgálata

  • Törési mechanizmusok (csúszólapok) felvétele

    rétegződés, geometriai jellemzők, építmények

  • Állékonyságvizsgálat módszere

    hatékony vagy semleges feszültségek analízise

    egy merev test vizsgálata, blokkos módszer, lamellás eljárás

  • Nyírószilárdásg megállapítása

    kezdeti feszültségi állapot, feszültségtörténet, anizotrópia,

    várható feszültség- és alakváltozások, drénezés

  • Biztonság

    a nyírószilárdság karakterisztikus és az egyensúlyhoz szükséges értékének hányadosa

    a csúszólap mindegyik szakaszán és a nyírószilárdság mindkét összetevőjében legyen,

    de nem feltétlenül azonos értékkel


A rézsűállékonyság növelésének módszerei

  • Geometriai módszerek

    • az egész rézsű hajlásának csökkentése

    • padkás, lépcsős rézsű kialakítása

    • célszerűen változó rézsűhajlással.

  • Víztelenítés

    • előzetes felszíni vízrendezés, lecsapolás árokkal, szivattyúzással,

    • felszíni vízelvezetés árkokkal, surrantókkal, csőátereszekkel,

    • felszínalatti víztelenítés szivárgókkal, kutakkal, drénfuratokkal.

  • Mérnökbiológiai módszerek

    • füvesítés, dugványozás,

    • rőzseművek,bozóttelepítés,fatelepítés.

  • Talajerősítés geoműanyagokkal

    • meredek rézsűhajlás biztosítása

    • töltés szétcsúszásának, alaptörésésének megakadályozása

    • töltésszélesítés szűk helyen

  • Támszerkezetek

    • támfalak

    • befogott szerkezetek

    • horgonyzott szerkezetek


Rézsűtípusok sajátosságai

  • természetes lejtők

    érintett terület, csúszásveszélyes lejtő, elkerülés (?)

  • bevágási földrézsűk

    rétegződés, talajvíz, csúszástípusok, hajlás tapasztalat vagy vizsgálat alapján

  • sziklarézsűk

    veszélyek: csúszás, omlás, málló anyag pergése

    vizsgálat: megfigyelés, összehasonlítható tapasztalat, számítás

  • töltésrézsűk

    veszélyek: suvadás, szétcsúszás, alaptörés, hámlás, kimosódás

    megfelelő hajlás, jó anyag, georács alkalmazása, felületvédelem

  • töltésszélesítések

    a szélesített töltésrész alapozása, saját stailitása

    a meglévő töltés és a szélesített zóna kapcsolata

    a kialakuló új töltés víztelenítése

  • anyagnyerő- és lerakóhelyek

    elhagyás fenntartás nélkül, rekultiváció


A rézsűállékonyság kérdései – az ÚT 2-1.222 megközelítésmódja

  • A rézsűhajlás költségvonzata sokkal nagyobb, mint azt a mérnökök általában, s főként az állami földtulajdonon nevelkedettek „érzik”.

  • Az M7 ap. ~20 m-es bevágásai közül csak egyetlen egy csúszott meg, (ez is a késői víztelenítés miatt) ami túlzott óvatosságra vall.

  • Nagyobb kockázatvállalás is elfogadható, mert az építés alatti mozgások kezelhetők, s csúszás esetén sem fenyeget életveszély.

  • Rendelkezésre állnak már könnyen, gyorsan kezelhető, olcsó, megbízható állékonyságvizsgáló számítógépes programok.

  • A nyírószilárdság karakterisztikus értéke a csúszólap egészére vonat-kozó „óvatos átlagérték” lehet, s az erre elvárt biztonság 1,35.

  • Ha a lehetséges legkisebb nyírószilárdsággal számolunk, akkor ennél kisebb biztonság is elegendő.

  • A megfigyeléses módszer – a szomszédos rézsűkön tapasztaltakból kiindulva s a mélyítés hatásait figyelve – jól alkalmazható.

  • A meredekebbre vett hajlás miatt fenyegető erózió elleni védekezésre ma már jó termékek (geotextília, geoháló, juta-, kókuszpokróc) vannak.

  • Az üzemeltetés (kaszálás) lapos rézsűhajlásra vonatkozó igényét újra kell gondolni, keressük adekvát növénytelepítésben a megoldást.


Erózióvédő pokrócok, cellák


Szivárgóépítés hasított réssel


Szivárgó irányított fúrással összekötött fúrt kavicscölöp-sorból


Számítógépes programok

Rézsűállékonyság vizsgálata


6. TÖLTÉSALAPOZÁS

6.1A töltésalapozás tervezési követelményei

6.2A töltésalapozások tervezése

6.3Töltésalapozási megoldások irányelvei

Töltésalapozás értelmezése

M7 autópályán alkalmazott összes módszer megjelenése

MSZ EN Speciális mélyépítési szabványok érvényesítése

(mélykeverés, mélyvibrálás, függőleges drénezés)

Monitoring (süllyedésmérés követelményei)


Töltésalapozás

Rotációs

mozgás

Teherbírási határállapot

(talajtörés)

Használhatósági határállapot

(deformáció)

Süllyedés

Töltés

Puha altalaj

Nagymértékű, egyenlőtlen és időben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt


Töltésalapozási lehetőségek

  • a feladat kikerülése

  • építésszervezési megoldások

  • szerkezeti megoldások

  • előzetes talajjavítások

Kombinációk!


Töltésalapozási a feladat kikerülése

  • Helyszínrajzi kikerülés

    régen alapmegoldás volt, ma egyre kevésbé lehetséges, sőt…

  • Kiemelés műtárgyra

    a fenntartók idehaza kevésbé kedvelik, pedig talán…

  • Teljes talajcsere

    nagy volumenben alig lehetséges, kis vastagság esetén célszerű


Töltésalapozás Építésszervezési megoldások

Többlettöltés

Lépcsős építés


Töltésrézsű laposítása

osztó-nyomópadkával is kialakítható

csak a talajtörés ellen hatékony

Töltésmagasság optimalizálása (3-4 m)

dinamikus hatások már nem érik az altalajt

süllyedés még nem túl nagy

talajtörés veszélye viszonylag csekély

kiegyenlíti az alsó és felső egyenetlen hatásokat

TöltésalapozásSzerkezeti megoldások

Töltéssúly csökkentése

  • süllyedés és talajtörés ellen is jó

  • geohab (nem tartós)

  • pernye (1 g/cm3 sűrűség)

  • égetett agyaggömböcskék

  • kikönnyítés csövekkel

  • Geoműanyagok alkalmazása

  • talajtörés csökkentésére

  • erős georács, geotextília (~100 kN/m)

  • geocella


Szalag-

drénezés

TöltésalapozásTalajjavítások

Vibrációs mélytömörítés

Döngöléses mélytömörítés

Hagyományos

talajcsere

Kavics-

cölöpözés

Dinamikus talajcsere

Mély-

keverés

Jet-

habarcsosítás

Vákuumos

konszolidáció


MENARD

agyag-iszap homok-kavics kréta mállott kőzet

0

5

10

15

20

25

30

mélység

m

ter- helés


Függőleges drénezés

  • Alkalmazási kör

    • lassú konszolidáció, de nem kirívó süllyedés várható

    • konszolidálódó réteg vastag és/vagy mélyen van,

    • a kritikus réteg különösen kis áteresztőképességű kövér agyag,

    • a mechanikai jellemzők javítása nem szükséges, vagy nehéz

  • Szalagdrén-követelmények

    • hossz 25 m, szélesség 100 mm, vastagság 5-10 mm lehet,

    • min. szakadónyúlás > 2%, min. szakítóerő > 1,5kN,

    • 5 éves ellenállás vegyi jellemzőkkel szemben,

    • megfelelő vízszállítóképesség (a fenti méretek jók),

    • megfelelő szűrőképesség (jellemző szűrőnyílás > 0,08mm)

  • Tervezési-kivitelezési követelmények

    • távolság 1,0-2,5 m számítás alapján,

    • letűzés csak nyomással, vízzel töltött csővel 15 cm pontossággal,

    • fenn 50 cm szivárgópaplanba kötelező 25 cm-t befogni


Süllyedésmérés

  • Szükségessége

    • süllyedés > 20 cm

    • 90 % konszolidáció ideje > 3 hónap

  • Méréshelyi adatlap

    • talajadottságok,

    • töltésméret, töltésszerkezet

    • töltésalapozási technológia

    • számított süllyedés, konszolidáció

  • Mérésterv

    • eszköz, pontosság, gyakoriság

    • kritériumok

  • Mérésértékelés

    • mért adat mennyire illeszkedik a várthoz

    • mi várható, szükséges-e valamilyen beavatkozás

    • mikor legyen a következő mérés


7. Támszerkezetek

7.1Általános tervezési követelmények és szempontok

7.2Támfalak típusai és tervezésük alapjai

7.3Befogott támszerkezetek

7.4Horgonyzott szerkezetek

Súlytámfal, szögtámfal, vasalt talaj, szegezett talaj, gabion, máglyafal

Befogott cölöpfalak és szádfalak (résfalak)

Horgonyzott szerkezetek

MSZ EN 14475 Erősített töltés szabvány érvényesítése

Ökölszabályok, méretezési követelmények


Erősített talajtámfalak

Hátrahorgonyzott

cölöpfal


Támfalak tervezési követelményei

  • a támszerkezet és a fal körüli földtömeg ne veszítse el általános állékonyságát,

  • a támszerkezetről a talajra jutó hatásokat a talaj teherbírási határállapot bekövetkezése nélkül viselje,

  • a támszerkezet elemeiés a határoló talajközött szükséges kapcsolatok teherbírása ne merüljön ki,

  • a támszerkezet elemei viseljék el a rá ható igénybevételeket,

  • a támszerkezet és a környező talaj alakváltozásai, elmozdulásai az út használatát, a támszerkezetet és környező építményeket ne veszélyeztessék,

  • veszélyes lokális szemcsemozgások a támszerkezetben és határoló felületein ne következzenek be,

  • a támszerkezet felülete esztétikus legyen és a környezethez jól illeszkedjék,

  • a támszerkezet kivitelezési technológiája feleljen meg a körülményeknek,

  • a támszerkezet fenntartása ne követeljen különleges teendőket.


Máglyafal


Máglyafal

Geometriai kialakítás

  • az alsó szélesség általában legalább a falmagasság 50 %-a legyen, (igazoló számítás esetén sem csökkenthető 25% alá), így szükség esetén a fal alsó része több, egymás mellé épített cellából is állhat,

  • a fal felfelé keskenyedhet, ami cellák elhagyásával vagy keskenyebb elemek alkalmazásával oldható meg, de az előbbi szélességi követelmény a felső, gyengített részeken is betartandó,

  • általában kb. 5:1 hajlású ferde homlokfelülettel hátradöntve, vagy (közel) függőleges síkokkal lépcsősen építendő, hogy az elemek közeibe növényzetet lehessen telepíteni,

  • a falelemek leghosszabb mérete általában 2,0 méternél nagyobb, legkisebb mérete pedig 10 cm-nél kisebb ne legyen.


Máglyafal

Falelemek kialakítása

  • a falak előre gyártott vasbeton hossz- és keresztgerendákból (futó- és kötőelemekből) vagy sarok-merev keretelemekből állhatnak, fa- és egyéb más anyagú elemek csak tartósságuk és teherbírásuk külön igazolása esetén alkalmazhatók,

  • a csomópontjaikat úgy kell kiképezni, hogy a hosszgerendák keresztirányban ne mozdulhassanak el (a falszélesség ne változhasson),

  • a csomópontokba az elemek közé ágyazóhabarcs (esetleg csak homok) vagy rugalmas alátét kerüljön,

  • általában monolit sávalapra kell alapozni őket, de 4 m falmagasságig kedvező altalaj esetén az alapozás elhagyható,

  • a fal háttöltését nem kell vízteleníteni, viszont az alap környezetének víztelenítését meg kell oldani,

  • a cellákat kitöltő földanyag jól tömöríthető, jó vízvezető, szemcsés anyag legyen, legalább 25° belső súrlódási szöggel,

  • az anyagok minősége és a felületük védelme a hely klimatikus adottságainak és a várható vegyi hatásoknak is feleljen meg.


Máglyafal

Méretezési követelmények

  • a csomóponti kapcsolatok a vízszintes erőkkel szemben ellenállnak,

  • a falelemek elviselik a rájuk ható húzó és hajlító igénybevételeket,

  • a falelemek alakváltozásai nem lépik túl a megengedhető mértéket,

  • a hátfal felé eső csomópontokban nem emelkedhetnek fel a falelemek.

    Méretezési módszerek

  • a falelemek terheit a fal hátoldalán az arra ható aktív földnyomásból, a belső oldalakon a cellák anyagának silónyomásából kell meghatározni,

  • a falelemek és kapcsolataik terhelhetőségét általában célszerű próbaterheléssel is megállapítani,

  • a felemelkedés veszélyének elkerülése igazolható annak kimutatásával, hogy a földnyomásból és a fal önsúlyából ható eredő a fal egyetlen keresztmetszetében sem lép ki a belső magból,

  • faelemek esetében különös gondossággal kell vizsgálni a nedvességtartalom változásának és a faanyag kúszásának hatásait is.


A támszerkezetek két vonatkozása az ÚT 2-1.222-ben

  • Támfal vagy rézsű ?

    • a magyar dombvidékekhez inkább a bokros, erdős rézsű illik, kőburkolatú támfalak sziklás hegyvidékre valók,

    • Ausztria szinte csak „bezöldített” máglyafalakat épít, nálunk az üzemeltető viszolyog a növényzettől,

    • bevágásokat támasztunk meg töltésbe való szerkezetekkel, az építéshez kinyitott bevágás gyakorta véglegesen is jó lenne,

    • támszerkezet esetén is az általános állékonyság lehet a meghatározó, csúszásveszélyes rézsűt csak magas támszerkezet tud stabilizálni,

    • az előírás preferálja a rézsűt.

  • A támszerkezetek tartósságáról…

    • az Alpokban (főleg a vasutak mentén) 100-150 éves támfalak vannak, de például a pesti partfalak is hasonló korúak,

    • támszerkezetet nem egyszerű felújítani vagy javítani,

    • a víztelenítés „örökös” működése kétséges,

    • a betonelemek esetében a „kitettség” jelentősége mára világossá vált, az acélelemek korrózióját, a faszerkezetek térfogatváltozását és a műanyagok öregedését még újra kell értékelni,

    • az előírás az ajánlott 100 év élettartam alatt csak felületjavítást és tisztítást tart elfogadhatónak.


ÚT 2-1.222 - Útügyi előírás Kinek? Milyen célra?

Nem csak, nem elsősorban a geotechnikusok számára!

Nem csak, nem elsősorban a tervezők számára!

A geotechnikai tervezők (talán) többet tudnak ennél, számukra az előírás minimumkövetelmény, útmutató, checklist, hivatkozás, segítség a tervezői szabadság és felelősség elsődlegessége mellett.

A konkrét projekt tekintetében a konkrét terv az irányadó, nem az előírás, de a terven számon kell kérni az előírás követelményeinek teljesítését.

A geotechnikai tevékenység szabályozása az útprojektek illetékesei számára Tulajdonos – Finanszírozó - Építtető - Hatóság – Tendereztető – Mérnök Geotechnikus - Úttervező Fővállalkozó – Alvállalkozó – Beszállító – Üzemeltető

A szabályozás a szakma védelme is a megrendelővel (a politikával) szemben, feltéve, hogy az „elég” jó és feltéve, hogy a szakma azt betartja.


  • Login