A hazugság ok logikája:

1. Gondolkodni pedig kell, bármennyire is ellenérdekelt benne a GAZdasági-pénzügyi, bűnözői és bizonyos politikai „elit”! Hazugságözönben élünk. Erősebb ez, mint a háttérsugárzás, és mindent áthat. Az élet összes területén, a legbiztosabbnak tűnő alapok is hazugságok. De ezek annyira átitatták a mindennapjainkat, hogy fel sem merül bennünk az igény az igazságra. S ami a legrosszabb, bizalmatlanok vagyunk az igazsággal szemben. Gyanús dologgá tették azt, s mi bedőltünk a trükknek. Itt az ideje a változtatásnak.

2. A hazugságok logikája: Ki kell találni valamit, ami nem igaz, de elterjedése érdekében áll valamilyen körnek, bizonyos háttérhatalomnak, majd megfelelő módon tálalva terjeszteni kell azt!

3. Tudományos szaktekintélyeket kell kreálni a hazugságok terjesztéséhez! A tudománytól távol eső dolgok által vezérelt (ego, pénz, hatalom, hiúság) szakembereket egyeduralkodóvá kell tenni egy adott szakterületen. Ők majd kiépítik saját iskolájukat, megteremtik követőiket. Az ilyen műhelyek évtizedekre biztosítják a hazugságok terjedését. Még túl is tesznek megrendelőik igényein. Önjáróvá válnak, továbbfejlesztik a hazugságot, megsemmisítenek mindent és félreállítanak mindenkit, ha egzisztenciájukat veszélyezteti.

4. A hazugságot tudományosan ki kell jelenteni! Nem kell bizonyítani, csak deklarálni. (Pl.: Mint tudjuk… Az egész tudományos elit egyként vallja… Miért is lenne máshogyan...? De hát ez evidens…)

5. Ha még is szükséges érvelni, akkor: • Az érv is lehet hazugság. • Hasonló hazug elveket vallók hivatkozhatnak egymásra. • Lehet hivatkozni az ellenfél kutatására, de úgy kell beállítani, mint ha az is a hazugságot erősítené.

6. Az ellenérveket le kell söpörni! • Mások szakmai tekintélyét alapjaiban kell megkérdőjelezni. • Aki ellentmond, el kell távolítani a tanszékről, a pályáról. • Aki kívülről próbálkozik, azt meg kell bélyegezni. (sarlatán, törtető, karrierista, bolond, tudománytalan) • Az ellenvélemény minősítésére be kell vezetni a gyűlöletbeszéd fogalmát, és büntetőjogi kategóriává kell tenni.(rasszista, náci, fasiszta, antiszemita, magyarkodó, délibábos…) • Minden kritikát meg kell bélyegezni, a kommunikációs térből ki kell zárni, és összeesküvés-elméletnek kell nyilvánítani.

7. Amíg fennáll az érdek, és nem feszül ellenében egy másik, még nagyobb gazemberség, addig a rendszer működik. Így megy ez évezredek óta. Bíborbanszületett Konstantin Julius Ceasar Galla Placidia

8. A három regény a honlapon sok vitás kérdést érint. Vegyük végig ezek közül a legfontosabbakat! • Őshaza, bejövetelek /Atilla, Árpád/ • Nyelv - kultúra – írás • Ősvallás – keresztény vallás • Szent Korona • Alba Regia – Fehérvár • Evangéliumok – Szentháromság • Atilla – Isten kardja-ostora-szándéka • Atilla-Buda • Krónikáink, mondáink • Az idősor megváltoztatásának problematikája

9. A magyarok eredete • A történelem során már elég korán felmerült az igény a Szkíta-Hun-Magyar folytonosság megszakítására. Az egyik legfontosabb állomása ennek Bíborbanszületett Konstantin idején volt. Ez a kitalált középkor témaköre. Ezt megelőzően is történtek próbálkozások a történelem meghamisítására.

10. Őshaza – bejövetel – honfoglaláshivatalos változata A mai tudományos nézetek szerint finnugor őseink voltak, és az ázsiai sztyeppékről az ott élő népek egyre nyugatabbra kergették a magyarokat, akiknek az utolsó lökést a besenyők adták meg. Így érkeztünk meg a vereségek sorozatai után a szláv (avar) birodalomba, a Kárpát-medencébe, ahol letelepedtünk. Ezt nevezik egy kitalált, tendenciózus műszóval honfoglalásnak.

11. Nyelv – hivatalos változat A 19. század utolsó harmadában lezajlott ún. „ugor–török háború” végérvényesen eldöntötte(?), hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja. Megkezdődött az uralisztika, illetve a vele gyakorlatilag azonosnak tekinthető finnugrisztika tudományos-oktatási intézményrendszerének kiépülése. Ez a folyamat oly sikeres volt, hogy ma is ezt tanítják a felnövekvő nemzedékeknek.

12. Őshaza - nyelv – hivatalos változat megalkotói Ezt az elméletet Paul Hunsdorfer (Hunfalvy Pál) akadémikus és még néhány magyarul alig tudó társa (Reguly Antal, Josef Budenz) találta ki nekünk, valószínűleg Habsburg biztatásra, vagy túlbuzgó megfelelési kényszerből, esetleg a magyarokkal szembeni gyűlöletből. (Uralisztika térhódítása: 1872 Altaji nyelvészeti tanszék)

13. A Magyar Tudományos Akadémia akadémikusa: Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. (Bizonyítékok eltűntetése.) Ezek után miért csak rájuk épít a hivatalos tudomány?

14. Őshaza – nyelv Minden más tudás szerint a magyarok a Szkíta-Hun ősök leszármazottai, és a világ minket hunoknak tart. • Krónikák, Arvisurák • Mondák, hagyományok • XVIII. sz. előtti történetírás • Pápai bullák • Íróink, költőink (Ady, Arany J, Kölcsey, stb)

15. Őshaza – nyelv A magyar krónikák a mai honfoglalás kifejezést nem használják. Az eseményt úgy említik, mint a magyarok első, második (harmadik) bejövetelét. Ezek a krónikák mind úgy írnak le bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok”.

16. Genetika Gyakorlatilag kimondható, hogy nem vagyunk rokonok a finn néppel.

17. Nyelvészet Egyes tudományos nézetek szerint finnugor nyelvcsalád nincs. (Hiányzik a nyelvrekonstrukció, csak hangzási hasonlóságra épít, nincs meg az alapnyelv) ?

18. Őshaza

19. Régészet A Kárpát-medence területén találták: • 40 000 éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak • 18 000 éves a „Gravetti” nyílhegy, őseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek) • A bajóti Jankovich-barlangban talált székely-magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000-22 000 év • tatárlakai amulett (agyagkorong), kora i.e. 7500-8200 év, és székely-magyar rovásírás van rajta (A föníciai abc csak kb. 1500-2000 évvel később jelent meg és segítette a görög kultúra kialakulását.)

20. Régészet A Kárpát-medencében és tőle keletre kb. ugyan azon a szélességi körön, tehát hasonló klimatikus viszonyok között, azonos régészeti leleteket találnak külön a szkítának, külön a hunnak, külön az „avarnak”, és külön a magyarnak nevezett sírokban. Ezek a leletek csak korban térnek el egymástól, minden más jellegzetesség megegyezik.

21. Valószínűsíthető, hogy: A magyarok a szkíta-hun-magyar (csak elnevezésbeli különbség) leszármazási vonal örökösei. Az Erdélyből kiáramló népesség egyik fele a Kárpát-medence és az ázsiai Tárim-medence közötti térséget népesítette be (két pólus), a medencékből való kiáramlásokkal és visszahúzódásokkal, a népességszám és egyéb körülmények alakulásának hatására. Erdélyt tekinthetjük az őshazánknak. (A mi népünk Bendegúznak vére a magyar a Himnusz szerint, és Bendegúz volt az apja Atilla hun Nagykirálynak.)

22. Hivatalos ellenérvek a krónikáinkkal szemben • A krónikák a magyar délibábos dicsőséget kergették, múltat kreáltak, hogy tetszést arassanak. • Ugyanaz az esemény különböző évszámokkal szerepel a különböző krónikákban, tehát megbízhatatlanok.

23. Érvek az ellenérvekkel szemben • A krónikák belső használatra, a királynak készültek. Nem töltöttek be propaganda szerepet sem az országban, sem a külföld számára. • Az egyes krónikákban egy adott eseményre vonatkozó különböző évszámok pontosan annyival térnek el egymástól, amennyivel a krónikákban használt időszámítások kezdetei különböznek. (Pártus-, Nagy Sándori-, Juliánus-, Gergely-naptárbeli időszámítás) /Ezek a krónikák utólag készültek, így valószínűsíthető, hogy nem teljes a bennük felvázolt kép, illetve korábban kreált hamis információkat is átvehettek/

24. Logikus? Vannak a szkíták. Íjfeszítő, griffes-indás, jogarhordozó, lovas-nomád nép. Nyomtalanul eltűnnek,majd a semmiből jönnek a hunok. Íjfeszítő, griffes-indás, jogarhordozó, lovas-nomád nép, a szkítákkal megegyező leletanyaggal. Ezek is nyomtalanul eltűnnek. Szakadás a történelemben (avar? és szláv „birodalom”), majd megjelennek a semmiből a magyarok. Onnan, ahol a szkíták és a hunok eltűntek. Az előbbiekkel azonos leletekkel. (Nem tűnnek el nyomtalanul, pedig lenne rá igény.)

25. Nyelv – írás – kultúraHivatalos változat A magyar civilizáció alacsony szinten megrekedt, nyelvében kezdetleges, szóállományában koldus, előbb szláv később latin és német szavakat átvéve tudott valamelyest felemelkedni.

26. Nyelv – írás – kultúra Arany János: Az orthológusokra "Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."

27. Régészet – krónikák – írásbeliségHol volt a modern kultúra bölcsője? - 18-22 000 éves és 7 200-8 000 éves lelet a Kárpát-medencében székely-magyar rovásírással. - Pitagorasznak Bar nevű szkíta-hun mestere volt. A székely-magyar rovásírás - mint összefüggő rendszer - évezredekkel előzi meg a görög kultúra alapjául szolgáló föníciai írást, és nyomon követhető a szétterjedése a Kárpát-medencéből mint központból minden irányban.

28. Mit mondtak MAGYAR akadémikusok rólunk? A Magyar Tudományos Akadémia véleménye a magyar nyelvről az általa kiadott 1860-as értelmező szótárából (Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) kiderül: A magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója: E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevissza- hányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik." Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

29. Mit mondanak rólunk? • —George Bernard Shaw (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve): "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." • —Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

30. Mit mondanak rólunk? • —Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." • —Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Magyar Nemzet 2003.) • —Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!" • —A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

31. Vallás – hivatalos változat A magyarok pogányok voltak.(A „pogány” szó eredetileg nem egy vallásalakulatot jelentett, csupán azt, hogy pusztai, nomád.)A pogányelnevezést helytelenül abban az értelemben használja a hivatalos tudomány, hogy nem keresztény. Ezzel le is zárja a további elemzést. Nem mondja el részletesen, hogy ha nem keresztény, akkor milyen?

32. Vallás – hivatalos változat A kereszténységet mint hivatalos vallást, Szent István alatt vettük fel, az ő kezdeményezésére. Térítők jöttek, és a pogány magyarokat megtérítették. Koppányt megölték (Vencellin német hadvezér), s ezzel a pogányságnak, Isten segedelmével vége lett.

33. Vallás – Anyahita - Szkítianosz – Szt. Péter - Mani Bizonyos nézetek szerint az őseinknek szeretetvallása (égi eredetű egyistenhit) volt, amit szkíta szertartásrendnek neveztek (Bűn-bőn). Ennek jelképe a fiókáit saját vérével tápláló „pelikán”-madár (nem is hasonlít pelikánra), amelynek hosszú nyaka (gólya) visszahajlik, és hegyes csőrét (ragadozó madár) saját begyébe mélyeszti, majd kicsorduló vérével eteti fiókáit. Ez a tiszta JÉZUSI tulajdonság, a feltétel nélküli önfeláldozás.

34. Vallás – Anyahita - Szkítianosz – Szt. Péter - Mani Az Arvisurák szerint a 24 Hun Törzsszövetség megalakulásakor (kb ötezer évvel ezelőtt) Anyahita vallásalapító papnő hirdette meg Agaba fő-táltossal egyetértésben az égi eredetű egyistenhiten alapuló szeretetvallást, a magyar-vallást. (MAG, MAG-os MAGor, MAGyar)

35. Vallás – Anyahita - Szkítianosz – Szt. Péter - Mani Jézus keresztre feszítése után az apostolok szétszéledtek a világban, és hirdették a tanokat. Péter a Pártus Birodalomban, a szeretetvallást gyakorló hun-magyar népesség között talált otthonra, és ezt a vallást újította meg a JÉZUSI tanokkal. 53 püspökséget alapított, és a magyarok zsoltárokat énekeltek, s befogadták a péteri tanításokat, mert ezek lényege megegyezett az addigi hitükkel. Később ebben a környezetben alakult ki - Máni vallásalapító nyomán - a manicheiznus (gnosztikus tan), amely egyik változata a megújított őshitünknek.

36. Tiltott evangéliumok A Holt-tengeri tekercsek ugyan nem kutathatók, de Nag Hammadiban az arabok hasonló tekercseket találtak, többek között Apokrif Evangéliumokat. Az összes eredeti evangéliumot a Niceai, és Khálkédoni zsinaton (már előtte is) viták övezték, és szavazással döntötték el, hogy mely evangéliumok maradhatnak meg, és melyeket bélyegeznek eretnekségnek (hamis tanoknak). Arról is szavaztak, hogy Jézusnak hány természete van (a monofizita nézet alulmaradt), és hogy mi legyen a Szentháromság. (Az Anya helyére a Szentlélek került.) Mindez egy akkori relatív többségnek köszönhetően alakult ki, de ma vitázni sem lehet róla.

37. Mellkeresztek ősmagyar sírokból(Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)

38. Minden jel arra mutat, hogy a magyarok körében több vallási irányzat egyszerre volt jelen:1, a szkíta szertartásrend (érdek nélküli szeretetvallás; égi eredetű egyistenhit; Anyahita vallásalapító papnő) 2, Manicheizmus (a Péteri Jézushit megújítása; a gnosztikus tanokkal közeli kapcsolat;)3, Bizánci (keleti) kereszténység4, Római kereszténység

39. Egyéb vonatkozások - Jézus Krisztus eljövetelét Médiából (Hun-Pártus Birodalom) származó káldeus mágusok (keleti bölcsek) jósolták meg - Az apokrif evangéliumok szerint Jézus Krisztus a nagynénjénél, Pártus-földön (perzsia) töltötte 12 éves kora utáni élete jelentős szakaszát

40. Az „egy” (rovás gy) ami három!(Az „egy” szakrális szám: egyház, egyetemes stb.) A címeren hármas-halom, felette három ágú korona, minden ága három ágú, felette a „gy”, ami az egy, és három vonalból áll. Emlékeztet ez valamiféle hármasságra?

41. Szent Korona – hivatalos változat A koronát III. Béla király korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére, meglehetősen durva módon, a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek, és több panel eltörött

42. Szent Korona – hivatalos változat • A korona felső részét II. Szilveszter pápa küldte • A korona alsó részét Dukász Mihály bizánci császár adományozta E két részt állították össze egy egységes koronának, amit tehát Szent István nem viselhetett még.

43. Történhetett ez másképpen is. Valószínűsíthető, hogy a Szent Korona egységes egész, így is készült, és már Atilla Nagykirály is viselhette.

44. II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta. (csonkít, hamisít)

45. Három kicserélt zománckép • A koronán hátul, egy névvel jelölt, de évei szerint is ismert bizánci császár, VII. Dukász Mihály (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig két olyan kép van, amelyet szintén azonosítani tudunk egy társ-császárral, Konsztantinosszal, illetve a mi I. Géza királyunkkal(?), aki kortársa volt ennek a bizonyos Dukász Mihálynak • 1790 előtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és Bizánctól származtassák.

46. Dukász Mihály császárA Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével Szegecsek, amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani. A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik.

47. 1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van

48. Hivatalos magyarázkodások • Révay Péter koronaőr hazudott, amikor Szűz Mária képet írt le a koronán. Azért hazudott, mert ő protestáns volt, és a katolikusok kedvében akart járni, amikor ráhazudta a Szűz Mária képet a koronára. • II. József azért nem törethette le a három képet a koronáról, mert 1, a koronát a kincstárban tartotta, és nem is foglakozott vele, hogy mi van rajta 2, jó katolikus volt, és így nem törethette le Szűz Máriát a koronáról 3, Bethlen Gábornál is járt a korona, és ő se törette le róla a Szűz Mária képet, akkor II. József miért törette volna le?

49. II. József mint jó katolikus • akadályozza a Szentszék és Bécs kapcsolatát • a szerzetesrendek apátjainak megtiltja a kapcsolatot a pápával • a kolostorokat megyéspüspökök felügyelik • placetum regium - királyi tetszésjog • a pápai bullák elbírálása • megváltoztatja a püspöki eskü szövegét az állam iránti hűség miatt (kihagyja belőle Szűz Máriát) • egyházmegyék határait a megyehatárokhoz igazítja • 1782 vita contemplativa - szemlélődő életmódú szerzeteskolostorok felszámolása • papnevelés, papi képzés államilag ellenőrzött • lakomás szertartások betiltása • egyháznak nem lehet adományt adni

50. Csomor Lajos és aranyműves társai –Ludvig Rezső, Lantos Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a koronát, miután az USA visszaadta, és meglepő következtetésekre jutottak.Ezt egy könyv formájában meg is jelentették. A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mű. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály előtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba-Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök műhelyében készült. Az elkészülést követő korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlődtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejéből - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, főleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehető. Előfordult más esetben, hogy egy másodlagos felhasználású korábbi keretre később készült zománcképeket raktak, és így a keret idejét a képek készülésének idejével nem lehet beazonosítani.