1 / 161

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE. A Mezőföld komplex fejlesztése, aminek elsődleges célja a kistérség gazdasági felemelkedése. Budapest, 2009 November 26.

Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE A Mezőföld komplex fejlesztése, aminek elsődleges célja a kistérség gazdasági felemelkedése Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. MEZŐFÖLD HKE – Összefoglaló a térségről A(z) MEZŐFÖLD HKE területe 10 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 28,853 fő, a városokban élő lakosok száma 13,759 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 32 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 8 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor MEZŐFÖLD HKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 28,853 Enying 7,294 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 10 Polgárdi 6,465 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Lepsény 3,318 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Kisláng 2,677 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 6 Fő fejlesztési prioritások száma 32 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 20 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. MEZŐFÖLD HKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 300,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 281,250 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 86,250 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 300,000 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 300,000 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 131,832 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • 3 • 127,382 • Leader rendezvény • 5 • 148,714 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 100,306 • Leader komplex projekt • 1 • 10,000 • Leader tervek, tanulmányok • 2 • 18,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára MEZŐFÖLD HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség lakosságmegtartó ereje és a vidéki életminőség csökkent, mivel a térségben magas a munkanélküliség, rossz az infrastruktúra, hiányoznak a minőségi szolgáltatások, magas az alacsonyan képzett lakosság aránya. A vidéki lét egyes értéktöbbletet hordozó elemei visszaszorulnak, így a közösségi szerveződések száma, valamint a lakossági összefogás ereje csökken. Ezen problémák miatt a térség gazdasági és társadalmi fenntarthatósága kétséges, és az esélyegyenlőség megteremtése egyre nagyobb akadályokba ütközik. • A minőségi falu- és községfejlesztés a nívós vidéki szolgáltatások megjelenése, a vonzó és élhető vidéki környzet kialakítása alapot adhat a térség gazdasági- és turisztikai vonezerejének növekedéséhez. A helyi közösség gazdasági és társadalmi fellendülése azonban csak a helyi emberek, civilek, vállalkozások összefogásától várható. A külső segítség csak ott válik valóságos lehetősséggé, ahol a közösség együttműködése ennek megteremti alapját, képes igazán hatékonyan befolyásolni az adott környék fejlődését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. MEZŐFÖLD HKE – A stratégia alapvető célja A stratégia a Mezőföld komplex fejlesztését célozza meg. A feldolgozóipar betelepítésével lehetőség nyílik a helyben előállított jó minőségű termékek helyi feldolgozására. Kiemelt célunk a gazdasági fellendülés mellett a természet-, környezet- és tájvédelem. A zöldenergia hasznosítását a környezetünk védelmében kiemelkedően fontosnak tartjuk. A térség adottságai miatt nagy hangsúlyt fektetünk az idegenforgalom fejlesztése területén a vidéki turizmusra épített kínálat kialakítására. A turizmus fellendülését szolgálja a tiszta, megóvott környezet, a szolgáltatások bővítését pedig elősegíti a gazdasági fejlesztés. Nagyon fontos a térség infrastruktúrájának fejlesztése, a megfelelő közlekedési hálózatok kialakítása, hogy a térség átjárható legyen. Az együttműködést biztosítja az elérhetőség javítása. A fejlesztések alapja a humán fejlesztés, a képzés. Az előirányzott fejlesztési célok megvalósításához elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, a szakmailag felkészített vállalkozói réteg, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást tudjunk nyújtani. Az egészségmegőrzés, a speciális egészségügyi- és a szociális ellátásokhoz való hozzáférés megteremtése a helyben lakók egészségi állapotának javítását szolgálja, egyben lehetőséget nyújt az eü-i turizmus fellendítésére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A Mezőföldi kistérség Fejér megye Dél –Nyugati részén elhelyezkedő, terület, amely hajdan „a puszták népe” és a mezőgazdasági nagybirtokosok földesurak lakóhelye volt enyhén tarkítva kis és középbirtokos parasztsággal .Ebből adódóan, - amelynek alapja természetesen a vidék löszön képződött kiváló mezőségi termőtalaj - a főfoglalkozás a mezőgazdaság, s azon belül a vezető helyet elfoglaló növénytermesztés. Ilyen gazdasági alapok mellett, egy sajátos agrárszemlélet és a gazdaságban elfoglalt hierarchikushelyből fakadó mezőgazdasági intelligencia jelentkezik, mint a hely szelleme. Iparról nem beszélhetünk. A XX. század második fele (1945-60) csak a tulajdon viszonyokban jelent változást a szellemiségben azonban nem. Az iskolázottság alacsony fokú, javulás csupán az enyingi középiskola 1963-ban történő beindítása után következett be. Mindezekből fakadóan környezetünk állapotáról elmondható, hogy az aluliskolázottság és az ipar hiánya olyan állapotot eredményezett, amely a lakosság létszámának a stagnálásához vezetett. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből szerveződött. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontjai és a tájegység központi elhelyezkedése. A kistérség kiemelkedő természeti és kulturális adottságokkal bír. Jelen van mind a kulturális, mind a sport, mind az üzleti élethez kapcsolódó fejlesztési lehetőség. Jelentős kiaknázatlan természeti kincsek vannak még a területen, melyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen feladat. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség környezeti állapota 1/2 Kontinensünk, Európa szívében, a Magyar- medencében fekszik a Mezőföld, amelynek közép nyugati részen, él a fenn említett térség mintegy 28.800 lakója. Ezt a nagyjából háromszög alakú területet nyugaton a Sió- völgye, keleten a Duna folyam, északnyugaton a Dunántúli Közép hegység egy része határolja. A Helyi Közösség által lefedett terület tekintélyes hányadán a löszön képződött mezőségi talaj a jellemző annak dominanciája érvényesül. A vízfolyások, vizenyős, mélyebben fekvő területek mocsaras, láp, öntéstalaja nem jelentős, illetve az erdőterületek aránya is igen alacsony. (pl. a Dégi Erdő, Mezőkomárom és Szabadhídvég községek külterületén található erdősült részek), ezért ezek megőrzése kiemelt, fontos feladat. A fátlan mezőföldi tájon oázist jelentenek az erdőterületek. A környezeti folyamatokban betöltött szerepük, eróziógátló hatásuk, a faunamegtartó képességük egyaránt megőrzendő kinccsé emelik őket. Kiemelkedik ezen területek közül a dégi erdő, mely közel 200 hektáron, ősfás növényzetével őrzi leginkább az egykor volt mezőföldi természetes erdők jellemzőit. A térség növényflórája, állatfaunája egyébként inkább az Alfölddel mutat rokonságot, növényi reliktumok, endemikus fajok nem jellemzőek, nincsenek. A térség adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület, természetes állatvilágát ez a tény, illetve az emberi beavatkozás egyre inkább szegényíti. A Helyi Közösség által lefedett területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, míg a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben. A térség általános környezeti állapota jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozatos térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 2/2 A környezetre legnagyobb terhet a térségben a csatornahálózat részleges kiépítetlensége miatt a kezeletlen szennyvíz természetbe jutása okozza. Míg a szilárd kommunális hulladék gyűjtését a terület minden települése kielégítően megoldotta, a háztartási, ipari, közintézményi körülmények között keletkező folyékony szennyezőanyagok semlegesítése még komoly feladatot jelent. Hosszútávon szintén környezeti teherként jelenhet meg a térség mezőgazdasági termelésére jellemző monokultúra és nagytáblás földművelés. Az erdőterületek visszaszorulása, a mezőgazdasági táblákat lehatároló fa- és erdősorok tarvágása szabad teret nyújt a talajerózió egyes részfolyamatainak. Ami a foglalkoztatás szempontjából hátrányként értékelhető, az a környezetmegőrzés aspektusából előny: nagyobb környezeti terhet jelentő ipari egység a térségben nincs. Összességében tehát a Közösség polgárai egy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, egykori ősfás, vízfolyásokkal és mocsarakkal szabdalt erdeiből csak keveset megőrizni tudó, de egyre tudatosabb környezetgazdálkodásra törekvő térségben élnek, ahol célzott fejlesztésekkel egy fenntartható környezetei állapot kialakítása reális cél lehet. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A hátrányos helyzetű településeinkre jellemző, hogy helyben nincs munkalehetőség. A munkanélküliségből eredő problémahalmaz (szociális elszigetelődés, munkaerőpiacra való visszajutás nehézségei, iskolázottság alacsony foka) jelentősen érinti az itt élő embereket. Több településre jellemző a földrajzi elszigeteltség, továbbá a tömegközlekedés alacsony járatsűrűsége, a romló közúthálózat és a városközpontoktól való távolság nagysága, ami halmozottan sújtja a hátrányos településeken élőket. Hátrányos helyzetű településeink: Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Szabadhídvég. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 17% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 14% Építőipar 24% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 14% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 16% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 38% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 1% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.3%, ami -1.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.3% • Változás 2003-hoz képest -1.6 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térségben a munkaerőpiaci igények nincsenek összhangban a szakképzési kínálattal. Erős igény van jól képzett szakmunkások iránt (vasipar, építőipar, élelmiszeripar, szolgáltatóipar). A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott .Ennek kézzelfogható és látható bizonyítékait mindazok, akik itt éltek már 90-es évek elején , világosan látják és tudják. Ezek a következők: - a mezőgazdasági tulajdonviszonyok gyökeres megváltozása, nagyfokú gépiesítés, kemizálás, fejlettebb agrotechnika - a magántulajdon ,a modern mezőgazdaság kevesebb emberi munkaerőt kíván - a térség iparpolitikai változásai, szintén kedvezőtlen hatással voltak a foglalkoztatásra Ilyenek: várpalotai szénbányák bezárása, az alumínium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és papírgyár felszámolása ,székesfehérvári nagyüzemek munkaerő igényeinek drasztikus csökkenése. A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott, a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett van, 8,13 %. A térségben a magas munkanélküliséget magyarázza a térség vonzáskörzetében az ipartelepek megszüntetése: várpalotai szénbányák bezárása, az aluminium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és a papírgyár felszámolása, enyingi Videoton megszűnése, a székesfehérvári nagyüzemek munkaerő-igényeinek drasztikus csökkenése az 1990-es évek elején. A munkanélküliségen átmenetileg javított a székesfehérvári ipari fejlődés, de a munka világából tartósan kikerült munkavállalók munkaerőpiaci esélyei az idő múlásával egyenes arányosan csökkennek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek java részt megszüntek, ami magával hozta a melléküzemágak megszűnését, és ezzel nőtt a feleslegessé váló munkaerő. A térségben különsen Székesfehérvár vonzáskörzetére igaz ez, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek kerülnek előtérbe, és az olcsó munkaerőre épülő tömeges foglalkoztatást biztosító termelő üzemek elhagyják a térséget. 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A foglalkoztatási helyzetet nem lehet a képzettség általános színvonalától elvonatkoztatni, mert szoros koherens összefüggésben állnak egymással, mint az a munkaerőpiaci folyamatok is bizonyítják. A térségben a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok - kevés kivételtől eltekintve -, ezen tendenciát megtöri néhány alacsony képzettségű munkaerő-bázist igénybe vevő feldolgozó- és teremelő vállalkozás. Magas az önfoglalkoztató kényszervállalkozók aránya, akiknek tevékenysége nem jövedelmező, alkalmazottak nélkül működik, az innováció legkisebb esélye nélkül. A foglalkoztatási helyzeten azért nem tud a kis és középvállalkozási szektor jeletősen javítani, mert a cégek tőkehiányosak és korlátozott a a hozzáférésük a piaci finanszírozási eszközökhöz, még mindig kockázatos a hitelintézetek és a beruházók számára megfelelő pénzügyi eszközök kihelyezése, mivel nem látják biztosítottnak az invesztíció megtérülését. Mindenképpen szükségszerű a munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása, azaz rugalmassá kell tenni az egyéneket, mind a képzettségek megszerzése, mind a munkához jutást segítő szolgáltatások igénybevétele, mind a mobilitásuk fejlesztése terén. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 1466 volt, ebből 10 külföldi érdekeltségű, 1 milliárd Ft saját tőkével, melynek 94%-a külföldi részesedés. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (67) elmarad a régiós átlagtól. A működő vállalkozások 76,8%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszer-vállalkozás). A vállalkozások 24,3%-a a mezőgazdaságban (ez az érték a régiós átlag feletti), 18%-a az iparban, építőiparban, 17%-a a kereskedelemben, 6%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Enying székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 584 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • IB-WOOD KFT • Dég • 2010 Fűrészárugyártás • 110 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • SIBO BT. • Lepsény • 2121 Papír csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 85 3 • FERTILIA KFT • Enying • 2415 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 77 4 • VERTIKÁL ZRT • Polgárdi • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 76 5 • ENYINGI AGRÁR RT • Mátyásdomb • 0142 Állattenyésztési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • GEBOTECH KFT • Polgárdi • 2811 Fémszerkezet gyártása • 57 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • ATEV ZRT • Mátyásdomb • 1513 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 8 • SIMON IMRÉNÉ • Enying • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 30 9 • VARGA JÓZSEF • Enying • 4545 Egyéb befejező építés • Építőipar • 23 10 • MAGYAR ÉS TÁRSA 2000 KFT • Enying • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 16 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A kis és középvállalkozások döntő hányada (70-80 százaléka) tőkehiányos. A térségben az alábbi kisipari tevékenységek vannak jelen: fazekas, szíjjártó, kovács, kádár, asztalos, pék. Összességében megállapítható azonban, hogy ezen kisipari tevékenységet végző vállalkozások száma alacsony. A mikro-, kis-, és középvállalkozások vannak a legnehezebb versenyhelyzetben akkor, amikor tevékenységük folytatásához gazdasági társaságot kell, hogy alapítsanak. Ezek a társaságok a létrehozásuk előkészítési folyamataiban nem rendelkeznek tanácsadókkal, pénzügyi szak- emberekkel. Ezért a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelentős többsége már megalakulásuk kezdetén hátrányba kerül, mivel a három alapelv valamelyikét nem megfelelően készítette elő. A településen belül fel kell kutatni a rendelkezésre álló helyi er5tőforrásokat. Azokat a személyeket kell felkutatni, és segíteni, akik ezeket, a helyi adottságokat, fejleszteni, hirdetni, működtetni tudják, és akik hajlandóak tenni a saját közösségükért. A helyi regionális közös- ség, gazdasági és társadalmi fellendülése csak a helyi emberek, vállalkozások összefogásától várható. Összefogás hiányában nagyon kicsi az esély külső támogatás elnyerésére. Támogatást és ösztönzést kell nyújtani minden kezdeményezés számára, ugyanis csak a sikeresen működő vállalkozások teremtenek új munkahelyeket és járulnak hozzá nemcsak a térség gazdasági fejlődéséhez, ezen belül az élet- minőség javításához is. Nagyobb vállalkozások kialakulását –a privatizáció után-kellő szakértelemmel bíró munkaerőhiány és infrastrukturális lemaradás akadályozta. A magas munkanélküliségi ráta ellenére a jól képzett szakipari munkaerő hiánya. A mikro- és kisvállalkozások tőke hiánya. Ez a réteg még nem volt képes felzárkózni a mai kor kihívásaihoz. A multinacionális cégek megjelenésével, jelentős piacvesztés tapasztalható a vállalkozások körében. Akik alkalmazkodni tudtak a piaci viszonyokhoz, és beszállítóivá váltak a mamut cégeknek, azok jelentős nyereségvesztéssel zárhatták az időszakot, az előnytelen beszállítási szerződéskötések, valamint a leszorított árak miatt. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Ezek a tényezők arra a pontra juttatták ezeket a cégeket, hogy fejlesztésekre nem jutott már elég tőke. A regionális munkaügyi központokban igénybe vehető munkahely teremtő támogatások, amelyek munkabér, valamint a közterhek egy részének átvállalásáról szólnak, csak átmeneti segítséget nyújtanak. Ezzel a vállalkozások fejlesztése még megoldatlan marad, amely esetlegesen hosszú távra is életképessé, valamint versenyképessé tehetné őket. Az általános pályázati lehetőségek nem a mikro- kis és középvállalkozások erejéhez vannak szabva, holott a térségben létező településeken ezek a vállalkozások teszik ki a többségi hányadot. Ezek a vállalkozások nem rendelkeznek olyan önerővel, hogy számukra ezek a támogatások elérhetőek legyenek. Valamint a térségben jelenleg nincs olyan piaci erő amiért ezeket a nagyléptékű beruházásokat lenne értelme megvalósítani. Ha pályázati kiírás az ő erejükhez van szabva, akkor viszont a vállalási kötelezettségek nyereség orientáltak, amelyet a mai labilis piacgazdaságban nem tudnak, illetve nem mernek bevállalni. A megoldást olyan pályázati lehetőségekben rejlik, melyek kisebb összegű támogatást nyújtanak, olyan elvárások mellett melyekkel a munkanélküliséget lehet csökkenteni. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 4 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Sporttal kapcsolatos tevékenység 13 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 14 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 5 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A kistérségben aktívan működő civilek száma 50-60 között van. Jellemző, legnagyobb taglétszám a mozgássérülteket összefogó egyesület, illetve a sporttal foglalkozó egyesületek. Ezeknél a csoportoknál a taglétszám 100 körül mozog. Szinte az összes civilre jellemző a forráshiány. Nagyon kevés az, akik jó infrastruktúrával rendelkezik. Az Önkormányzatoknál nincs elkülönített civil alap. Természetesen bizonyos összeggel támogatják a civileket, de ez minimálisan sem elegendő a működésükhöz. A térség civiljei kultúrával, egészségüggyel, szociális üggyel, sporttal, oktatással, környezetvédelemmel, nemzeti örökséggel, ifjúsággal, ismeretterjesztéssel és egy adott hobbyval foglalkoznak. Megjelent még a tűzoltás és a hitközségek segítése is. Jellemző a programok szervezése a tagok számára, saját település részére , szakmai munkát végeznek, illetve érdekképviseletet látnak el. Civilek és a lakosság közötti kapcsolat, szerintem jó. Bár azt nem mondanám, hogy kifejezetten támogatóak lennének, de akadályozni sem akadályozzák a működésüket. Civil szervezetekre, főleg a nyugdíjas klubbokra jellemző, hogy közös programokat szerveznek , illetve a nyugdíjasok, az ifjúsággal foglalkozó civilekkel rendeznek programokat. Vannak, akik meg sem próbálták a pályázatírást, itt nincs internetes hozzáférés sem, és ha elér is hozzájuk a hírlevél, vagy a pályázati kiírás nem érzik magukat elég biztosnak ahhoz ,hogy képesek legyenek pályázni. Térségünkben az összlakosság kb. fele nyugdíjas, többen az eltöltött évek után saját akaratukból mentek nyugdíjba, sokan kényszer-nyugdíjasok. Településeink elszegényedése, elöregedése a fenti okok miatt folyamatosan nő. Szerencsére nyugdíjasaink nem szeretnek „bezárva élni ”, sok településen közösséget hoztak létre, Nyugdíjas Egyesületeket alakítottak. Céljuk többek között, hogy időskorúak érdekkép- viseletét, érdekvédelmét biztosítsák. További tevékenységük célja, hogy elősegítsék a magukra maradt nyugdíjas emberek szellemi, kulturális továbbfejlődését a civil szférába, a helyi közösségekben, közös programok, rendezvények és jó kapcsolatok kialakításával. Az Enying kistérségben működő Ifjúsági Klubok fő célkitűzése az adott településen élő fiatalok összefogása és a generáción belüli kohézió erősítése. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Eme fő feladat természetesen eléggé szerteágazó és mindenhol más- más formában valósul meg. A lényeg, hogy a fiatalok - a majdani felnőtt lakosság - képesek legyen közösségekben működni és ne ölthessen testet a nagy mértékű elkülönülés a társadalmon belül. Sajnálatos módon elég csekély a kistérségben működő Ifjúsági szerveződések száma. A térségben működő közalapítványok az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermekek szociális hátrányainak csökkentése érdekében jöttek létre. A vidéken élő és felnövekvő fiatalok identitásának, önérvényesítő képességének elősegítésére támogatások nyújtásával, az oktatás és kultúra színvonalasabbá tételének segítésével minőségi fejlesztésben működnek közre. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 247 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 29,100 28,967 28,887 28,980 28,853 Éves változás 93 -127 -133 -80 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 247 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 36% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/1 A demográfiai helyzet stagnál .Évtizedek óta a térség lakosság száma szinte változatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a születések száma elhalálozások egyensúlyáról beszélhetünk. A stabilizáció és a stagnálás magyarázata az átlagéletkor kitolódása a beköltözési pozitívum az elvándorlással szemben. Ez azonban nem mondható el egyértelműen csak összességében beszélhetünk stagnálásról. A 0-18 év közöttiek létszáma az 1970-80 –as évekhez képest, mint egy 40%-kal csökkent, míg a 60 év felettiek létszáma körülbelül ugyanennyivel nőtt. "A demográfiai helyzet a térség egésze szempontjából stagnációt mutat, de az egyes települések vonatkozásában a népesség számának alakulása jelentős eltéréseket mutat. A térség 10 települése közül 6 esetében csökkenő, négy esetében növekvő lakosságszámról beszélhetünk. Az egyes települések vonatkozásában a demográfiai adatok a következőképpen alakultak 1997-2007 közötti időszakban: Enying -303, Dég -74, Kisláng +21, Lajoskomárom -74, Lepsény +110, Mátyásdomb -30, Mezőkomárom -90, Mezőszentgyörgy +64, Polgárdi +389, Szabadhidvég -89 fővel változott. A demográfiai adatok egyértelműen alátámasztják a térség gazdasági állóhelyzetét, szinte csak azokon a településeken nőtt a lakosságszám, amelyek valamilyen gazdasági vonzerőt tudtak felmutatni. A kistelepülések lakosságszám-csökkenése az országos átlagnak megfelelő, kivétel ez alól Mezőszentgyörgy, ahol folyamatosan növekedés mutatkozik. " 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 10% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 10% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 8 80% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Falugondnoki/településgondnoki szolgálat • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség infrastrukturális adottságai az országos átlagnál jobbnak tekinthetőek. A lakossági infrastruktura ellátottsága megfelelő, bár több településen hiányzik a csatorna-közmű, melynek kiépítését a települések pályázati források igénybevételével a közeljövőben tervezik. A települési belső közúthálózat átlagos minőségű és kiépítettségű, bár egyes szilárd burkolatú útszakaszok megépítésével illetve felújításával javítani kellene az ellátottságot. Víz ,villany, gáz a térség valamennyi településén van, szennyvízelvezetés és tisztítás ,mint egy 20%-os.A közvilágítás sok kívánnivalót hagy maga után . A közutak alacsony műszaki színvonalúak és kiépítettségük sem megfelelő. A Balaton közelsége azonban a rossz utak ellenére lehetőséget nyújt a térségek együttműködésére, valamint a régióközi kapcsolatok bővítésére. Az úthálózat sűrűsége kielégítő, ugyanakkor nincsenek elkerülő és kerékpárutak, nem megoldott az egy zsáktelepülés helyzete. Kiemelendő, hogy a térség közvetlen csatlakozásban a 64-es számú főúttal, valamint az M7-es autópályával. A térségen fut keresztül a Budapest-Nagykanizsa, valamint a Polgárdi városon keresztül a Budapest - Csajág fő vasútvonal. Rosszak a járdák, bizonytalanok a csomópontok. A tömegközlekedés hiányossága, hogy a belső tömegközlekedési járatok járatsűrűsége alacsony és rossz útvonalstruktúrájuk. A térségben összesen 6 db (!) falusi szálláshely található, területileg egyenlőtlen elosztásban. A térségben működő turisztikai végpontok száma a térségi turisztikai potenciálhoz képest alacsony. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  36. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Meglévő végpontok: Lajoskomárom - Fülöphegy, Horgásztavak; Enying - Katolikus templom, Varga Tanya, Cserepes Csűr; Dég - Festetics Kastély, Tájház, Horgásztó; Mezőkomárom - műemléki jellegű templomok; Mezőszentgyörgy - Tájház, Eötvös Károly Községi Könyvtár, műemlék református templom; Szabadhídvég - Horgásztó; Kisláng - Tájház; Polgárdi - Horgásztó, Batthyány Liget, Helytörténeti Gyűjtemény; Lepsény - Falumúzeum, Szőlőhegy; Mátyásdomb - községi park. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.01 0.07 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 2% 10% 1% 10% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  38. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dég • Község • 2,383 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.20% • 29,375 • 0.000 • 0.000 Enying • Város • 7,294 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.40% • 76,166 • 0.000 • 0.109 Kisláng • Község • 2,677 • 11.00% • 43,701 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lajoskomárom • Nagyközség • 2,444 • 6.20% • 450,090 • 0.122 • 0.472 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Lepsény • Nagyközség • 3,318 • 8.18% • 490,434 • 0.000 • 0.008 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mátyásdomb • Község • 817 • 7.37% • 300,000 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőkomárom • Község • 1,044 • 11.30% • 354,000 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Mezőszentgyörgy • Község • 1,482 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.50% • 1,482 • 0.000 • 0.000 Polgárdi • Város • 6,465 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.18% • 55,780 • 0.000 • 0.000 Szabadhídvég • Község • 929 • 6.19% • 35,155 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, pénzhiány” • „Az ősi , viszonylag érintetlen természeti adottságokkal rendelkező környezeti elemek jelenlegi, még alig kárositott állapotának megőrzése ,lehetőséget teremtve a környezettudatos nevelés helyszínének kialakításához ,hogy ezzel a felnőtteknek gyerekeknek , egészséges ,kultúrált, ismeretterjesztő célpontjává váljon.” • Dég • „csatorna hiánya , ipari park hiánya , a lakosság alacsony szakmai iskolázottsági foka” • „Földrajzi fekvése ,a Balaton közelségéből fakadó előnyök hatékonyabb kihasználása, kereskedelem, szolgáltatások, szálláslehetőség, a meglévő ipari épületegység kihasználása” • Enying 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  41. Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliségi ráta lakossághoz viszonyított magas volta (10 %) mellett az alacsony színvonalú képzettség megnehezíti a munkaerő-piacra való bejutásukat. • Helyben kevés a tőkeerős vállalkozás, a megyeszékhelyre eljutás a viszonylag nagy távolság • miatt nehézkes (költséges)” • „A viszonylag magas létszámú szabad munkaerő bevonható lenne a területen megjelenő vállalkozások számára, melyek elsősorban a mezőgazdasági termékek kereskedelmi vagy ipari hasznosítására jöhetnének létre.” • Kisláng • „Helyi munkahely hiánya, a dolgozóknak az 55 km-re lévő Székesfehérvárra kell három műszakos munkába járni, így kiesnek a falu közéletéből és a család is megsínyli a napi-rendszertelen-10-12 órás távollétet.” • „Befektető jelölt jelentkezett termál füfdő,szálló,apartman házak és golf pálya építésére.Az egész déli térség életminőségét,munkahelystruktúráját pozitívan befolyásolná.Beadott -KEOP-szenyvíz pályázatunk-Déggel közösen-pozitív elbírálása is sokat segítene a befektető végleges megnyerésében a régiós pályázati lehetőségek-turisztika-mellett.” • Lajoskomárom 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „MUNKANÉLKÜLISÉG,FELDOLGOZÓ IPAR HIÁNYA,VÁLLALKOZÁSOK TŐKESZEGÉNYSÉGE,FEJLESZTÉS HIÁNYA,KÖZINTÉZMÉNYEK,KÖZTERÜLETEK PARKOK JÁTSZÓTEREK LEROMLOTT ÁLLAPOTA,JÁRDA,KERÉKPÁRÚT ÉS SZILÁRD BURKOLAT NÉLKÜLI BELTERÜLETI UTAK LEROMLOTT ÁLLAPOTA, CSAPADÉKVÍZ-,BELVÍZ ELVEZETŐ BELTERÜLETI ÁRKOK KAPUBEJÁRÓK ROSSZ ÁLLAPOTA” • „VÁLLALKOZÓK FEJLESZTÉSE,ÚJAK LÉTREHOZÁSA,MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IPARSZERŰ FELDOLGOZÁSA,KÖNNYŰIPARI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA,TURIZMUS FEJLESZTÉSE SZÁLLÁSHELYEK LÉTREHOZÁSA ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ EGYÉBB SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSA(VADÁSZTURIZMUS)KÖZINTÉZMÉNYEK , KÖZTERÜLETEK FELÚJÍTÁSA” • Lepsény • „munkanélküliség,munkahelyek vállalkozások hiánya,elszegényedés” • „Mezőgazdasági vállalkozások letelepülése(jó termőföld) erre épülő feldolgozó ipar” • Mátyásdomb 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉG, ROSSZ SZOCIÁLIS HELYZETŰ CSALÁDOK. • HELYI MUNKAHELYEK MEGSZÜNÉSE” • „BIOFERMENTÁCIÓS ÜZEM LÉTREHOZÁSÁVAL MEGKÖZELÍTŐLEG 50 ÚJ MUNKAHELY MEGTEREMTÉSE” • Mezőkomárom • „A település legfontosabb problémája az alacsony foglalkoztatottsági szint, tőkeerős vállalkozások hiánya,ebből adódóan a település adóbevételei ,zsáktelepülés jelleg.” • „A település kedvező fekvése,turisztikai vonzereje,fejlett intézményhálózata, szabad forgalomképes önkormányzati területek.” • Mezőszentgyörgy 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „IGAZI KÖZÖSSÉGI CENTRUM HIÁNYA,VALÓS VÁROSKÖZPONT” • „A TELEPÜLÉS JÓ ELHELYEZKEDÉSE” • Polgárdi • „munkanélküliség,munkahelyek hiánya • helyi alapszintű oktatás hiánya • egészségügyi alapellátás hézagos • korfa-elöregedés” • „munkahelyteremtés • turisztikai végpontokba való bekaocsolódás(horgászat)” • Szabadhídvég 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  46. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 32 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 5 db • 457,298 • „Helyi életminőség fejlesztése” • 5 db • 390,084 • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 8 db • 364,250 • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 6 db • 304,270 • „Humán erőforrás fejlesztése” • 5 db • 71,832 • „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” • 3 db • 23,020 • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 45 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  47. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kulturális értékeink megőrzése-Kiállítások, gyűjtemények létrehozása, a meglévők fejlesztése • 33,916 • Környezeti tudatosság fejlesztése - Szemétgyűjtő akciók szervezése • 16,000 • Természeti értékeink megőrzése, felújítása, fejlesztése • 150,000 • Kulturális értékeink megőrzése-Helyi védelem alá helyezett épületek és településrészek rehabilitációja • 150,000 • Környezeti tudatosság fejlesztése - Természetvédelmi előadássorozat szervezése • 107,382 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Település megújítás és fejlesztés-Élhető település • 360,084 • Civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése • 20,000 • Alapszolgáltatások fejlesztése-Egészségügy fejlesztése, esélyegyenlőség • 10,000 • Település megújítás és fejlesztés-Piacterek kialakítása • 0 • Alapszolgáltatások fejlesztése-Mindenki irodája • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére • 86,250 • Túraútvonalak létrehozása, tematikus táblákkal való ellátása. • 20,000 • Falusi turizmus fejlesztése - Turisztikai képzések • 20,000 • Térségi marketing: Helyi turisztikai, történelmi kiadványok szerkesztése • 18,000 • Falusi turizmus fejlesztése - Rendezvénysorozatok szervezése a helyi értékek bemutatására • 119,694 • Falusi turizmus fejlesztése -Testvér-települési kapcsolatok építése, ápolása • 100,306 • Falusi turizmus fejlesztése - Turisztikai végpontok létrehozása • 0 • Falusi turizmus fejlesztése - Magán szálláshelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatása • 0 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • A térségben lévő piacképességének javítása - Technológiai fejlesztés • 56,250 • Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Mezőgazdasági melléktermékek hasznosításának támogatása • 23,020 • Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Tevékenységváltás eszköztámogatása • 112,500 • A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - Eszközfejlesztés (mikróvállalkozások) • 112,500 • A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - Marketing tevékenység támogatása • 0 • A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikró- vállalkozások) piacképességének javítása - Eszközfejlesztés (kisvállalkozás) • 0 • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

More Related