1 / 61

Az előadás vázlata

Solymosi József DSc.: ABV védelem, kémiai biztonság (Halász László DSc. előadásának felhasználásával) „ Katonai műszaki ismeretek 19. előadás PhD. I. Budapest, 2008. november 18. Az előadás vázlata. ABV védelem, a tömegpusztító fegyverek: Atomfegyverek, Vegyi fegyverek, Biológiai fegyverek

benjamin
Download Presentation

Az előadás vázlata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Solymosi József DSc.:ABV védelem, kémiai biztonság(Halász László DSc. előadásának felhasználásával)„Katonai műszaki ismeretek 19. előadás PhD. I. Budapest, 2008. november 18.

  2. Az előadás vázlata ABV védelem, a tömegpusztító fegyverek: • Atomfegyverek, • Vegyi fegyverek, • Biológiai fegyverek • Radiológiai fegyver Kémiai biztonság: • A kémiai biztonság nemzeti profilja

  3. Az atomok felépítése

  4. IZOTÓPOK

  5. Kémiai kötés: elektronhéj

  6. AZ ATOMMAGOK KÖTÉSI ENERGIÁJAA tömegdfektus • Einstein: E = m x c2

  7. Az atommagok tömege

  8. MAGHASADÁS (Otto Hahn és Fritz Strassmann 1939): A maghasadáskor felszabaduló energia mintegy 200 MeV A természetes uránnak csak 0.71%-a 235-ös izotóp, a többi 238-as Az atomerőműnek 2-4%-os kell, a fegyvergyártáshoz meg 90%.

  9. Hozam 1.0 0.01 Tömegszám 100 140 160 80 235-U hasadvány-termékei eloszlása

  10. k - sokszorozási tényező: LÁNCREAKCIÓ

  11. Maghasadásra képes magok

  12. Nukleáris fegyverek típusai I. A robbanás mechanizmusa szerint: • Egyfázisú (Maghasadás) • Kétfázisú (Maghasadás – Magegyesülés) • Háromfázisú(Maghasadás – Magegyesülés – Maghasadás)

  13. Hasadóanyag Detonátor Normál töltet EGYFÁZISÚ ATOMBOMBA„PUSKA” TÍPUS (GUN-TYPE)LITTLE BOY – 235U

  14. LITTLE BOY HIROSIMA 20 KT

  15. 238U Plutónium Normál töltet Neutron forrás EGYFÁZISÚ ATOMBOMBA„IMPLÓZIÓS” TÍPUS FAT MAN – 239Pu

  16. FAT MAN NAGASAKI-20 KT

  17. MAGEGYESÜLÉS-FÚZIÓ Trícium Hélium Fúzió Deutérium neutron

  18. Polisztirol Foton abszorber Be 238U 239Pu Tokozás (Al) Robbanó szer Pb burok 238U kapszula 6Litium – deuterid Plutónium dugó I. fázis II. fázis A KÉTFÁZISÚ ATOMBOMBAA ”TELLER-ULAM” HIDROGÉN BOMBAMIKE – 10.4 MT

  19. U neutron U neutron Berillium neutron Berillium neutron 238 238 F F ú ú zi zi ó ó s anyag s anyag reflektor reflektor é s forr á s reflektor reflektor Fázis III Fázis II F F á á zis I. zis I. U U neutron forr á s „ „ Sztirof Sztirof ó ó m m ” ” L L í í tium tium - - deuterid deuterid 238 238 A HÁROMFÁZISÚ ATOMBOMBA

  20. Nukleáris fegyverek típusai II. • A robbanáskor felszabaduló energia (hatóenergia) szerint : • - nagyon kis hatóenergiájú ( < 1 kt); • - kis (1 – 10 kt); • - közepes (10 – 100 kt); • - nagy (100 kt – 1 Mt); • - nagyon nagy ( > 1 Mt) hatóenergiájú;

  21. Nukleáris fegyverek pusztító hatásai • Lökőhullám • Fény és hősugárzás • Áthatoló sugárzások (X, g, n) • Radioaktív szennyezés

  22. A robbanáskor felszabaduló energia • egy- és kétfázisú fegyvereknél: • 50 %-a esik a léglökési hullámra, • 35 %- a fénysugárzásra, • 10 %-a sugárszennyezésre • és 5 %-a áthatoló sugárzásra.

  23. Nukleáris robbantások

  24. Nukleáris arzenál

  25. Nukleáris biztonság • Kölcsönös elrettentés fegyverkezési hajsza • Nemzetközi egyezményekAtomsorompó Egyezmény (NPT) 1968 Teljeskörű Atomcsend Egyezmény (CTBT) 1996 • Nemzetközi mérőhálózat kiépítése szeizmikus, hidroakusztikus, infrahang, radioanalitikai mérőmódszereket egyesítő rendszer

  26. A piszkos bomba • NATO Prágai csúcsértekezlete: • Az ABC helyett: CBRN • Radiológiai fegyver: • Hagyományos robbanó + radioaktív tölet • Hatása: kontamináció

  27. Alfa-sugárzóval elkövetett „piszkos bomba” támadás következményei és azok felszámolása Molnár Kolos1 – Vincze Árpád2 – Solymosi József3 1Európai Bizottság – Energia és Közlekedési Főigazgatóság 2Országos Atomenergia Hivatal 3Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  28. Bevezetés • Piszkos bomba: radiológiai diszperziós eszköz • Tömegpusztító fegyverek (NBC – NBCR) • Hasonlóságok a vegyi és biológiai fegyverekkel (toxicitás; terjedés, lassú, de visszafordíthatatlan hatás stb.) XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  29. Alfa-sugárzók XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  30. Az alfa-sugárzók „előnyei” • Nehézen detektálhatók • Inkorporáció esetén súlyos élettani hatások (rendkívül erős ionizáló képesség, radiotoxicitás) elérhetőség inkorporáció detektálás radiotoxicitás ionizáló képesség oldhatóság XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  31. Po-210 • Fajlagos aktivitás: 166 TBq/g • Radiotoxicitás: tápcsatornában felszívódva: 0,51µSv/Bq belélegezve: 2,5 µSv/Bq • Egészségügyi határértéke levegőben: 4,46 femtogramm/m3 • Kötelező nyilvántartásba vétel > 16 Ci • Ára: 36-72 $ (18,5 MBq – statikus elektromosság mentesítők) XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  32. A robbantás következményei 1. –Kontamináció • Külső sugárterhelés szempontjából nem jelentős • Nem rögzített kontamináció veszélyei: szétterjedhet a szennyeződés inkorporálódhat!!! XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  33. A robbantás következményei 2. –Inkorporáció • Módjai: belégzés tápcsatornán keresztül nyílt seb • Kiürülés (50-90%) nagyon rövid idő alatt • Felhalmozódás: máj, vese, lép (45%) csontvelő (10%) • Effektív felezési idő: 37 nap XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  34. Válaszadás 1.Észlelés, felderítés, mentés • Robbantást követően mérések • Terület lezárása • Inkorporáció megelőzése/elkerülése/minimalizálása • Mentőosztagok védelme • Sebesültek ellátása • Terület kiürítése / Személyi dekontaminálás (0,5 Bq/cm2)

  35. Válaszadás 2.Megfigyelés, ellenőrzés • Egészségügyi szakintézmény • Inkorporáció tényének megállapítása orr- és torokváladék vérminta 24 órás vizeletminta analízisével • 1 mSv átlagosan 0,005%-kal emeli a rákos megbetegedések kockázatát • Gyógykezelés

  36. Válaszadás 3.Mentesítés, helyreállítás, remediáció • Szennyezettség mérések • Lezárt terület mentesítése könnyen eltávolítható kontamináció – eltávolítás nehezen eltávolítható kontamináció – rögzítés (< 10 Bq/cm2) bontás, lezárás stb. • Hulladék kezelése/tárolása/szállítása • Mentesítés eredményének ellenőrzése • Döntés az újbóli használatbavételről

  37. Összefoglalás • Kockázat (valószínűség*következmény) • Felkészülés • Nukleáris- és radiológiai balesetelhárítási rendszer elemei • Tapasztalatok (cselekmények és válaszok) • Cselekvési terv • Képzés, gyakorlatok XXXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2008. május 6-8.

  38. EGY ELRETTENTŐ KITÉRŐ Történelmi megállapítás (ha a hír igaz): Megtörtént a RADILÓGIAI FEGYVER első éles bevetése, fedőneve: Sasha (Litvinenko) • Méghozzá kombinált (C+R) formában • A Polonium-210 felfedezése: 1897, Maria Curie és Pierre Curie • Alapvető tulajdonságai: • Alfa sugárzó, erősen radioaktív izotóp, a 10 Sv halálos dózishoz elegendő 1,94x107Bq, azaz 1,17x10-7 gramm Po • Erősen toxikus anyag: 2,5 x 1011-szerese a HCN-nak A Radiation contamination, mint látható, valóban NEM sugárfertőzés, mert … Végtelen az emberi elme találékonysága… Csak az emberiség önpusztító butasága képes vele versenyre kelni!!!

  39. A piszkos bomba tehátNEM NUKLEÁRIS FEGYVER! • Az itt bemutatott adatok azt igazolják, hogy az R(+C) első éles „bevetése” merőben megváltoztatta a korábbi felfogásunkat: • nem a kontamináció a cél, hanem a pusztítás, • az alkalmazása egyszerűbb, mint gondoltuk, • a hatása pedig messze felülmúlja a valaha is elképzelhetőnek tartott mértéket, különösen, ha a kémiai toxicitással kombinálják azt, • a fejlett, „civilizált” világ szolgáltatja a terrorista világ számára az eszközárat és a „mintát a humánus alkalmazás legcélszerűbb módjára”

  40. ABV védelem, kémiai biztonság Dr. Halász László

  41. VEGYI HARCANYAG(VEGYI FEGYVER EGYEZMÉNY) “… minden olyan vegyi anyag, amely az élettani folyamatba való beavatkozás által az emberek halálát, sérülést, ítélő- vagy cselekvőképesség elvesztését okozhatja….”

  42. A MHA-K CSOPORTOSÍTÁSA: (TOXIKUS HATÁSUK JELLEGE ALAPJÁN) • Idegmérgek. • Bőrmérgek (hólyaghúzók). • Általános hatású mérgek (vérmérgek). • Fojtó hatású anyagok. • Ingerlő hatású anyagok. • Pszichokémiai hatású anyagok. • Herbicidek

  43. A FELSZÍVÓDÁS ÚTJAI: • Légúton át. • Bőrön keresztül. • Étkezés folyamán (étel és ital).

  44. VEGYI HARCANYAGOK ALKALMAZÁSA • Általánosan: az ellenfél harcképességének csökkentése. • Illanó harcanyag alkalmazásának célja, sérülés okozása az ellenfél élőerejében a támadó hadműveletek támogatásához. • Maradó harcanyag alkalmazásának célja területzárás. • Legfontosabb szempont a meglepetésszerű alkalmazás.

  45. A vegyi fegyverek kifejlesztésének fázisai Kutatás-fejlesztés Standardok felhasználása vagy új vegyületek kikísérletezése Harcanyag tárolása, betöltése célba juttató eszközbe (bomba, rakéta, egyéb lőszer) Előállítási folyamat kidolgozása és tesztelése Prekurzor anyagok beszerzése Vásárlás külföldi gyártótól vagy Hazai előállítás nyersanyagokból Harcanyag szintézise egykomponensű vagy biner Tömegtermelés hadiipari üzem vagy civil ipari létesítmény

  46. Nemzetközi fegyverzetellenőrzés OPCW - Organization against the Proliferation of Chemical Weapons UNSCOM - United Nations Special Commission for Iraq, 1991-1998 UNMOVIC - United Nations Monitoring, Verification and Inspection Commission, 2000-2003(?)

  47. A biológiai fegyver: A biológiai fegyver (BW) a klasszikus tömegpusztító fegyverek (ABV/CBRN) családjának az egyik tagja, amely alkalmazását követően jellegzetes, viszonylag rövid időt követően, rendkívül nagy mértékű pusztítást vagy harcképtelenséget képes előidézni az ellenséges csapatok és lakosság személyi állományában, vagy a termesztett növényi kultúrákban és mezőgazdaság állatállományában.

  48. A biológiai fegyver szerkezetileg két fő részből áll: a biológiai harceszközből (háti, gépjárműre szerelt permetező készülékek, speciális cluster bombák, aeroszolgenerátorok, rakéta robbanófejek és tüzérségi lövedékek) és a biológiai harcanyagból. A biológiai harcanyag különféle adalék-, vivő-, állag-stabilizátor- és szennyező anyagokból és a biológiai fegyver hatóanyagából, a mikrobiológiai ágensből áll. Összetétele szerint a biológiai harcanyag lehet egyszerű: egykomponensű (pl. pestis, anthrax bomba), összetett: toxin és baktérium (pl.: t2 és anthrax), batériumok és vírusok akár többes kombinációi, és kevert: vegyi és biológiai komponensek együtt (pl.: mustár és anthrax

  49. A biológiai fegyver a biospecifikus fegyverekhez tartozik. • A biospecifikusság azt jelenti, hogy a fegyver az élőlényeket (emberek, állatok, növények) pusztítják és viszonylag csekély kárt okoznak az élettelen környezetben. • A vegyi és biológiai fegyverek hatása nagymértékben biospecifikus. • A biológiai fegyverek közé tartoznak: • baktériumok, • vírusok, • rickettsiák, • toxinok

More Related