Antalné Szabó Ágnes: A mentor szerepei és feladatai

1. Antalné Szabó Ágnes:A mentor szerepei és feladatai

2. Az előadás témái • A gyakornoki program • Nemzetközi tapasztalatok és elvárások • A mentor kompetenciái • A mentori tevékenységek • A gyakornoki tevékenységek • A tanítási óra értékelése • Egy (ön)értékelő eszköz • Az osztálytermi kommunikáció elemzése • Tanulságok

3. A gyakornoki program • A gyakornoki program céljai • A gyakornoki program keretei • A gyakornoki program résztvevői • A résztvevők feladatai

4. Nemzetközi tapasztalatok és elvárások A mentori tevékenység tartalma és formája: • Nagy Britanniában, • Hollandiában, • Németországban.

5. A mentor kompetenciái A mentor kompetenciájának részterületei (attitűd, képességek, ismeretek): • szakterületi szakmai felkészültség, • szakmódszertani felkészültség, • pedagógiai-pszichológiai felkészültség, • szakmai kommunikáció, • tanórai kommunikáció, • egyéb kompetenciák.

6. A mentori tevékenységek • A tanulási-tanítási célok meghatározása, a haladás támogatása. • Közös elemzés személyes megfigyelés vagy videó alapján. • A gyakorlat modellezése és megbeszélése. • A gyakornok önismeretének fejlesztése. • Közös akciótervek készítése. • A gyakornok munkájának értékelése. • Útmutatás, iránymutatás. • Általános támogatás biztosítása.

7. A gyakornoki tevékenységek • Az iskola mint szervezet felépítésének, működésének és dokumentumainak megismerése, aktív részvétel az iskola életében. • A szaktárgy(ak)hoz kapcsolódó tevékenységek: tanítás, hospitálás, tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységek. • Szakmai kommunikáció és együttműködés a mentorral, a kollégákkal. • Bekapcsolódás az iskolai pályázatokba. • Egyéb pedagógiai tevékenységek: hospitálás nem szaktárgyi órákon, szabadidős programok szervezése, részvétel pl. az ifjúságvédelmi programban, a családdal és a helyi közösségekkel való együttműködésben.

8. A foglalkozás előkészítése, megfigyelése és értékelése • Megbeszélés a tanóra/a foglalkozás előtt. • A tanóra/a foglalkozás megfigyelése. • Megbeszélés a tanóra/a foglalkozás után.

9. A tanítási óra, a foglalkozás értékelése Értékelési szempontok: • Az óra, a foglalkozás célja és eredményessége • A szakmai tartalma • Felépítése és folyamata • A tanítás-tanulás módszerei, szervezési módjai és eszközei • A didaktikai feladatok megvalósítása • A tanár személyisége és kommunikációja • A tanár-diák együttműködés, a légkör

10. Egy (ön)értékelő eszköz Céljai, feladatai: • Ösztönzést ad a fontos pedagógusi kompetenciák megszerzésére és az e kompetenciákra való reflektálásra. • Segít a különféle szakmai kontextusokban alkalmazható felkészültség megszerzésében. • Elősegíti a szakmai kommunikációt. • Megkönnyíti az értékelést és az önértékelést. • Eszközt biztosít a fejlődés dokumentálására. (Newby et. al. 2007) http://archive.ecml.at/mtp2/Fte/html/EPOSTL.pdf

13. Az osztálytermi kommunikáció elemzése Az elemzés szempontjai: • A tanári beszéd tartalma. • A tanári beszéd nem nyelvi jelei. • A tanári és a tanulói beszéd aránya, terjedelme. • A tanári megnyilatkozások (tanári instrukciók, kérdések, értékelő megnyilatkozások, fatikus elemek, magyarázatok stb.) sajátosságai. • Tanári beszédrituálék.

14. Az osztálytermi kommunikáció mintázata

15. Egy tanulságos példa T: Tehát ma a szavak szerkezetéről tanultunk. Tehát arról is valamilyen fogalmatok ki ö kialakulhatott, mert, ugye, rengeteg fogalmat megbeszéltünk. A feladatotok az lesz, hogy a tavaszhoz hasonlóan készítsetek egy szerkezeti ábrát vagy fürtábrát. Következőképpen nézzen ki: írjátok fel a füzetetek közepére, hogy szavak szerkezete! Középre, jó? És ugyanúgy, ahogy a tavasz szóval eljátszottunk, a ma tanult, illetve átismételt fogalmakat szedjétek össze! Például a szavak szerkezete, nekem az jutott eszembe, hogy összetett szavak, mert, ugye, most erről beszéltünk utoljára. Jó. Most párokban, tehát mindenki a mellette ülővel próbáljon minél több kifejezést, fogalmat, példát gyűjteni azokkal a fogalmakkal, illetve kifejezésekkel, amivel… amelyekkel a mai órán foglalkoztunk. Összefüggéseket is húzogathattok egymás között. Érthető mindenki számára a feladat?

16. Egy másik tanulságos példa T:Tagolatlan, ez egy tagolatlan mondat. Na, most a kérdés az, hogy összetett mondatnak tekintsük-e azt, ami egy tagolatlanmondatból áll és a hozzá kapcsolódó tagolt, elemezhető mondatból. Ez volna az: Auer, mit mozgolódik maga? Ki gondolja, hogy ez egy összetett mondat? Dia? Igen, ellenpróba, ki gondolja úgy, hogy egyszerű mondat? Ez lehet, hogy megegyezés kérdése, legyen megegyezés kérdése köztünk, tudniillik ez részben filozofikus probléma, és mit csináljunk ezzel az Auerral? Járható út lenne az, hogy hagyjuk innen ki az ilyen tagolatlanrészeket, meg a jaj meg az ó, satöbbi típusú egységeket, mostantól kezdve viszont egyedül a másik megoldás sajnos az alkalmazandó, a picit bonyolultabb. Ez egy összetett mondat. Folytatódjon tudniillik úgy az összetett mondat rendszere, hogy az szerves és szervetlen, kicsit kémiai ízű megjegyzésekkel, szerves és szervetlen módon jöhet létre. Szervesnek akkor tekinthetjük mondatok kapcsolatát, hogyha mind a kettőtagolt, mind a két rész, ami ott összekapcsolódik, tagolt, külön-külön elemezhető egyszerű mondat, és a kettő közötti kapcsolat, ami a valami néven nevezhető, nyelvtani-logikai viszony. Ez lesz egyszerűbb. Szervetlennek pedig akkor tekintjük azt a kapcsolatot két tagmondat között, hogyha az egyik azok közül tagolatlan. Ez egy elemezhetetlen rész lesz, ez kétségtelen, de mégiscsak egy néven nevezhető viszonyban van, meghatározható viszonyban van az azt követő tagolt mondattal. Zoltán?

17. A tanulást segítő tanári beszéd • Érthető, világos. • Problémamegoldást, gondolkodást serkentő. • Takarékos. • Teret ad a tanulói beszédnek.

18. „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

19. A mentor dolga, hogy segítsen megtanulni a gyakornoknak, hogyan tanítson és tanuljon, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyát, erősítse a hivatásához fűződő pozitív viszonyát, hogy megtanítsa a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni azt, amit csinál, és hogy segítsen megtalálni neki azt, amit leginkább szeret csinálni. (Szent-Györgyi Albert nyomán)