1 / 144

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE. HAJDÚVÖLGY - KÖRÖSMENTE A GYÓGYVIZEK (38 aranykoronás) FÖLDJE. Budapest, 2009 November 27.

mabli
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE HAJDÚVÖLGY - KÖRÖSMENTE A GYÓGYVIZEK (38 aranykoronás) FÖLDJE Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Összefoglaló a térségről A(z) Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE területe 16 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 53,436 fő, a városokban élő lakosok száma 27,266 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 53,436 Tótkomlós 6,639 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 16 Mezőhegyes 6,082 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 6 Csorvás 5,664 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 10 Nagyszénás 5,558 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 8 Fő fejlesztési prioritások száma 19 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 7 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,882,370 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 1,882,370 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 946,370 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,402,741 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 150,000 • Leader közösségi fejlesztés • 3 • 674,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 262,000 • Leader képzés • 4 • 224,000 • Leader rendezvény • 3 • 263,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 75,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 262,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 37,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legfontosabb problémái az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján a munkanélküliség, amelyet a megkérdezettek 85% a legkomolyabb gondnak érez. Második helyen az elöregedés 61%, harmadik helyen az elvándorlás 58% szerepel, ezek összefüggő problémák, hisz a fiatal korosztályok távoznak a térségből. Negyedik helyen, 51% a hátrányos helyzetűek magas arányát látják komoly problémának, elsősorban a romák által nagyobb számban lakott településeken. Ötödik helyen a diplomások alacsony száma 36%, valamint a gyenge közösségi életet ugyanilyen arányban látják gondnak. • A legfontosabb erősségek az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján, 50% továbbra is a mezőgazdaság adta lehetőségekben látja a kitörés lehetőségét. A fő igény a helyben megtermelt mezőgazdasági, illetve ehhez kötődő állattenyésztés, a hús, tej, méz, stb. termékek feldolgozása. 30% a természeti adottságokban, elsősorban a gyógyvizek adta turizmus lehetőségét. 15% a határ közeliség, a nemzetiségiek nagy aránya a térségben. Egyes településeken jellemző kitörési pontok lehetnek a kulturális turizmus, kulturális rendezvények, amelyből településeinken évente, 120-at rendeznek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – A stratégia alapvető célja Céljaink megvalósítása érdekében növelni akarjuk a helyben megtermelt mezőgazdaság és állattenyésztés adta termékek feldolgozottsági fokát. Segíteni akarjuk a mikrovállalkozások kisvállalkozássá fejlődését. Az idegenforgalomban a kiegészítő turisztikai szolgáltatások megteremtésével újabb munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Alapvető cél 100-120 új munkahely megteremtése. A helyi termékek piacának stabilizálásával újabb jövedelemszerzési lehetőséget szeretnénk teremteni közel 100 ember számára, kivonva őket a fekete munka tartományából. Mindezek által növekedhet a lakosság jövedelme, a térség településeinek népességmegtartó képessége, csökkenhet az elvándorlás mértéke. Javítani szeretnénk településeink arculatát a hátrányos helyzetű településeken, és emberek életminőségén. Stratégiánk egyik pillére az itt élő 4 nemzetiség és a romák bevonása idegenforgalmi kínálatunk színesítésébe. Szeretnénk megvédeni az épített természeti, valamint kulturális értékeinket, bevonva őket az idegenforgalom kínálatába. Cél a környezettudatos tervezés, nevelés, a környezet védelme. Építünk a lovas, a horgász és a vadász turizmusban meglévő nagyon komoly értékeinkre, hagyományainkra. Gondot fordítunk a szakemberképzésre, illetve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztató képzésére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Helyi Közösséghez 4 város, 2 város külterülete, 3 nagyközség, 7 község tartozik. Lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. 10 települése a helyi közösségnek hátrányos helyzetű, a négy kistérségre kiterjedő Helyi Közösségnek csak egy tagja Mezőhegyes helyezkedik el hátrányos helyzetű kistérségbe. Kérdőíves felméréseink alapján, a lakosság véleménye szerint térség legnagyobb problémái: a munkahelyek hiánya, hátrányos szociális helyzetűek nagy aránya, elöregedés, elvándorlás, helyben dolgozó diplomások alacsony száma. Mindezeket a statisztikai adatok is alátámasszák. Az erősségek figyelembe vételénél szintén a lakossági véleményekre támaszkodva a következő értékeket vehetjük figyelembe, a jó tervezésénél. A térség legfontosabb értéke a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas termőföld, jelenleg a foglalkoztatottak 19,2%-a él a mezőgazdaságból. Lehetőségek vannak a helyben termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának a növelésében, elsősorban hús, zöldség, méz, tej feldolgozásban. Második legfontosabb értékünk a gyógy- és termálvíz kincs, talán ez a legfontosabb kitörési pontunk is. A megyébe irányuló idegenforgalom 70% Orosháza és Gyula gyógyfürdőire irányul, kicsi százalékban részesül a tótkomlósi gyógyfürdő is ebből a forgalomból. Ugyanakkor a Helyi Közösséghez tartozó településeken nagyon alacsony az idegenforgalomból élők aránya 587 fő, a foglalkoztatottak 3,5%-a. Harmadik erősségünk a gazdag vadállomány, valamint a horgászati lehetőségek széles kínálata. A két ágazattal foglalkozó civil szervezetek nagy számban tagjai a Helyi Közösségnek, elképzeléseik a fürdő turizmusra épülő idegenforgalom ellátása kiegészítő turisztikai elemekkel. Ebbe a körbe tartozik a lovas turizmus, elsősorban Mezőhegyesnek a magyar lótenyésztésben játszott közel 250 éves szerepe, lehetőségei, kiépített, erre szakosodott intézményei, tárgyi lehetőségei miatt. Ez a térség, Magyarország egyik legvegyesebb nemzetiségű vidéke. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Itt él a hazai románság 70%-a, Kétegyháza, Elek, Lőkösháza, Gyula, Csorvás négy román kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Jelentős számú szlovák kisebbség Tótkomlós, Csabaszabadi, Gerendás, Elek, Csorvás kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Németek, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Orosházán élnek nagyobb számban, két önkormányzatuk (Elek, Kétegyháza) tagja a Helyi Közösségnek. Tíz településen van cigány önkormányzat, közülük kettő tagja (Csorvás, Elek) a Helyi Közösségnek. Mellettük 14 kisebbségi civil szervezet lépett a Helyi Közösség tagjai közé. Nagyon fontos lehet a jövő szempontjából a gazdag nemzetiségi kultúra és gasztronómiai lehetőségek kihasználása, valamint a testvér-települési kapcsolatok, idegenforgalomra gyakorolt hatásának erősítése a nemzetiségi lakosság segítségével. Nagyon fontos lenne a gazdasági kapcsolatok erősödése, figyelembe véve határmelletti helyzetünket. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség alapvetően mezőgazdasági termelésre szakosodott, ezért a levegő minősége az átlagnál kevésbé szennyezett, javíthatná a helyzetet az erdősávok telepítése, fásítási programok. A térség a Maros hordalékkúpján helyezkedik el, a felszíni vizek csak a Körösök völgye, a Száraz ér, valamint a horgásztavak esetében beszélhetünk. Az utóbbi években a Száraz ér rehabilitációja folyamatos, a bányatavak, valamint néhány természetes eredetű tó minőségvédelme megkezdődött, már a LEADER+ keretében. A felszín alatti vizek minősége, elsősorban a magas arzén, valamint nitrát tartalom végett rossz, azonban a szennyvíz hálózatok kiépítettsége is gyenge, a kisvárosok kivételével nem megoldott. 12 településen nincs szennyvíztisztító, és szennyvízhálózat. A térség talajviszonyai jók az utóbbi évtizedekben a kemikáliák használata visszaszorult, a földterület mezőgazdasági termelésre alkalmas mintegy 90%ának művelése folyamatos, rendszeres. A hulladékgazdálkodás a településeken megoldott, heti rendszerességgel elszállítják a kommunális hulladékot központi telephelyre. A települési hulladéklerakók szinte teljesen megszűntek. A hulladék feldolgozás megoldására régiós tervek születettek megvalósítása folyamatban, ehhez két település kivételével mindenki csatlakozott, Európai Uniós pályázat segítségével képzelik megoldani a hulladék problémát. A települések nagy részében a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyancsak a veszélyes hulladék begyűjtése és tárolása is. Környezetbiztonsági helyzete a térségnek jónak mondható, árvízhelyzet időnként kialakul a Körösök völgyében, de ennél jelentősebb károkat okoz a belvízhelyzet, amely több településünk mélyebben fekvő részén, időszakosan az időjárás függvényében jelentkezik. Csapadék és belvízelvezető árkokkal rendelkeznek településeink, de ezek állapota elhanyagolt, szűk keresztmetszetűek, ez gondot jelent belvíz, vagy nagyobb mennyiségű csapadék esetében. Mezőgazdasági tűzesetek szinte minden településen előfordulnak, azonban jelentős kártétellel eddig nem jártak, elsősorban mezőgazdasági hulladékégetés következtében (tarlótüzek) fordulnak elő. Térségünkhöz tartozik a Körös – Maros Nemzeti Park egy része ez természetesen országos védettséget jelent, de szinte minden településen vannak helyi védettséget élvező természeti értékek, védett növényritkaságok, egykori folyómedrek, fák, cserjék, védett növényritkaságok, tavak, védett állatok, madarak. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 A térségünkben működő természet, és környezetvédő civil szervezetek, bár kevesen vannak, fő feladatuknak tekintik a környezettudatos nevelést, főleg az ifjúság körében végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települések döntő többsége rendelkezik kidolgozott testületeik által jóváhagyott környezetvédelmi programmal. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Mezőhegyes város a Mezőkovácsházi Kistérség része. Hátrányos helyzetének oka, hogy az elmúlt 15 évben elvesztette korábbi iparának szinte minden elemét, megszűnt a cukorgyártás, malomipar, faipar, húsipar, jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, 757 főt. Mindezekért a lakosság elvándorol, az utóbbi négy évben 425 fővel csökkent a lakosság lélekszáma. Mindez együtt jár azzal a nem kívánt hatással, hogy a lakosság elöregszik, alacsony a helyben dolgozó diplomások száma. A város ugyanakkor kivalló turisztikai lehetőségekkel bír, hisz 1784 óta a magyar lótenyésztés egyik fellegvára. Napjainkban a legkevésbé van kihasználva ez a lehetőség a többi olyan településhez mérve, amelyek szintén a ménesükről voltak híresek (Bábolna, Szilvásvárad). A város 30 olyan műemlék épülettel rendelkezik, amelyek (1785 – 1885) között épültek. Ezek az épületek egy része pusztulóban van, azonnali felújításra, esetleg funkcióváltásra van szükség. A Helyi Vidékfejlesztési Tervünk ennek a két lehetőségnek a kihasználására épül. Hisszük azt, hogy a Tótkomlós gyógyfürdője, Mezőhegyes II. József korabeli épületei, szállodai kapacitása, a lósport, az itt elhelyezkedő Körös – Maros Nemzeti Park, Kardoskút szürke gulyája, a Fehér tó madárvilága, Békéssámson középkori építészeti értékeire építve, olyan Dél–alföldi turisztikai központot tudunk létrehozni, amely a közeli országhatáron túl is képes lesz vendégek ezreit fogadni. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Mezőhegyes ismét a Dél-alföld dinamikusan fejlődő települése legyen. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 10% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 29% 4% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.1%, ami 2.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.1% • Változás 2003-hoz képest 2.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség lakossága 53436 fő, amelyből foglalkoztatott 16367 fő, a lakosság 30.61 %-a. Munkanélküli, és szociális járadékos 3748 fő, a lakosság 7,01%-a ők teszik ki az aktív lakosságot. Szépséghiba, hogy a közmunkán foglalkoztatott 315 fő 0,58% szintén a tartós munkanélküliek közül kerül ki. 0-14 éves korú az össznépességből 7744 fő, 14,47%. 60 év fölötti 12741 fő a lakosság 23,85%. Ezen adatok alapján inaktív, illetve passzív munkanélküli 12846 fő 24,03%. A passzív munkanélküliek, akik nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Számukat csak megbecsülni lehet, vélhetően megegyezik az aktív munkanélküliek számával. Időszakosan vállalnak idénymunkákat ez a többség, kisebb részük a fekete foglalkoztatás keretei között dolgozik. A térség átlag aktivitási rátája 54,53%, a legalacsonyabb Gádoros 50,33 és Csanádapáca 52,07 Orosháza külterület 63,79, Mezőhegyes 63,76, (ezt a magas közmunkás aránynak köszönheti, a közmunkában foglalkoztatottak közel fele 139 fő Mezőhegyesen dolgozott) Gyula külterület 62,59.Az álláskeresők legnagyobb arányban (39%) szakmunkás állásban kívánnak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 18%, a betanított munkásoké pedig 12%. A szellemi foglalkozásúak többsége – az álláskeresők 19%-a – ügyintéző, ügyviteli munkát keres, a vezetők aránya 1%, az irányítóké 3%. A Helyi Közösség területén élő foglalkoztatott munkavállalók 28,54 % az ipari vállalkozásokban dolgozik, ezek 70% kihasználva a közeli nagyobb városok Orosháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba közelségét. Csak 30% talál magának munkahelyet saját településén, elsősorban Mezőhegyes, Tótkomlós és Nagyszénás településeken. Településeinken egy kivételével (Kardoskút) a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az összes foglalkoztatott 21,23%-át adják, így a térség második fő foglalkoztatási terepe, a közigazgatás, egészségügy, oktatás. Az egykor listavezető mezőgazdaság, a harmadik helyen szerepel, a foglalkoztatottak 19,5% a mezőgazdaságban talál fő foglalkozást. Sokkal jelentősebb az őstermelők száma, amelyek szintén a mezőgazdaságban találnak az esetek többségében kiegészítő jövedelmet. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Helyi Közösségünk területén mintegy 6500-an rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, ez az összlakosság 12%-a. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Csorvás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,640 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. • Mezőhegyes • 0130 Vegyes gazdálkodás • 536 • 4,876,517 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • RIMAX • Tótkomlós • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 280 • 542,469 3 • AGRO-M Zrt. • Orosháza • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 144 • 1,464,132 4 • Toolex Kft. • Nagyszénás • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 • 1,978,499 5 • Kardoskúti Agrár Zrt. • Kardoskút • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 122 • 1,206,110 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Csorvási Gazdák METÉSZ • Csorvás • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 120 • 1,409,772 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Gyulai Agrár ZRT. • Gyula • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 96 • 1,134,657 8 • MOL NyRT. • Kardoskút • 2320 Kőolaj-feldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 83 • 7,728,982 9 • Sertéstenyésztő Kft. • Mezőhegyes • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 66 • 1,087,517 10 • Nemzetközi Konfekció Kft. • Csorvás • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 63 • 195,232 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Helyi Közösségünk négy kistérségben terül el. A két meghatározó a Gyulai és az Orosházi Kistérség. Ezen a területen mintegy 10 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ez Békés megye vállalkozásainak több mint 30%-át teszik ki, viszont ha a két város vállalkozásait kivesszük a számsorból, akkor 2047 vállalkozás marad a Helyi Közösségünk területén, amelyből 1955 (95%) 1-9 munkaerőt foglalkoztat a fennmaradó 92 vállalkozás, 10-nél több munkaerőt foglalkoztat. A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan Békés megyében és térségünkben is legnagyobb számban a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedő vállalkozást regisztrált a KSH. A településeken működő vállalkozások 80,5 %-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, 10%-uk a betéti társasági formát választotta. A megye és a térség vállalkozás-sűrűsége elmarad Csongrád, Bács-Kiskun megye átlagától. A Békés megyei 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát viszont némileg felülmúlja Kardoskút, Orosháza, Gyula, Tótkomlós, itt a vállalkozások száma meghaladja a régiós átlagot. Az átlagnál rosszabb a helyzet Csabaszabadi, valamint Békéssámson községben ahol a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 3,4, amely a térségi átlag alatt van, közel 40%-kal. A Dél-alföldi régióban a feldolgozóipar 40%-kal van jelen, sajnos Békés megyében a régiós átlag alatti, 33%-os a feldolgozóipar aránya. Helyi Közösségünkben az arány rosszabb, csak néhány településen van jelen a nem mezőgazdasági jellegű feldolgozóipar komolyabb foglalkoztatási kapacitással (Nagyszénás, Tótkomlós, Csorvás). Településeink többségében a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, az összes foglalkoztatottak 21,23%-át adják. A vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésben foglalkoztat munkavállalókat. Az 50 legnagyobb foglalkoztató 60%-a mezőgazdasági termelésre szakosodott. Komolyabb foglalkoztatás ott van, ahol a régi típusú szövetkezeteket sikerült átmenteni, megújítani, a rendszerváltás viharában nem mentek tönkre Kardoskút, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás ilyen települések. Megjelentek viszont az új gazdaszövetkezetek, Orosháza külterület, Gádoros, akik képesek komolyabb létszámot foglalkoztatni, terveik szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozottság fokát kívánják, növelni, illetve ezek által a foglalkoztatást. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A mezőgazdasági feldolgozóipar csak kevés vállalkozás, elsősorban a kenyérgyárak esetében jelent komolyabb foglalkoztatást, illetve a tejipar Gyula külterületén. Az aktív mezőgazdasági vállalkozók közé sorolhatók az őstermelők, számuk meghaladja a 6500 főt. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 27 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Sporttal kapcsolatos tevékenység 33 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 46 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 32 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség legjelentősebb non-profit szervezetei Helyi Vidékfejlesztési Tervünk szempontjából a kultúrával foglalkozó civil szervezetek, ezért a kulturális turizmus fejlesztése, az ezzel kapcsolatos beruházások fontos szerepet kapnak terveinkben. Kiemelten számítunk a nemzetiségi kulturális szervezetekre, amelyek 11 településen vannak jelen a Helyi Közösség területén, 13 egyesület tagja a Helyi Közösségnek. Ezek szlovák, román, német, cigány, lengyel nemzetiségi kultúrának és a gasztronómiai hagyományoknak az ápolását, tűzték célul maguk elé. Valamennyien kisebbségi önkormányzatokra támaszkodnak, ezért stabil anyagi alapokkal rendelkeznek. Amiért a LEADER programban megjelennek az a szándék, hogy a nemzetiségi kultúrát, gasztronómiát figyelembe kívánjuk venni több területen. Ugyancsak jelentős szerepük lehet a testvér-települési kulturális kapcsolatokban, mert a legtöbb kisebbségünk komoly anyaországi kapcsolatokkal rendelkezik. Új elem, hogy megjelent a cigány önkormányzatok mellett a roma civil szervezetek, és vállalkozók is. Szándékunkban áll egy sajátos LEADER típusú összefogása e három roma képződmények között. A Helyi Közösség területén legnagyobb számban vannak jelen a szabadidő eltöltésére szakosodott civil szervezetek, arányuk is meghatározó a Helyi Közösség létrehozásában, hisz 8 vadásztársaság és vadgazdálkodással foglalkozó szervezet, 5 horgászegyesület alapító tagja a Helyi Közösségnek. Szervezeteik jelen vannak a térség minden településén, ma is a külföldről bejövő idegenforgalom jelentős százalékát adják, elsősorban a bér vadásztatás. Fejlesztéseik már a LEADER+ pályázatban is jelentősek voltak, az akkor megvalósult vadász szálláshelyek, horgásztavak jelentős javulást hoztak, megteremtve az alapokat, illetve a továbblépés lehetőségét. A sporttal foglalkozó civil szervezetek közül 8-an vettek részt a Helyi Közösség létrehozásában, többségük a lósport fejlesztésének az igényével, erre meg vannak a lehetőségek, hisz Mezőhegyes, Orosháza Külterület, Elek máris lovas sportbázisok. Ugyancsak fontosak a túraszervezéssel foglalkozó egyesületek, hisz a túraútvonalak kialakítása, még kezdetleges a Helyi Közösség területén. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Új elem az egyházi alapítványok megjelenése a Helyi Közösségben 3 ilyen jellegű civil szervezet alapító tagja Közösségünknek. Lehetőséget látnak a műemlék, vagy műemlék jellegű egyházi épületek, zenei lehetőségeik (orgonakoncertek), lelki igények kielégítése, egyházi értékek, gyűjtemények bemutatása a turizmus szolgálatában állítani. Már a LEADER+ keretében kiemelt szerepet szántunk az egészségmegőrzéssel, valamint a fogyatékkal élők segítését pártfogoló civil szervezeteknek. A LEADER+ keretében már megépítettünk egy 10 szobás szállót a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának elősegítésére. Elsősorban mozgássérült, és autista fiatalok és családjaik közös turisztikai igényeinek kielégítésére szakosodtunk. Az új vidékfejlesztési tervünkben mindezeket összekapcsoljuk a sérültek audiovizuális és mozgás terápiájával. Mindez a minden településem megtalálható mozgáskorlátozott egyesületekre épülne. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,812 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 55,249 54,772 54,311 54,007 53,436 Éves változás -304 -571 -477 -461 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,812 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 1/1 Helyi Közösségünk lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. Kérdőíves felméréseink szerint a lakosság úgy érzi, hogy a legnagyobb probléma a munkanélküliség, amely magával hozza a fiatal szülőképes korú párok távozását, mindezekért csökken a születések száma, a települések vándorlási egyenlege pedig negatív. Az évek óta tartó születésszám csökkenés az elsődleges oka a negatív demográfiai mutatóknak, minden évben magasabbak a halálozási statisztikai mutatók, mint a születésiek. Nagymértékben csökkent a házasságkötések száma, az első gyermek vállalás ideje pedig kitolódott. A Helyi Közösség minden településen ezek a mutatók érvényesülnek. A 2006-os évben 188 fővel csökkent a térség lakosság. A migrációs egyenleg alapján legnagyobb mértékben Gádoroson 47 fő, Mezőhegyesen 43 fő, csökkent a lakosság, Csorváson viszont 20 fővel növekedett. Ez annak a következménye, hogy Csorváson tudatos, a fiatal családok támogatása. Az 53436 fő lakosságból a 0-14 éves korosztályok száma 7744 fő, az összlakosság 14,48% gyermekkorú. Ezzel a mutatóval országosan is a legalacsonyabb arányszámok közé tartozik a térség. A megyei átlag 18% körül mozog. A romák lakta településeken, az arány jobb Gádoros 15,76, Pusztaföldvár 15,70, Kétegyháza 15,45%. A roma lakosságot a térségben 1500 főre becsüljük. A roma lakosság aránya legmagasabb Eleken, 14% körül lehet a városban. A másik nagyon fontos demográfiai mutató a 60 év feletti korosztályok aránya, ami térségünkben 12739 fő, ez 23,83%. A Békés megyei átlag 21%. Magyarország legelöregedettebb megyéi Heves 22%, Békés 21%. Mindezek azt jelentik, hogy a térség a legrosszabb mutatójú megyék alatt van. Térségünkben Gerendás 29,71, Nagyszénás 25,92, Pusztaföldvár 25,52%-os arányával a legelöregedettebb település, Kardoskút a legkevésbé 20,35%. Az aktív 15 és 60 év közötti lakosság 32951 fő, ez az összlakosság 61,66%-a. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 13% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 6% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 14 88% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Közlekedés: A térség 10 települését érinti vasútvonal, közöttük a Budapest - Lőkösháza - Arad országos jelentőségű, az ország déli vasúti kapuja Lőkösháza. A másik fontos vonal a Nagyvárad –Fiume vasútvonal megyei szakasza szintén kiemelt fontosságú. Ehhez csatlakoznak a Mezőhegyes –Mezőtúr, valamint az Újszeged - Mezőhegyes –Battonya, Orosháza – Szentes szárnyvonalak, amelyek a bezárásra ítélt vonalak közé tartoznak. A vasút komoly foglalkoztató térségünkben. Helyközi buszjárat minden településünket érint. Benzinkutak száma, elérhetősége megfelelőnek mondható. A települések megközelíthetősége az úthálózat, csak a 44-es és 47-es utak esetében kielégítő, ezeken túl minden közútszakasz javításra szorul. Az Orosháza - Pusztaföldvár – Csanádapáca útvonal szinte járhatatlan. Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a helyzet jónak mondható. Pénzügyi ATM, bankok tekintetében egy település kivételével a hozzáférés teljes. Az elektromos áram és a vízszolgáltatás teljes, csatornázottság a települések felében részben, vagy egészben megoldott. Oktatás terén: egy településen nincs iskola, mindenütt 8 osztályos iskola működik, 4 településen középiskola, és kollégium is van. Könyvtár és kulturális célokat szolgáló épület minden településen található. Egy településen nincs szélessávú internet, a vezetékes, valamint a mobiltelefon hálózat teljes. Az időskorúak ellátása két település kivételével megoldott, a családsegítő, gyermekjóléti, házigondozói rendszer Kardoskút kivételével megoldott. Egészségügyben az orvosi, fogorvosi, állatorvosi ellátás szinte teljes. Szabadidő-sport létesítmények tekintetében a helyzet elfogadható, kivéve uszodák, bár sportlétesítményeink felújításra szorulnak. Horgász - vadászati lehetőségek szinte minden településen vannak, lovas programok öt településen. Gazdaságfejlesztési szervek minden településen hiányoznak, kivétel a falugazdász. Helyi védelem alatt álló természeti értékek, épületek szinte kivétel nélkül vannak településeinken. Közbiztonság terén rendőrség minden településen van, polgárőrség két település kivételével szintén. Helyi tűzoltóság egy településen működik, viszont tűzoltó egyesületek, mint civil szervezetek több településen működnek. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.50 0.21 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 32% 24% 27% 31% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  38. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Békéssámson • Község • 2,605 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.40% • 68,112 • 0.000 • 0.000 Csabaszabadi • Község • 392 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.55% • 35,701 • 0.000 • 0.000 Csanádapáca • Község • 2,873 • 9.23% • 43,371 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Csorvás • Város • 5,664 • 9.09% • 62,193 • 0.000 • 0.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Elek • Város • 5,385 • 14.60% • 54,884 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gádoros • Nagyközség • 4,187 • 6.42% • 54,585 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gerendás • Község • 1,484 • 8.83% • 55,048 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Gyula • Város • 1,843 • Közszféra • 4.92% • 132,674 • 9.681 • 1.187 Kardoskút • Község • 963 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.19% • 103,168 • 0.000 • 0.000 Kétegyháza • Nagyközség • 4,155 • 22.00% • 58,982 • 0.000 • 0.269 • Közszféra Lőkösháza • Község • 2,004 • 5.90% • 73,452 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Mezőhegyes • Város • 6,082 • 9.06% • 95,877 • 0.566 • 1.094 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagyszénás • Nagyközség • 5,558 • 6.52% • 73,951 • 0.262 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Orosháza • Város • 1,653 • 6.60% • 117,111 • 1.099 • 0.498 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pusztaföldvár • Község • 1,949 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.72% • 54,975 • 0.000 • 0.000 Tótkomlós • Város • 6,639 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.17% • 75,045 • 0.297 • 0.017 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi munkahelyek hiánya, szilárd burkolatú utak alacsony kiépítettsége.” • „Önkormányzati szabad kapacitású ingatlanok a potenciális munkahelyteremtő vállalkozások számára.” • Békéssámson • „A település nem tud elég munkahelyet biztosítani az itt élők számára. Fontos lenne a helyi lakosság foglalkoztatásának az elősegítése. Csabaszabadinak számtalan erőforrása kihasználatlan, mivel az önkormányzat anyagi helyzete ezeket a fejlesztéseket nem teszi lehetővé, illetve olyan profitorientált, vagy civil szerveződéssel való együttműködésre még a település nem talált partnert.” • „Csabaszabadi nagyon közel fekszik a megyeszékhelyhez. Területén erdő, összefüggő zöld terület, természetvédelmi terület található, amely lehetőséget biztosítana erdei iskola kialakításához. Területén található a műemlék jellegű Beliczey kastély és major a hozzá tartozó parkkal. Mindezek jó háttért jelenthetnek egy aktív pihenőpark kialakítására városi családok részére.” • Csabaszabadi 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A legnagyobb probléma a munkanélküliségből eredő elvándorlás, az elöregedés, a kulturált szórakozás hiánya.” • „Értékes termőföldek, kertészeti kultúra, lehetőség a termékek további feldolgozására. A LEADER+ keretében kialakított vadász szálláshelyek, az ilyen irányú turizmus.” • Csanádapáca • „A település legnagyobb problémái a kevés számú helyi munkahely, az utak állapota és kiépítettsége. Nő az elöregedés, a lakosság fogy.” • „A mezőgazdaságon alapuló feldolgozóipar lehetősége, vadászati, horgászati, turisztikai lehetőségek, a három kisebbségi önkormányzat, és a kulturális turizmus adta lehetőségek.” • Csorvás 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elek városában a legnagyobb probléma a munkahelyek hiány, és az elöregedés.” • „Turisztikai fejlesztések, nemzetiségi hagyományok, sokszínűség.” • Elek • „A község lakossága elöregszik, a fiatalok elvándorolnak, máshol keresik megélhetésüket, mert helyben nincs munkalehetőség.” • „Fő célkitűzés az intézményhálózat további fejlesztése, a település lakhatóvá tétele. Rendezvényeinkkel próbáljuk a települést az idegenforgalom vérkeringésébe bekapcsolni. Gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű a község határában található geotermikus gőzkút, továbbá a község határában található kiváló minőségű termőföld.” • Gádoros 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség, megélhetési és szórakozási lehetőségek hiánya miatt, a fiatalok elhagyják a települést. Diplomás szakemberek száma alacsony. Nő az idősek és a szociális gondokkal küszködők aránya.” • „A kitűnő termőföldek adta lehetőség, valamint a korábban elindított turisztikai fejlesztések fürdő, horgásztó. A szlovák nemzetiségű lakosság kulturális, gasztronómiai rendezvényei, amely erősítik a községben élők összefogását, egységét, a község jó hírét.” • Gerendás • „Gyula város külterületének problémái közé tartozik, hogy bár lennének lehetőségek az idegenforgalom bővítésére, munkahelyek teremtésére, az ilyen irányú elképzelések, csak a város belterületére, a fürdő és a vár környékére korlátozódik.” • „A legfontosabb a város közelsége, ezen túl lehetőség van az idegenforgalom, elsősorban horgász-, vadászturizmus bővítésére. Lehetőség van a biogazdálkodásra, terveink vannak egy "sajtút" projekt beadására, a bor út, só út mintájára.” • Gyula 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi munkahelyek csökkenése. A meglévő szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása, átképzése. Turisztika lehetőségek kihasználatlansága.” • „Helyi turisztika fejlesztése a Fehér tó természetvédelmi területhez és a Körös - Maros Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan.” • Kardoskút • „A munkahelyek hiányából adódó munkanélküliek magas száma. Infrastrukturális hiányosságok, meglévő utak rossz állapota, szilárdburkolatú utak hiánya.” • „A turisztikai adottságok feltárása, vadászat, horgászat, Almássy kastély.” • Kétegyháza 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lőkösháza Községben a legfontosabb problémának a demográfiai mutatók folyamatos romlását látjuk, a népesség fogy, elöregszik, a másik gond a munkanélküliség növekedése a településen.” • „A helyi művészeti értékek, valamint tájjellegű adottságok (horgászat, vadászat) előtérbe helyezése, idegenforgalmi beruházások szorgalmazása, előnyt jelent a határmentiség, Lőkösháza az ország déli vasúti kapuja, ezért lehetőség van a határon átnyúló kapcsolatok bővítése, testvértelepülési kapcsolatok ápolása, bővítése.” • Lőkösháza • „A munkalehetőség hiánya, elvándorlás, születések számának csökkenése, jövedelmek stagnálása, infrastruktúra fejletlensége (elsősorban közlekedési - és a majori minden tekintetben).” • „Jó minőségű termőföldek, kiemelt jelentőségű kulturális és építészeti örökségek (műemlékek, parkok, hagyományok, ló sport stb.) ismertség, határmentiség, leendő autópálya közelsége.” • Mezőhegyes 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Gyógyfürdőnk nem működi, a 85 Celsius fokos termálvizünk kihasználatlan, szennyvíz hálózat csekély, elöregedés, elvándorlás.” • „A helyben megtermelt, agráriumból származó (elsősorban kertészeti kultúrák) termékek helyben történő feldolgozása, csomagolása, idegenforgalom beindítása, falusi turizmus megteremtése, parkfürdő hasznosítása.” • Nagyszénás • „Szilárd utak és kerékpárutak hiánya, szilárd burkolatú utak hiánya, egészséges ivóvíz hiánya, turisztikai infrastruktúra hiánya. Elöregedés.” • „Tanyasi turizmus, lovas gyógyturizmus, lovas versenyek: ügető és fogathajtó, hagyományos magyar állattartás (szürkegulya), apróvad vadászat, híres orosházi kenyér.” • Orosháza 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A térség hátrányos helyzetű, a település pedig halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik, a nagymértékű munkahely hiány végett nő az elvándorlás, és az elöregedés jellemző a településre.” • „A községben megtermelt mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásában látjuk a település fejlődésének a lehetőségét.” • Pusztaföldvár • „Megfelelő számú és minőségű munkahely hiánya. Probléma a települési úthálózat mennyisége és minősége, valamint a környező településekkel összekötő közúthálózat rossz minősége.” • „A helyi értékek természeti (gyógyvíz) valamint az épített környezet, a nemzetiségi múlt és hagyományok idegenforgalom bővítését célzó felhasználása, a település mezőgazdasági termelésének, illetve a feldolgozási fokának az emelése.” • Tótkomlós 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  50. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Mikrovállalkozások fejlesztése” • 2 db • 1,882,370 • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 3 db • 946,370 • „Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés” • 3 db • 936,000 • „Falumegújítás” • 2 db • 802,741 • „Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.” • 2 db • 600,000 • „Társadalmi tőke erősítése” • 2 db • 337,000 • „Rendezvények szervezése” • 3 db • 263,000 • „Humán erőforrás fejlesztése” • 2 db • 261,000 49 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

More Related