Ápolási-Gondozás a bentlakásos intézményekben

1. Ápolási-Gondozás a bentlakásos intézményekben Csillik Gabriella Szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Államtitkári Titkárság

3. Ellátotti csoportok: Idős, demens személyek, Fogyatékos személyek, Pszichiátriai betegek, Szenvedélybetegek, Hajléktalan személyek Szociális szolgáltatások színterei: Alapszolgáltatás (célcsoportokra tekintett, és általános szolgáltatások) Szakosított ellátás A szociális szolgáltatások rendszere

4. A szociális szolgáltatások rendszere Általános szolgáltatások, célcsoporttól függetlenül: • Szegénység elleni küzdelem • Mindennapi életvitel támogatása • Foglalkoztatás elősegítése Célcsoportok szerinti szolgáltatások: • ápolás – gondozás • Rehabilitáció, re-integráció, re-szociálizáció • foglalkoztatás elősegítése (munka-rehabilitáció, fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás) • ártalomcsökkentés

5. Nappali ellátás • Re-integráció, rehabilitáció • Közösségi szolgáltatások a településen élők számára • Önsegítés, nyitottság, konzultáció • Pszicho-szociális szolgáltatás • Speciális fejlesztés, állapot stabilizálás • Foglalkoztatás és annak elősegítése

6. Pszichiátriai betegeknek nyújtott szakosított ellátás Átmeneti ellátás, rehabilitációs intézmény – lakóotthon – ápolást – gondozást nyújtó intézmény: • Speciális ismeretek a pszichiátriai betegekről • Egészségügyi ellátórendszerrel szoros kapcsolat • Visszaesés prevenció • Korlátozó intézkedések ismeretei • kríziskezelés

7. Tartós ápolás gondozás • Ellátotti szükségletek változása, • Innovatív módszerek alkalmazása, • Ellátotti jogok erősödése, • Foglalkoztatás

8. A változások társadalmi háttere • Demográfiai folyamatok, változó szükségletek (népesség fogyás, idősödés) • Területszervezési változások (kistérség, régió) • Korlátos költségvetési erőforrások • Szükségletekre válaszoló szolgáltatásszervezés támogatása

9. A változtatások szándéka Fenntartható szolgáltatási hálózat kialakítása • gazdaságos ellátások (szakember szükséglet, képzési követelmények, tárgyi feltételek, stb.) • Jogszabályi keret – szakmai irányelvek hangsúlya– rugalmasabb erőforrás-gazdálkodás – nyitott koordináció

10. Demencia I. • Kiemelkedő: • - depresszió • - demencia (vaskuláris, Alzheimer) • 65 + népesség kb. 10-15 %-át érinti • 75 + népesség kb. 20 %-át érinti • 85 + népesség kb. 30 %-át érinti • Bp.-én kb. 30 ezer demens idős él, ebből kb.3 ezer él bentlakásos intézményben (kb. 30% - 10 ezer férőhelyen) • Jelenlegi ellátórendszerek nem tudják ellátni • Eltérő feladat a hagyományos ápolás-gondozási tevékenységtől.

11. Demencia II. • Ellátási szempontok: • Progresszív folyamat – különböző fázisaiban eltérő feladat ellátás • Multidiszciplináris megközelítést igényel • Korszerű diagnosztika és th. • Átalakuló gondozási kultúra • Készségmegőrzés • Pszichoszociális szolgáltatások és támoagató háttér • Speciális személyi és tárgyi feltételrendszer

12. Demencia III. • Az ellátás lényegi elemei: • Korai felismerést szolgáló diagnosztikai háttér (kapacitások, protokollok, spec. eszközök) • Demencia centrumok (gondozás, tanácsadás, gyógyszeres th.) • Gondozó családtagok támogatása (pszichoedukációs programok, kedvezmények stb.) • Kiterjesztett házi gondozást nyújtó közösségi gondozás • Speciális nappali ellátás (demens nappali) • Terminális állapotú beteg otthoni gondozása (hospice)

13. Demencia IV. • Bentlakásos intézményi ellátás: • Demens részleg vagy norm. Időseket ellátó részleg? • Létjogosultságát a célzott szakmai program és spec. gondozási egység igazolja • Feltételei: • Kislétszámú gondozási egység • Adekvát gondozói kapacitás • Adekvát intézményi környezet • Differenciált szakmai program • Stabil gondozói stábok (terhelésük figyelemmel kísérése, megerősítése, támogatása) • Szakmai továbbképzések, innováció, stáb motívációjának fenntartása

14. Demencia

15. A dementia megoszlása korcsoport szerint 15

16. Ápolás 1997.évi CLIV. tv-ben • Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. (98.§ (1))

17. 1997. évi CLIV. tv hatálya • Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. (4.§ (3))

18. Ápolás fogalma Azon ápolási és gondozási eljárások összessége, amelyek célja: • Az egészségi állapot javítása • Az egészség helyreállítása • A beteg állapotának stabilizálása • Betegségek megelőzése • Szenvedések enyhítése • Beteg önellátó képességének helyreállítása • A környezet bevonása és felkészítése az ápolási feladatokban való észvételre

19. Ápolás a Szoc. tv.-ben • 93. évi III. tv. 67. § (1)‏ • Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben kell gondoskodni, feltéve ha ellátásuk más módon nem oldható meg.

20. 1993. évi III. tv. • 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. • (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. • (3) (4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

21. 1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet - Egészségügyi ellátás • 50. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. • (2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő • a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, • b) orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban, • c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen

22. 1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet Egészségügyi ellátás II. • ca) a személyi higiéné biztosításáról, • cb) a gyógyszerezésről, • cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, • d) szakorvosi ellátásához való hozzájutásáról, • e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, • f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról • Gyógyászati segédeszköz biztosításáról

23. 1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet - Orvosi ellátás • A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. • 100 férőhely alatt – heti 4 órában • 100-200 férőhely között heti 6 órában • 200 fő feletti férőhely esetén 1 fő

24. 1/2000.(I. 7.) SzCsM. Rendelet módosítása • Szakápolói tevékenység igénybevétele – onnan, ahol az finanszírozott • Ápolás-gondozás definiálása • Szakápolói min. létszám előírása (min. 5 fő) – nagyobb bérköltség • Szükséges ápolás helyett - alapápolás

25. Ápolást, gondozást biztosító intézmények • Többek között gondoskodni kell: • egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, • rendszeres orvosi felügyeletről, • szükség szerinti ápolásról, • az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről • gyógykezelésről

26. 20/1996. (VII. 27.) NM. rendelet • 1. § : Az otthoni szakápolási a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén biztosított a kezelőorvosának elrendelésére, szakápoló által végzett tevékenység • A jogszabaályban definiált 13 tevékenység teljes egészében lefedi azokat a hiányokat, amelyek elengedhetetlenül fontosak a bentlakásos intézményekben.→ kizárólag költségvetési korlátok

27. Ápolási modellek • Az ápolásról alkotott ismeretek, tapasztalatok, elvek, gyakorlatok, ápolásról vallott nézetek és látásmódok összessége. • Általános és alapvető értékeik: • Holisztikus gondolkodásmód • Humanizmus – a segítő szakmák alapvető feltétele • Autonomia – egyénközpontúság • Partnerség – ez megy a legnehezebben!

28. Ápolási modellek 2. • Az önellátó képesség és az egyén függetlenségének helyreállítását célzó modellek: • Virginia Henderson (1964.)‏ • „Segíti az egészséges vagy beteg egyént egészségét megtartó vagy helyreállító (vagy békés halálra irányuló) mindazon tevékenységében, amelyet maga végezne, ha erejéből, tudásából akaratából erre telnék. Mindezt úgy végzi, hogy a beteg minél előbb ismét függetlenné válhasson”

29. Ápolási modellek 3. • Dorothea Orem (1971.)‏ • Az önellátó képesség hiányát emeli és fő célja, hogy segítse a beteget az önellátás elérésében. Az ápolási ellátás szerinte akkor szükséges, ha az egyén képtelen biológiai, pszichológiai, fejlődési vagy társadalmi szükségleteit mag kielégíteni. • Az ápoló feladata az önnelátással kapcsolatos szükségletek kielégítésére való képtelenség okának megállapítása és azoknak a lépéseknek a megtétele, amelyek révén a beteg e szükségletek kielégítésére, azaz önellátásra képessé válik. • Szükségletfelmérés – ellátás szervezés

30. 2009. projekt • Állami számvevőszék jelentése • Finanszírozási kérdések • Egészségügyi és szociális határterület betegeinek meghatározása • A szociális és egészségügyi szakmai tevékenységek összehangolása, • Optimális gondoskodás meghatározása a mediko-szociálisan dependenssé vált emberek számára

31. Polymorbiditás

32. FNO-HGCs

34. HGCs és egy nap költsége

35. Szociális otthoni és kórházi ápolási tevékenységek csoportosítása

36. Költségelemzések - költségelemenként

37. HGCs és egyes költségelemek, szociális otthon

38. Tevékenységek

39. Átlag HGCS értékek a vizsgálat során

40. Perspektíva Geriátriai szemléletű idősellátás (nappali centrum ) Kövesse az ellátottat a finanszírozás Szakápolási feladatok finanszírozása Ágazatok közti együttműködés Képzési átjárhatóság 40

41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET