1 / 23

A szervezet mint organizmus I.

A szervezet mint organizmus I. Felsővezetői döntésmenedzsment (coaching) 2. nap. http://www.youtube.com/watch?v=ZjprGvpYjIw. Ez a metafora szervezetnek mint a változó környezethez adaptálódó, és a változásokat túlélő organizmusnak a képét tárja elénk.

ogden
Download Presentation

A szervezet mint organizmus I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szervezet mint organizmus I. Felsővezetői döntésmenedzsment (coaching) 2. nap

  2. http://www.youtube.com/watch?v=ZjprGvpYjIw • Ez a metafora szervezetnek mint a változó környezethez adaptálódó, és a változásokat túlélő organizmusnak a képét tárja elénk. • Az élő szervezeteknek képesnek kell lenniük a növekedésre, a túlélésre és a szaporodásra. Öröklődés nélkül nincs evolúció.

  3. A természetes szelekció mint az evolúció hajtóereje nem szavatol azért, hogy a változások összetettebb szerveződések irányába hatnak majd. Az elmélet szerint csupán az jósolható meg, hogy az organizmusok túlélő- és szaporodó képessége javul az éppen fennálló környezetükben, vagy legalábbis nem romlik.

  4. Természetes szelekció • „A természetes szelekció, vagy magyarul természetes kiválasztódás, az a folyamat, mely során a reprodukcióra képes élőlények nemzedékeinek váltakozásával az öröklődő tulajdonságok közül az előnyös jellegek gyakorisága nő, az előnytelenek gyakorisága pedig csökken.

  5. A természetes szelekció a fenotípusra – az élőlények megfigyelhető tulajdonságaira – fejti ki hatását, azaz az előnyösebb fenotípussal rendelkező organizmusok nagyobb valószínűséggel maradnak életben és szaporodnak, mint azon élőlények, melyek kevésbé előnyös fenotípussal rendelkeznek.

  6. Ha ezen előnyös fenotípusnakgenetikai alapja van, akkor a az adott jelleg kialakításáért felelős genotípusgyakorisága nőni fog a következő nemzedékben. Idővel az összegződő szelekciós folyamatok adaptációhoz vezethetnek, melyek bizonyos ökológiai fülkékhez igazíthatják az élőlényeket, s végső soron új fajok megjelenéséhez vezethetnek.”

  7. Ökológiai fülke • „környezeti tényezők tengelyei által meghatározott sokdimenziós absztrakt térnek azon része, melyben a populáció fennmaradni képes. A környezeti tényezők olyan paraméterek, melyek hatással vannak a populáció növekedésére”

  8. Adaptáció • „Azon magatartási jellegek tekinthetők adaptívnak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valamely élőlény a populáció többi tagjánál nagyobb arányban szaporodjon el. Az ilyen tulajdonságok pozitív szelekció alatt állnak és genetikai alapjaik elterjednek a következő nemzedékekben. Ennek mérőszáma a rátermettség vagy fitness.

  9. „Valamennyi adaptív tulajdonság egy-egy funkció szolgálatában áll, amennyiben olyan működéseket tesz lehetővé, amelyek segítségével az élőlény maximalizálja az adott viselkedéssel járó nyereségek és veszteségek közötti különbséget.”

  10. Adaptív tervek • „Újabb megközelítések szerint – amelyet számos evolúciós pszichológus a magáévá tesz – az adaptáció nem annyira a szervezet, az individuum tulajdonsága, mint inkább a szelekció által létrehozott specifikus szerveződések, »tervek« (design-ok) tulajdonsága. Értelmezésük szerint pl. az emberi evolúció során olyan kognitív képességek és tanulási programok jöttek létre, amelyek adaptív válaszokat adtak az eredeti környezetben felmerülő tartós, visszatérő kihívásokra és problémákra.”

  11. „Ne gondolj az elefántra!” • Az tény hogy egyes leszármazási vonalak összetettebbekké váltak. Az elefánt bonyolultabb, mint a nyálkagombák. • Komplexitás: a szervezetek részeinek száma és struktúrája, a viselkedés sokszínűsége, plasztikussága. • Az elefántokat néhány száz, a nyálkagombákat csupán néhány sejttípus épít fel.

  12. Az elefánt mint gerilla • Az elefánt dagonyázik, kicsiket nevel, elkergeti az ellenségeit, fákat tép ki, nagy területeket jár be, a nyálkagomba erre nem képes, másra viszont nagyon • A szervezet mint elefán?

  13. A nyálkagomba • „A nyálkagomba (Physarumpolycephalum) csak nevében gomba, mivel növényi és állati tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik: spórás szaporodás, amőbaszerű mozgás, élelem magába kebelezése. A legújabb kutatások szerint – túlélési esélyeit növelve – képes úgy megváltoztatni az alakját, hogy minél hatékonyabban szerezzen táplálékot: baktériumokat, gombákat.”

  14. A nyálkagomba mint tokiói metró • „A kísérletben nedves felületen szórtak ki zabpelyhet úgy, hogy azok elrendezése megfeleljen a japán főváros, Tokió körül elhelyezkedő elővárosokénak. A nyálkagomba a fővárosnak megfelelő központból terjeszkedhetett kifelé. A kutatók 26 órán át figyelték, hogyan terjeszkedik a gomba. Először fonalak tömkelegei indultak útra, hogy táplálékot találjanak. „

  15. A szervezet mint nyálkagomba? • „Lassacskán kialakultak a bejáratott kapcsolatok, amelyeken a tápanyagok zöme mozgott, hogy a gomba összes sejtjét ellássa. A többi fonál elhalt, csupán a leghatékonyabbak maradtak meg. A gombafonalak által kialakított hálózat hatékonyságában, megbízhatóságában és a ráfordított energiában hasonlított a tokiói vasúthálózat infrastruktúrájához.”

  16. A szervezetek környezetükkel való interakciójuk során emberi, gazdasági és technikai szükségleteik kielégítésére törekszenek, illetve más organizációk, illetve ágensek ez irányú igényeinek kielégítésén fáradoznak.

  17. Maslow-i feedbackek • „Maslowszerint az emberi szükségletek hierarchiát alkotnak, a fiziológiai biztonságtól az önmegvalósításig terjedően. Feltételezése szerint, ha a vezetők megtalálják, hogy a dolgozók milyen szinten állnak a szükségletek hierarchiájában, akkor megtalálhatják motiválásuk legjobb módját.”

  18. Maslow-i hierarchia a szervezetben

  19. Az önmegvalósítás, ego, társadalmi szükségletek, szociális biztonság, fiziológiai biztonság tekinthetők olyan eltérő szabályok által vezérelt holonoknak, amelyek különféle ökológiai fülkékben, különféle tervek alapján működnek adaptívan. A szervezet által kínált szolgáltatások vagy áruk is különféle részpiacokban mint ökológiai fülkékben adaptívak vagy sem.

  20. A különféle környezetekhez különféle szervezetek mint fajok illeszkednek, amelyeknek az irányítása nagy mértékben függ attól, hogy az adott organizáció milyen ökológia fülkében található. Az állandóan változó környezethez rugalmasabb, komplexebb viselkedésrepertoár passzol, mint a hosszú ideig változatlanul fennálló körülményekhez.

  21. A változatlan környezethez adaptálódott szervezetek bürokratikus irányítást igényelnek, míg a folyamatosan változó piacokhoz alkalmazkodó organizációk (high-tech vállalatok) nem.

  22. A szervezet mint organizmus metafora az organizáció túlélési képességének növelésére helyezi a hangsúlyt, a célokat, a struktúrákat és a hatékonyságot ennek fényében értékeli, vagyis a túlélési képesség növekedése vagy csökkenése szempontjából. A tudás növekedése a túlélési képesség növekedésével mérhető.

  23. Ami egyik ökológia fülkében hatékony a túlélés szempontjából, az a másikban nem az. Mindez igaz a célokra és a szervezet strukturájára vonatkozóan is. • A környezet szelekciós nyomása a fenotípusra, vagyis a struktúrákra hat, ami meg kell hogy változtassa a szervezet genotípusát, vagyis a terveit, amik alapján a környezettel összhangban kibomlik a fenotípusa.

More Related