9. A fogorvosi tevékenység speciális, környezetvédelmi vonatkozásai

1. 9. A fogorvosi tevékenység speciális, környezetvédelmi vonatkozásai Infekciókontroll a fogászatban IV. év 1. félév Dr. Vályi Péter

2. Munkahelyi környezetvédelmi tevékenységek körei • Hulladékgazdálkodás • A települési hulladéknak megfelelő nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek • A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek • Levegőtisztaságvédelem • Víz- és talajvédelem • Zaj- és rezgésvédelem • Természetvédelem • Állatvédelem • Épített környezet védelme

3. Környezetvédelem • Jogszabályok • Minőségirányítás - környezetirányítás

4. Keletkezett hulladékok • Települési hulladéknak megfelelő hulladékok • A betegek és a dolgozók napi ellátása, tevékenysége folyamán keletkező, kevert települési hulladé­kok • A betegellátási, kutatási és az üzemeltetéshez szükséges különféle technológiákból származó, nem veszélyes hulladékok • Települési folyékony hulladék • Veszélyes hulladékok, a veszély jellegétől függően: • különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékok • vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok

5. Hulladékkezelés A települési hulladéknak megfelelő veszélyesnek nem minősülő hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek • Gyűjtés, tárolás • Szállítás, ártalmatlanítás • Hulladékhasznosítás

6. Hulladékkezelés A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek folyamata • A veszélyes hulladékok gyűjtése • A hulladék szállításra történő előkészítése, csomagolása • Belső szállítás • A hulladékok gyűjtése • Külső szállítás • Hasznosítás • Ártalmatlanítás

7. A veszélyes hulladékok gyűjtése, a gyűjtőedényekkel szemben támasztott követelmények • A veszélyes hulladékot a kommunális hulladéktól, és az egyes hulladékfajtákat egymástól is elkü­lönítve, a jogszabályban előírtak szerint kell gyűjteni. A hulladékot átönteni, az edényt kiüríteni, újra felhasználni tilos! • A gyűjtőedény minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a kommunális hulladéktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Méretének megválasztásánál figyelembe kell venni a veszélyes hulladék mennyiségét és biztonságos szállíthatóságát

8. Hulladékkezelés A veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőeszköz a hulladék fajtájától függően: • Különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékok • Vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok

9. Hulladékkezelés Különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékok: • A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzet az előírt minőségi követelmények mellett, mint or­vostechnikai eszköz, gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, az ORKI által kiadott szakvéle­ménnyel, a gyártó vagy forgalmazó az Orvostechnikai Hivatal regisztrációjáról szóló igazo­lással kell, hogy rendelkezzen. • A hulladékok gyűjtésére szolgáló elsődleges eszköz (impregnált papírdoboz, műanyag edény, műanyag zsák) egyszerhasználatos, a hulladékkal együtt ártalmatlanításra kerül. A hulladékot átönteni, az edényt kiüríteni tilos! • A műanyag zsákot a gyűjtés idejére lábbal működtethető tetejű, merev falú edényben, vagy állványon kell elhelyezni

10. Hulladékkezelés

11. Hulladékkezelés

12. Hulladékkezelés Vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok • A hulladékot a keletkezés helyén elkülönítve, környezetszennyezést kizáró edényzetben, a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak megfelelően, műanyag vagy fém kannában, hordóban, badellában kell gyűjteni. • Gyógyszerhulladék - halmazállapotától függően - műanyag vagy papírdobozban, műanyag, ill. acél kannában gyűjthető. • Egyéb, üzemeltetési, irodai, stb. hulladékot a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak, az ártalmatlanítás vagy hasznosítás módjának és a fogadási feltételeknek megfelelő edényben kell gyűjteni.

13. Hulladékkezelés A hulladék szállításra történő előkészítése, csomagolása • A veszélyes hulladékot - a hulladék fizikai-kémiai tulajdonságát figyelembe véve - biztonságos szállításra alkalmas módon kell csomagolni. • A veszélyes hulladékot tartalmazó csomagoláson a jogszabályokban (Hgt. és Kormányrendeletek) előírtakat fel kell feltüntetni: • Minden szállításra kerülő csomagolóeszköznek az ADR szabályzatok szerinti minősítése szükséges. • Fertőző hulladékok esetén a megtelt dobozokat, badellákat le kell zárni, a zsákok száját be kell kötni. A lezárt gyűjtőedény felnyitása tilos! A gyűjtőeszközökön a sárga (fertőzésveszély) színkódot és a nemzetközi bioveszély jelet kell alkalmazni. Az elsődleges csomagoló eszközöket (dobozokat és zsákokat) „Fertőző hulladék” felirattal kell ellátni. • Vegyszerek esetén a gyűjtőeszközt biztonságosan le kell zárni.

14. Hulladékkezelés

15. Hulladékkezelés Belső szállítás • Az összegyűjtött hulladékot – ha a keletkezés helyén valamilyen oknál fogva nem tárolható – gyűjtőhelyre kell vinni. Több telephely esetén egy közös hulladékgyűjtőhely is kialakítható. A veszélyes hulladékgyűjtőhely kialakítására vonatkozó követelményeket a Hgt. tartalmazza. A veszélyes hulladékgyűjtő helyen a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tárolható. • A szállítási útvonalakat úgy kell meghatározni, hogy. • a hulladék szállítása az ún. „tiszta anyag szállítás”-sal ne ütközzék, (fekete-fehér útvonalak elkü­lönítése), • sem személyek, sem tárgyak számára ne jelentsen veszélyt, • ne akadályozza a létesítmény tevékenységét, • ne okozzon a megengedettnél nagyobb zajterhelést. • Fertőző hulladékok esetében a hulladékot a keletkezés helyéről rendszeresen, a jogszabályban megadott időtartamon belül el kell szállítani. A szállítás a lezárt gyűjtőedényben történik, kézben, vagy csak erre a célra használható, mosható, fertőtleníthető felületű kocsin. A veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítását csak erre érvényes szállítási engedéllyel rendelkező szervezet végezheti. • Egyéb veszélyes hulladék belső szállítását lezárt edényben, a hulladék jellemzőitől függő tűz- és munkavédelmi előírások figyelembevételével kell végezni.

16. Hulladékkezelés A hulladékok gyűjtése • Az Egyetem minden szervezeti egységében, ahol veszélyes hulladék képződésével kell számolni, ki kell alakítani megfelelő zárható helyet a keletkező veszélyes hulladékok az elszállítás, ill. végleges ártalmatlanítás előtti gyűjtése céljából. • Az egymáshoz közel, egy épületben vagy egy tömbben elhelyezkedő egységeknek közös hulladékgyűjtőhelyet célszerű kialakítani. • A veszélyes hulladékot a tároló helyen olyan zárt edényzetben (konténer, fagyasztó láda) kell tárolni, mely biztosítja, hogy a hulladék környezetszennyezést ne okozhasson. • Fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtött helyiségben 0-5 ºC-on, pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók. • a tároló helyet a szállító jármű könnyen megközelíthesse.

17. Hulladékkezelés A tároló hellyel - mely lehet nyílt vagy zárt téri - szemben támasztott környezetvédelmi és higiénés követelmények: • Nyílt téri tároló esetén a tárolóhoz vezető közlekedési útvonalat szilárd burkolattal kell ellátni, a tárolást folyadékzáró aljzaton, kármentesítő rendszer kialakításával kell megoldani. A tároló helyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni. Gondoskodni kell arról, hogy a csapadékvíz legfeljebb a másodlagos hulladékgyűjtő edényzettel (konténer) érintkezzen, ennek érdekében a gyűjtő konténer tetejét nem szabad nyitott állapotban hagyni. A tároló helyet zárva kell tartani és „Veszélyes hulladék” – szükség esetén egyéb, pl. „Tűzveszély”, stb. - felirattal kell ellátni. • Fedett helyen kialakított tárolás esetén a fentiek mellett biztosítani kell, hogy a fal- és padlóburkolat könnyen tisztántartható, résmentes, fertőtleníthető legyen. Szellőzését úgy kell megoldani, hogy a veszélyes hulladék esetleges párolgása az oda belépő dolgozóra veszélyt ne jelentsen, kellemetlen bűz a helyiségben ne legyen.

18. Hulladékkezelés

19. Hulladékkezelés Külső szállítás • A tároló helyről a veszélyes hulladékot a kezelés, ártalmatlanítás helyszínére kell szállítani. • A veszélyes hulladék elszállítását, a környezetvédelmi hatóság ezen tevékenységre vonatkozó engedélyével rendelkező hulladékszállító társaság, szerződésben meghatározott módon és feltéte­lekkel végzi. • A szállító felelőssége, hogy járműve és a szállítás körülménye megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek. • A szállító a veszélyes hulladékot a kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek köteles átadni. Ellenkező esetben köteles értesíteni a szállításért felelős környezetvédelmi munkatársat és – szükség esetén - a hulladék tulajdonosához visszaszállítani. A veszélyes hulladék tulajdonosa átadásig az átadó, átvétel után a kezelést végző szervezet. • A veszélyes hulladékot az e célra rendszeresített gyűjtőedényekkel együtt kell elszállítani. Szerződésben törekedni kell arra, hogy a szállító biztosítsa az elszállított gyűjtőedények cseréjét.

20. Hulladékkezelés

21. Hulladékkezelés • Különleges kezelést igénylő, fertőző hulladékok esetében a gyűjtő helyről igény szerinti gyakorisággal, de az egészségügyi rendeletben meghatározott időtartamon belül, (legalább kétnaponként) a gyűjtésre szolgáló edényzettel együtt kerül elszállításra. A szállítás a szerződésben előre meghatározott időpontokban történik!

22. Hasznosítás • Minden alaklommal meg kell vizsgálni a veszélyes hulladékok hasznosításának lehetőségét, mivel a visszaforgatás, a veszélyes hulladék arra alkalmas részének értékesítése, a környezeti terhelést és ezzel együtt a hulladékkezelés költségeit is csökkentheti.

23. Ártalmatlanítás • A veszélyes hulladék szakszerű ártalmatlanításával, a környezetvédelmi hatóság ezen tevékenységre vonatkozó engedélyével rendelkező hulladékkezelő társaságot kell - szerződéses jogviszony keretében – megbízni. • A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása az alábbi módokon történhet: • Különböző fizikai-kémiai eljárások • Biológiai eljárások • Lerakás veszélyes-hulladéklerakóba • Égetés veszélyes-hulladékégetőben (hőhasznosítás), vagy más termikus eljárás

24. A hulladékgazdálkodás adminisztratív feladatai • A hulladékok kezelésének adminisztrációja • A veszélyes hulladék átadás-átvétel dokumentációja • Nyilvántartások • Anyagmérleget • Rendszeres adatszolgáltatás • Hulladékkezelési utasítás • Hulladékgazdálkodási terv

25. vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok

26. Vegyi termékek jelölése A címkézés tartalmi követelményeit előíró jogszabályok: • a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.CLV. Törvény, • 2000. évi XXV.sz. Kémiai Biztonsági Törvény, • 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet

27. A címkének a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. Az anyag/készítmény kereskedelmi/fantázia neve 2. Mennyiség 3. Összetevők /veszélyes anyag(ok) koncentráció tartománya/, %-ban 4. Veszélyes anyag megnevezése 5. A veszély jelképe és jele 6. A veszélyes anyagok veszélyeire utaló „R” mondatok 7. A veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó „S” mondatok. 8. Származási hely 9. Veszélyes anyag EINECS-vagy ELINCS jegyzékszáma, +EK felirat, vagy a veszélyes anyag magyar törzskönyvezési száma. 10. Gyártó vagy forgalmazó neve, telephelyének címe, telefonszáma 11. Használati – kezelési utasítás 12. Tárolási, kezelési feltételek 13. Gyártási/minőségmegőrzési idő

28. Veszélyességi csoportok

29. Veszélymegnevezés, szimbólum

30. A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok Pl.: R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt

31. A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok Pl.: S 1 Elzárva tartandó S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 Hűvös helyen tartandó

32. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetővé tételét – célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét; c) EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán Jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke; d) ELINCS: AZ 1981. SZEPTEMBER 18-ÁT KÖVETŐEN AZ Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke;

33. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról m) veszélyes készítmények nyilvántartása: a bejelentett veszélyes készítményekről a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében (a továbbiakban: OKK-OKBI) működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál (a továbbiakban: ETTSZ) vezetett terméknyilvántartás; s) t) biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítményazonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum;

34. v) kitapintható jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt; w) R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma; x) S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;

35. A törvény hatálya I. 2. § (1) E törvény hatálya a)  az embert és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek minősülő veszélyes anyagokra és készít- ményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre, b)   a törzskönyvezési eljárás befejeztéig – a veszélyességtől függetlenül – valamennyi új anyagra, c)   az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – valamennyi anyagra kiterjed.

36. A törvény hatálya II. 2 § (2) E törvény hatálya –a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel – a 23. § (6) bekezdésében foglalt, valamint a d) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre); b) a pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre; c) a kozmetikai termékekre;

37. A törvény hatálya II. d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre; e) a radioaktív anyagokra; f) az élelmiszerekre; g) a takarmányokra; h) a növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre; i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre

38. BIZTONSÁGI ADATLAP(veszélyes készítményekhez) 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: cím, telefon, fax: Forgalmazó (exportáló) cég neve: cím, telefon, fax: Importáló cég neve: Cím, telefon, fax: 2. Összetétel a) veszélyes anyag (CAS-szám:…) ..koncentráció tartomány % b) veszélyes anyag (CAS-szám:…) ..koncentráció tartomány % c) veszélyes anyag (CAS-szám:…) ..koncentráció tartomány % d) veszélyes anyag (CAS-szám:…) ..koncentráció tartomány % 3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. Elsősegélynyújtás

39. 5. Tűzveszélyesség 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökotoxicitás 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerinti pontos megnevezés, UN szám és besorolás, amennyiben alkalmazható) 15. Szabályozási információk 16. Egyéb Dátum:………………… P.H. ……………………. aláírás

40. Plakátok

41. Vége