Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Déli Napfény NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Déli Napfény NP Kft. Életminőség javítása a Déli Napfény + Helyi Vidékfejlesztési Közösség által érintett térségben Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Déli Napfény NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Déli Napfény NP Kft. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 42,022 fő, a városokban élő lakosok száma 8,217 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 32 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 44 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 14 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Déli Napfény NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 42,022 Sándorfalva 8,217 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 12 Algyő 5,389 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Szatymaz 4,595 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 2 Domaszék 4,559 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 6 Fő fejlesztési prioritások száma 25 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 32 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 44 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Déli Napfény NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,119,998 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 259,054 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 8 • 968,927 • Falumegújítás és -fejlesztés • 7 • 1,119,998 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 289,211 • Leader közösségi fejlesztés • 13 • 371,796 • Leader vállalkozás fejlesztés • 11 • 989,613 • Leader képzés • 4 • 83,150 • Leader rendezvény • 7 • 80,166 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 24,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 25,000 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Déli Napfény NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • a települések zöldterületeinek, rendezetlensége, egységes településkép hiánya • külterületi földutak elhanyagoltsága, a tanyavilág infrastruktúrálisan elmaradott • lakosságot kiszolgáló rendezvények, kapcsolódó létesítmények hiányosságai,kihasználatlansága • a turisztikai szolgáltatások hiánya • mezőgazdasági és élelmiszeripari tárolási,feldolgozási kapacitás, gépesítettség, hiánya • elöregedő lakosság, kedvezőtlen demográfiai helyzet • az önkormányzati intézmények infrastrukturális és technikai ellátottságának hiányosságai, közösségi célú kihasználatlansága • helyi munkalehetőségek száma nincs arányban munkaerő kínálattal • építészeti értékek, kulturális emlékek • kiterjedt tanyavilág jelentős kulturális örökséget képvisel • határig terjedő fejlett közúti infrastruktúra • hagyományos ünnepek, kulturális- és sportrendezvények • színes turisztikai programkínálat • jó minőségű helyi zöldség és gyümölcstermelés • „multikulturális” sokszínűség, • népművészeti és kézműves hagyományok • aktív civil szervezetek • turizmus iránt érdeklődő szervezetek és lakosság • „hungarikumok” léte • tájvédelmi és természetvédelmi területek magas aránya • termálvíz készlet a turizmushoz, gyógyászathoz • kiterjedt mezőgazdasági termőterületek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Déli Napfény NP Kft. – A stratégia alapvető célja A vidékfejlesztés csak a vidéki ember életkörülményeinek és tapasztalatainak tisztelete mellett érhető el, amelyet szervesen kiegészítenek a csak látszólag új módszerek a partnerségi viszony és párbeszéd bevonására a különböző gazdasági és társadalmi szereplők között. A helyi vidékfejlesztési Stratégia tervezésekor abból indultunk ki, hogy az érintett települések közös hagyományokkal, közös területi adottságokkal, gondokkal és problémákkal küzdenek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja, helyi sajátosságaink, helyi értékeink megőrzése, védelme és turisztikai célú bemutatása, valamint új módszer kiépítése a különböző gazdasági és társadalmi szereplők között a partnerségi viszony és párbeszéd bevonására. A stratégia utat mutat a vidéki lakosság életminőségének javításához, ezáltal szolgálja a vidék népességmegtartó-képességét. A program egyben a kistérség lakóinak és szervezeteinek a gazdasági és társadalmi életbe való hatékony bekacsolódását kívánja elősegíteni, ösztönözni. Alapvetően két tételben fogalmazhatjuk meg prioritásainkat. 1. az életkörnyezet és életminőség javítása a fenntartható vidékfejlesztés keretein belül a civil társadalom fejlesztésével összhangban. 2. Újszerű táji erőforrás-gazdálkodás, új gazdasági funkciók elterjesztése és innovatív gazdaságfejlesztés a turizmus által. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A térség fekvését a szerb és román határ, Szeged, a Tisza és a Maros közelsége határozza meg. A régiót alkotó települések területe összefüggő egységet alkot, amely egység gazdasági, kulturális, valamint természeti adottságok szempontjából is összefüggő csoport. A kiváló földminőség adta lehetőségeknek köszönhetően a települések közös jellemvonása a természeti kincsek legfőbb erőforrásként való kezelése. A térségi alapú együttműködések rendkívüli hagyományokra tekintenek vissza, bár a helyi közösség területe nem egyezik meg a statisztikai kistérség területével. E különbség oka elsősorban az, hogy a kistérség területe nem feltétlenül összefüggő terület, míg a helyi közösségek kialakításánál a területi egység megléte volt az egyik legfontosabb kritérium. A helyi közösségek hagyományai történelmi, kulturális, gazdasági, vallási és életmódbeli hasonlóságot mutatnak. A gazdasági egymásrautaltság tartós kapcsolattartást és együttműködést jelent nemcsak a közös területen előállított termékek és szolgáltatások közös megjelenésében, hanem a közös problémák megoldásának kezelésében is. Mindezek alapján a települések szoros együttműködése lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb kihasználását a közös fejlesztések által. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2004 júliusában alakult a munkaszervezettel együtt, amelynek tagjai: Algyő, Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván és Zsombó. Az kistérséghez tartozó települések (12 település) a szegedi tanyai kapitányságból alakultak ki, bár többüket a háború után Szegedhez csatolták. Jellegzetesen tanyás alapú települések, a mai napig megőrizték e sajátosságukat, jelentős kulturális örökséget képviselnek. A települések aktív lakosságának egy része ingázó munkaerőként Szegeden dolgozik, bár ezek az emberek szívesen vállalnának munkát az otthonukhoz közelebb. A térségre jellemző a „multikulturális sokszínűség”: a kézműves és népművészeti hagyományok, valamint a nemzetiségek jelenléte, magas aránya, nemzetiségi kultúrájuk magas színvonala. A térség bővelkedik természeti és épített kulturális erőforrásokban, amely többek között utat nyit a turizmus fellendítésére, ha tekintetbe vesszük a gyógyászathoz jó alapot nyújtó termálvízkészletünket, a természetes felszíni vizek magas számát, a jelentős építészeti értéket képviselő épületeket, valamint kulturális emlékeket. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 A térség egészének földrajzi helyzete különösen kedvezőnek minősíthető. A régió és környéke az ország napfényben egyik leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2050 órát. Területe alapvetően síkvidéki, a talajadottságok ennek ellenére nagyon változatosak, megtalálható itt az alacsonyabb termőképességű homokvidék és a termékeny talajú Marosszög, amely a Tisza-Maros torkolattól az országhatárig terjed. Térségünkre jellemző a zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermelés, viszont hiányoznak a korszerű feldolgozás feltételei. A szántóföldi zöldségtermesztés mellett a primőrzöldség termelés is megfelelő színvonalú és növekvő tendenciát mutat a térségben. A helyben megtermelt jó minőségű termékek és a szakképzett helyi munkaerő a mezőgazdasági feldolgozó és tárolási kapacitás fejlesztéséhez, a termékek piacra jutásához szolgáltat megfelelő alapokat. A napjainkban egyre népszerűbbé váló biotermékek iránti kereslet is növeli a hagyományos mezőgazdaság értékeit. Néhány termék országos jelentőségű: a fűszerpaprika termelés például régi hagyományokra tekint vissza, igazi hungarikumnak számít kül- és belföldön egyaránt. A rózsatermelés is magas színvonalú és nemzetközi hírű. A kistérség nagy folyói – Tisza, Maros – igen ingadozó vízjárásúak, mindkettő erőteljesen szabályozott. A szegedi kistérség rétegvizekkel jól ellátott, a talajvízkészlet azonban a száraz klíma és a területhasznosítási változások, vízrendezések következtében helyenként – jellemzően a homokvidékeken – jelentősen csökkent. A kommunális szennyvíz kezelésének hiányos lefedettsége és a mezőgazdaság ipari jellegűvé válása következtében a talajvizek erősen elszennyeződtek, ami idővel az ivóvízbázist jelentő rétegvizeket is veszélyezteti. A térség bővelkedik természetes felszíni vizekkel, valamint termálvízkészlete is jelentős, ez jó alapot ad a (gyógy)turizmushoz. A térség igen gazdag táj- és természetvédelmi területekben, itt található a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, Szegedtől 15 km-re észak-nyugatra. A 8 hektáros terület talaja löszös-homokos, vize az esővízből és talajvízből származik. A rendelkezésre álló, volt mezőgazdasági területek rekreációs célra való hasznosítása a turizmus fellendítésének alapjait nyújtja, ennek ellenére e területek kihasználatlanok, kezeletlenek. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 A mezőgazdálkodás térhódításával a hajdani nagy kiterjedésű lápok eltűntek, néhány maradványuk még itt-ott fellelhető. A Zsombó község határában fennmaradt zsombéksásos lápterület a lápfüzes és pusztai tölgyes erdővel ritkaságnak számít. A víztelenítés hatására a láp valamikori népes állatvilága elszegényedett, csak a legellenállóbb fajok maradtak fenn. A térségben az ipari levegőszennyezés alacsony mértékű, viszont a közúti közlekedés növekedése egyre nagyobb emissziót eredményez a településeken és az utak mellett. A forgalmasabb utak mentén a nehézfém terhelés jól kimutatható. További levegőszennyezést okoz a gondozatlan területeken elburjánzott allergén gyomok virágpora, mely a régió környezet-egészségügyi helyzetére is negatív hatással van. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A térség hátrányos helyzetű települése Dóc. A településnek közel 800 lakosa van csupán. A lakosság elöregedő és maga a település is infrastrukturálisan elmaradott. Nem rendelkezik közösségi tornateremmel, bölcsödével, közterületei megújításra szorulnak. Kimagaslóan magas a térséghez és az országo átlaghoz viszonyítva a munkanélküliség. Ez egyrészt abból adódik, hogy kevés számú azon vállalkozások száma, amelyek foglalkoztatóvá válnak. A településen közel 300 őstermelő él a mezőgazdaságból. Természeti adottságait tekintve a Tisza közelsége és az Ópusztaszeri Nemzeti Park közelsége turisztikai szempontból meghatározó lehetősége a településnek, kitörési pont lehet, illetőleg a helyben lakók számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség a falusi turizmusba való bekapcsolódás. A leghátrányosabb helyzetű Mórahalmi kistérséghez tartozó település Bordány, szintén tagja a Déli Napfény + Helyi Közösségnek, amely település a Homokháti Kistérségnek is tagja. A település Szegedtől és Mórahalomtól a két kistérségi központtól közel azonos távolságban helyezkedik el. A település az elmúlt években igyekezett kihasználni lehetőségeit, így mára csodálatos gyöngyszeme a Helyi Közösség által lefedett településeknek. Rendezett utcák, parkok, újonan épült Faluház és Információs Központ várja a látogatókat. A munkanálküliség az elmúlt 3 évben jelentősen lecsökkent 7 % pontról 5,8 % pontra. Egyre több mikro és kis vállalkozás nyitja meg kapuit Bordányban. A Homokháti Kistérségben jellemző tanyás térség Bordányban is megtalálható. Ez azért is fontos, mert a tanyákon főként idős emberek élnek, egyedül és a tanyák infrstrukturális ellátottsága jelentősen elmarad a belterülethez képeset. Különösen fontos a település közbiztonságát tekintve a tanyás terület biztosítása. Bordány közvetlen közelében nem húzodik folyó vagy patak, termőterületei a homokos talajnak köszönhetően nem megfelelő. Ennek ellenére kiegészítő tevékenységként közel 800 őstermelő dolgozik a mezőgazdaságban. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A településen valamikor hagyományos lótenyésztés, lótartás mára már a múlté, érdemes lenne a régi hagyományokat feleleveníteni és turisztikai célra hasznosítani, így kiépíteni a lovasturisztikai vonzerőt. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 15% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 21% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 17% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 23% 7% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 19% 2% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.9%, ami 0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.9% • Változás 2003-hoz képest 0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma Magyarországon átlagosan 3 millió 909 ezer volt, közel 44 ezer fővel kevesebb, mint az 2006 évben. A munkanélküliek száma a 2007. decemberében 328 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,7%. Összehasonlítva az országos adatokat a Déli Napfény + Helyi Közösség által lefedett településekre vonatkozóan kedvezőbbek a számadatok a munkanélküliségi mutatókat tekintve. A legkisebb volt a munkanélküliségi ráta Deszk és Újszentiván településeken, a legnagyobb, 9,88 % – ami az országos átlagot is meghaladja – Dóc településén volt. Domaszéken 7,4 % a munkanélküliségi ráta, mely megfelel a Dél-alföldi mutatóknak. Zsombó, Algyő településeken a munkanélküliség 5 % alatti, Röszke, Sándorfalva, Bordány, Szatymaz településeken 6 % alatti a munkanélküliség, míg Tiszaszigeten 6,27 %. A 90-es évek kedvezőtlen munkaerő-piaci változásai a térséget sem kerülték el, de foglalkoztatási mutatói ennek ellenére jobbak a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a térség valamennyi községében magasabb a foglalkoztatottak aránya. A kistérség fejlődésének egyik nagy erőforrása a gazdasági aktivitás viszonylag magas aránya, ettől eltérő adatokat mutat Röszke viszonylatában, hiszen ott a térségben a legalacsonyabb az aktivitás erősen elmarad az országos átlagtól. (A 15-64 év közötti, potenciális munkavállalók aktivitási aránya Magyarországon 57,6 százalék.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a kistérségben rendkívül alacsony, ugyanakkor a szolgáltatási szféra túlsúlya meghaladja a 70 %-ot, ami abból adódik, hogy az utóbbi 2 évtizedben a szolgáltatásban dolgozók száma folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a termelő ágazatokban dolgozók számaránya folyamatosan csökkent. A településeken sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, jelentős mezőgazdasági földterületek jellemzik térségünket, viszonylag nagy számban vannak jelen őstermelők a térségben, akik többnyire melléktevékenységként dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárágazat szerepe a Leader-térségünk gazdaságában, foglalkoztatásában és ellátásában a csökkenő tendencia ellenére jelentős. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A kistérség nyugati részének meghatározó gazdasági funkciója a speciális termékszerkezetű mezőgazdaság, amely jó minőségű termékeket állít elő, a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére. Jellemző a változatos zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztés, néhány termék országos jelentőségű pl. fűszerpaprika, őszibarack, paprika, paradicsom. A zöldség-gyümölcstermelés esetében is hiányoznak a korszerű feldolgozás feltételei. A szántóföldi zöldségtermesztés mellett a primőrzöldség termelés is jó színvonalú és növekvő tendenciát mutat a térségben. A kistérség fejlődésének egyik nagy erőforrása a gazdasági aktivitás viszonylag magas aránya. Az agrárágazat szerepe a kistérség gazdaságában, a foglalkoztatásban, az ellátásban mára meghatározó. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Algyő székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,321 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • MOL Nyrt • Algyő • 2320 Kőolaj-feldolgozás • 341 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • UNILEVER Magyarország Gyártó Kft • Röszke • 1543 Margarin gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 3 • TAUGÉP Kft • Deszk • 2733 Hidegen alakított acélidom gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 152 4 • Aquaplus Kft • Sándorfalva • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 106 5 • Petrolszervíz Kft • Algyő • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 106 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Szegedfish Kft • Sándorfalva • 0501 Halászat • 100 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Petrolszolg Kft • Algyő • 2924 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 85 8 • Faktum Bútor Kft • Újszentiván • 3614 Egyéb bútor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 80 9 • Prímagáz Kft • Algyő • 4022 Gázelosztás, -kereskedelem • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 76 10 • DÉLÚT Kft • Algyő • 5010 Gépjármű-kereskedelem • Kereskedelem, javítás • 75 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térség közútjainak hálózata és a települések megközelíthetősége jó. A vállalkozások letelepedése azonban inkább a 2000 fő feletti településekre jellemző, hiszen ott van inkább infrastrukturális háttér. A térség iparában a kőolaj feldolgozás a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, mezőgazdasági alapú élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrárszektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A lakosság legjelentősebb foglalkoztatói mezőgazdaságból kerülnek ki. A térségben a kis- és középvállalkozások száma a meghatározó, de nagy számban vannak jelen a kényszervállalkozók és az őstermelők. A működő vállalkozások többsége legfeljebb 9 főt foglalkoztat, azaz a kis létszámú vállalkozások dominálnak a térségben. Hiányosságként fogalmazható meg a mezőgazdasági vállalkozások termelési, illetve értékesítési szintű összefogása, konfliktusok alakulnak ki a felvásárlási árak alacsony szinten tartása miatt. Ehhez hozzájárul a korszerűtlen technológia használata, nem egyenletes minőség, valamint munkabiztonsági hiányosságok megléte. A vállalkozások szempontjából a térség gazdasági fejlődését jelentősen segíteni képes, a fejlett, sokrétű szolgáltatási szektor, dinamikusan fejlődő és megújuló számítástechnika, telekommunikáció, valamint az országosan is kiemelkedő felsőoktatási, egészségügyi, kutatási régióközpont jelenléte (Szeged). A működő ipari parkok és a vállalkozói övezet célzott fejlesztése érdemben hozzájárulhat a gazdaság szerkezetváltásához, a foglalkoztatási helyzet javulásához. Tájékoztatással, képzéssel, tanácsadással növelni lehet a termelés hatékonyságát. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 0 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 26 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 24 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 11 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 13 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben működő civil szervetek száma jelentős mértékben megnövekedett az elmúlt 5 évben. Több civil egyesület azonban már több mint 10 éves múltra tekinthet vissza. A civil szervezetek szinte átfogják tevékenységeikkel, működésükkel az élet minden területét. A településeken többségén megtalálhatóak a polgárőr egyesületek és a sport célú egyesületek. Mivel a térséget érintő településeken igen magas a 60 évnél idősebb lakosság száma, – 16-20% – ezért esetenként több nyugdíjasokat tömörítő nyugdíjas klub vagy szervezet is tevékenykedik egy-egy településen. Szinte a térség minden településén jelen vannak a Teleházak. A teleházak működtetését többségében civil szervezetek vállalták fel, szoros együttműködésben az önkormányzatokkal, feladatuk igen sokrétű. A többségében civil kezdeményezésként szerveződő és üzemeltetett teleházak folyamatosan bővülő információs infrastruktúra hálózata egy-egy település és térség információ ellátottságának növelésén keresztül, szolgáltatásaikkal sokrétű fejlesztési lehetőségeik kibontakozását segítik elő. Meghatározó szerepet kaptak a térségben a különböző horgászegyesületek és a vadásztársaságok. Különösen fontos működésük, hiszen a Tisza, a Holt-Tisza, a Maros folyók jelentős turisztikai, természeti potenciált jelentenek, melyre különös gondot kell fordítani. Mindezen túl, ezen típusú szervezetek munkájukkal elősegítik környezeti és természeti értékeink megóvását, a természetvédelmi területek megőrzését. A térség települései többségében nagy múltra tekintenek vissza, ehhez kapcsolódóan több helyi szintű hagyományőrző és faluszépítő egyesület jött létre, melyek a hagyományok ápolását és továbbélését hivatottak biztosítani. A fiatalabb korosztály is felismerte, hogy összefogással és tenni akarással civil szervezetként tudják igazán érdekeiket érvényesíteni. Ennek eredményeként minden településen működik gyermek- és ifjúsági önkormányzat, vagy ifjúsági célú civil szervezet. A társadalmi szervezetek nehezen tudják az érdekvédelmi, a közvetítési és a társadalmi kontroll szerepüket betölteni, nincs igazán kapcsolatuk a vidékfejlesztésben érintett egyéb szereplőkkel, elszigetelten működnek. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Erősíteni szükséges a partnerséget a civil szervezetek és a vidékfejlesztés egyéb szereplői között. Meghatározó minden településen az egyház szerepe, mely mint civil szervezet van jelen és jelentős erőforrást jelent az egyes településeknek. A civil szervezetek munkájukkal hozzájárulnak a vidékiségből adódó elzártság és a lemaradás megszüntetéséhez, segítséget nyújt a szakképzetlen, elhelyezkedni nem tudó fiatalok számára a foglalkoztatási képzési, átképzési és készségfejlesztő programokban való részvételhez, vigyázva őrzik természeti és kulturális örökségünket térségi szinten, hozzájárulnak közösségi programok szervezéséhez és a vidéki élet szeretetére nevelnek. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,010 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 41,012 41,453 41,650 41,928 42,022 Éves változás 278 94 441 197 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,010 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 10% 9% 6-7 általános 30% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 12% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/1 A ’90-es évek elejére a falu-városáramlási folyamat megfordult, a nagyobb városokból – elsősorban Szegedről – a falvakba költöznek az emberek. Leggyorsabban a Szeged környéki falvak növelték a népességüket. A Déli Napfény + Helyi Közösség településeire egyaránt jellemző a népességszám növekedés, Dóc és Tiszasziget tekintetében kismértékű csökkenés mutatkozik az elmúlt évek adataihoz viszonyítva. A térség településeinek lakosságszáma nagy eltéréseket mutat, ebből adódik, hogy más-más problémák is jelentkeznek. Demográfiailag szintén eltérések mutatkoznak térségen belül. Átlagosan egy-egy településen a 60 évnél idősebb lakosság száma az adott település méretéhez viszonyítva 16,8 – 20 % között mozog. Kiemelkedően magas Röszkén a 60 évnél idősebb lakosság aránya, az összlakosság 21,7 %-át jelenti. De hasonlóan 20 % fölötti a számadat Bordány és Dóc tekintetében. A gyermekek aránya településenként szintén eltéréseket mutat. Míg Zsombón, Sándorfalván, Röszkén, Algyőn, Kübekházán, Szatymazon, Bordányban a gyermekkorúak aránya az összlakosságszámhoz viszonyítottan 15-15,5 %, addig Újszentiván, Dóc, Tiszasziget és Domaszék tekintetében 16,5 % fölött van. Kiemelkedik Deszk a sorból, ahol meghaladja a 17 %-ot a gyermekek száma az összlakossághoz viszonyítottan. Csongrád megye településhálózatának jellegzetes egységein, a tanyákon élő népesség aránya, a Szegedtől nyugatra fekvő homokvidék községeiben kiemelkedően magas. Domaszéken és Szatymazon a lakosság fele, míg Zsombón megközelítőleg a népesség 40 %-a él tanyákon, Röszkén a lakosság egynegyede él a tanyás térségekben. Meghatározó, hogy a települések külterületén főként idősek és egyedül élők laknak, akikre kifejezetten oda kell figyelni, különös tekintettel az életkörülményeik javítását célzó programok, fejlesztési prioritások tekintetében. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 11 92% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térségünket az országhatár, az M5-ös autópálya érinti, a települések egymás közötti elérhetősége zömében Szeged központú, sugaras elérhetőségen keresztül biztosított, egyes településeknek egymással is van közvetlen közúti kapcsolata. Közvetlen vasúti vonal Szegedről kiépítve Budapestre, Békéscsabára (Gyulára), Röszkére. Nincs viszont közvetlen és rendszeres teherszállításra is alkalmas vasúti kapcsolat Romániával és Szerbiával. A településeken igen magas a kerékpárral közlekedők száma, ám még így se épült elegendő kerékpárút a belterületeken, a települések közt pedig még rosszabb e tekintetben a helyzet. A kerékpárutak folytonossági hiányai legtöbb településen és a települések között egyaránt fejlesztésre, szorulnak. A térség közútjainak hálózata Szegedről sugárirányban kiinduló, a fő tengelyvonalak is itt találkoznak. Emiatt és a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe miatt a főútvonalak forgalmi terhelése igen nagy, így a közutak állapota is folyamatosan romlik. A nagy átmenő forgalom következtében a főutak mentén magas a torlódások és balesetek száma, valamint nagyban hozzájárul a levegőszennyezéshez. A fő közúti irányok mentén Budapest, Békéscsaba (Debrecen), Baja, Röszke (Szerbia), Makó – Nagylak (Románia) felé juthatunk el, valamint Szeged rendelkezik egy regionális repülőtérrel is. A kistérség geopolitikai helyzete kiváló, három ország találkozási pontja van itt. Szolgáltatók közül jelen van a posta, orvos, fogorvos, mindhárom mobiltelefon szolgáltató. A Településeken teleház, könyvtár működik, valamint a lakosság számára ingyenes internet elérési lehetőség: E- Magyarország pont, nem utolsósorban a kábel tv rendszerek kiépítése is folyamatos. A térség településeinek nagy részén a közösségi tornaterem, sportlétesítmények adottak, többségük fejlesztésre szorul. A horgászati és vadászati lehetőségek, jelzett turista utak adottak, fejlesztésük a továbbiakban szükséges. Kommunális infrastruktúra: A térség településein az elmúlt évtizedben jelentősen javult a lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága, emelkedett a vízvezetékkel, a meleg folyóvízzel, hálózati gázzal ellátott, illetve csatornázott lakások aránya, ugyanakkor a közműellátottság a gázt kivéve, alacsonyabb, mint az országos átlag. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Kommunikációs infrastruktúra: A térségben a kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége az utóbbi években jelentősen növekedett. A fejlődés fontos új eszköze a Teleház program, melybe a térségben szinte minden település bekapcsolódott. Jelentős a térségben a helyi média, minden településen van helyi újság, szélessávú internet kapcsolat. Humán infrastruktúra: Az oktatás terén is Szeged viszi a központi szerepet, a kis településeken az óvodák és az általános iskolai oktatás biztosított, néhány településen még bölcsőde is működik. Az évek óta jellemző tendencia, hogy egyre kevesebb gyermek születik, kihatással van az óvodai férőhelyek betöltésére is. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.06 0.24 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 13% 29% 3% 35% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

38. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Algyő • Nagyközség • 5,389 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.81% • 582,137 • 0.000 • 0.227 Bordány • Község • 3,169 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 5.83% • 379,213 • 0.000 • 0.000 Deszk • Község • 3,475 • 3.98% • 618,473 • 0.000 • 0.463 • Közszféra Dóc • Község • 775 • 9.88% • 325,322 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Domaszék • Község • 4,559 • 7.40% • 412,566 • 0.000 • 0.002 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kübekháza • Község • 1,618 • 7.64% • 400,220 • 0.655 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Röszke • Község • 3,370 • 5.22% • 401,701 • 0.262 • 0.142 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sándorfalva • Város • 8,217 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.34% • 439,255 • 0.068 • 0.000 Szatymaz • Község • 4,595 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.39% • 416,034 • 0.000 • 1.186 Tiszasziget • Község • 1,754 • 6.27% • 473,795 • 0.000 • 0.347 • Közszféra Újszentiván • Község • 1,636 • 4.12% • 519,761 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zsombó • Község • 3,465 • 4.46% • 472,406 • 0.000 • 0.158 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Parkok, játszóterek hiánya. Egyésges arculati elemek hiánya. Kihasználatlan természeti adottságok és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai potenciál hiánya, falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek, szolgáltatások hiánya.” • „Algyő területén található termálvízre alapozva megvalósított egészség-turizmussal kapcsolatok fejlesztések megvalósítása. A természeti adottságok kihasználása, Tisza közelsége. Gazdag kulturális és természeti örökség megőrzése, fejlesztése. Közösségi aktivitás, a vállalkozók és a civilek közötti hatékony együttműködések hagyománya.” • Algyő • „"Viszonylag kevés számú vállalkozások vannak jelen a településen, így a foglalkoztatottság is alacsony. Bölcsőde hiánya • Kiterjedt tanyavilágban a tanyák elszórtan találhatók • alapszolgáltatások hiánya a tanyás térségekben • elöregedő lakosság • Turisztikai attrakciók hiánya • Vállalkozó aktivitás hiánya"” • „"Fejlett közbiztonság • Erős civil szervezetek hatékonyan működnek a sport, az ifjúság, a közbiztonság, a természetvédelem területén. • Fejlett és kiterjedt mezőgazdasági területek, minőségi zöldség-félék előállítása.” • Bordány 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alternatív erőforrások kihasználatlansága; települések zöldterületeinek rendezetlensége, egységes településkép hiánya; helyileg védett épületek leromlott állapota,bel- és csapadékvíz, szennyvíz elvezetése nem mindenhol megoldott; nagy átmenő forgalom, külterületi földutak elhanyagoltsága; kevés a jó minőségű szálláshely; gazdák kiszolgáltatottsága, termelői- értékesítési csoportok ” • „Tisza, Maros határ közelsége; termálvíz készlet, mint energia forrás; építészeti értékek, kulturális emlékek; rekreációra alkalmas területek. fejlett közúti infrastruktúra; aktív turizmus fellendítéséhez szükséges adottságok; jól működő kistérségi, településközi együttműködések; tradicionális virágkertészet; hungarikumok léte. "multikulturális" sokszínűség; nemzetiségek jelenléte, ” • Deszk • „A KÖZSÉG ELÖREGEDÉSE, A FIATALOK ELKÖLTÖZÉSE, NINCS MUNKAHELY, NAGY A MUNKANÉLKÜLISÉG, NINCS KIÉPÍTETT KERÉKPÁRÚT A TISZÁHOZ” • „TISZA KÖZELSÉGE, ÓPUSZTASZER KÖZELSÉGE, KIKUNSÁGI NEMZETI PARK ADOTTSÁGAI. A JÓ LEVEGŐ, A SZÉP TÁJ, A NYUGODT TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEMPONTBÓL TÖRTÉNŐ KIAKNÁZÁSA.” • Dóc 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Iskola, óvoda, bölcsőde férőhelyek száma nem elégíti ki az igényeket. • csapadék elvezetés • kül és belterületi utak burkolása • termelői üzemek hiánya • munkahely teremtés • E55 sz. főközlekedési út biztonságosabbá tétele • ivóvíz minőségének javítása • szennyvíztisztító berendezés korszerűsítés” • „Kiváló minőségű mezőgazdasági termékek • Lovasfarmok léte • Növekvő lakosságszám” • Domaszék • „Főtér rekonstrukció, települési rendezési terv hiánya, közvilágítási hálózat rekonstrukció, torna- és színházterem hiánya. Óvoda, iskola nyílászáróinak cseréje és felújítása. Sportcentrum fejlesztése (teniszpálya, squas, konditerem).” • „Legfontosabb lehetőség a településnek a határmentiségéből adódik. Ehhez kapcslolódó épített és természeti környezet, mint turisztikai potenciál jelenik meg. Aktív, együttműködő civil szervezetek működnek a településen.” • Kübekháza 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház) rossz infrastruktúrája • belterületen parkok, játszóterek hiánya • kül és belterületi utak kiépítetlenek, korszerűtlenek • elaprózódott mezőgazdasági területek • kiépítetlen turisztikai célú területek (pl. Holt-Tisza mentén) • ellátatlan tanyás térségek • elavult szennyvíztisztító rendszer” • „Erős civil bázis • Közösségi összefogás • Kiváló természeti adottságok, jó termőföldek • növekvő lakosságszám • turisztikai adottsagok • hagyomanyok apolasa” • Röszke • „Turisztikai attrakciók hiánya, annak kiépítetlensége • Szennyvíz-hálózat nincs kiépítve; Helyben történő foglalkoztatás lehetőségeinek hiánya, • Szakirányú képzések hiánya; Külső befektetési szándék alacsony szintje; Településen kívüli potenciális szennyező források veszélye; Alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság; Tőke szegény vállalkozói szféra; alapszolgáltatások hiánya” • „"Turizmus fejlesztési lehetőségének, adottságainak kihasználása • Gazdag természeti környezet: tájvédelmi és természetvédelmi területek magas aránya , • Ökoturizmus és tanyasi turizmus infrastrukturális hátterének megteremtése • Geotermikus energia elsődleges és másodlagos felhasználásának lehetősége, Versenyképes gazdaságok, • Együttműködő vállalkozói szféra • Multifunkcionális Központ” • Sándorfalva 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „egységes településkép és településközpont kialakítása a meglévő zöldterületek korszerűsítése • önkormányzati épületek rossz állapota • tanyavilág lakosságának infrastrukturális ellátatlansága • helyi munkalehetőségek hiánya” • „Szeged közelsége • Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet mint lehetőség • Szatymazi őszibarack termőtáj • fejlett közúti és közlekedési hálózat • turisztikai adottságai • aktív tevékenységet folytató civil szervezetek • megújuló energiaforrások közül a biomassza előállítás lehetősége” • Szatymaz • „Helyi munkahelyek alacsony száma. Hátrányunk az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra, információs hálózat nem megfelelő kiépítettsége, kapcsolódó szolgáltatások hiánya, turisztikai arculat szakirányú menedzselésének hiánya, elektronikusan megjelenés hiánya, "eredmény": a hozzánk érkezők rövid ideig tartózkodnak községünkben.” • „"Magyarország legmélyebben fekvő pontjának turisztikai célú hasznosítása. Mezőgazdasági és kertészeti földterületek hasznosítása • A 30-40aranykoronás mezőgazdasági területeink a helyi gazdák számára megélhetési forrást nyújtanak és nyújtottak. • A mezőgazdaságból élő családok szervezett formában, jó minőségű földeken gazdálkodnak • -Termálenergia, termálvíz források” • Tiszasziget 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Új munkahelyek hiánya • Nincs bölcsőde • Nincs közösségi tér és/vagy faluház. A helyi szolgáltatások mennyisége és minősége nem megfelelő. - A turizmushoz szükséges infrastruktúra hiányos. • Nincs jelen helyi feldolgozóipar vagy mezőgazdasági termékeket átvevő szövetkezet. • ipari park hiánya • A belvízelvezetés nem megoldott. • Nincs települési faluközpont” • „"A település lakossága az elmúlt hét évben 8,1%-kal nőtt, a korosszetétel kiegyensúlyozott, nem elöregedő. A szerb nemzetiségű lakosok aránya az össznépesség több mint 3%-a. A volt laktanya területének oktatási és turisztikai célú hasznosítása.- A természeti környezet aktív turisztikai célú hasznosítása. - A határátkelő adta kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek kiaknázása.” • Újszentiván • „"A fejlesztési források hiányossága, • települési környezet kiforratlansága, • szennyvízcsatorna hiánya "” • „A szegedhez való közelség, szálláshely kialakítás, fiatal kreatív lakosság, turisztikai atrakciók kialakítása” • Zsombó 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

47. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 25 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 6 db • 1,363,979 • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 4 db • 1,306,157 • „Helyi életminőség fejlesztése” • 4 db • 340,112 • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 3 db • 209,054 • „Társadalmi tőke és humánerőforrás fejlesztése” • 5 db • 162,000 • „Helyi mezőgazdasági ágazat fejlesztése” • 3 db • 139,820 • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 46 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 99,000 EUR – a(z) Környzetetudatosság erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Szálláshelyek és vendéglátó helyek kialakítása, fejlesztése • 513,927 • Az intézkedéssel kapcsolatos szemléletformálás, képzés, információ szolgáltatás és adatbázisfejlesztés, marketing, valamint programok szervezése • 48,000 • Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése • 382,052 • A falusi és agroturizmus fejlesztése, bemutató gazdaságok kialakítása • 210,000 • Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése • 210,000 • Térségi turisztikai programcsomagok kialakítása, a térség szolgáltató vállalkozásainak bevonása a turizmusba • 0 • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 99,000 EUR – a(z) Környzetetudatosság erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Telapülési arculat kialakítása, formálása, falumegújítás • 957,946 • Kulturális értékek megőrzése • 216,427 • Természeti örökségek megőrzése • 131,784 • Épített örökségek védelme, fejlesztése • 0 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 99,000 EUR – a(z) Környzetetudatosság erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Alapszolgáltatások fejlesztése • 93,644 • Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése • 236,468 • Helyi média fejlesztése • 10,000 • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése • 0 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis