1 / 59

A ló és az ember

A ló és az ember. A lovaglás hatásai. Kognitív fejlesztés ismereteket ad jártasságokat, készségeket alakít ki képességeket fejleszt Pedagógiai-gyógypedagógiai- pszichológiai szempontból figyelem, gondolkodás fejlődése élmény és tapasztalati kör bővülése

Download Presentation

A ló és az ember

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A ló és az ember

  2. A lovaglás hatásai Kognitív fejlesztés • ismereteket ad • jártasságokat, készségeket alakít ki • képességeket fejleszt Pedagógiai-gyógypedagógiai- pszichológiai szempontból • figyelem, gondolkodás fejlődése • élmény és tapasztalati kör bővülése • önbizalom, függetlenség, önkifejezés, életöröm megjelenése • motiváció fejlődése • emocionális fejlődés Szociális szempontból • kapcsolatfelvétel és fenntartás képességének fejlődése • kapcsolat lóval • kapcsolat a lovaglást vezető szakemberrel • kapcsolat a társakkal • érzelmi, akarati funkciók fejlődése • kommunikációs és interakciós képességek javulása • szabadidő, sport

  3. Első meggyőződések szerint, Közép-Ázsiai síkságokról származnak a lovak • Később kiderült, hogy ez nem biztos, mert Európában (pl. Franciaországban) és Amerikában is rátaláltak őskori lovak maradványaira • A legősibb „ló” a Phenacodus; róka nagyságú, öt ujjú, újjai végén apró patácskákkal rendelkezett

  4. 52 millió éve: Hyracotherium vagy Eohippus - Amerikában jelent meg - 25-45cm marmagasságú - rövid nyak és pofa, ruganyos és hajlékony hátgerinc - 44 fog - levelekkel, gyümölcsökkel táplálkozott - kis méretű agy - nem voltak összeforrva a lábcsontjai, ez a rugalmasságot és mozgékonyságot biztosította - mellső lábakon öt ujj, pataszerűen végződtek; hátsó lábain 3 ujj végződött patában, az első és ötödik nem érték a talajt

  5. 50 millió éve: Orohippus - neve hegyi lovat jelent - nem valódi ló - hosszú pofa, karcsú mellső lábak, hosszú hátsó lábakvalószínűleg jó ugró - mellső lábakon négy, hátsókon három ujj - más a fogazata, mint a Hyracotheriumé

  6. 47 millió éve: Epihippus - folytatódik a fogazat fejlődése • Oligocén elején: Mesohippus - mind négy lábon, három ujj; az első és ötödik elcsökevényesedik - hosszú, karcsú lábak - marmagasság: 61cm - hosszabb pofa, nyak - nagyobb agy

  7. 36 millió éve: Miohippus - „kisebb ló” - jóval nagyobb, mint ősei - fontos a szerepe a lovak evolúciójának történetében - több faj alakul ki belőle • Kalobatippus - erdőlakó csoporthoz tartozik - USA nyugati részén élt

  8. Parahippus: - ősei a Miohippusok - Észak-Amerikából származik; póniló méretű lóféle - nyújtott koponya - pofája hasonlított a mai lovakéra - harmadik ujja nagyobb és erősebb volt, ez hordozta testsúlya nagy részét

  9. Hipparion: - ezekből fejlődtek ki a későbbi lófélék - az állat mérete egy kisebb póniéval egyezett meg - karcsú, antilopszerű állatok - vékony lábukon három ujj helyezkedett el, patában végződött - az európaiak kisebbek voltak az észak-amerikaiaknál

  10. 12 millió éve: Pilohippus - már nagyon hasonlított az Equusra - pata mögött, két csökevényes, szélső ujj - hosszú, vékony lábak - erősen hajlott fogak • 13-5 millió éve: Dinohippus - három ujjú volt - Equus legközelebbi rokona

  11. Plesippus: - kb. 425 kg súlyú volt - vizsgálatok szerint a legősibb Equus • 2 millió éve: Equus - „a Ló” - Észak-Amerikában fejlődött ki

  12. A ló meghatározása Equus caballus=háziló;háziasított,növényevő faj Emlősök osztálya Páratlanujjú patások rendje Lófélék családja Rokonai:vadló(equus ferus),zebra,szamár

  13. Eohippus Nyúlnagyságú, kicsi, fűevő állat Élőhelye: erdők Végtagjai 5 ujjban végződtek

  14. Mesohippus 40 millió év múlva Magassága: 50 cm 3 ujj, karmok nélkül

  15. Meryhippus 30 millió évvel ezelőtt élt Magassága: 1m Élőhely: sztyepp Végtagjai patában végződnek

  16. Pliohippus 11 millió évvel ezelőtt élt A mai ló közvetlen őse.

  17. Vadlónak nevezzük a háziasított ló vadon élő rokonait és őseit. Ebből az ősből alakult ki a ma ismert két alfaj, a sztyeppén élő fűevő 124-145 cm marmagasságú Przewalski-ló illetve ennek válfaja a tarpán. Przewalski-ló ma már főleg állatkertekben található de közös összefogással Mongólián kívül csupán hazánkban él vadon, Hortobágyon egy részük elkerített területen szabadon legelészhet, elzárva minden emberi beavatkozástól. A tarpán az eurázsai vadló, melynek utolsó egyede 1875-ben Moszkvában pusztult el.

  18. Przewalski-ló(Tarpán) Marmagassága: 124-145 cm Súlya:350 kg Színei:bézs,pej,sötétbarna;az alhas és az orr fakóbb;a farok és a paták környéke sötét színű.A szőrzet színe az évszaktól függően változik. Nyugat –Mongóliában és Észak-Kínában élt. Napjainkban több mint 1500 példány él belőlük világszerte,de több mint fele az európai állatkertekben. A tarpán az eurázsiai vadló, melynek utolsó egyede 1875-ben Moszkvában pusztult el.

  19. Przewalski lovak Tarpán

  20. A ló háziasítása valószínűleg i. e. a 4. évezredben játszódott le. A mai Mongólia területén élő emberek háziasították először a lovat: rénszarvasok pótlására fogták be a vadlovakat, hátaslónak és igavonónak használták. A lovak tették lehetővé számukra, hogy nagyméretű és állandó településeket hozzanak létre, néha több száz otthonnal. A lovak kiválóan alkalmazkodtak a hideg telekhez.

  21. A történelem során az ember és ló kapcsolata meghatározó szerepet játszott, így nem meglepő, hogy már az Őskorból fennmaradt barlangrajzokon is megjelenik a négy lábú, akkor még zsákmánynak, élelemforrásnak tekintett állat.

  22. A Niaux-barlang ,,szakállas lova”

  23. Lascaux-barlang monumentálisnak számító képfríze

  24. A Pech Merle-barlang pettyes lovai

  25. Az első emberek még húsáért, bőréért vadásztak a lóra, ugyanolyan vadászható állatnak tekintették, mint minden más ehető húsú vadat. A még élve fogságba esett állatokat megpróbálhatta az ősember valahol a barlang körül elhelyezni, így maradt tartaléka és nem kellett ismét vadásznia. A vemhes kanca esetében az ott született csikót is a jövőbeli tartaléknak tekinthette, ezáltal a csikó az emberhez hozzászokva nőtt fel.

  26. Kr.e. 3200 körül jelent meg a Közel-Keleten a ló. Hosszú időn át csak mint igavonó állatot használták. Későbbi az ókori kelet nagy találmánya a harci kocsi. A lovaglásról alig van tudomásunk a Kr.e. első évezred előttről. Asszíriában mindenesetre a Kr.e. IX. század elején már volt lovas futárszolgálat. Mert, hogy a görög történelemben fontos szerepet kapott a ló, az kétségtelen.

  27. Jelen voltak a lovak a politikában, a sportban, a gazdaságban, a mítoszokban, a vallásban, de még az istenek világában is. Hogy milyen mértékben és hogyan voltak jelen a hellének mindennapjaiban, az sokkal kevésbé ismeretes, de úgy tűnik, hogy a ló a klasszikus ókorban sem vált a közlekedés mindennapi eszközévé, hanem megmaradt különlegesnek, a közgörög számára elérhetetlennek.

  28. Homérosz világában a ló komoly érték. Stratégiai fontosságát az adja, hogy gyorsan szállíthatja a hőst, a vezért a csatába, illetve a csata különböző pontjaira. Nem esik szó azonban lovasságról, de még arról sem, hogy harci kocsiról küzdöttek volna. Épp ellenkezőleg. A rohanvást csatába szállított hős leszáll és gyalogosan küzd, de azért a kocsin álló vagy épp a kocsihajtó sem lehet biztos az életben maradásban.

  29. A halandók harcai mellett olvasunk Homérosnál az istenek lovairól, kocsijáról is. Némely lovak egyenesen isteni származásúak voltak, többnyire Poseidón gyermekei. Ilyen a szárnyas Pégasos, ami a Medusa levágott fejének helyéből szökkent ki.

  30. Már Homérosnál is olvasunk kocsiversenyről a Patroklos emlékére rendezett játékokon (Ilias XXIII. ének). Az olympiai játékokon is számos lovas versenyszám szerepelt. Legkorábban a négyesfogatok versenyét vezették be, Kr.e. 680 körül, később bekerült a programba a kettesfogatok versenye, a versenylovaglás (kelés), a kettes és négyes csikófogatok versenye, rövid időre a kettes öszvérfogatok versenye és a kanca lovaglás, s végül, Kr.e. 256-ban a csikólovaglás.

  31. A ló az előkelőség jele volt. Ezt igazolják a Kr.e. IX-VIII. század gazdag lovas sírjai. A Kr.e. VI. század elejétől a Solón nevéhez kapcsolt timokratikus rendszer második legelőkelőbb csoportját alkották a lovagok (hippeis), akik egy része valóban lovas katonaként is szolgált.

  32. A lónevelés, lótartás, lovas katonáskodás öröklődött a családban, s bizonyos társadalmi rangot is jelentett, arisztokratikus jelleget kölcsönzött a családnak. Ezzel magyarázható az is, hogy igen divatosak voltak a „lovas" nevek (pl. Xanthippos, Periklés apja).

  33. A ló és a felszerelés kiállításához az állam kölcsönt nyújtott, de a lónak és a felszerelésnek is több ellenőrzésen, értékbecslésen kellett átmennie, csakúgy, mint a lovasnak. A technikai részletek leírása nélkül annyi, hogy volt zabla és a lószerszám többi része is rendelkezésre állt, de nem volt a mai értelemben vett nyereg, a lovat szőrén ülték meg, vagy csak egy pokróc volt rajta, nem volt igazi patkó sem, de ami a legtöbbet elárul a lovaglás nehézségéről, különösen azoknak, akik próbáltak már kengyel nélkül ügetni vagy vágtázni, az az, hogy az ókorban nem ismerték a kengyelt. És mégis lovas ütközeteket vívtak és versenyeket futottak. E mai szemmel „hiányosnak" ítélhető felszerelés az egyik oka annak , hogy a lovaglás tudománnyá, technévé vált.

  34. A ló igazi elterjedését az emberiség legnagyobb találmányának, a keréknek feltalálása tette lehetővé. Megszűnt az ember röghözkötöttsége, a történelem üteme felgyorsult. Négylábú társunk az élet szinte valamennyi részén fontos szerephez jutott, többek között a hadászatban. 

  35. A ló békés felhasználásának korszaka kb Kr.e. 2000 táján ért véget, ekkor jelentek meg a Közel-Keleten az első harci szekerek. Ezek hamarosan a legfontosabb fegyvernemmé váltak. (asszírok, perzsák, egyiptomiak, kínaiak, később görögök, rómaiak)Kikkuli-irat: a legrégebbi, lovakkal foglalkozó könyv

  36. Az ókor híres sportja a kocsiverseny volt, mely az olimpiai játékokon is nagy népszerűségnek örvendett. A fogat négy egymás mellett álló lóból állt (quadriga), akiket a hajtó egy kétkerekű henger alakú kocsiból állva hajtott.

  37. A hadászat mellett a ló az ókori mitológia, majd később szinte valamennyi művészeti ág kedvenc motívuma. A lovak kiképzésének gyökerei szintén az ókorba nyúlnak vissza.

  38. A régi egyiptomiak állatkultusza - lovak Az új birodalom fáraói között nem egy lókedvelő és kocsi hajtó akadt. IV. Amenhotep-nek, az eretnek vallásújítónak messze földön híres istállói voltak, s amikor új székhelyét Amarnában felépíttette, naponta négyszer fogatott be aranyos diadalkocsijába, hogy egyedül ellenőrizze az új város építési munkálatait. Tutanhamon-nak sírjában találták meg kétkerekű díszkocsijainak és pazar díszítésű lószerszámainak maradványait. Tutanhamon vadászaton a kocsiján.

  39. A világverő Ramszesz is diadalkocsiján gázolt keresztül Előázsia népein. Pentaur, a kadesi csata költője még a fáraó híres lovainak neveit is megörökítette és tőle tudjuk, hogy a tollbokrétás királyi paripákat „Théba győzelmének” és a „megelégedett Nurá”-nak nevezték. II. Ramszesz, az egyiptomi fáraó

  40. A ló az ókori görögöknél A görög történelemben fontos szerepet kapott a ló. A híres lovak és lovasok hosszú sorából csak néhányat emelhetünk ki, de a ló jelentőségét bemutatandó elegendő arra gondolnunk, hogy a homéroszi eposzokban hogyan vágtatnak csatába harci kocsijukon a hősök, hogy a pánhellén sportjátékokon hány lovasverseny szerepelt, vagy éppen, hogy hány jeles ókori férfi kapott „lovas" nevet, mint Hippokratész, Hippias, vagy Philippos (görög hippos (=ló)). Jelen voltak a lovak a politikában, a sportban, a gazdaságban, a mítoszokban, a vallásban, de még az istenek világában is.

  41. Poszeidón lovai Ókori görög kocsiverseny

More Related