Általános lélektan

1. Általános lélektan A gondolkodás

3. A gondolkodás • a megismerés legmagasabb szintje • új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban • az információfeldolgozás szervező, aktív jellegének bizonyítéka

4. A gondolkodás fogalmi meghatározása • az érzékileg adott tulajdonságok között lévő viszonyokon túl új, érzékileg nem adott, elvont tulajdonságok feltárása. • összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerű kapcsolatok tükrözése. • a megismerés kiszélesítése és elmélyítése. • a gondolkodás az „agy nyelve”.

5. A gondolkodás és a logikai következtetések • a szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész) • főpremissza: Minden ember halandó. • alpremissza: Szókrátész ember. • következtetés: Szókrátész halandó. • a szillogisztikus következetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Pl. hibás forma: • Minden férfi ember. • Minden nő ember. • Minden férfi nő.

6. A logika alapelvei • 1. az azonosság elve: A azonos A-val, D.Z. azonos D.Z.-vel. • 2. az ellentmondás-mentesség elve: A nem lehet nem A, D.Z. nem lehet nem D.Z. • 3. a kizárt harmadik elve: A és nem A közül csak egy lehet igaz, ez a férfi D.Z. vagy nem ő, de harmadik lehetőség nincs.

7. A szillogizmusokban használt mondattípusok

8. A következtetések • Induktív következtetések: az egyeditől haladunk az általános fele, pl. Péter csaló, Endre csaló, Zoltán csaló…minden férfi csaló. • Deduktív következtetések: az általánostól haladunk az egyéni fele, pl. Minden férfi csaló, s Péter is csak egy férfi.

9. A fogalmi szabályalkotás- egy szabály, ami megmondja, hogy a jellemzőknek hogyan kell kapcsolódniuk, hogy valami a fogalom példája legyen

10. A hibás szabályalkotása Johnson-Laird féle kártyaprobléma

11. A problémamegoldás • Mayer (1977): a probléma definíciója • egy bizonyos állapotban jelentkezik • kívánatos egy másik állapot • nincs, vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására

12. Mi a probléma? “Egy személy akkor kerül szembe egy problémával, amikor akar valamit, de nem tudja közvetlenül mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje.” (Newell és Simon, 1972) - a problémamegoldás így olyan tevékenységsor, amely arra irányul, hogy a cél elérése érdekében minimumra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. - a megoldó számára nehézséget jelent a célállapot meghatározása, vagyis a probléma felismerése. Meg kell találnia a célhoz elvezető utat.

13. A problémák jellemzői Célra irányulás • a problémamegoldásban a viselkedés célra irányul. • pl. az éber álmodozás ezért nem problémamegoldó tevékenység, mialatt megpróbál bejutni a kocsijába, mikor kizárta magát. Művelek sorozata • a problémamegoldó viselkedés lépésekből vagy műveletsorokból áll. • a megoldás emlékezetből való előhívása nem problémamegoldás, pl. a 2 x 3 kérdésre a válasz kiszámítása nem az, de 812 x 12219 már az Kognitív műveletek • a cél eléréséhez számos kognitív műveletre vagy tevékenységre van szükség. • ez a jellemző közvetlenül kapcsolódik „a műveletek sora” kritériumhoz. Rész-célokra való lebontás • a probléma megoldásához a cél-állapotot számos rész-célra vagy közbülső állapotra szükséges lebontani és ezekre alkalmazni a műveleteket. • néha könnyebb elérni egy rész-célt, néha további lépésekre szükséges lebontani.

14. Wallas (1926): Előkészítés Inkubáció Megvilágosodás Ellenőrzés Pólya (1957): Megértés Terv előkészítése Megoldás kivitelezése Ellenőrzés A problémamegoldás fázisai

15. A probléma definiálása • Reitman (1965): • Kezdeti állapot • Jól definiált • Rosszul definiált • Célállapot • Jól definiált • Rosszul definiált • Példák: • K(j)-C(j): Hogyan készítsünk fából vaskarikát? • K(j)-C(r): Hogyan készítsünk malacfülből valamit? • K(r)-C(j):Hogyan készítsünk valamiből versenyautót? • K(r)-C(r):Hogyan készítsünk az izéből valamit?

16. A reprezentáció kérdése a problémamegoldásban • a mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást • adekvát reprezentáció: képi vagy propozícionális pl. a szerzetes és a hegy probléma,a légy és a kerékpárok probléma • adekvát megfogalmazás: még egyszer a Johnson-Laird féle kártyaproblémáról

18. Közelítési módszerek, stratégiák a problémamegoldásban • „hideg-meleg” stratégia: pl. csipogó karóra keresése a szobában • „hegymászó” stratégia: megoldást kínál, de nem mindig az optimálist • „eszköz-cél” analízis: a jelenlegi állapot és a cél vagy alcél közti különbség csökkentése

19. Az algoritmus és heurisztika • algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés • heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma • Miért heurisztika? • mert nincs elérhető algoritmus • nincs lehetőség az algoritmus alkalmazására • nincs idő az algoritmus elvégzésére

20. Konvergens és divergens gondolkodás ►konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: a lehetőségek leszűkítése a probléma megoldásához vezető úton; beállítódás az egyetlen megoldás irányába A konvergens gondolkodás jellemzői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége. mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Líbia?

21. ► divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet. A divergens gondolkodás jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; új szempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék. mit lehet csinálni egy fél téglával?

22. A szakértő és újonc probléma • A különbség a sémák számában és a mélyrehatolásban van • sakkmesterek: több mint tízezer séma • kezdők: néhány száz séma • A funkcionális rögzülés problémája • Maier (1937) a két kötél probléma • Duncker (1945): gyertya probléma séma • A transzfer problémája • Duncker (1945) a tumor-sugár probléma (erdőtűz oltása, várostrom)

23. Szemléltető feladatok, problémák • indiánok a tűz körül • hamis aranypénz a kalifánál • szomjazó a kocsmában • víz a szobában • lókupec probléma

24. Állítsunk össze hat gyufaszálból négy egyenlő oldalú háromszöget!

26. A látható eszközök segítségével hogyan függesztené fel a gyertyát?

28. A kilenc pont probléma

29. Hogyan lehet ezt az alakzatot négy egyenlő részre osztani?

31. Hanoi torony játék - A cél mindhárom korongot átrakni az első pálcáról a másodikra! - Egyszerre csak egy korong mozdítható el! - Nagyobb korong nem kerülhet a kisebbre!

32. A Hanoi torony játék lehetséges állapotterei

33. DONALD + GERALD ROBERT D=5

34. 526485 + 197485 723970 D=5, T=0, L=8, R=7, A=4, E=9, N=6, B=6, O=2, G=1

35. Köszönöm a figyelmet!