1 / 22

LEVEGŐKÉMIAI MÉRŐHÁLÓZATOK

LEVEGŐKÉMIAI MÉRŐHÁLÓZATOK. Légkör állapotának jellemzése — állapotjelzők Állapotjelzők  törvényszerűségek Törvényszerűségek, összefüggések   folyamatok megértése, előrejelzés. Fizikai és kémiai állapotjelzők.

magda
Download Presentation

LEVEGŐKÉMIAI MÉRŐHÁLÓZATOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. LEVEGŐKÉMIAI MÉRŐHÁLÓZATOK

  2. Légkör állapotának jellemzése — állapotjelzők Állapotjelzők  törvényszerűségek Törvényszerűségek, összefüggések   folyamatok megértése, előrejelzés Fizikai és kémiai állapotjelzők

  3. A légkör kémiai összetétele meghatározó a bioszféra, és benne az ember számára Üvegházhatású gázok — éghajlat stabilitása Savasodást okozó anyagok Eutrofizációt okozó anyagok Egyéb növénykárosító és/vagy egészségkárosító anyagok (pl. ózon, toxikus fémek, szén-monoxid, szerves anyagok, stb.)

  4. Idejében észlelni kell a légkör összetételében bekövetkező változásokat • Meg kell érteni a változások okait • Be kell avatkozni a kedvezőtlen változások megfékezésére • Figyelnünk kell az intézkedések hatékonyságát MÉRÉSEKET KELL VÉGEZNI

  5. Hosszú légköri tartózkodási idejű nyomanyagok(pl. üvegházhatású gázok) kis térbeli változékonyság   globális hatás  elég néhány mérőállomás Rövidebb légköri tartózkodási idejű nyomanyagok(pl. reaktív gázok, aeroszol részecskék) Nagyobb térbeli változékonyság   regionális hatás   sűrűbb mérőhálózat

  6. Egészségre veszélyes koncentrációk források közelében  lokális mérőhálózat Kibocsátás-mérés (elsősorban jogi/szabályozási célra)  emisszió monitoring rendszerek Követelmény: pontos, összehasonlítható mérések  standardizált módszerek, interkalibrációk, módszertani központok

  7. Mérőhálózatok kialakulása: • első rendszeres levegőszennyezettségi feljegyzések: Anglia, 19. század közepe • Schönbein európai O3-mérő hálózata (1850-es évektől) • Dobson globális mérőhálózata a légkör teljes O3-tartalmának megfigyelésére A Dobson-féle hálózatot befogadja a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (1873, a WMO jogelődje)

  8. A Meteorológiai Világszervezet (WMO - 1950) feladata: A légkör állapotának megfigyelése, a légkör felől fenyegető veszélyek jelzése GO3OS – Global O3 Observing System A helyi, városi levegőszennyezettség, szmog megfigyelését a WMO nem tekintette saját feladatának

  9. 1960-as évek eleje: a légkör összetétele változik (CO2, Keeling mérései) WMO (1969): A légkör változó összetételét figyelemmel kell kísérni BAPMON Background Air Pollution Monitoring Network

  10. BAPMON (Background Air Pollution Monitoring Network) baseline (alap) állomások: minden antropogén vagy helyi/regionális természetes befolyástól mentes helyeken (sarkvidéki területek, magas hegycsúcsok, távoli óceáni szigetek) CO2, légköri aeroszol, napsugárzás regionális állomások: közvetlen antropogén befolyástól mentes helyeken (lakott területektől, ipartelepektől, utaktól távol) savasodást okozó anyagok (csapadékkémia)

  11. 1989: BAPMON + GO3OS = GAW(Global Atmosphere Watch) http://www.wmo.int/pages/prog/arep/gaw/gaw_home_en.html baseline (alap) állomások: 22 db üvegházhatású és ózonkárosító anyagok, aeroszol, napsugárzás, légköri radioaktivitás, csapadékkémia, reaktív gázok, egyéb hosszú légköri tartózkodási idejű nyomanyagok, napsugárzás, totál ózon regionális állomások: >300 db savasodást és eutrofizációt okozó anyagok, reaktív gázok, nehézfémek, szerves anyagok, aeroszol, csapadékkémia, napsugárzás (pl. UV-B), totál ózon nemzeti feladat  elsősorban a fejlett államokban

  12. Global Atmosphere Watch alapállomások

  13. üvegházhatás/éghajlatváltozás üvegházgázok mennyisége üvegházgázok forgalma A WMO hálózata nem eléggé sűrű az üvegházhatású gázok forgalmának kielégítő pontosságú meghatározásához. Bővítése drága. National Oceanic and Atmospheric Administration, U.S.A. (NOAA): Egy központi laboratórium + sok mintavevő hely Nem folyamatos a megfigyelés, de van információ!

  14. NOAA Globális Kooperatív Mintavevő Hálózat: 1970-es évek: a WMO alapállomások telepítési elvéhez hasonlóan 1990-től: bővítés a kontinentális területeken (>50 állomás) (http://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/flask.html) CO2CH4N2OSF6COH213C/12C18O/16O

  15. A WMO regionális állomáshálózata nem eléggé sűrű ahhoz, hogy méréseire jogilag-pénzügyileg megalapozott (nemzetközi) levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket lehessen építeni. Önálló regionális mérőhálózatok (Európa, É-Amerika, DK-Ázsia) EURÓPA: 1950-es évek: Skandináv hálózat (csapadékkémiai mérések) 1972: Európai Levegőkémiai Hálózat (10 ország) 1975: Európai környezetvédelmi együttműködés szükségessége 1977: EMEP – European Monitoring and Evaluation Programme1979: Genfi Konvenció az országhatárokat átlépő levegő- szennyezésről 1984: Az EMEP a Genfi Konvenció részévé válik EMEP:http://www.emep.int

  16. Az EMEP mérőhálózat csapadékkémia,SO2, NO2,NH3, HNO3,felszínközeli O3,VOC, POP,nehézfémek,PM10, PM2.5,aeroszol szerves anyag/korom

  17. 1991- • repülőgép • magas torony • felszín-légkör fluxus 2009 • magas torony • felszín-légkör fluxus • felszíni megfigyelés • rendszeres levegőminta-vétel 2000-2004 2004-2008 Hegyhátsál(1993- ) 2007-2010 (2007-) 2011-2030

  18. Sok országban a részletesebb információk kedvéért nemzeti hálózatok is működnek Magyarországon: 1964-től csapadékkémiai mérések 1971-től gázok, aeroszol részecskék, fokozatosan bővülő program mérőhálózat változó

  19. K-puszta (GAW, EMEP): csapadékkémia, gázok (SO2, NO2, NH3, HNO3, O3), aeroszolkémia (szulfát, nitrát, ammónium), PM10, Pb, Cd Hegyhátsál (GAW, NOAA): CO2, CH4, N2O, SF6, felszín-légkör CO2 forgalom, felszíni és repülőgépes mintavétel Farkasfa: csapadékkémia, gázok (SO2, NO2, NH3, HNO3, O3), aeroszolkémia (szulfát, nitrát, ammónium) Hortobágy: O3 Nyírjes: csapadékkémia, gázok (SO2, NO2, NH3, HNO3, O3), aeroszolkémia (szulfát, nitrát, ammónium) Siófok: csapadékkémia

  20. Városi mérőhálózatok: Elsősorban egészségvédelmi célú, a lakosságot érő terhelés jellemzésére (tervezés, tendenciák elemzése, beavatkozás [szmog-riadó]) SO2NOxCOO3PM10 http://www.kvvm.hu/olm/map.php?id=Budapest

  21. Kielégítő pontossággal, de ésszerű költséggel kell mérni a lakosság terhelését  reprezentatív mérőhelyek kiválasztása, indikátoranyagok mérése Földrajzi hely:belterületi – elővárosi (- vidéki/háttér) Övezet:lakó – kereskedelmi – ipari – mezőgazdasági (-természeti) Szennyezés:lakossági – közlekedési – ipari (-háttér) Indikátor anyagok: adott szennyezéstípusra jellemző, technikailag könnyen-olcsón mérhető anyagok (ált. a jogszabályok is ezekre vonatkoznak)

  22. Városi mérőhálózatok felépítése Automata mérőállomások:valós időben jelent adatokat, riasztásra is alkalmas Nem automata mérőállomások: mintavétel  laboratóriumi elemzés (fémek, szerves anyagok, gáz- és aeroszol minták) részletes információ, munkaigényes, kis időbeli felbontás (riasztásra nem alkalmas) Állomások száma:a település mérete és a szennyezettség mértéke szerint 2 millió lakos: 4-8 automata (Budapest: 14) 13-25 nem automata (Budapest: ~10) Csekély szennyezettség esetén mérések helyett modell, de 1-2 mérőállomásnak ekkor is lennie kell

More Related