Egy agrok miai szer bevezet s nek az ra
Download
1 / 77

Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára - PowerPoint PPT Presentation


  • 94 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára. Kifejlesztés alatt lévő szerek száma. Magyarországi mezőgazdasági tendenciák. Magyarország Folyamatosan csökken(t) a mezőgazdasági területek aránya. Az erdősültség öt éve nem nő. Az ország területének 9.2 %-a védett

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára


Kifejlesztés alatt lévő szerek száma


Magyarországi mezőgazdasági tendenciák

  • Magyarország

  • Folyamatosan csökken(t) a mezőgazdasági

    területek aránya.

  • Az erdősültség öt éve nem nő.

  • Az ország területének 9.2 %-a védett

  • A természetes vizek halzsákmánya felével,

    - negyedével csökkent az elmúlt években.


Különböző forrásokból származó jellegzetes szennyezők


Földtani közeg és a talaj szennyezettségének monitoringja

Célja: a szennyezettség mértékének időbeli változásának vizsgálata

A szennyezés döntően a felszíni és felszín alatti vizekkel oldat formájában terjed, illetve kisebb mértékben migrációval.

A koncentráció jelentősen változhat a talaj természetes koncentrációcsökkentő folyamatai révén: párolgás, kilúgozó hatás, biodegradáció


Talaj szerepe

  • A talaj – amelyből világszerte egyre kevesebb van az erdőirtásoknak és a nyomukban járó eróziónak, deflációnak köszönhetően –, Magyarország legfontosabb, föltételesen megújuló erőforrása. Nem csupán a biomassza termelés (egyelőre?) nélkülözhetetlen alapja.Ezen kívül tárol, akkumulál, átalakít, semlegesít. Óriási jelentőségű ez a környezeti erőforrás, mindaddig, amíg a kapacitása ki nem merül; az ugyancsak benne tárolt vízkészletek, ill. benne lévő mikrobiológiai élet veszélyeztetettségét tekintetbe véve.


Talaj szennyezései

  • A szennyezőanyagok tulajdonságainak befolyása a talajban

  • történő mozgásukra

  • A szennyezőanyagok oldaláról tekintve, a következő főbb tulajdonságok, illetve jelenségek lehetnek hatással mozgásra:

  • a vízben való oldhatóságuk mértéke

  • diffúziós tulajdonságok (effektív diffúzióállandó)

  • adszorpciós hajlam a kolloidok felületén (a pórusfolyadék koncentrációja, a porózus

  • közeg testsűrűsége, adszorpciós izotermák, megoszlási együttható)

  • a lebomlás sebessége

  • kölcsönhatás a talajban lévő anyagokkal és az esetleges más szennyezőanyagokkal

  • a szennyezőanyag sűrűsége

  • a szennyezőanyag viszkozitása

  • a szennyezőanyag dielektromos állandója (Kovács, 1998).


Talajvédelmi információs monitoring (TIM)

  • A hazánkban 1992 óta üzemelő TIM megvalósította a nemzetközi definícióban foglaltakat.

  • Eredetileg az FVVM- hez, ma a NEBIH-hez tartozik.

  • "Talajmonitoring a talajtulajdonságok térbeni eloszlásának és időbeni változásainak szisztematikus regisztrációja." Ugyanakkor a monitoring rendszerek által nyert információk felhasználási területeit is rögzítették, úgy mint a természeti változások, emberi beavatkozások talajra gyakorolt hatásának nyomon követése, talajdegradációs folyamatok, talajszennyezések regisztrálása, azok megelőzése, mérséklése érdekében, a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, racionális földhasználat és környezetvédelem talajtani megalapozása, különböző modellekhez való adatszolgáltatás.


TIM helye a környezetvédelemben

Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadta a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját (COM (2001) 31 final).

A program 4 prioritási területet jelöl ki, úgymint:

  • egészség és környezet,

  • természet és biodiverzitás

  • természeti erőforrások fenntartható használata

  • hulladékgazdálkodás.

    A természet és biodiverzitás prioritási területen belül jelentkezik a talajvédelem, mint kiemelt témakör.


TIM adatbázisába három csoportba sorolható adatok kerültek, kerülnek

  • Archív adatok (pl. 1992 előtti TVG eredmények, AGROTOPO kódszám,)

  • Helyszíni feltárások, vizsgálatok eredményei (pl. helyszíni jegyzőkönyv, GPS koordináták)

  • Laboratóriumi vizsgálatok eredményei


Földkataszterek

  • A megyei földhivatalok nyilvántartási és szakhatósági feladatot látnak el. Földügyekben

  • másodfokú (magasabb fokú) hatósági határozatot hoznak. A körzeti fölhivatalok végzik a

  • következő nyilvántartást:

  • • földmérési térkép,

  • • tulajdoni lap,

  • • termőföld minőség.


TIM megfigyelő pontok

  • Fenti szempontok figyelembevételével 1236 pont került kijelölésre (1.ábra).

  • A mérőhálózat 3 megfigyelési pont típust foglal magába:

  • - országos törzsmérő hálózat, (I)865 ponttal reprezentálja az ország mezőgazdasági művelésű területeinek talajállapotát.

  • - erdészeti mérőpontok, (E)183 ponttal jellemzik az erdei ökoszisztémák alatti talajokat

  • - speciális mérőhelyek.(S)188 ponton, hogy szennyeződést, illetve szennyezésveszélyt észlelni lehessen.


Degradálódott területek

Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületei.

Fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője.

Erősen szennyezett ipari körzetek.

Szennyvíziszap, szennyvíz, hígtrágya elhelyező mezőgazdasági területek.

Erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőövezetek

Hulladék és veszélyes hulla-dék lerakóhelyek környéke.

-Roncsolt felületek (felszíni bányászat, ipar, infrastruktúra által roncsolt felszínek, rekultivált meddőhányók stb.).

Közlekedés által érintett területek, autópályák környezete.

Természetvédelmi területek.

Környezeti szempontból érzékeny területek (pl. védett területek pufferzónája)

Speciális mérőhelyek típusai


A pontok kijelőlésének szempontjai

  • A kijelölésnél alapvető követelmény volt a reprezentativitás, tehát az, hogy a mérési pont megfelelően jellemezze a természetföldrajzi egység talajviszonyait, ezzel lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és a bekövetkezett változások nyomon követésére. A reprezentativitás elvének betartása mellett előnyben részesültek azok a területek:


  • - amelyekre ismertek régebbi talajtani adatok (talajtérkép, speciális céltérkép, talajtani szakvélemény, talajvizsgálati eredmény, feltárt talajszelvény stb.), mivel így a rendelkezésre álló adatok időben a múlt felé kiterjeszthetőek, a bekövetkező, vagy bekövetkezett változások jobban nyomon követhetőek;

  • - ahol a természeti környezet egyéb elemeire is folynak mérések (meteorológiai állomás, talajvízszint észlelő kút, hidrológiai megfigyelőállomás, földtani mélyfúrás stb.), mivel ezek lehetővé teszik a talajtani változások és az egyéb természeti viszonyok közötti összefüggések elemzését;

  • - ahol szabadföldi tartamkísérletek vannak, így azok kísérleti eredményei összevethetők a mérési pont észlelési eredményeivel.


TIM megfigyelő pontok


TIM működése

  • 3 labor (szervetlen) +6 labor ( növényvédőszer maradék) + 1 labor (mikrobiológia)

  • Évenkint mintázás szept. 15- okt. 15 között

  • Évenkint változó lista (1 , 3 és 6 évenkinti periodicitás)

  • Adatok tárolása GIS rendszerben (ARC Wiew és ARC/INFO térinformatikai rendszerek)

  • Minta A 0-30 cm

  • Minta B 30-60 cm


Vizsgált paraméterek


Talajvízmintákból meghatározandó paraméterek

  • pH, EC, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, CO32-, HCO3-, Cl-, SO42-, NO3-, NO2-, PO43-.

    Talaj mikrobiológiai vizsgálatok

    (a felső mintából)

  • nedvességtartalom,

  • CO2 produkció meghatározása,

  • cellulózbontó aktivitás,

  • dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározása.

    Radioaktivitás

    Eróziós mérőpontok vizsgálata

    (A földbe helyezett Al lap mélysége)

    Növényvédőszermaradékok

    (eredetileg 100 helyen)

    Szerves mikroszennyezők vizsgálata

    (TPH, Benzol, Fenolok, PAH, Halogénezett aromás szénhidrogének, PCB, Dioxinok, dibenzofuránok)


TIM évente mért kémiai paraméterei

  • szénsavas mész, Ca CO3 %, pH, nitrit-nitrát tartalom

    TIM 3 évente mért paraméterei

  • humusztartalom %

  • tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom

  • talajok "oldható" elem tartalma (Lakanen-Erviő féle oldószerrel) Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn

    Egyedi vizsgálatok

  • növényvédőszer maradékok, szerves mikroszennyezők, erózió


TIM 6 évente mért paraméterek

  • humusztartalom %

  • Arany-féle kötöttségi szám

  • részletes mechanikai összetétel

  • adszorpciós kapacitás

  • pH (H2O és KCl)

  • nitrit-nitrát tartalom

  • tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom

  • talajok "összes" toxikus elem tartalmának meghatározása (teljes feltá-rással, cc.HNO3+H2O2): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Pb, Se, Zn

  • talajok "oldható" elem tartalma Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn,

  • részletes mechanikai összetétel meghatározás

  • biológiai aktivitás vizsgálatok (cellulóz teszt, dehidrogenáz aktivitás, CO2-produkció)

  • természetes és mesterséges radioaktív izotópok


Talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők

  • Arany-féle kötöttségi szám(KA),

  • mechanikai összetétel,

  • higroszkóposság (hy),

  • térfogattömeg,

  • teljes vízkapacitás (pFo),

  • szabadföldi vízkapacitás (pF2,5),

  • holtvíz tartalom (HV, pF 4,2),

  • hasznosítható vízkészlet (DV, pF2,5-pF4,2)


A Talaj fizikai tulajdonságai II

  • 1. vízháztartás

  • 2. víznyelő képesség

  • 3. vízáteresztő képesség

  • 4. vízmegtartó képesség

  • 5. nedvességtartalom

  • 6. pórustérfogat

  • 7. kémhatás

  • 8. kolloidális tulajdonságok (humusztartalom, agyagtartalom, az agyagásványok minősége)


Talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom

  • Kémhatás /pH(H2O), pH(KCl)/, összes vízoldható sótartalom, fenolftalein lúgosság, hidrolitos aciditás, kicserélődési aciditás, szervesanyag tartalom, szénsavas mésztartalom, adszorpciós kapacitás (T érték), kicserélhető kationok, 1:5 arányú vizes kivonat, NO3-+NO2-, összes nitrogéntartalom a talaj minden szintjéből;

  • Felvehető tápanyagtartalom (P, K, Mg, Na, Ca, Cu, Zn, Mn, Fe, B, Mo) csak a szelvények felső szintjéből, de minden évben;

  • Oldható toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a talajmintákból Lakanen-Erviö-féle eljárás szerinti oldattal kivonatot készítenek, majd ebből határozzák meg a talaj oldható toxikus elem tartalmát ICP készüléken;

  • Összes toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a feltárást cc. salétromsav és hidrogén peroxid keverékével 105 °C-on végzik, a szűrletből határozzák meg az előzőekben felsorolt toxikus elemeket ICP készüléken


Munkafolyamatok


Magyarországi jellemző nehézfém értékek


Magyarország talajainak nitrát tartalma


Magyarország talajainak nitrát tartalma


TIM kadmium mérései


Különböző nehézfémek előfordulása talajokban


A peszticidek felhasználásának csökkenésével a talaj szennyezettsége is csökkent


Giliszták mint bioindikátorok

  • A giliszták érzékenyek a nehézfém szennyezésre.

  • A döglöttek feldolgozásával meg lehet határozni a szennyező anyagot, mivel testükben akkumlálják.


Szennyezési definíciók

  • Fitotoxicitás, állati felvétel, legfontosabb az ember

    Kumulatív szennyezés terhelési arány kg/ha

    Szennyezés-koncentrációs határ (mg/kg)

    Éves szennyezés terhelési érték (kg/ha/év)

    Emisszió: kibocsátott mennyiség (kg/év)

    Immiszió: kibocsátott koncentráció (mg/m3)


Környezeti levegő monitoringja

  • Fő folyamat diffúzszennyezőből: párolgás, póruslevegőből a környezeti levegőbe

  • Fő folyamat pontszennyezőből: nagy koncentrációban kibocsátás (kémény, üzemi baleset)

    Terjedés

  • Defláció, szél elszállítódás távolabb is kialakul a szennyezettség, szélcsatornák

    Vizsgálati helyek

  • Monitoring: a kibocsátás helyén felszín alatt és felett, távolabb is szabad légkörben


A légszennyezettség forrásai

  • ipari tevékenység (technológia, fűtés);

  • mezőgazdasági tevékenység;

  • erőművek;

  • lakossági fűtés;

  • közlekedés

  • nagy távolságról érkező szennyezés


Vizsgálati módszerek követelményei

  • Gyakran igen kis mennyiségben lévő anyagokat kell mérni (0,1 ppt), más nagymennyiségű anyag mellett (10-9).

  • A vizsgálati módszereknek nagy specificitásúnak kell lenni, mert leggyakrabban nincs előszeparálás.

  • Gyors módszer, és lehetőleg távolból irányítható automatikus működésű ajánlott (real time operation).

  • In-situ – remote sensing

  • Legelterjedtebbek a spektroszkópiai módszerek.


Mérési módszerek


A levegőszennyezettség kialakulásának és fennmaradásának jellemzői

  • Légszennyező anyagok a kibocsátó forrásoktól nagy távolságra juthatnak

  • A lokális levegőszennyezés mértékét a regionális légköri transzport is befolyásolja

  • A meteorológiai tényezőknek, a domborzatnak és a beépítettségnek meghatározó szerepük van a levegőminőség és a kiülepedés szabályozásában


Az új levegőminőségről szóló irányelv

Új követelményként a szilárd részecskék (PM) szabályozását a PM2,5-re is kiterjeszti;

  • 2010-től éves célérték 25 μg/m3;

  • 2015-től éves határérték 25 μg/m3;

  • és 2020-ig 20%-os terhelés csökkentési cél;

    • 1500-1999 ezer lakos: 7 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén)

    • 0-249 ezer lakos: 2 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén)


A légszennyezettség vizsgálati módjai

  • folyamatos mérésen alapuló értékelés pontossága: 75-85 %;

  • időszakos mérésen alapuló értékelés pontossága: 50-75 %;

  • modellezésen alapuló értékelés pontossága: 50 %;

  • kibocsátási kataszteren alapuló értékelés pontossága: 25 %;


Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat


  • Maximális szennyezéskoncentráció és éves szennyezés terhelés

    Maximális koncentrációs Szennyezés-koncentrációs Éves szennyezés terhelési

    határ (mg/kg) határ (mg/kg) érték (kg/ha/év

  • Arzén75412

  • Kadmium85391,9

  • Króm30001200150

  • Réz4300150075

  • Ólom84030015

  • Higany57170,85

  • Molibdén75180,9

  • Nikkel42042021

  • Szelén100365

  • Cink75002800140


MSZ-21854-1990 szerinti immissziós határértékek [μg/m3]


Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást

folyamatos mérés

  • korlátja: költséges (egy monitorállomás ü.k. 4-5 MFt/év);

  • előnyei: folyamatos adatok, azonnali beavatkozás megalapozása;

  • alkalmazás: ahol a légszennyezettség mértéke, változásának mértéke ezt megköveteli;


Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást

időszakos mérés

  • RIV hálózat (mintavevők, labor vizsgálat);

    • korlátai: viszonylag költséges (karbantartás, laborvizsgálat)

    • előnyei: viszonylagos értékelési pontosság, nagyobb területi lefedettség;

  • Passzív monitoros vizsgálat

    • alkalmazás: adott terület sok ponton történő, adott szennyezőanyagra vonatkozó feltérképezéséhez


Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást

időszakos mérés

  • biomonitoring

    • előnyei: alacsony költségek, nagy területet fedhet le, átlagos levegőminőségi állapotot tükrözi, kedvezőtlen változásokat jelzi, társadalmi szemléletformáláshoz is hozzájárul;

    • korlátja: nem abszolút mérési módszer, további vizsgálatok megalapozását szolgálja;


Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást

modellezés

  • előnyei: sok, a levegőminőség alakulását befolyásoló tényezőt vehet figyelembe (meteorológia, domborzat, beépítettség), egész települések levegőminőségének értékeléséhez alkalmazható, légszennyezés csökkentő beruházások hatása becsülhető;

  • korlátja: a bemenő adatok minősége meghatározó


Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást

kibocsátási kataszteren alapuló értékelés

  • előnyei: a meglévő adatbázis alapján elkészíthető az országra jellemző gyors értékelés, kibocsátás csökkentési tervek alapját szolgálja;

  • korlátja: nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, így lokális levegőminőség értékelésére pontatlan


Levegőkörnyezeti mérés és modellezés

  • Mérés

    • Pontos és hiteles, térben pontszerű, időben folytonos,

    • A mérési stratégia próbál javítani a térbeli reprezentativitáson.

  • Modell

    • kevésbé pontos, térben és időben folytonos,

    • különböző térskálák különböző típusú közelítéseket igényelnek.

  • Az EU levegőminőségi keretdirektívája ösztönzi a modellek használatát.


Magyarországi levegőminőségi mérőhálózat

  • Az Országos Légszennyezettségimérőhálózat (OLM) telepítése és működtetése állami feladat, amelyért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős.

  • Az egész ország területét lefedő mérőhálózatot a környezetvédelmi- természetvédelmi- és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik.

  • A Levegőtisztaság-védelmi Referencia központ (LRK) az egységes működés szakmai irányításának operatív feladatait látja el.

  • A mérőhálózat munkáját az OMSZ is segíti, meteorológiai adatokat szolgáltat, elemzéseket, előrejelzéseket készít, háttér állomást működtet és végzi a modellezéssel történő értékeléseket.


Országos Légszennyezettségi mérőhálózat felépítése

  • Az OLM két mérőhálózatból áll a manuális, ismertebb nevén RIV mérőhálózat és az automatikus mérőhálózat.

  • A manuális mérőhálózat mérőpontjainak száma SO2 és NO2 szennyezőanyagra 197 db (100 településen), ülepedő porra 300 db (129 településen)

  • Az automatikus mérőhálózat keretében működő mérőállomások száma 60, ebből 55 db fix helyre telepített, 5 db mobil mérőállomás (Budapest 11).

  • A mérőhálózat lefedi az ország területét. A mérőhálózatot képező mérőállomások és mérőpontok elhelyezésének rendszeres felülvizsgálata a mindenkori szennyezettségi zónák és agglomeráció figyelembevételével történik.


Levegő,mérőrendszer

On-line

  • Az OLM automata mérőállomásai 54 helyen mérik folyamatosan a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok [kén-dioxid, nitrogén oxidok, nitrogén-dioxid, szén monoxid, ózon, szálló por (PM10), benzol] mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (szélsebesség, szélirány hőmérséklet, légnedvesség).

  • További 5 mobil mérőállomás, mérőbusz áll rendelkezésre az időszakos levegőminőségi vizsgálatok elvégzésére.

    Off-line

  • Az ország 131 településén történik rendszeres légszennyezettségi mintavétel. A minták kén-dioxid, nitrogén-dioxid és por tartalmát laboratóriumban elemzik.


Mért komponensek

  • Az automatikus mérőállomások gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőket (SO2; NOX; CO; O3; BTEX; szállópor PM 10) , valamint az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket mérnek.

  • A mérési adatok az adatgyűjtőből on line módon jutnak a felügyelőségi adatközpontba és az országos adatközpontba (LRK).

  • Amennyiben valamelyik szennyező anyag koncentrációja 3 egymást követő órában meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, vagy 1órában meghaladja a riasztási küszöb értéket, ellenőriznie kell a túllépés körülményeit és valós túllépés esetén intézkedést kell kezdeményeznie.


Minőségbiztosítás

  • A minőség-ellenőrzési munka során helyszíni összehasonlító méréseket és ellenőrző kalibrálásokat végez a fix helyre telepített mérőállomásokon.

  • Laboratóriumi körméréseket szervez kalibráló laboratóriumában és ellenőrzi a mérőhálózati műszerek teljesítmény –jellemzőit.

  • A megfelelő adatminőség érdekében akkreditált laboratóriumok dolgoznak a mérőhálózatban. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a mérések az EU irányelvben meghatározott referencia módszerek szerint folynak és nemzetközi etalonokra történő visszavezetés biztosított.


Automatikus mérőállomás

kén-dioxid -ultraibolya fluoreszcenciás,

nitrogéndioxid és nitrogénoxidok - kemilumineszcenciás,

szénmonoxid - nem-diszperzív infravörös spektroszkóppiás,

ózon - UV fotometriás,

benzol(xilol, toluol) - gázkromatográfiás-,

szállópor - gravimetriás módszerrel történik.


A z Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Tájékoztató Rendszere

Környezetvédelmi

Felügyelőség

Plazma képernyő

OLM

ADATKÖZPONT

Plazma képernyő

KvVM

WEB szerver KvVM

Internet

”Érintő képernyős” terminál

Katasztrófa

védelem

Lakosság

ÁNTSZ/OKI

Önkormányzat

  • www.kvvm.hu/olm aktuális adatok


Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Napi jelentés


A légszennyezőanyagok kibocsátásai Magyarországon (emisszió)


A légszennyezőanyagok kibocsátásai Magyarországon (emisszió)


Budapesti légszennyezettség mutatók (2003)


Légköri ólom-ülepedés, g km-2 év-1


NO2 eloszlása a világon


Rendkívüli légszennyezettség helyzet

A légszennyezettség tartósan és nagy területen eléri, vagy meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket

Füstködriadó terv (szmogriadó terv)

lakosság tájékoztatása

pontforrások működésének korlátozása, felfüggesztése

mozgó légszennyező források működésének korlátozása


Levegőszennyezettség monitoring

Ált. szempontok:

  • Levegő szabad áramlás

  • Por – szabad felület

  • 1,5-3 m magasságban

    • Belváros

    • Ipari terület

    • Külső lakóterület


Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat telepítése

Telepítés a szennyező forrás körül koncentrikus körök (3 min.) és a négy fő égtáj metszéspontjában.

Időtartam, gyakoriság:

Határértékek függvénye – 24 órás, 8 órás, 60 perces

  • Napi érték esetén 24 órás folyamatos mérés

  • Havi érték esetén 8 db 24 órás minta kell

  • Évi szennyezettség esetén kéthetente, vis 26 alaklommal 24 órás minta szükséges


Hibás

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat telepítése

Telepítés

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség


Országos Légszennyezettség Mérőhálózat telepítés


ad
  • Login