Hordalékfogók, víznyelők, kiemelt és egyéb vízelvezető szegélyek

1. Hordalékfogók, víznyelők, kiemelt és egyéb vízelvezető szegélyek Közlekedési pályák víztelenítése

2. Szennyezőanyagok kártételeinek elhárítása • A belterületen átfolyó vízfolyás vagy a belterületi állóvíz (befogadó) vízkészletét meg kell óvni a belterületről csapadék által lemosott szennyezőanyag káros hatásaitól. • A megóvás részleges módja ülepítő tározó létesítése, rendszeres karbantartása és üzemeltetése. • A vízhozamcsökkentő tározót a zápor által lemosott belterületi szennyezőanyag ülepítésére is hasznosítani kell. Az ülepített szennyezőanyagot a lerakódást követően hulladéktárolóba vagy szennyvíztisztó telepre kell szállítani.

3. Szennyezőanyagok kártételeinek elhárítása • A zöld belterületekről lemosott mezőgazdasági tápanyag hasznosítható az ülepítés helyéhez közel eső parkban. • A szennyvíz mechanikai tisztításának célja az oldhatatlanul szilárd hallmazállapotú szennyezőanyagok, valamint a víztől eltérő sűrűségű folyadékok kivonása • A közterületre hullott mértékadó csapadékvíznek a közműbe kármentes bevezetésére víznyelőket kell létesíteni.

4. Hordalékfogók • Nyílt vízfolyásoknak a csatornahálózatba való bekötés előtt hordalékfogót és a nagyobb úszó tárgyak (faágak vagy egyéb hulladékok) visszatartására gerebet kell építeni, a megfelelő tisztítás • és elszállítás lehetőségének biztosításával. • A gereb pálcaközeinek mérete a befogadó szelvény legkisebb belméretének egyharmada, de legfeljebb 30 cm legyen. • A hordalékfogó négyszögletes, legalább 1,0 m széles és 2,0 m hosszú akna, fenékszintje a nyílt vízfolyás fenékszintje alatt legalább 1,2 m-re legyen. • A hordalékfogó fenekén, vályúban elhelyezett szivárgót (zsompot) kell kialakítani és ezt a csatornához csatlakozó, a hordalékfogó után levő aknába kell bekötni.

5. Hordalékfogók • A hordalékfogó keresztszelvényét úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó legnagyobb vízhozamnál a középsebesség ne legyen nagyobb, mint a hozzáfolyó csatornaszelvényben, figyelembe véve a leülepedett hordalék okozta szelvényszűkítést. • A hordalékfogó műtárgyat hidraulikailag úgy kell méretezni, hogy visszaduzzasztást ne okozzon. • A tisztítás megkönnyítésére a hordalékfogó mellé legalább 60 cm széles padkát kell kialakítani. • A hordalékfogót, balesetelhárítási okból, legalább 1,25 m magas korláttal kell körülvenni. • Változó vízhozamnál egymással párhuzamosan két vagy több hordalékfogó és építhető olyan • kialakítással, hogy az egyikből a másikba egy meghatározott vízhozamon felüli rész átbukhassék

6. Hordalékfogók PURECO/ENVIA® TRP/BOX Markaz

7. Homokfogók • Homokfogók általában bújtatók, átemelők és szennyvíztisztító telepek előtt, a 0,2 mm-nél • nagyobb szemcseméretű homok eltávolítására építhetők. A homokfogó tisztításáról és a homok elszállításáról gondoskodni kell. • Vízszintes átfolyású homokfogóban az áramlási középsebesség 0,3 m/s körül legyen. • Úgy kell kialakítani, hogy a bevezetett víz energiáját megtörje, , káros visszaduzzasztást ne okozzon.

8. Homokfogó méretének meghatározása Alapegyenlet: Ahol: Ah - Homokfogó vízszintes felülete Qmax- Maximális vízhozam v - ülepedési korrekciós tényező wy - a jellemző szemcse ülepedési sebessége Ahol: Av- Homokfogó keresztmetszeti területe Qmax- Maximális vízhozam v - Homokfogó középsebessége 0,3 m/s

9. Uszadékfogók • Az uszadék eltávolítására az alvízszint alá 15 cm-re lenyúló és a vízszint fölé legalább 20 cm-re • kiemelkedő merülő falat kell építeni. A merülő fal előtt összegyűlő uszadék eltávolítására • legalább egy heti uszadék mennyiséget befogadó tárolóaknát kell építeni. • A tárolóakna tisztításáról és az uszadék elszállításáról gondoskodni kell.

10. Víznyelők • Víznyelőket akkor kell építeni, ha az útburkolatról, vagy rendezett terepről csapadékvizet kell elvezetni • Szennyvizet víznyelő révén elvezetni tilos • A víznyelők egymástól való távolsága a víznyelő képességűktől és a terep lejtésétől, illetve a csapadékelvezetési igényektől függ általában 30-60 méter. • Az utak víztelenítésére szolgáló víznyelőket az útszegély melletti folyókában kell elhelyezni. • Útkereszteződésben a víznyelők csak az útszegélyív után, az egyenes szegély mellé helyezhető, lehetőleg a járdán kívüli részén. • A víznyelők az útfolyóka mélypontjában legyenek

11. Víznyelők • Belterületen, különösen kerékpáros forgalom esetén az oldalbeömlésű víznyelőt és aknákat előnyben kell részesíteni, melyet a kiemelt járdaszegélyben, vagy a vízvezető szegély mentén kell elhelyezni. Előnye, hogy az aknát nem kell közúti terhelésre méretezni, nincs süllyedés kockázat, komfortosabb elhaladást biztosít a gépjárművek számára. Nem igényel folyamatos javítást, mert megfelelően beépítve nem tud megsüllyedni. • Az is kedvező megoldás, ha a víznyelők a forgalmi sávon kívül kerülnek elhelyezésre íves, vagy a lefolyás irányába ferdén elhelyezett szegély megoldással.

12. Víznyelők • A szegélyfolyókák is előnyösen tervezhetők különösen betonkő burkolatokhoz csatlakozóan: kevés üzemeltetési és fenntartási ráfordítás is erősíti az adott helyszíneken való széleskörű alkalmazásukat. • A víznyelők elhelyezésénél figyelemmel kell lenni még a tervezett útburkolat geometriai és magassági kialakítására is. Belterületen a zárt csatorna kialakításánál a leendő üzemeltetővel egyeztetve kell a víznyelő típusát meghatározni.

13. Víznyelők Tájékoztató kapacitás értékek • Víznyelők részei: • Víznyelőrács-keret és víznyelőrács • Víznyelő akna • Bekötőcsatorna Rácsok: Anyaga (MSZ-EN 124:1992): • lemezgrafitos öntöttvas • Gömbgrafitos öntöttvas • Acélöntvény

14. Víznyelők Bűzelzárós víznyelő (Csomiép) Kör keresztmetszetű akna (Leier)

15. Bűzelzárós víznyelő (Feyer Kft.) Oldalbeömlésű víznyelő (Feyer Kft.)

16. Vízelvezető szegély • Alkalmazási terület: körforgalmak • buszöblök • akadálymentesítés • ACO DRAIN Kerbdrain

17. Kiemelt- és egyéb vízvezető szegélyek • Kiemelt szegélyt általában és elsősorban belterületi vagy belterületi jellegű utak esetében kell tervezni. A kiemelt szegély magassága 6-18 cm között változó, a burkolatszél hullámoztatás függvényében. A kiemelt szegély alkalmazása esetén a vízelvezetés víznyelőkön keresztül történik. • Vízvezető szegélyt akkor kell tervezni, ha a külterületi út szélén összegyülekező csapadék eróziós hatása ellen kell intenzíven védekezni. Ez nagy hosszesésű és/vagy, széles, túlemelt burkolatoknál jelentkezik elsősorban, de kis hosszesést (0,3%) kivéve vízérzékeny talajok esetén is kell ilyen védelmet tervezni. • Akkor is tervezni kell a szegélyeket, ha egyébként a burkolatra hulló csapadékvíz a rézsűn nem vezethető le. A vízvezető szegély forgalombiztonsági megfontolások miatt általában 6 cm-nél ne legyen magasabb, ekkor még nem kell az oldalakadályt is vizsgálni. Mindig burkolt felülethez csatlakozzon a vízelvezető szegély és megfelelően kialakított alaprétegre (rétegsorra) kerüljön.

18. Kiemelt- és egyéb vízvezető szegélyek • A vízvezető szegély menti visszaduzzasztást ellenőrizni kell. A mértékadó csapadékból számított magasságú szegély mentén elvezetésre szánt víztömeg nem veszélyeztetheti a forgalom biztonságát. A szegélymegnyitások gyakoriságát a fenti szabályok betartásával kell meghatározni. • A szegélyek mentén vezetet csapadékvíz surrantókon át távozik a pálya széléről. • A szegélyek és a surrantók csatlakozását gondosan kell tervezni. A surrantókat 2-3 m-ként fagyálló monolit betonból készült megtámasztó betontömbbel kell megerősíteni a szétcsúszás megakadályozása céljából. A szegélyek surrantó előtti geometriája tölcsérszerűen vezesse a csapadékvizet a surrantóig. Ennek hossza legalább 1,5 – 2,5 m legyen. • Mind a keresztcsatorna, mind a surrantóka talpárokba való csatlakozásánál a talpárok burkolt legyen és az fagyálló betonágyon nyugodjon. • Energiatörő elemeket (függőlegesen elhelyezett előregyártott lapburkolat) csak azokon a szakaszokon szabad tervezni, ahol közúti vezetőkorlát is el van helyezve.

19. Köszönöm a figyelmet!