A működés kontrollálása

1. A működés kontrollálása BME, 2007. április 16. Kontrolling Szívós László, PhD hallgató

2. Fontos kérdések…. Ki ez az alak? Szívós László szivosl@szolf.hu

3. Miről lesz szó? • A folyamatokra orientált számbavétel lehetőségei • Job Order Costing • Process Costing • Activity Based Costing (ABC) • Activity Based Management • Target Costing • Total Quality Management

4. PÉNZÜGYEK VEVŐK STRATÉ-GIA MŰKÖDÉS TANULÁS, FEJLŐDÉS A FOLYAMATOK TÖKÉLETESÍTÉSÉHEZ AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKET A STRATÉGIAI CÉLNAK MEGFELELŐEN KELL SZÁMÍTÁSBA VENNI! TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS (ABC – ACTIVITY BASED COSTING) • TELJES KÖRŰ MINŐSÉG-BIZTOSÍTÁS (TQM) • JUST IN TIME (JIT) TERMELÉSI ÉS ELOSZTÁSI RENDSZEREK • VEVŐORIENTÁLT SZERVEZET KIALAKÍTÁSA • FOGYASZTÓI KAPCSOLATOK MENEDZSMENTJE (CRM) • A VÁLLALATI FOLYAMATOK ÚJRASZERVEZÉSE (BPR – BUSINESS PRECESS REENGINEERING) • KARCSÚ SZERVEZET/KARCSÚ VÁLLALAT (LEAN ENTERPRISE) • AZ ALKALMAZOTTAK MEGHATALMAZÁSA (EMPOWERMENT) Forrás: Dr. Laáb Ágnes: Újszerű módszerek az értékteremtő folyamatban (Előadásanyag vezetői számvitelből 2007)

5. Mert már a nagyok is megmondták….. „Amit nem tudunk mérni, azt irányítani sem tudjuk." Kaplan and Norton

6. Költségelszámolási rendszerek JOB ORDER COSTING Termékek jellemzői: • Különböző anyagot igényelnek • Különböző bér merül fel • Sokszor egyediek • Tipikusan kis mennyiség • Gyakran vevői megrendelés PROCESS COSTING Termékek jellemzői: • Nagy mennyiség • Homogén termékek • Hasonló alapanyagokhoz kapcsolódó közvetlen költségek • Azonos bérköltségek • Ismétlődő műveletek a gyártás során

7. Job Order Costing: Megbízások kalkulációja • A vevők igényeihez igazított egyedi termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő. • Megbízásokban gondolkodnak pl. építkezési vállalatok, hajógyárak, filmstúdiók, egyedi bútorgyártók, autójavító műhelyek, tanácsadó cégek stb.

8. Job Order Costing: Megbízások kalkulációja • A rezsiköltségek felosztása nagyon fontos a Job Order Costing szempontjából. • A Job Cost Sheet minden egyes megbízás esetén elkészül és összegyűjti az adott megbízással kapcsolatos összes gyártási költséget. • Rezsiköltségek felül- és alulkalkulálása. • Példa: Készítsük el 100 db ebédlőasztal elkészítésére adott megbízás kalkulációját!

9. Job Order Costing: Megbízások kalkulációja

10. Rezsiköltségek felosztása • Miért nem osztható fel egyenletes arányban a rezsiköltség a termelési egységekre? • Az összes rezsiköltség és az összes termelési mennyiség év végéig nem ismert. • Az egyes termékek és szolgáltatások nem egyenlő mértékben fogyasztanak rezsiköltségeket. • Általános rezsiköltség-kulcs = becsült rezsiköltség / becsült tevékenységi alap • Meghatározása a periódus elején, becsült értékekkel. • De mit válasszunk tevékenységi alapnak?

11. A Compuline Corporation vállalatok számára készít egyedi szoftvereket. 2005 elején a menedzsment a következő becsléseket teszi: Rezsiköltségek felosztása • A Compuline a közvetlen munkaórát használja tevékenység alapnak. • A Compuline a megírt kódsorokat használja tevékenység alapnak. Tegyük fel, hogy Ön a Compuline menedzsere és a vállalat tevékenység alapként jelenleg a rezsiköltségek felosztására a kódsorokat alkalmazza. A cég egyik programozója azt tanácsolja önnek, hogy ha a szoftver megírása során 10 %-kal csökkentenék a beírt sorok számát, akkor 36,000 $-ral lehetne csökkenteni a rezsiköltségeket. Mit válaszolna erre?

12. De akkor mi okozza a rezsiköltségeket? Cost driver: olyan általános tényező, amely megmagyarázza a rezsiköltségek növekedését/felmerülését. Régebben a közvetlen munkaórák számát használtál cost driverként. Később gépórák, üzemidők stb. Többlépcsős rezsiköltség ráták alkalmazása (ABC). A magasan automatizált gyárakban a rezsiköltségek aránya egyre nő a teljes költségstruktúrán belül. -> árazási kérdések Rezsiköltségek felosztása

13. Rezsiköltségek felosztása • Az ABC a rezsiköltségek felosztásának egyik lehetséges módszere többkulcsos rezsiköltségek alkalmazásával. • Az ABC nyomon követi a rezsiköltségeket kiváltó tevékenységeket. • Az ABC elemzés során több tevékenység alapján (cost driverek) osztják fel a gyártási rezsiköltséget termékekre.

14. Process costing alkalmazása • A vállalatok egy jelentős része nagy mennyiségben gyárt ugyanolyan terméket. • Üveges sör, egy kWh elektromos áram stb. • Ilyen tömegtermelés esetén a vállalatok inkább process costingot alkalmaznak és nem job order costingot. • A process costing két alapvető célja: (1) az elkészült termékek költségének mérése mind összességében, mind fajlagosan, (2) információ nyújtása az egyes gyártási folyamatok fajlagos költségéről.

15. A fizikai áramlás és kapcsolódó költségek • A fizikai áramlás megértése és feltérképezése a process costing első feladata. • A Metal Procucts Inc. Vállalaton keresztül mutatjuk be a process costing lépéseit. • Két termék gyártásával foglalkozik: kulcs karikák és ceruza hegyezők. • Három egymást követő osztályon folyik a termelés: Vágó Részleg, Összeszerelő Részleg, Csomagoló Részleg. Ezek elkülönült folyamatok a termelésben.

16. A Metal Product termelési folyamata VÁGÓ RÉSZLEG Nagy fémlapokat vág fel kis darabokra, amelyekből összeszerelhető a végtermék. (kg) CSOMAGOLÓ RÉSZLEG A formák szárítása a kémiai fürdő után, majd egyedi csomagolás, szállításra felkészítés. (darab) ÖSSZESZERELŐ RÉSZLEG A fémdarabok megmunkálása és fényesítése majd díszítés hozzáadása végül kémiai fürdő. (darab) KÉSZTERMÉK

17. A fizikai áramlás és a kapcsolódó költségek • A költségek áramlásának megértése:a process costing minden egyes részleg esetén külön méri a befejezetlen termelés költségeit. A termékek csak akkor kerülnek a „Késztermék” számlára, ha minden folyamaton keresztül mentek. • Anyagköltség, bérköltség és a rezsiköltség elszámolása:minden egyes „Befejezetlen termelés” számlát megterhelnek azon költségekkel, amelyek az adott folyamathoz tapadnak. • Költségek áramlása egyik folyamattól a másikig:Az egységek a termelésben az egyik folyamattól a másikig haladnak, a Process costing követi a fizikai áramlást, a költségek egyik „Befejezetlen termelés” számláról a másikra történő továbbításával.

18. A Process Costing és az ekvivalens egységek • Tegyük fel, hogy a Vágó Részlegről érkező egységek megmunkálása során az Összeszerelő Részleg még felhasznál közvetlen munkaerőt, pótlólagos közvetlen anyagot és gyártási rezsit. • Tegyük fel továbbá, hogy a beérkező darabok a szerelési folyamat első harmadában kerülnek megmunkálásra és fényezésre. • A folyamat második harmadában adják hozzá a díszítést a fényesített egységekhez. • Végül a vágott, fényezett és díszített összeszerelt egységek vegyi tisztításon mennek keresztül. • A közvetlen bérköltség és a rezsiköltség együtt konverziós költség néven kerül kimutatásra. Ezek a teljes szerelési folyamat során egyenletesen merülnek fel.

19. Az összeszerelő részleg folyamatai Befejezés és továbbítás a Csomagoló Részlegnek Vágott egységek érkezése a Vágó Részlegből Egyéb közvetlen anyag hozzáadása (díszelemek) ELSŐ 1/3: • Fényezés • Megmunkálás MÁSODIK 1/3: • Díszítés hozzáadása HARMADIK 1/3: • Kémiai tisztítás Közvetlen bér és rezsiköltség felmerülés az egész folyamat alatt egyenletesen

20. A Process Costing és az ekvivalens egységek • Tételezzük fel, hogy a beszámolási periódus végén, az Összeszerelő Részleg záró befejezetlen termelése két/harmados készültségi szinten van. • A részlegesen elkészült egységek számbavételére a vállalatok a ekvivalens egységet alkalmazzák. • Ekvivalens egység: olyan mérték, amely a elkészült termék költségének százalékában reprezentálja a befejezetlen termékek értékét. • Fontos megjegyezni, hogy az ekvivalens egységeket minden egyes a folyamathoz hozzáadott input esetén elkülönülten számítják. • Az összeszerelés esetében ez nem más, mint a behozott vágott egységek, a díszítési anyagok valamint a konverzió.

21. A Process Costing és az ekvivalens egységek • Március hónapban 10 000 egység vágott anyag érkezett a vágó részlegből. • A hónap elején 1 000 egység 1/3-ig elkészült befejezetlen termelés volt készleten. • Március végén 3 000 egység volt a záró befejezetlen termelés, amelyek 2/3-os elkészültségen álltak. • A következő költségeket rögzítették március hó során:

22. Ekvivalens egység számítás az összeszerelő részlegre Elkezdett és befejezett = elkezdett egységek – befejezetlen termelés záró

23. Az ekvivalens egységek költsége • Ahhoz, hogy a négy kategóriához a megfelelő nagyságú költséget rendeljük, az egy ekvivalens egységre eső költséget kell kiszámítani. • Ez nem más, mint az erőforrások esetében adott periódus alatt felmerült költség osztva az egyes erőforrásokhoz rendelt ekvivalens egységek számával.

24. Költségek hozzárendelése a termeléshez

25. ABC (Acivity Based Costing) • Az rezsiköltségek volumenérték (a termék munkaerőtartalma, az értékesítés volumene, az előállított terméke száma, stb.) alapján kerül felosztásra. • Ha megállapítható, hogy az általános költségek felmerülése mely tranzakciókhoz kötődik, akkor azok úgy is ráterhelődhetnek a termékekre, hogy az tükrözi az egyes termékek tényleges erőforrás felhasználását. • A számítógépes rendszerek olyan adathalmazok feldolgozását teszik lehetővé, amelyek felhasználhatóak a tranzakciók/tevékenységek termékhez rendeléséhez. Forrás: Dr. Laáb Ágnes: Újszerű módszerek az értékteremtő folyamatban (Előadásanyag vezetői számvitelből 2007)

26. ABC (Acivity Based Costing) • Az ABC lehetőséget nyújt arra, hogy az rezsiköltségek felosztási módja összhangba kerüljön az üzem működésével. • Az ABC rendszer bevezetése áttekinthetőbbé teheti a vállalati jövedelmezőséget befolyásoló folyamatokat • Az ABC lehetővé teszi a teljes belső értéklánc költségeinek nyilvántartását (egyedüli kivétel a K+F költség, hiszen az nem a jelenlegi terméket terheli?!) • Alapfeltétele az Activity Based Management, a Target Costing technikáknak. Forrás: Dr. Laáb Ágnes: Újszerű módszerek az értékteremtő folyamatban (Előadásanyag vezetői számvitelből 2007)

27. Tünet Potenciálisprobléma Potenciális megoldás Az összköltségen belül alacsony a bérköltség aránya, de az általános költség felosztása bérköltség arányában történik Nagy valószínűséggel torzul a termékek költsége. Tevékenység alapú költségszámítás, a folyamatelemzés útján megállapított költséggyűjtők és vetítési alapok Az egyedi vagy bonyolult termékek értékesítésénél nincs felár A termék vagy szolgáltatás tényleges költsége rejtve marad a nyereségelemzés pontatlan. Tevékenység alapú költségszámítás Párhuzamosan gyártanak kis és nagy volumenben értékesített termékeket A termékköltség nagy valószínűséggel torzított. Tevékenység alapú költségszámítás A termékköltség alapján döntenek a Gyártás vagy a vásárlás mellett Jövedelmező termékekről és szolgáltatásokról is lemondhatnak Tevékenység alapú költségszámítás, fedezeti pont meghatározása Nincs információ a legjövedelmezőbb termék-vevő párról A profit vevő vásárlása miatt keletkezik Tevékenység alapú költségszámítás ABC (Acivity Based Costing) Forrás: Dr. Laáb Ágnes: Újszerű módszerek az értékteremtő folyamatban (Előadásanyag vezetői számvitelből 2007)

28. ABC - Esettanulmány A Master File Inc. két típusú irattartó szekrény gyártásával foglalkozik. Fém irattartó szekrény, amelyet hivatalos kereskedéseken keresztül üzleti célra értékesít, illetve fa irattartó szekrény, amelyeket bútorüzleteken keresztül otthoni használatra értékesít. Egy átlagos évben a vállalat körülbelül 42 000 db fém és 9 000 db fa irattartó szekrényt állít elő. A gyártási rezsiköltségek nagysága249 600 $/év, amelyet jelenleg a gyártási bér alapján osztanak fel a termékekre.

29. ABC - Esettanulmány A közvetlen munkaórák számát tevékenység alapként használva a vállalat egységnyi gyártási költsége 38,2 $ a fémszekrények esetében és 117,8 $ a faszekrények esetében. A Master File értékesítési árait az összes gyártási költség 160 %-ra kalkulálja. Így a vállalat a fém szekrényeket 61,12 $, míg a faszekrényeket 188,48 $ áron értékesíti. Ilyen feltételek mellett a fémszekrények 3 $-ral alacsonyabb áron kerülnek eladásra, mint a versenytársaknál, míg a faszekrények 10 $-ral magasabb áron. A vállalat szerint a faszekrények árhátránya az árazási politika miatt következett be.

30. ABC - Esettanulmány A faszekrények gyártása sokkal munkaerő intenzívebb, mint a fém szekrények gyártása. Egy darab fa szekrény elkészítése 8 közvetlen munkaórát igényel, ezzel szemben egy fémszekrény elkészítése csupán 2 közvetlen munkaórát igényel. Így egy fa szekrényre sokkal több rezsiköltséget kulcsolnak mint egy fém szekrényre. Ez jó is lenne, de sajnos nem a közvetlen munkaerő a fő gyártási rezsiköltség okozó.

31. ABC - Esettanulmány Egy tanácsadó cég az ABC bevezetését javasolja a gyártási rezsiköltségek felosztásánál. Tételezzük fel, hogy a rezsiköltségek két kategóriába a (1) karbantartó műhely és a (2) villamosenergia-költség esnek. Az Activity Based Costing alapvetően két fő részből áll. Egyrészt meg kell határozni a költségeket előidéző tényezőket (activity cost pool), majd a költségeket hozzá kell rendelni a termékekhez, azok okozója szerint.

32. ABC - Esettanulmány I. Fázis A KARBANTARTÓ MŰHELY KÖLTSÉGEI A karbantartó műhely az összes gyártási rezsiköltségekből 180 000 $-t tesz ki. A részlegen 5 teljes állású munkás dolgozik, melyből három munkás a javításokért felelős, míg két dolgozó az egyes sorozatok között a gépek átállításáért, előkészítésért felel. A javítás és az átállítás két különböző cost pool.

33. ABC - Esettanulmány I. Fázis A VILLAMOS ENERGIA KÖLTSÉGEK Az energia költségek 69 600 $-t tesznek ki a vállalat gyártási rezsiköltségeiből. Ennek egy része az üzem fűtésével kapcsolatban merül fel, míg másik része a gépek működéséhez szükséges villamos energia. A menedzsment úgy véli, hogy a felhasznált kWh-k száma a legjellemzőbb költségokozó.

34. ABC - Esettanulmány REZSI KÖLTSÉG FELOSZTÁS ALAPJA COST POOL Javítás 108 000 $ 3 fő / 5 fő = 60 % Karbantartás költségei 180 000 $ (5 fő) Átállás 72 000 $ 2 fő / 5 fő = 40 % Fűtés 24 360 $ 175 000 / 500 000 = 35 % Villamos energia 69 600 $ (500 00 kWh) Gépköltség 45 240 $ 325 000 / 500 000 = 65 %

35. ABC - Esettanulmány II. Fázis A második fázisban az egyes cost pool-okhoz rendelt költségeket szét kell osztani a termékek között. JAVÍTÁSI KÖLTSÉGEK TERMÉKEKHEZ RENDELÉSE A menedzsment úgy látja, hogy a javítások esetében a megbízások száma a legmegfelelőbb tényező a költségek termékekhez rendelésének.

36. ABC - Esettanulmány II. Fázis ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK TERMÉKEKHEZ RENDELÉSE Az átállások száma a legmeghatározóbb költségokozó faktor. Így a gyártási sorozatok száma fog az egyes termékek estében a tevékenység-alapként szolgálni.

37. ABC - Esettanulmány II. Fázis FŰTÉSI KÖLTSÉGEK TERMÉKEKHEZ RENDELÉSE A menedzsment úgy véli, hogy az elfoglalt négyzetméter a legjellemzőbb költségokozó a fűtési költségek felosztása érdekében.

38. ABC - Esettanulmány II. Fázis GÉPKÖLTSÉGEK TERMÉKEKHEZ RENDELÉSE A menedzsment úgy véli, hogy a működési gépórák a legjellemzőbb költségokozók.

39. ABC - Esettanulmány COST DRIVEREK ÉS AZ ALLOKÁCIÓ TERMÉKEKHEZ RENDELT REZSIKÖLTSÉG COST POOL FÉM SZEKRÉNYEK 86 400 54 000 20 706 + 40 716 201 822 $ 201 822 / 42 000 db = 4,81 $/db Megbízás (250): Fém (200, 80 %) = 86 400 $ Fa (50, 20 %) = 21 600 $ Javítás 108 000 $ Gyártási sorozat (200): Fém (150, 75 %) = 54 000 $ Fa (50, 25 %) = 18 000 $ Átállás 72 000 $ FA SZEKRÉNYEK 21 600 18 000 3 654 + 4 524 47 778 $ 47 778 / 9 000 db = 5,31 $/db Négyzetméter (40 000): Fém (34 000, 85 %) = 20 706 $ Fa (6 000, 15 %) = 3 654 $ Fűtés 24 360 $ Gépóra (50 000): Fém (45 000, 90 %) = 40 716 $ Fa (5 000, 5 %) = 4 524 $ Gépköltség 45 240 $

40. ABC - Esettanulmány A darabköltség megállapítása az ABC alapján

41. ABC - Esettanulmány A darabköltség megállapítása az ABC alapján Az egyes termékekhez rendelt gyártási rezsiköltség jelentősen eltér a korábban alkalmazott egy-kulcsos módszernél kapott értékektől:

42. Activity Based Management ésa Target Costing BMGE, 2007. Április 16. Controlling Szívós László, PhD hallgató

43. Miről lesz szó? • Az értékteremtés folyamata • Tevékenység vagy folyamat alapú költségmenedzsment (Activity Based Management, ABM) • Célköltségszámítás (Target Costing) • Teljeskörű minőséggazdálkodás (Total Quality Management, TQM

44. Az értéklánc • Értéklánc: az események és a szükséges erőforrások együttese amely a fogyasztó számára értékes termék/szolgáltatás előállításához szüksége • Az értéklánc elemei: • Kutatás-fejlesztés • Ellátás és termelés orientált tevékenységek • Marketing és elosztási tevékenységek • Vevőszolgálat

45. Az értéklánc • Értékteremtő folyamatok: azon folyamatok amelyek növelik egy termék/szolgáltatás kívánatosságát a fogyasztó számára. • Nem értékteremtő folyamatok: Nem járulnak hozzá a termék/szolgáltatás kívánatosságához. • Miért fontos ez annyira? • A nem értékteremtő folyamatok kiszűrésével csökkenthetjük költségeinket.

46. Az értéklánc • Az előzőekben csak az értéklánc egyik elemével a termeléssel foglalkoztunk. • Erőforrásokat viszont az értéklánc minden eleme felhasznál. • Így minden olyan tevékenységgel foglalkoznunk kell, amely erőforrást használ fel!!!

47. Kiindulópont: a Porter-féle értéklánc modell

48. Az értéklánc ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK Vevői igényeknek megfelelő tervezés Kompetens és pontos vásárlás utáni vevőszolgálat stb. ÉRTÉKLÁNC K+F Ellátás és termelés Elosztás és marketing Vevőszol-gálat NEM ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK Gyenge minőségű és nem pontos alkatrész beszállítás Nem vevőorientált desing tervezés stb.

49. Activity Based Management • Activity Based Management: a tevékenység költségek felhasználása a nem értékteremtő folyamatok kiszűrésére. • A United States Postal Service (USPS) esete és az Activity Based Management.

50. ABM Esettanulmány • A menedzserek a tevékenységek költségeinek és hozamainak összehasonlítására alkalmazzák belső és a vásárolt külső költségek szembeállítását. • Az ABM működését a Boards and More Inc. példája mutatja be. • A vállalat csomagolóanyagokat termel és értékesít.