1 / 49

Oralis diagnosztika Fogorvosi anamnézis

Oralis diagnosztika Fogorvosi anamnézis. Dr Bródy Andrea Semmelweis Egyetem Orális D iagnosztika Tanszék. Információk összegyűjtése. Lehetőleg hibák és kihagyások nélkül szóbeli kikérdezés és kérdőív

Download Presentation

Oralis diagnosztika Fogorvosi anamnézis

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Oralis diagnosztikaFogorvosi anamnézis Dr Bródy Andrea Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztika Tanszék

  2. Információk összegyűjtése • Lehetőleg hibák és kihagyások nélkül szóbeli kikérdezés és kérdőív • „Egészséges ember nincs, csak olyan, akit még nem vizsgáltak ki rendesen” – általános állapot felmérése • „Csak egészség legyen – és sok beteg” (ismeretlen szerző)

  3. A kölcsönösség modellje • Az orvos és a beteg egyaránt kontrollt gyakorol a helyzet fölött • Az orvos a beteg elvárásait saját szaktudásának keretei közé helyezi • A beteg széleskörű és érthető információkat kap orvosától • A beteg aktív résztvevője saját kezelésének Ez a modell segíti elő leginkább a megfelelő diagnózisalkotást és az eredményes kezelést

  4. Kommunikáció • Fontos kommunikációs készségek az orvosi munka során: • Általános beszédkészség • Mások meghallgatásának készsége • Tapintat, megfelelő fogalmazás Gyakran előfordul, hogy az üzenet egyszerűen nem megy át, vagy mire megérkezik, a jelentése módosul

  5. Nehezítő tényezők • A beteg a korábbi rossz tapasztalatok miatt nem őszinte • Nem tulajdonít jelentőséget régebbi betegségeknek, kezeléseknek, vagy a szedett gyógyszereinek • Szégyelli a valóságot – pl. alkohol abusus, vagy fél a következményektől – pl. drog • Nem képes a megfelelő információkat átadni • Néha nincs magyarázat

  6. Kommunikáció Verbális: • Nyílt kérdés: a beteg saját szavaival mondja el a közlendőjét • Zárt kérdés: előre megadott válaszlehetőségek • Rávezető kérdés – félrevezető lehet a kapott info • Nyitott és zárt kérdezési technika alkalmazása: nyitottól a zárt felé haladunk Ügyeljünk a nyelvhasználatra! • minél kisebb mértékben használjuk a szakzsargont • vigyázzunk a használt kifejezésekre

  7. Kommunikáció • Verbális és nonverbális csatornák – testtartás, mozdulatok, mimika • A nonverbális kommunikáció sokszor pontosabb információt ad • A partner őszintétlenségére utal az, ha szavai és gesztusai vagy mimikája eltérő jelentést hordoznak.

  8. Gyakori hibák Kevés információ nyújtása a betegnek • Amerikai belgyógyászok átlagosan egy percnél alig többet szántak 20 perces vizitek során az információközlésre (miközben kilencszeresére becsülték az erre a feladatra szánt időt). • 90%-ban pedig nem beszéltek a kezelés időtartamáról

  9. Problémák a kommunikációban • Egy tanulmány szerint az orvostanhallgatók 80%-a nem mutatkozott be megfelelően és nem magyarázta el saját szerepét • Az orvosok gyakran rögtön az első mondat után félbeszakítják a beteget - átlagosan 18 másodperc után! • A félbeszakított mondatok 98%-át a betegek később sem tudták befejezni • A félbeszakítás az esetek 94%-ban ahhoz vezetett, hogy a továbbiakban az orvos kontrollálta a beszélgetést. • A betegek panaszaik 54%-át egyáltalán nem tudják elmondani Információ vesztés

  10. A kezdeti kapcsolat megteremtése • A beteg üdvözlése • Bemutatkozás • Szerepünk tisztázása • A beteg nevének megkérdezése (ha ezt nem ismerjük) • Érdeklődés kinyilvánítása, odafigyelés a beteg fizikai kényelmére • Személyi adatok felvétele

  11. A beszélgetés megkezdése a kezdeti kapcsolat megalapozása a vizit okának meghatározása • Információgyűjtés a problémák feltárása a beteg nézőpontjának megértése

  12. Főpanasz • Az orvosok az esetek kétharmadában az első probléma elmondása után szakítják félbe a beteget, feltételezve, hogy az első panasz a legfontosabb • Vizsgálatok szerint az a sorrend, amelyben a betegek felhozzák problémáikat, nem függ össze azok klinikai jelentőségével

  13. Fő panasz Az az ok, amiért a beteg felkereste a rendelést • Rákérdezés: panaszok, ezek észlelésének ideje, körülményei, időtartama, esetleges korábbi kezelések

  14. További lépések • Általános egészségi állapot felmérése, ha szükséges, családi és szociális anamnézis • Szájhigienes szokások • Klinikai vizsgálat

  15. Az általános egészségi állapottal összefüggő kockázatok A beteg általános egészségi állapota kockázatot jelenthet: • önmagára (pl. műbillentyű, hemofília), • a környezetre, beleértve az egészségügyi személyzetet (pl. fertőző betegségek) • mindkettőre (pl. haemofíliás HIV pozitív beteg). Betegség Beavatkozás Beavatkozás, használt anyagok Betegség

  16. Anamnézis felvétele

  17. Állapotfelmérés

  18. Fizikális vizsgálat • A fogorvos az érzékszerveire támaszkodva vizsgálja meg a beteget • inspekció, palpáció, perkusszió bimanuális, bilaterális, stb.

  19. Extraorális vizsgálat (fej-nyak régió vizsgálata) • Arcforma • Temporomandibularis izület – szájnyitás, deviáció, crepitáció, fájdalom • Nyirokcsomók

  20. Intraorális vizsgálat Lágyrészek, fogak, parodontium vizsgálata • Először a nyálkahártyát vizsgáljuk meg • Fogazat - először a teljes fogazat, azután a fogak egyenként cariológiai vizsgálat abrázió, attritio occlusio vitalitás • Szájhigiene, parodontium

  21. Megtekintés I. • Inspekció -passzív; a beteg nyugalmi állapotban van • Vizualizáció - aktív pl:száj kinyitása, nyelv kinyújtása, stb. • Transillumináció -orális szövetek fénnyel történő átvilágítása - approximalis carieses laesiók (frontfogak!)

  22. Megtekintés II. • Megfelelően helyezzük el a: beteget, magunkat, a megvilágítást • A takarást nyújtó objektumok eltávolítása: nyál debris fogsorok • Segédeszközök: -fogorvosi tükör -lupé

  23. Palpatio I. • A tapintás érzékelésére támaszkodik • A felszín alatti mélyebb szöveteket vizsgálja • A fogorvos a következő jellemzőket vizsgálja: - összenyomhatóság - érzékenység - a nem látható anatómiai kapcsolatokat

  24. Palpatio II. Az elváltozás lehet: körülírt vagy diffúz A szövetek nyomásra adott válasza: Csontkemény:rigid, a csont és elmeszesedett szövetek érzését adja Indurált: kemény, az elmeszesedés kemény érzete nélkül (mint egy kemény gumilabda összenyomása) pl.: malignus daganat Tömött: a szövetek a nyomásra minimális alakváltozással válaszolnak pl.: benignus daganatok, hyperplasticus szövetszaporulatok Összenyomható: a nyomás jelentősen megváltoztatja a szövetek alakját

  25. Palpatio III. Tésztatapintatúnyomásnak kissé ellenáll, alakját lassan nyeri vissza pl.: cysta Szivacsosminimális ellenállás nyomásra, az eredeti alak gyorsan visszatér pl.: magasan vascularisalt laesiók Benyomhatóminimális, közepes ellenállást tanúsít, az eredeti kontúrt lassan nyeri vissza pl.: oedema Összeesőkönnyen összenyomható megnagyobbodás, mely deformálva marad(a tartalma kiürül) pl.: a genny kiürítése egy tályogból

  26. Palpatio IV. Járulékos jellemzők: • alak, méret, anatómiai elhelyezkedés • érzékenységgyulladás • A környező szövetekhez viszonyított mozgathatóság (mobiliskötött) • A lézió határai - jól körülírt - diffúz • elfehéredés - diascopia

  27. Szaglás • alkohol fogyasztás • aceton - diabetes mellitus • bacterialisfertőzések - putrid szag • Kén tartalmú bakteriális anyagcsere termékek (halitosis)

  28. Auszkultáció Definíció: a különböző szervek által kiadott hangok hallgatása A hang felerősítésével vagy anélkül pl.: a TMI működése; vascularis zörej (surranás)

  29. Aspiráció Éles eszközzel ( tűvel ) történő szondázás, a bennék negatív nyomás melletti eltávolítása • Az aspiratum vizsgálata pl.: genny, vér

  30. Szondázás Egy szűk járat vagy üreg kiterjedésének vizsgálata egy keskeny eszközzel • fistula • nagy nyálmirigyek kivezető csövei • carieses léziók (inkább puszter, laser) • parodontium

  31. A funkció értékelése • érzékenység vizsgálat- jelzi a pulpa reagálását • (a szenzoros idegek válasza külső ingerekre - hő;elektromos áram) • okklúziós viszonyok • atípusos okklúzálisérintkezések • nyálmirigy funkció

  32. Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok • Radiológiai • Klinikai laboratóriumi • Mikrobiológiai

  33. Az adatok dokumentálása

  34. Dokumentáció • „A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.” • Rögzíti az adatokat • Védi a betegeket a megismételt vizsgálatoktól • Hivatalos adatforrás – jogi viták

  35. A dokumentáció követelményei • Utólag ne legyen észrevétlenül megváltoztatható - fotó • Dátum fontossága • A beteg és az orvos is hitelesítse • Előírt ideig megőrizni (5-10 év) • Tárolása biztonságosan, elzártan

  36. Nyilvántartási kötelezettség • Személyazonosító, anamnesztikus és státusadatok, diagnózisok, kockázatok, kezelések és azok eredménye Dátum, aláírás • A páciens által aláírt dokumentumok Ismertették vele a kezelést és ezt elfogadta • Célszerű mellékelni a leleteket, röntgen felvételeket • Ambuláns napló • Pénzügyi szabályok

  37. Kezelőlap - Tartalmazza a kiindulási állapotot, a kezelési tervet, és a kezeléssel kapcsolatos, valamint speciális adatokat – biztosítás, dátumok, visszarendelések – a beteg aláírásos beleegyezésével • Eseti dokumentumok – pl. igazolás • Beutaló – további vizsgálatokra, szakintézménybe

  38. Fogakkal kapcsolatos dokumentáció • Tej- és maradó fogak egyértelmű jelölése (tejfogak római számmal) • Jelölésre Zsigmondy kereszt vagy FDI rendszer • FDI: Két számjegy, az első a kvadránst, a második a fogat jelöli • Fogfelszínek is jelölendők

  39. Jelentési kötelezettség • Finanszírozónak – dokumentáció átadásával • ÁNTSZ – személyi feltételek változásáról jelentendő fertőző betegségek

  40. Adatközlési kötelezettség • A betegnek joga van minden, az egészségügyben keletkezett adatát megismerni, és arról belátása szeint rendelkezni. Adatkezelés: • beteg személyiségi jogainak tiszteletben tartása - adatvédelem

  41. Nem tudhatjuk, melyik beteg esetében fog váratlan bonyodalom kialakulni

  42. Konzultáció • Két szakember közötti kommunikáció • A konzultáns az ellátást végző orvos szaktanácsadója – aktívan nem vesz részt a kezelésben • Írásban adja meg véleményét a az adott problémával kapcsolatban és a javasolt kezelésről A beteget visszaküldi fogorvosához

  43. Beutalás • Tartalmazza a beteg azonosító adatait • A beutaló orvos véleményét, értékelését • Dokumentációt • Mit vár a konzultációtól – csak véleményt, vagy aktív közreműködést, pl. extrakciót • Figyelmeztetést valamilyen kockázatra • A beutaló fogorvos azonosítóját • Telefonos beutalás: gyors, egyszerű esetekben hatásos, de jogi bonyodalom esetén probléma lehet • Esetleg el kell kísérni a beteget, ha veszélyes szövődményről van szó • Minimalizálni kell a diagnosztikus beavatkozások számát

  44. Köszönöm a megtisztelő figyelmet

More Related