Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések

1. Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések Horváth H. Attila

2. Akire a nevelés irányul Az ember: különös lény • A világ megismerésére nyitott • Nevelésre szoruló • Szociokulturális • Tanulásképes • Kulturális létre törekvő • Mindenre megtanítható

3. Problémás csoportok az iskolában 1) a hátrányos helyzetű és a közoktatási rendszerből kieső fiatalok, 2) a sajátos nevelési igényű tanulók, 3) az etnikai és nemzetiségi kisebbségekhez tartozó tanulók, 4) a tankötelezettségi koron túl lévők iskolai kudarcainak a csökkentésére

4. Cél • az iskolai sikeresség • a méltányosság növelése • az érintettekbekapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába • a társadalmi integráció segítése, erősítése

5. Átmeneti időszak • Korunkat sokan olyan átmeneti időszakként értelmezik, amelyet a tömegoktatásnak a személyre szabott minőségi oktatássá való alakulása jellemez.

6. A pedagógiai gyakorlat változtatása • A tudás, a tanulás új értelmezése • Új ismeretekkel a személyiség természetéről, fejlődéséről ↓ paradigmaváltás a pedagógiában • Nem hozott áttörést a pedagógiai gyakorlatban

7. Foglalkoztatásba ágyazott képzés Az oktatás és a munkaerőpiac világától sok esetben távol álló társadalmi csoportok számára kínál integrációs lehetőséget. - a munka világába szocializál - nagyobb esély a munkaerőpiacon

8. Foglalkoztatásba ágyazott képzés • Az első szakaszban: az érettségi • A 2. fázisban: a „szakma” megtanulása - OKJ-s (pedagógiai asszisztens) szakmai végzettség ↓ ↓ legitim helyzetet felsőfokú tanulmányok az intézménybenelkezdése

9. Foglalkoztatásba ágyazott képzés Az alternativitást két elem jelenti + pü-i garancia: 1) A tanulás nem iskolai (tanórai) keretek között, hanem a pedagógusok tanulást irányító (mentoráló) tevékenysége révén 2) A korai lemorzsolódást meggátolandó, a vizsgára akkor kerül sor, amikor a tanuló felkészülése optimálisnak mondható

10. A program akkor eredményes • Ha a képzési program és a működtetett rendszer a társadalom és gazdaság más területein is alkalmazhatóvá válik (a részt vevő személyek eredményessége önmagában is jelentős tényező). • Ez lehetővé teheti a több százezer hátrányos helyzetű, leszakadástól veszélyezett személy felzárkóztatását, integrációját, reintegrációját a munkaerőpiac világába.

11. A Megelőzés–Alkalmazkodás–Gondoskodás (MAG) program • Az Országos Közoktatási Intézet és a hollandiai APS International szakmai együttműködése • az ország 4 kistérsége 13 iskolájában 2004 januárja óta működő fejlesztés. • Átfogó célja, hogy az általános iskolákat minden gyermek számára eredményes tanulás helyszínévé fejlessze, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett, hátrányos helyzetű diákokra

12. Az adaptív tanulásszervezés jellemzői • A fejlesztés legfőbb célja a diákok tanulásának fejlesztése. • A fejlesztés motorja a pedagógus. • A változásban részt vevők érdeklődése és tevékenysége a folyamat előrehaladtával alakul. • A pedagógiai fejlesztés „egysége” az iskola (iskolafejlesztés).

13. Fenntartható fejlődés • Az iskola a változást értő és támogató környezetben tud fenntartható módon fejlődni.

14. Az adaptív tanulásszervezés • A diákok tanulásának fejlesztése érdekében szükségessé válik a tanulásszervezésnek a tanulói szükségletekhez igazítása, azaz a korábbi gyakorlat megváltoztatása. • A változást értő és támogató iskolai és helyi környezet biztosítása érdekében a programban együttesen vesznek részt az osztálytanítók, intézményvezetők és a helyi oktatásirányítás képviselői.

15. Az adaptív tanulásszervezés feltétele • Az osztálytermi folyamatok adaptív irányba mozdításához az érintett szereplők mindennapi rutinjainak, magatartásának, illetőleg az ezeket befolyásoló attitűdjének és gondolkodásának módosulására van szükség. • Az attitűd és magatartás megváltozása viszont hosszú folyamat, amely külső befolyásolással leginkább tapasztalati tanulásra épülő tréningek eredményeként következhet be. Így a MAG legfontosabb eleme a résztvevők számára szervezett tréning és konzultáció, kulcsszereplői pedig a trénerek.

16. A kezdő szakasz az iskolában • a gyermek első élményei meghatározóak a tanuláshoz való viszonyának alakulásában, • jórészt ekkor történik a további tanuláshoz szükséges alapkészségek kialakítása és optimalizálása, • a sikeres felnőtt élethez szükséges kulcskompetenciák alapozása.

17. A kezdő szakasz helyzete 2003-ban kutatás • az általános iskolák vezetőinek a véleményét és vezetői gyakorlatát, • a vizsgált korosztállyal dolgozó pedagógusoknak a témával kapcsolatos ismereteit, attitűdjét, módszertani kultúráját, • osztálytermi gyakorlatát vizsgálta

18. Eredmények • az iskolák felismerik: a megváltozott társadalmi-gazdasági környezetben a régi módszerekkel nem tudnak eredményeket elérni • a hátrányos helyzetben lévő intézmények hamarabb felismerik • A megújulás megvalósításában kulcsszerepe van annak, hogy a vezető fölismeri-e a kezdő szakasz meghatározó szerepét, és képes-e támogatni a személyre szabott nevelés megvalósítását. • A pedagógusok és az iskolák gyakran bizonytalanok • Számos jó gyakorlattal találkozni • fontos a jó gyakorlatok terjesztése, illetve a jó gyakorlatot folytató pedagógusok és/vagy iskolák közötti horizontális tanulás támogatása.

19. A fejlesztő értékelés szerepe az iskolai kudarc megelőzésében • Az osztálytermi folyamatok szintjén a fejlesztő értékelés a tanulási folyamat során adott visszajelzésekből áll, • nem lezárt szakaszt értékel, hanem lehetőséget biztosít az adott perióduson, témán, feladaton belüli további fejlődésre; • nem azt mutatja meg elsősorban, hogy mit ért el a tanuló, hanem azt, hogyan fejlődhet; • a tanár egyébként is elkötelezett a személyre szabott tanulás iránt.

20. A fejlesztő értékelés módszerei, eljárásai • A fejlesztő értékelés osztálytermi módszerei, eljárásai közül említhető • a szóbeli és az írásbeli visszajelzés, • a tanulási napló, • a portfolió, • a tanulási célok meghatározása és teljesülésük vizsgálata, • az önértékelés, a társak értékelése, illetve magának a tanulási folyamatnak a csoportos értékelése.

21. Területspecifikus tudás és szaktudás • Tanulságok • Tudás legnagyobb részben kontextusfüggő • Az ismeretek cselekvésekhez és helyhez kötöttek • Hosszú idő kell elsajátításukhoz

22. Területspecifikus tudás és szaktudás • A területspecifikus, kontextusfüggő tudás adja a szakértelem alapját ↓ • Adaptív szaktudás • A tudás és a jártasság az adott területeken átvihető

23. A tanítás hatékonysága

24. A szaktudás elemei • A tudás jobb használata • Széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, beleértve a tantárgyi tudás mélyebb reprezentációit • Jobb probléma-megoldási stratégiák • A célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, jobb improvizációs lehetőség

25. A szaktudás elemei • Jobb döntéshozatal • Kihívóbb célok • Jobb tantermi hangulat • A tantermi események jobb észlelése, jobb képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére • Nagyobb érzékenység a kontextus iránt

26. A szaktudás elemei • A tanulási folyamat jobb figyelemmel kísérése és jobb visszajelzés a tanulóknak • A feltevések gyakori ellenőrzése • Nagyobb tisztelet a tanulók iránt • A tanítás iránti nagyobb elkötelezettség