120 likes | 254 Views
2. A diktatúra kiépítése. Leszámolás a politikai ellenfelekkel. Csehszlovákia története 1948–1992. Az 1948-as választások és következményei. A szavazás (nem választás…) máj. 30-án volt
E N D
2. A diktatúra kiépítése. Leszámolás a politikai ellenfelekkel Csehszlovákia története 1948–1992
Az 1948-as választások és következményei • A szavazás (nem választás…) máj. 30-án volt • nem indulnak önálló pártok, csak a CSKP által dominált Nemzeti Front jelöltjei; a NF lesz a hazafiság egyetlen kifejező szerve (a szlováké is) • erős kampány folyt a nyílt szavazás mellett • a fülkében szavazóktól az StB kérte el a fel nem használt szavazólapot • a Nemzeti Frontra adott voksok hivatalos eredménye: Cs. 90,4%, Szlk. 86%. • Új elnök, új kormányfő • jún. 7-én lemondott Beneš (nem akarja aláírni a májusi alkotmányt) • közt. elnökké Gottwaldot, helyette min.elnökké Zápotockýt választják meg • Gottwald írja alá az új alkotmányt jún. 9-én, még ideiglenes államfőként • megtartja pártelnöki posztját a CSKP élén • beiktatása a Szt. Vitus katedrálisban, Beran prágai érsek Te deum miséjén…! • A Nemzeti Front átszervezése társutas rendszerűvé • a nem komm. pártok megtörése, némelyiküket át is nevezik (ld. 1. tétel) • Jún. 27.: a CSKP és SZDP „egyesülése” – CSKP néven • a szocdem párttagok zöme ellenzi ezt, alig harmaduk marad a párt tagja • A kommunista rendszer első hónapjainak jellege • erőteljes cseh nacionalizmus: legitimizálja a párt uralmát, sokáig nem látszik ellentmondás a dem. hagyományok és a komm. diktatúra vonásai között • a saját hagyományokra támaszkodás és a béke az egyházzal csak átmeneti!
A szlovákok semlegesítése • A Szlovák Demokrata Párt megtörése • 1947 végén tartóztatták le a párt vezetőit, köztük Ján Ursíny min.elnök-helyettest, a DP korábbi elnökét (akkori alelnökét) • a vád: államellenes összeesküvés, melynek célja Szlk. elszakítása volt • 1948. ápr. Ursínyt 7 évre, társait 10–18, sőt 30 évre ítélik • 1948. máj. 15-én Pozsonyban újabb 25 vádlottat ítélt el a bíróság (7–10 évre), köztük a párt több vezetőjét (Ján Kempný, Miloš Bugár) • a nem kommunista cseh pártok nem tiltakoztak (szlk.-ellenes nac.-uk miatt) • Szlovákia Kommunista Pártja megregulázása • ezzel együtt: a CSKP egész tagsága fegyelmének megerősítése is • júl. közepétől a tagfelvétel a CSKP-ba nem automatikus (előbb tagjelöltség) • gyorstalpaló káderkiképző tanfolyamok • 1948. jún. 28. Kominform-határozat Tito ellen; ez súlyosan érinti a nemzeti út eszméjét hirdető Gottwaldot, aki a felelősséget a SzlKP-ra hárítja át • júl. végén az Elnökség dönt arról, hogy a SzlKP a CSKP területi szerve (azaz nem félig-meddig önálló párt) – „dolgozó tömegek egységes KP-t akarnak” • a szlovák kommunisták (1948 szept.-ben) azért fogadják el ezt, mert cseh (és szovjet) támogatás nélkül túl gyengék
A polgári politikai vezetők halála • Szerencsétlen baleset vagy (ön)gyilkosság? Jan Masaryk • 1948. márc. 10-én holtan találták a KüM épülete belső udvarán • bizonyítottan depressziós volt, egy 1968-as vizsgálat is öngyilkosságot tárt fel • semmilyen jele nem volt, hogy antikommunista lett volna • mégis sokan vélték, h. szovjet vagy csehszlk. ügynökök lökték ki az ablakon (az utolsó cseh „defenesztráció”) – apja presztízse miatt is veszélyes • bárhogy is történt, de a kommunisták kergették halálba • temetése a nemzeti egység megnyilvánulása, több tízezres esemény • A Moszkvával együttműködő volt elnök: Edvard Beneš • lemondásakor (sőt, már 1945-ben is) súlyos beteg volt • 1948. szept. 3-án meghalt – ez lezárt egy korszakot • bár sokat tett az ország komm. uralom alá juttatása érdekében, mégis az előző korszak reprezentánsa volt, a demokrácia bajnoka (halála előtt belátta hibáit) • díszes ravatala előtt km-es sorok: a kegyeletét több százezer fő akarta leróni • sokan éjfélig sem kerültek sorra, s a rendőrség fel akarta oszlatni a tömeget • a Vencel téren 2000 fős tüntetést vízágyúkkal oszlattak fel • a szept. 8-i temetésre a népi milícia megszállta Prágát (talán felkeléstől félve) • országszerte falfirkák jelentek meg: a kommunisták ölték meg Masarykot és Benešt… – egyéb antikommunista tüntetésekre is sor került
A civil szervezetek likvidálása • Csszl.-ban 1939 előtt, de 1945 után is igen erős a civil szféra • az önszerveződő szabad polgárok, akik az államot is ellenőrzik, veszélyesek a CSKP számára, főleg, ha külföldi kapcsolataik is vannak • fejlett politikai élet (5-6 m párttag) és szakszervezeti rendszer (2 m tag) • A Sokol („Sólyom”) nevű hazafias testnevelési egyesület (700e tag!) • cserkész-jellegű szervezet volt a 19. sz.-tól kezdve • vezetője a II. vh. után Antonín Hřebík (Beneš pártjának tagja) • náciellenes harca után Hřebík a komm.-kal már együttműködött • 1948. jún.–júl. során meg is tarthatta országos dzsemboriját (slet) • ennek ellenére az StB megfigyelte a tagokat, a sletet, ahol „államellenes” meg-nyilvánulásokért, jelszavakért 230 főt vettek őrizetbe (1950-ig még ezreket) • arra kényszerítették, hogy más szervezetekkel egyesüljön: Csszl. Sportszöv. • nem tiltották be, sőt 1955-től a slet utódaként Spartakiádokat szerveznek • Cserkészek, különféle egyletek hasonló sorsa • letartóztatások, zaklatás, kizárások, vagyonelkobzás, betiltás • koncepciós perek, benne külföldi (kém)kapcsolatok vádjával • másokat összevonnak vagy újonnan alapítanak monopol-helyzetű szerv.-eket (Čs. Újságírók Szöv.-t 1948 okt.; Čs. Írók Szöv. 1949 márc.; Čs. Fiatalok Szöv.-e [SČM] 1949. ápr., úttörőszövetség stb.)
Támadás a Nemzeti Szocialista Párt ellen • Tisztogatások; a párt taglétszáma 600e-ről 15e főre csökkent • 1948. okt.: tv. a népi demokratikus közt. védelméről (231/1948) • Prokop Drtina igazságügyminiszter esete • a kommunista puccs után az ablakon kiugorva! öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, 1953-ig őrizetben volt, majd 15 évi börtönre ítélték • Josef Podsedník brnoi polgármester • ki akart vándorolni, de maradt; 1948 őszén letartóztatták és 1949. márc.-ban 18 évre ítélték az államrend erőszakos megdönt.-re irányuló tev. miatt • Milada Horáková és társai persorozata • az 1939 óta ellenálló nő öt évig ült a Gestapo börtöneiben • 1945 után képviselő, a Csszl. Nőtanács elnöke és igazi demokrata volt • bűne az, hogy a februári puccs után lemondott mandátumáról • erőszakkal kicsikart vallomások; vád: a népi dem. elleni gyűlöletből össze-esküvés a közt. ellen, illegális szervezkedés, kémkedés az imperialistáknak • a főperben (1950. máj.–jún.) 13 fő, ebből 4 halálos ítélet (Horáková is), 4 életfogytiglani, a többiek 15–28 évet kaptak (a legtöbben régóta politizáltak, ellenállók voltak 1945-ig; köztük szocdem. és néppárti személyek is) • Záviš Kalandra (frakciós kommunista); Františka Zemínová (nemz. szoc.) • az első kirakatper, amit a szovjetek készítettek elő, betanított vallomásokkal • kb. 300 mellékper kísérte, amelyben a párt 7000 tagját ítélték el
Harc a CSKP és a katolikusok között • Kezdeti feltételek: remény egymás tolerálására • a kommunisták többsége is meg volt keresztelve és nagy részük misére járt • Gottwald remélte, hogy az egyház elfogadja az állami ellenőrzést • a kommunista elnök érseki beiktatása reménykeltő volt: Beran áldását adta rá • püspöki kar elismerte az új „Római Katolikus Bizottságot” (RKB) amely az egyházügyeket irányította; a szlovák püspökök is • Viták az állam és az egyház között • a kormány követelte, hogy a papság tegyen hűségesküt • az egyház vonja vissza a klérus politikai szerepvállalásának megtiltását • az egyház a katol. iskolák, egyesületek és sajtó szabadságát kívánta visszaáll. • kártérítést követelt az államosítás és a földreform során elvett tulajdonaiért • püspökök 1949 márc.-ban észlelték, hogy lehallgatják őket, Beran tiltakozik, nyilvánosan bírálja az RKB-t és a klérust távolmaradásra szólítja fel • A vallásszabadság elve és gyakorlata • kereszténység rivális ideológia, amely ráadásul független identitás • a vallásszab. kezdettől színlelt, a CSKP-t aggasztotta az egyház befolyása • a látszatot szolgálta a Néppárt fennmaradása, de ennek élén a kollaboráns pap Josef Plojhar állt (aki szovjet ügynök is volt és egészségügyi min.-ré is tették)
A konfliktus éleződése az egyházzal • A szakadár Katolikus Akció • cél: megosztani a klérust, elválasztva az alsópapságot a püspököktől • Josef Beran azonban katolikus-ellenesnek és szakadárnak minősítette, ezért megfigyelés alá helyezték, majd házi őrizetbe (1949 jún.) • nyáron kijuttatott egy pásztorlevelet, ami a kormányt vádolta a papok üldözésével (a pásztorleveleket ezután csak Okt. Min. engedéllyel lehet felolvasni a templomokban) • támogatottság híján a szakadár akció 1951-re kudarcba fulladt • Frontális támadás a klérus ellen – összetűzés a Vatikánnal • 1949 nyarától a klérus csak engedélyezett gyűlésen ülhetett össze • júl.-ban betiltottak minden vallási egyesületet, közösséget (kivéve az államit) • a Vatikán kiátkozással fenyeget minden komm.-t, válaszul Prága a bejelenti: a kiközösítést végzők árulást követnek el • antiklerikális kampány: az egyház „Tiso és Hitler szövetségese”, betiltottak minden egyházi periodikát és az egyház utcai megmozdulásait • Állami Egyházügyi Hivatal jött létre, élén Alexej Čepička (Gottwald veje) • A „čihošť-i csoda” (1949. dec.) • az StB által megtervezett csalás: a falusi feszület meghajolt Nyugat felé • Toufar plébánost őrizetbe vették, megkínozták (belehalt, de tagadta a Vatikán szerepét az esetben) – mégis „leleplező” film készült róla, képtelen vádak
Egyházellenes perek • Az egyházi szervezet felgöngyölítése, a K- és az R-akció • 1950. febr. államellenes katolikus szervezkedés „leleplezése” • kiutasítják a pápai nunciust (megszakad a diplomáciai viszony a Vatikánnal) • K-akció: 1950 ápr. 13–14-e éjjelén kb. 1500 szerzetest telepítenek ki, zárnak táborba; később az R-akció az apácákra terjedt ki (összesen 6-7 ezer fő) • a szerzetes- és apácarendeket feloszlatják, vagyonukat elkobozzák • a papok zömének nem marad más lehetősége: felesküsznek az alkotmányra • a többi egyház megtörése sokkal könnyebb volt! (a görögkat. meg is szűnt) • A vatikáni ügynökök pere, 1950. nov.–dec. • Stanislav Zela püspök és 8 társa súlyos börtönbüntetést kapott (vád: kémke-dés a Vatikánnak és az imp.-nak, fegyverrejtegetés, államcsíny terve) • mellékpere Szlk.-ban: Ján Vojtaššák érsek, Michal Buzalka és társaik, 1951. jan. (az egész vezetés életfogytiglant kapott; mindent bevallott, marxista szólamokban…) • Egyéb perek (éveken át) • Růžena Vacková asszony, a Károly Egy. műv.tört. prof.-a (1952–67 közt ült) • Brnoban vsz. a XX. sz. legnagyobb perét bonyolították le a tollforgatók ellen, köztük Bedřich Fucík a katolikus értelmiségit 15 évre ítélték 1952-ben • Stěpán Trochta litoměřicei püspök 1954-ben 25 évet kapott stb.
A hadsereg sztálinizálása és a katonai perek • Heliodor Píka tábornok, vkf.-helyettes pere • 1945 előtt ellenálló volt. Hitt a SzU-val való együttműködésben, de küzdött a hadifoglyok hazahozataláért. 1948. febr.-ban elbocsátották • 1948 máj.: letartóztatták, a II. vh. alatti (!) briteknek való kémkedés és szabo-tázs vádjával; 1949. jún. kivégezték (valódi ok: túl sokat tudott az MGB-ről) • Tisztogatások a tiszti karban (1949) • különösen fontos a megbízhatóság a koreai háború kitörése után • leváltották Ludvík Svoboda honv. min.-t is (1950 márc.); börtönbe is került • utóda Alexej Čepička, aki végrehajtja a sztálinizálást • Felkészülés a háborúra • a határvonalak megerősítése már 1948-tól: őrtornyok, szögesdrót • USA-ellenes kampány, gázmaszkok szétosztása, légiriadó-gyakorlatok • a sorozott állomány politikai megszűrése: részletes kérdőív stb. alapján • Műszaki Segédzászlóaljak (PTP) = munkaszolgálat a megbízhatatlanoknak (1950-ben 83e sorozottból 5e főt utaltak ide) kemény munka, nehéz körülmények, politikai átnevelési kísérletek
A tömegterror • 1948. okt. törvény a kényszermunkatáborokról (247/1948) • 1949-ben kezdődik, kb. 10e fő indoklás nélküli elhurcolásával • igen nehéz munkakörülmények (pl. jáchymovi és příbrami uránbányák, ostravai szénbányák stb.) – sokan 1-2 év alatt meghaltak emiatt • 1952-ig 40–50 tábor épült ki, addigra 120e rabmunkással, akiknek vagyonát is elkobozták. Köztük nők és fiatalkorúak is voltak • használták a volt náci táborokat, de újak is nyíltak • Egyéb korlátozó intézkedések • kitelepítések a nagyvárosokból; társbérletbe kényszerítés (az így megszerzett lakásokat pártemberek kapták; a kitelepítés többnyire nem is osztályalapon, hanem az ingatlan értéke alapján történt, sok orvost, ügyvédet is sújtott) • osztályidegenek gyermekeinek kizárása a közép- és felsőoktatásból • bizonyos szakmák „megtisztítása” a „megbízhatatlan” elemektől • határok lezárása, vasfüggöny kiépítése • Kisemberek meghurcolása – mondvacsinált vádakkal • szabotőrök, tsz-ellenes agitátorok, sztrájkolók, kulákok meghurcolása; gyakran az StB provokálta az ellenállást, hogy később lesújthasson ezekre • az államellenes ügyek vádlottainak 1950-ben 39%-a, 1952-ben fele munkás, a maradék jó része kishivatalnok és paraszt
A gazdasági és hétköznapi élet átpolitizálása • Tisztogatás a munkahelyeken • a febr. puccs idején alakult „Akcióbizottságok” kb. 250e főt távolítottak el • nagyvállalati vezetők fele, a tisztek 28%-a, egyetemi hallgatók 18%-a, prof.-k • A gazdasági élet további átszervezése 1948 során • újabb államosítások, 1948. ápr. és ősz: előbb az 50 főnél nagyobb, később további cégek; az év végén már csak 48e fő (3,8%) a magániparban • ezt nem a gazdasági szükségszerűség okozta, sőt: csökken a hatékonyság • újabb földreform, 1948. jún. 50 ha-ban maximálják a birtokméretet; 1949 febr.-tól (csak elvileg önkéntes) tsz-szervezés, beszolgáltatási kvóták emelése • A CSKP munkás-, szociális és bérpolitikája • munkáskáderek kiemelése vezető pozíciókba, gyorstalpaló jellegű Központi Munkásiskolák és Munkás Jogi Iskolák révén • bérek nivellálása: minél képzetlenebb valaki, annál jobban nőtt a bére • a munkások reálbére 1949–53 között is nőtt! • jó ellátásukat a differenciált jegyrendszer is segítette; 1949. jan. 1-től egyes árukat újra lehetett szabadon is vásárolni, de magasabb áron • munkás- és parasztfiatalok könnyített bejutása a középfokú és felsőoktatásba (míg a „reakciós” családokat kizárják onnan) • 1949 végén 2,6m CSKP-tag (a felnőtt lakosság harmada)