1 / 135

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért. „Kistérség-település-ember-gondolat”+LEADER. Budapest, 2008 Október 22.

Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért „Kistérség-település-ember-gondolat”+LEADER Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – Összefoglaló a térségről A(z) A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért területe 4 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 58,966 fő, a városokban élő lakosok száma 55,220 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 13 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 46%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 58,966 • Hódmezővásárhely • 47,735 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 4 • Mindszent • 7,485 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Székkutas • 2,466 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 1 • Mártély • 1,280 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 5 • Fő fejlesztési prioritások száma • 22 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 13 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 15 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,198,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 881,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 7 • 1,198,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,136,494 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 369,520 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 125,920 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 118,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett területen, amely megegyezik a Hódmezővásárhelyi kistérség területével, a legfontosabb probléma a térség gazdaságának alacsony teljesítőképessége, amely szoros összefüggésben van a foglalkoztatási és az értékteremtési képességével. A térség erőforrásai (természeti, kultúrális, humán) nem kellő mértékben integrálódnak a helyi gazdaságba, így az ezekben rejlő fejlődési potenciál kihasználatlan. • A helyi természeti, kulturális és humán erőforrásokra épülő turizmusfejlesztés. A táj adottságainak megfelelő a kerékpárturizmus, a Tisza közelségére épülő vízturizmust tesz lehetővé, Mártély turisztikai ékszerdobozzá válhat minőségi szálláshelyek, és programok kialakításával. A vállalkozások működési feltételeinek javításával a helyi gazdasági potenciál növekedése (vállalkozások számának növekedése, foglalkoztatottság növekedése, jövedelmezőség emelkedése) mely alapvetően meghatározza a kistérség versenyképességét és az ott élők életszínvonalát. Fejleszteni kell a bio termesztését, és egy erre épülő feldolgozóipart. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért – A stratégia alapvető célja • A HVS alapvető célja – összhangban a térség problémáival – a térség népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Mindez elképzelhetetlen az életszínvonal növelése és az életminőség jobbítása nélkül. Éppen ezért határozott célként aposztrofálható az életképes társadalmi-gazdasági elemek és struktúrák belső erőforrásokra alapozott kialakítása és fejlesztése. A stratégia gerince, kiemelt területe a gazdaság eltartóképességének és versenyképességének a fokozása, elsősorban a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható, szektorsemleges fejlesztésével. A gazdaságfejlesztés mellett a HVS célja az életminőséghez kapcsolódó különböző területek, tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése, melyek a térség „élhetőségének” fontos elemei. Ennek keretében fontos szerepet kapnak a települési önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, melyek tevékenységük révén hozzájárulnak az ún. nem importálható, helyben keletkező és igénybe vehető közjavak előállításához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Tanyás kistérség, a kistérség népességének 6,8%-a, mintegy 4100 fő él tanyán, településenként a tanyai lakosság számát és arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak. Számukat tekintve a legmagasabb tanyai lakossággal Hódmezővásárhely rendelkezik, arányukat tekintve azonban Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át, Mártélyon 20,8%-át, Mindszenten 1,7%-át, Hódmezővásárhelyen 6%-át adják. • A térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik. Világviszonylatban is jegyzett védett területek (Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Kardoskúti Fehér-tó), illetve kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek találhatóak meg. • Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés és –gyűjtés. • Aktív a civil társadalom, magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének. • A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). • A kistérség területének mezőgazdasági termelésre való alkalmasságát, komplex módon fejezi ki az agráralkalmassági mutató. Az mutató alapján a kistérség területének 78%-a a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, jóval felülmúlva ezzel a megye (50,3%) és az ország (33,45%) hasonló kategóriába tartozó területeinek arányát. Mindezek alapján a Hódmezővásárhelyi kistérség kiváló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket jelentenek. • A működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitűnik, hogy a mezőgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya (kistérség 7,6%; orsz. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • 5,2%), azonban ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól (8,0%). Jelentősen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedő ipari vállalkozások aránya. • A külföldi tőke jelen van a kistérségben, bár a befektetések egy lakosra jutó értéke elmarad mind az országos, mind a megyei adattól. Az ágazatonkénti befektetések értékelésénél kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős hányadát az iparban fektették be. • A gazdaságfejlesztés terén Hódmezővásárhelynek sajátos szerepe van a kistérségben, a kistérség fejlődésének előmozdításában, hiszen a vidéki területek fejlesztése, fejlődése nem képzelhető el a városok fejlődése nélkül, mivel a kistérség települései összefüggő rendszert alkotnak, melyben a térszervező erővel bíró település a környéke fejlődésének is motorja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 • A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. Jellemző a gerinctelen állatok nagy diverzitása, gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), vadászható nagyvadként megjelenik az őz, és a vaddisznó. • 1972-ben a Tisza folyó mentén 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Ramsari terület) megnevezéssel. Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kardoskúti Fehér-tó. • A térség helyben képződő vízkészlettel nem rendelkezik, így a felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad készlete jelenti. Az ivóvíz igény kielégítésére jó minőségű felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. • Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítással közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízműtelepeken csak fertőtlenítés történik. • A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A napenergia-felhasználást tekintve a kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. A terület legismertebb megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. • A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő és gyepsávok. Nagyobb összefüggő gyepterületek csak a kistérség peremvidékein vannak. • A mezőgazdaság táblásítása, és a melioráció következményeként megszűntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása szükséges. • A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. Az agráralkalmasság mutatói alapján a kistérség termőföldjének 78%-a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. A művelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezőségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya 18%, a réti talajoké pedig14%. • A kistérségben a települési szilárd hulladék mennyisége növekszik. Korábban mind a négy településen működött műszaki védelem nélküli szeméttelep. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 • Jelenleg a kommunális hulladékok Hódmezővásárhelyi regionális hulladéklerakóba kerülnek ártalmatlanításra. Székkutasról a szilárd kommunális hulladékot az Orosházi Városüz. és Szolg.Rt. szállítja el. • Légszennyező anyagokat bocsátanak ki az ipari üzemek, a szolgáltató tevékenységet végzők, a lakosság és egyre nagyobb arányban a közlekedés. Hódmezővásárhely kistérsége közigazgatási területe „a védett I.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik, kivéve a természetvédelmi területeket, melyek „kiemelten védett” –ek. • A zajforrások közül a közúti közlekedés az, amely a legnagyobb mértékben és legnagyobb területet terhel. • A kistérségben mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke 28,12 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya országos szinten is igen magas. • A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés meghatározó. • A termesztési feltételek az intenzív szántóművelésnek kedvez. Az egyéb művelési ágak részaránya alacsony. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Székkutas Község Hódmezővásárhely és Orosháza között a 47-es út mentén fekszik. • A településen élők száma jelenleg 2466 fő, és sajnos folyamatosan csökken, melynek mértékét mi sem jellemzi jobban annál, hogy Székkutas népessége 1970 óta csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb. A népesség elöregedő, a 60 évnél idősebb lakosok arány meghaladja a 25%-ot. • Székkutason jelentős a tanyai lakosság aránya, a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át képezik. • A települést alacsony foglalkoztatási arány (52,6%) és alacsony aktivitási ráta (56,8%) jellemzi. A munkanélküliségi ráta 4,9%, de sajnos évről-évre nő. • Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdaságból élő népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). • A település infrastruktúrájáról elmondható, hogy a gáz- és villamoshálózat teljes mértékben kiépített, azonban a külterületi tanyás ingatlanok magas aránya miatt a vízhálózat kiépítettségének arány csupán 65%. A településen található kerékpárút, internet is elérhető, az önkormányzat teleházat üzemeltet. Szennyvíztisztító telep nincs helyben kialakítva, a csatornázottság mértéke is minimális. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 4% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 13% • 13% • Építőipar • 26% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 5% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 4% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 20% • 10% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31% 7% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.8%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.8% • Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A 2001-es Népszámlálás adatainak megfelelően a foglalkoztatottság kistérségi átlaga 52%, mely elmaradt még az európai mércével mérve is alacsonynak számító hazai átlagértéktől (52,7%). A települések közül szembetűnő Mindszent alacsony foglalkoztatási aránya, mely a kistérségi átlagtól is mintegy 6-7 százalékponttal kisebb. Hódmezővásárhely: 53%, Mártély: 50,9%, Mindszent: 45,3, Székkutas: 52,6%. • A munkavállalási korú gazdaságilag inaktív népesség kistérségi értéke 42,3%. Tehát ez az a hányada a munkaképes korú népességnek, amelyik nem rendelkezik bejelentett munkahellyel, illetőleg munkanélküliként sincs regisztrálva a munkaügyi központban. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy ne végeznének munkát, pl. őstermelőként vagy segítő családtagként, vagy ne dolgoznának feketén. A foglalkoztatottsági (52%) és az aktivitási ráta (57,7%) viszonylagos kis eltérése is alátámasztja, hogy a hivatalosan nem dolgozó népességnek csak kis százaléka – kistérségi szinten 5,7% – regisztráltatta magát munkanélküliként. A kistérség településeinek aktivitási rátája: Hódmezővásárhely: 58,5%, Mártély: 56,9%, Mindszent: 53, Székkutas: 56,8%; • A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya utal a helyi gazdaság fejlettségi állapotára. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakból: Hódmezővásárhely: 89,9%, Mártély: 41,5%, Mindszent: 54,2%, Székkutas: 67,6%, Kistérség: 84,4%. Az adatokból kitűnik, hogy a legpotensebb helyi gazdasággal a centrumtelepülés, Hódmezővásárhely rendelkezik, hiszen a foglalkoztatottak csaknem 90%-a a településen talál munkát. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb adottságokkal Mártély rendelkezik. Meglepő ugyanakkor Mindszent alacsony helyben-foglalkoztatási képessége, hiszen a foglalkoztatottak alig több mint 50%-ának tud munkát biztosítani a település. • A településeken a helyben lakókon kívül más településekről bejárók is dolgoznak, arányuk az egyes településeken Hódmezővásárhely: 15,5%, Mártély: 24,1%, Mindszent: 7,2%, Székkutas: 12,2%, Kistérség: 15%. Mindszenten a bejáró foglalkoztatottak aránya mindössze 7,2%. Tehát nemcsak a helyben lakók nem találnak munkalehetőséget, de más települések lakosai sem. Mártély azzal együtt, hogy a legkisebb arányban képes munkahelyet biztosítani a helyben lakóknak, a legnagyobb arányban kínál munkalehetőséget más településeken lakó munkavállalóknak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Mindez felveti a munkaerő kereslet és kínálat strukturális eltérésének lehetőségét. A más településre dolgozni eljárók nemek szerinti vizsgálata érdekes eredményt hozott. Az adatok tanúsága szerint a férfiak sokkal mobilisabbak a nőknél, hiszen a más településre dolgozni eljárók 60-70%-a férfi. Ebből adódóan a munka hozzáférhetősége nők esetében korlátozott, hiszen nem valószínű, hogy annyival több nő dolgozna helyben, mint amennyivel több férfi más településre eljár dolgozni. A munkaerő mobilitását pedig alapvetően befolyásolja a szakképzettség és a földrajzi távolság illetve, hogy a közeli települések valamelyikén van-e munkalehetőség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 6 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Hódmezővásárhely székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 10 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 2,941 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Villeroy&Boch Kft. • Hódmezővásárhely • 2622 Egészségügyi kerámia gyártása • 923 • 8,113,750 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Alföldi Porcelán Zrt. • Hódmezővásárhely • 2621 Háztartási kerámia gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 439 3 • Hód-Mezőgazda Zrt. • Hódmezővásárhely • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 365 4 • Márz Hungaria Kft. • Hódmezővásárhely • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 316 5 • Imerys Kft. • Hódmezővásárhely • 2626 Tűzálló kerámiatermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 255 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • ASA Építőipari Kft. • Hódmezővásárhely • 2661 Építési betontermék gyártása • 250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • CSOMIÉP Kft, • Hódmezővásárhely • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 8 • TESCO GLOBÁL • Hódmezővásárhely • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 145 • 1,737,083 9 • A.S.A. Köztisztasági Kft. • Hódmezővásárhely • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 51 10 • INVITEL Zrt. • Hódmezővásárhely • 6420 Távközlés • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A kistérség foglalkoztatási szerkezete az országos átlagtól a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magasabb arányában tér el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a kistérségben a következő: 38 % ipar, 11 % mezőgazdaság, 51 % tercier és kvaterner szektor. Hódmezővásárhelyen számos ipari tevékenység hagyományosan nagy múltra tekint vissza, mint pl. a kerámiagyártás, melynek legjelentősebb reprezentánsa a Villeroy & Boch cég. A kistérség többi településére szintén az ipar, a tercier és a kvaterner szektor arányának növekedése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző. A csökkenés ellenére Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). • A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a kistérségben két város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely szerepe érvényesül. A kistérség vállalkozásainak 84 %-a Hódmezővásárhelyen koncentrálódik. Emellett viszonylag sok (359 db) vállalkozás működik Mindszenten is. Mindez jelentős különbséget eredményez a városok és községek között: a kistérség két községében a vállalkozások mindössze 5 %-a működik. Hódmezővásárhelyen 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. Ezzel együtt a vállalkozói szektort döntő arányban a kis- és középvállalkozások képviselik. Ezt mutatja, hogy a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az egyéni vállalkozások pedig 70 %-ot képviselnek. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatási szerkezetből is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a 20-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 1 % a kistérségben. • A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, s a máig jelentős a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett, jelentős számú az – 5700 fő – őstermelő. A mezőgazdaság a községekben meghatározó ágazat (mezőgazdasági vállalkozások 14 %-a működik a két faluban). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A vállalkozások száma alapján az ipar elmarad az országos szinttől (12 %), azonban a foglalkoztatottak aránya a szektorban mintegy 40 %. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott, főként a feldolgozóipar tekintetében. Az ipar Hódmezővásárhelyre koncentrálódik, itt található az ipari vállalkozások 86 %-a. A kereskedelem és a szolgáltatások együttesen a gazdasági szerkezetben 82 %-ot képviselnek. A szolgáltatások között a turizmus emelkedik ki (24 %), amely a két városra összpontosul, Mártély jelentős idegenforgalmi szerepe mellett. A gazdasági szolgáltatások 4 %-ot képviselnek, a kereskedelem pedig térségi szinten 11 %-ot. • Hódmezővásárhelyen 60 ha-os, kiépített infrastruktúrájú ipari park található. Jelenleg a parkban 26 vállalkozás működik, melyek mintegy 650 fő munkavállalót foglalkoztatnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 38 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 5 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 8 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 42 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 40 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 56 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 4 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 4 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 16 • Nemzetközi kapcsolatok • 3 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 36 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 20 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 2 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szféra fontos szereplői az öntevékeny művészeti csoportok, melyek kisebb-nagyobb mértékben és különböző műfajokban a kistérség minden településén működnek, többnyire önkormányzati (ÁMK, művelődési ház, iskola), illetve esetenként alapítványi vagy egyesületi fenntartásban. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet (Mozgáskorlátozottak, Polgárőrség, Gazdakörök, Fogyasztóvédelem, Városszépítés, stb.) területén jöttek létre. Jelenleg mindegyik településen egy-két tucat, Hódmezővásárhelyen közel kétszáz bejegyzett szervezet működik. A kulturális élet szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nagy történelmi hagyományokkal bíró olvasóköröknek (számuk a térségben: 17), amelyek sok helyen – különösen a lakókörzetekben és a külterületen – a közösségi élet leghatékonyabb szervezői. Ezek működésük során olyan alapvető emberi szerveződésekre adnak lehetőséget melyek az elsődleges művelődési, társasági igényt elégítenek ki. A települések kül-, illetve testvértelepülési kapcsolatai meghatározóak a kistérség európai integrációs folyamatának segítésében. • A humán erőforrást a közösségek szintjén vizsgálva fontos a társadalmi tőke hangsúlyozása. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. A kistérség civil aktivitása jó alapot teremt a társadalmi tőke „termeléséhez”, amely egyaránt jelent gazdasági folyamatokba bevonható új erőforrást, másrészt a társadalomépítésben fontos szerepet játszó tényezőt. • Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. A Hódmezővásárhelyi kistérség civil társadalma stabil alapot jelent a közösségi programok megvalósításához, hiszen a fejlődés és fejlesztés jelentős bázisa az aktív, együttműködni kész helyi társadalom. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 992 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 59,958 59,448 59,136 59,200 58,966 Éves változás 64 -234 -510 -312 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 992 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 64% • 60% • 15-59 év • 22% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 10% • 9% • 1-5 általános • 8% • 9% • 6-7 általános • 28% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 14% • 12% • 2% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 8% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 1/2 • 1990 és 2005 között a kistérség lakossága 4088 fővel csökkent, ami 6,5%-os népességcsökkenésnek felel meg. Hódmezővásárhely (-3613 fő, -7,1%), Székkutas (-205 fő, -8,5%) és Mindszent (-363 fő, -4,8%). Mártélyon a falu lakossága 93 fővel nőtt, ami 7,6%-os növekedést jelent 1990-hez képest. • Az adatsorok alapján elmondható, hogy a kistérségben a halálozások száma és mértéke rendre felülmúlják a születések számát, ami a népesség természetes fogyását vetíti előre. A természetes fogyás legkedvezőtlenebb tendenciái Mindszentet érintik, ahol a természetes szaporodás évi egyenlege –6-8%. • Az adatok alapján a vándorlási egyenleg alakulása nem mutat olyan negatív képet, mint a természetes népmozgalom. Az egyes évek értékeit átlagolva elmondható, hogy Mindszent és Mártély esetében a népvándorlás 15 éves egyenlege pozitív, míg a másik két településen (Hódmezőásárhely és Székkutas) negatív. Kistérségi szinten összességében a 15 éves vándorlási egyenleg negatív. • Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenése nagyobbrészt (87,1%-ban) a természetes népességcsökkenésnek tulajdonítható és csak kisebb részt (12,9%-ban) az elvándorlásnak. A természetes népességfogyás kapcsán kedvezően értékelhető tendencia, hogy éves átlagban 0,84%-al csökken a halálozás mértéke. Kedvezőtlen viszont, hogy az élveszületések száma éves átlagban mintegy 2,1%-al kevesebb. E két tendencia eredőjeként a kistérség népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A népmozgalom másik összetevőjének vizsgálatából kiderül, hogy a kistérség vándorlási különbözete éves átlagban –0,52%. • Az adatok jól mutatják, hogy a kistérség lakónépességének csökkenése már 1990 előtt elkezdődött 1970 és 1979 között ugyan kismértékben (0,4%-al), de csökkent, 1980 és 1989 között már erőteljesebben (6,5%-al) csökkent, míg 1990 és 2000 között 3,4%-ra mérséklődött. • A népmozgalom együttes változásainak eredőjeként 1970 és 2001 között 6760 fővel, 10%-al csökkent a kistérség lakónépessége. Legnagyobb mértékű csökkenést Székkutas esetében regisztrálhatunk, ahol a népesség csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb, a legkisebbet pedig Hódmezővásárhelynél, ahol a csökkenés 7,8%-os volt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A kistérség lakónépességének életkor szerinti megoszlásának vizsgálata rávilágít arra, hogy csökken a fiatalkorúak és nő az időskorúak népességen belüli aránya. 1990 és 2005 között a következő változások történtek: 0-5 évesek aránya a népességből 15 év alatt 7,3%-ról 5,5%-ra; a 6-17 évesek aránya 17,2%-ról 13,3%-ra csökkent; a 18-59 évesek aránya 55,5%-ról 59,7%-ra; míg ugyanezen időszak alatt a 60 év felettiek aránya 20%-ról 21,5%-ra nőtt. Az öregedési index kistérségi értéke 1990-ben 101,1% volt, tehát az időskorú népesség 1,1%-al haladta meg a fiatal népesség számát. Az index értéke 15 év alatt rendkívül kedvezőtlenül változott, hiszen 2005-ben 145,2%-os volt. Az adatok tanúsága szerint a demográfiai folyamatok leginkább Székkutast sújtották, itt a legnagyobb az elöregedés mértéke, ami 60,1 százalékponttal romlott 15 év alatt, míg Hódmezővásárhelyen:47,9, Mártélyon:32, Mindszenten:15,5-al. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 3 • 75% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság • Összes külterület energiaellátottsága Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A Hódmezővásárhelyi kistérség külső, nagytérségi elérését tekintve jelenleg meghatározzák a területtől nyugatra haladó 5.sz. Budapest–Szeged–Röszke elsőrendű főút és a 47. és 45. sz. főutak. Az M5 gyorsforgalmi út szintén segíti a gyorsabb elérést a Kiskunfélegyháza–Szeged-Röszke szakasz átadásával. • A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. • A Tisza IV. osztályú vízi út, 1.500 tonnás hajók közlekedését teszi lehetővé. Kikötő jelenleg Mindszentnél található. • A kistérség főútjai a kistérség központon keresztül haladnak, így ez a kistérség településeiből jól megközelíthető. Azok a települések, amelyek nem a főúton fekszenek (Mártély és Mindszent) 9-16 km távolságra vannak onnan. A települések kistérségen belüli, egymás közti kapcsolatát mellékutak biztosítják, amelyek között kapcsolathiány egy-két kisebb jelentőségű helyen mutatkozik, főleg a Hódmezővásárhely központú útrendszer sugarakra merőleges elemeiben, tanyák között. • Kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hódmezővásárhely és Mártély között található. • A kistérségben lévő 172 km hosszú országos mellékút kopórétegének átlagos kora 28 év, burkolatszélessége általában megfelelő: 6m, állapota javítandó. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a belterületi önkormányzati utak burkoltsági aránya a vizsgált kistérség településein 68 - 88%-ot mutat. A Csongrád megyei kistérségek belterületi önkormányzati utak kiépítettségi sorrendjében a kistérség a negyedik. • A telefonellátottság a hódmezővásárhelyi kistérségben a megyei kistérségek közül a második legjobb. A mobiltelefonok használata az utóbbi években visszaszorította a vezetékes telefon használatát. • A számítástechnika elterjedése elsősorban a gazdasági és közigazgatási szférában gyorsult fel, de a személyi számítógépek szaporodása egyre inkább jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Internet minden településen elérhető. A kistérség minden településén üzemel Teleház. • A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 92%-os, a települések közül egyedül Székkutason a külterületi tanyás ingatlanok vízhálózat hiánya miatt ez az arány csupán 65%. Az ivóvizet a települések saját vízműből nyerik, a külterületi objektumok, gazdaságok, tanyák ivóvízzel való ellátása egyedi kútról történik. • A kistérség településein üzemel szennyvíz-elevezető rendszerrel, azonban Székkutas és Mindszent területén alacsony a kiépültség. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 60 %, a legmagasabb arány, Uniós átlagot meghaladó Hódmezővásárhelyen 85%. • A kistérségben a lakások 70 %–a használ földgázt a fűtésre, a gázhálózat további fejlesztésre szorul. A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 80,2%, ami a megyei kistérségek között második legjobb érték. • A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A külterületi lakott helyek, tanyák ellátottsága azonban nem teljesen megoldott. • A kistérség településein megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. Mártély, Mindszent és Hódmezővásárhely hulladékait a Hódmezővásárhelyen kialakított regionális hulladéklerakó fogadja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.02 • 0.30 • 0.36 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 19% • 51% • 17% • 53% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/1 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Hódmezővásárhely • Város • 47,735 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.70% • 486,514 • 0.374 • 0.385 Mártély • Község • 1,280 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.91% • 439,465 • 0.000 • 1.774 Mindszent • Város • 7,485 • 6.50% • 352,698 • 0.000 • 0.087 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Székkutas • Község • 2,466 • 4.90% • 394,978 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/2 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Stagnáló gazdaság, hazai gazdasági környezet kedvezőtlen hatása, hektikus és kiszámíthatatlan szabályzási viszonyok.” • „Kultúrális hagyományok lehetősége. Turizmus fejlesztése, turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése a mezőgazdasági és kultúrális hagyományokra, természeti adottságokra építve elsősorban öko-,agro-, és kultúrális turisztika fejlesztése.” • Hódmezővásárhely • „Helybeli munkalehetőségek hiánya, munkanélküliség.” • „A természeti és kultúrális adottságokra épülő turizmus fejlesztése.” • Mártély Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/2 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alacsony vállalkozói aktivitás és a helyi gazdaság struktúrális problémáiból kifolyólag alacsony a foglalkkoztatottság és értékteremtés, mely a lakónépesség csökkenését generálja.” • „A helyi természeti és kultúrális erőforrásokra épülő gazdaságfejlesztés.” • Mindszent • „Munkanélküliség és a tőkehiányos vállalkozások.” • „Humánerőforrás, természeti adottságok, meglévő épületek, kultúrális alapok (Hugo Hartung német író regénye), falusi turizmusnak jó adottságai” • Székkutas Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  44. A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése” • 4 db • 1,257,000 • „Falufejlesztés és újítás” • 5 db • 1,136,494 • „Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése” • 6 db • 881,000 • „Vidéki örökség megőrzése” • 2 db • 369,520 • „Életminőség javítása” • 5 db • 184,920 • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  45. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 Fő fejlesztési prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása • 658,000 • A települések és a térség ismertségét, hírnevét javító rendezvények szervezése • 59,000 • Közösségi szálláshelyek kialakítása, fejlesztése • 375,000 • Minőségi szálláshelyek kialakítása • 165,000 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  46. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és újítás • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése • 66,494 • Településképet javító közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése • 570,000 • Közösségi célokat szolgáló épületek felújítása, korszerűsítése • 500,000 • Kerékpárutak hálózattá történő fejlesztése • 0 • Szennyvíztisztító létesítésének és felújításának támogatása • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  47. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Feldolgozással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 480,000 • Építőiparral foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 46,000 • Szolgáltatással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 230,000 • Kereskedelemmel és javítással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése • 125,000 • Mikrovállalkozások humánerőforrásának fejlesztése • 0 • Mikrovállalkozások együttműködésének és piaci kapcsolatainak támogatása • 0 • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  48. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, látogathatóvá tétele • 249,520 • Helyi hagyományok és kultúra megőrzése, fejlesztése, és bemutathatóvá tétele • 120,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  49. A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása • 59,000 • Egészségőrző, sport, és kultúrális szolgáltatások fejlesztése • 125,920 • Egészséget segítő szolgáltatások támogatása • 0 • Szociális szolgáltatások fejlesztése • 0 • Környezeti tudatosságot elősegítő programok szervezése és lebonyolítása • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  50. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok • 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat • 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat • Komplex stratégia megoldási javaslatai

More Related