GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

1. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

2. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1711. I. József tutorokat nevezett ki • 1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása • 1729-es (III. Károly) rendelet szerint, „minden község köteles saját szegényeiről és árváiról gondoskodni.” • 1741. Nemcsó első árvaház • 1749. Kőszeg újabb árvaház

3. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1824. Brunswick Teréz első óvoda • 1837. Festetics Leó birtokán első kisdedóvóképző • 1839. Schöpf-Mérei Ágost gyermekkórházat szervez • 1877. XX. törvénycikk gyámság kérdéséről • 1889. Gyermekvédő Egyesület • 1898. Betegápolási Alap

4. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1901. Széll Kálmán I. Gyermekvédelmi törvény • 1913. fiatalkorúak bírósága • 1915. Madzser József Stefánia Szövetség (anya - csecsemővédelem) • 1925. erkölcsi elhagyatottság fogalmának bevezetése • 1925. Zöldkereszt Egyesület a komplex segítés és a szociális munka máig használható modellje

5. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1930-ig alapvető probléma, hogy koncepció nélküli a gyermekvédelem • 1945. Nemzeti Segély Országos Hálózata • 1945. községi szociálpolitikai bizottságok létrehozása • 1945. a megyeszékhelyeken törvényhatósági bizottságokat hoztak létre • 1948-ban fogalmazták újra a gyermekvédelem kereteit

6. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1950. I. tv. a gyámhatósági feladatokat a tanácsok látták el • 1952. évi IV. tv. (Családjogi törvény) eltörölte az ,,elhagyott gyermek” fogalmat és az „állami gondozott” elnevezést vezette be • 1954. átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása • 1957. Fóti Gyermekváros

7. I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE • 1968. Nevelési Tanácsadók megjelenése • 1969-70. védő-óvó intézkedések rendszere • 1986. Családsegítő Központok létrehozása • 1997. XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

8. II. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA • A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • A gyermekvédelem elméleti megközelítésben történeti-társadalmi meghatározottságú és szerveződésű összetett segítő tevékenység, amely arra irányul, hogy az adott társadalom gyermek- és ifjúsági korúnak tekintett népessége kielégíthesse az élete fenntartásához és társadalmi érvényesüléséhez nélkülözhetetlen szükségleteit.

9. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • Olyan szervezett beavatkozási módokat (intézményeket, foglalkozásokat, módszereket) sorolunk ide, amelyek ezeket a szükségletkielégítő funkciókat a családon belül vagy azon kívül segítik, támogatják, zavar esetén korrigálják, helyreállítják vagy ezek eredménytelensége esetén átveszik.

10. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: • A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

11. III. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE • ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM • A gyermekvédelem hatáskörébe –tágabb értelemben- lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik.

12. ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI • Terhesség előtti genetikai vizsgálat • Magzatvédő vitamin • A várandóság alatti egészségügyi vizsgálat • A várandós anya és a gyógyszerek • A várandós anya és a táplálkozás • A várandós anya és a stressz

13. ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI • A szülés szakszerűsége és az anya-gyermek találkozása • A villanófény-emlék • A gyermek testi-lelki gondozása • A gyermek iskoláztatása • Az iskolai tantárgyak ismeretanyaga

14. A GYERMEKEK VÉDELEMÉNEK RENDSZERE • pénzbeli ellátások • személyes gondoskodást nyújtó ellátások • gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések • javítóintézeti nevelés

15. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • otthonteremtési támogatás • gyermektartásdíj megelőlegezése • (a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is adhatóak pl. étkeztetés, ingyenes tankönyv, utazási térítés)

16. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekjóléti szolgáltatás: szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, ha kell megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését

17. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekek napközbeni ellátása: • bölcsőde • családi napközi • házi gyermekfelügyelet

18. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS • gyermekek átmeneti gondozása: • helyettes szülő • gyermekek átmeneti otthona • családok átmeneti otthona • átmeneti házi gondozás • ideiglenes gondozás: otthonról szökött gyerekeknek nyújt átmeneti gondozást, védettséget

19. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS • otthont nyújtó ellátás • nevelőszülő; hivatásos nevelőszülő; speciális nevelőszülő • gyermekotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; utógondozó otthon

20. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK • GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás • ideiglenes hatállyal beutalt gyermekeket fogad be • vizsgálati csoport • elhelyezési csoport • nevelőszülői tanácsadók • örökbefogadási eljárásokban vesz részt • gyámi tanácsadás

21. A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK • jegyzői hatáskör: • védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés • gyámhivatali hatáskör: • ideiglenes hatályú elhelyezés utógondozás elrendelése • családba fogadás utógondozói ellátás elrendelése • átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel • nevelési felügyelet elrendelése • örökbefogadás

22. JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS • olyan intézmény, ahol a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt fiatalok speciális képzésben, terápiában és oktatásban részesülnek • célja, hogy a bűncselekményt elkövetett fiatalt olyan pedagógiai program alapján működő intézményben helyezze el, amely segíti a közösségbe való be- és visszailleszkedést, és amely elkerülhetővé teszi az újabb bűncselekmények elkövetését. • a javítóintézeti nevelés nem von maga után büntetett előéletet • a javítóintézeti nevelés 14 éves kortól alkalmazható

23. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE • Pártfogó: pártfogó felügyelet hatálya alatt álló, vagy börtönből szabadult elítélt számára segítséget nyújtó szakember • ellátja a fiatalkorú bűnelkövetők -bíróság vagy ügyészség által elrendelt- felügyeletét • feladata a pártfogolt ellenőrzése és segítése

24. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE • Pártfogó felügyelet: fiatalkorú pártfogolt az, aki a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. életévét • feladata a segítségnyújtás és a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése • célja, hogy a fiatal tartózkodjon a további bűncselekmények elkövetésétől, és a társadalom hasznos tagjává váljon

25. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése • a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése • Ennek megfelelően biztosítja: • a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását,

26. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást • szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást • Lakosságszám arányában: • 10 ezernél több lakos esetén- bölcsődét • 20 ezernél több lakos esetén – az előzőt és gyermekek átmeneti otthonát

27. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA • 30 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és családok átmeneti otthonát, • 40 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és gyermekjóléti központot köteles működtetni. (2005. július 1-jén lép hatályba)

28. A MEGYEI, MEGYEI JOGÚ VÁROSI, FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA • A szakellátás keretébe tartozó • otthont nyújtó ellátás • utógondozói ellátás • illetőleg a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás megszervezése

29. KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) • egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos, házi gyermekorvos) • személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. családsegítő szolgálat) • közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények és nevelési tanácsadók) • rendőrség, ügyészség, bíróság • menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása • társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok

30. III. HÁTRÁNYOS ÉS VESZÉLYEZTETT HELYZET FOGALMA, KIALAKULÁSA A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. • B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK: • akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók

31. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • azok, a családok, illetve személyek élnek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és a státuszt meghatározó tényezők közül –fogyasztás; kultúra, életmód; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

32. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • C/ VESZÉLYEZTETETTEK: • velük kapcsolatban - a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük nem biztosított

33. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja • okozza minden olyan -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza

34. A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA • súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat

35. A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI • ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. • KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.

36. A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI • MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. • EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

37. A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAI • saját személyiségben rejlő rizikófaktorok • antiszociális viselkedés • droggal való rokonszenvezés, drogos barátok • iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából • barátok befolyása

38. A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAIHOZ JÁRULÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSOK • családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége • erős befolyásolhatóság, labilis személyiség • könnyű hozzáférés a drogokhoz

39. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • ADATOK: • 1996-2001-ig 181 fő vált a vérszerinti hozzátartozók és a házastársak sérelmére elkövetett emberölés áldozatává. • 2001-ben minden harmadik súlyos testi sértés elkövetője hozzátartozóját, vagy házastársát támadta. • A szexuális bűncselekmények 60%-át a sértettel rokoni kapcsolatban lévő elkövető valósította meg.

40. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • Gyermekbántalmazás: évente kb. 15 ezer fő az egészségügyi szolgáltatók adatai alapján. • Évente 10 ezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. • Az ismertté vált rablások majdnem 1/4-ét gyermekek és fiatalkorúak sérelmére követik el. • A személy elleni erőszakos bűncselekmények 10 százalékának gyermek és fiatalkorú a sértettje.

41. IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK • Az élet elleni cselekmények 8,5 százalékának áldozata kiskorú. • 1997-1999 között az ismertté vált szexuális bűncselekmények áldozatainak majdnem fele gyermek és fiatalkorú • 2000-2001 évben ez az arány már 60 %.

42. A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

43. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Testi sértés: Btk. 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti (…) • ha a sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul, a könnyű testi sértésről beszélünk, • amennyiben 8 napon túl gyógyul, súlyos testi sértésnek minősül

44. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Kényszerítés: Btk. 174. §. Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel érdeksérelmet okoz (…) • Emberkereskedelem: Btk. 175/B. §. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez (…)

45. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Rágalmazás: Btk.179. §. (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ

46. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Becsületsértés: Btk. 180. §. (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben • a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, • nagy nyilvánosság előtt • becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el (…)

47. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Családi állás megváltoztatása: Btk. 193. §. (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész (…) • Kiskorú elhelyezésének megváltozása: Btk. 194. §. Aki végrehajtó hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja (…)

48. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Kiskorú veszélyeztetése: Btk. 195. §. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti (…) • Tartás elmulasztása: Btk. 196. §. (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtó hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti (…)

49. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Erőszakos közösülés: Btk. 197. §. (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel (…) • Szemérem elleni erőszak: Btk. 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel

50. A GYERMEKEK SÉRELMÉRE IS ELKÖVETHETŐ EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK • Megrontás: Btk. 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik (…) • Vérfertőzés: Btk. 203. §. (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik (…)