Vadászati ökonómia és politika

1. Schiberna Endre Vadászati ökonómia és politika

2. Vadászati ökonómia és politika • Témakörök: • Vadászat funkciói • Vadászat ágazati kapcsolatai • Pályázatírási eszközök • Kamat és hitelszámítás • Beruházások pénzügyi értékelése • Szektor gazdálkodási jellemzői • Vadkár értékelésének ökonómiai alapjai

3. Kamat jelentése • A kamat a tőke használatának az ára, a pénztőkének az értékszaporodása. • Kifejezi az idő szerepét a gazdasági folyamatokban, és ezért arra használható, hogy egy pénzösszeg értékét átszámoljuk különböző időpontokra. IDŐ KAMATLÁB Előérték Kezdőérték Jelenérték (PV) Végérték Jövőérték (FV)

4. Kamat alapjellemzői • A kamatszámításhoz szükség van: • a kamatozó tőkeértékre (PV vagy FV), • a futamidőre (n), és • a kamatlábra (p). • FV = PV + PV x p = PV (1+p) • A kamatláb ha máshogyan nem jelölik, akkor mindig egy évre szól, azaz évente van kamatfizetés. • Egy évnél rövidebb időszakra a kamatot arányosítva kapjuk meg. Tehát 1 hónapra a kamat p/12, egy napra p/360.

5. Kamatos kamat 0. 1. 2. n. 1+p 1+p PV FV1 = PV (1+p) FV2 = FV1(1+p) FV2=PV (1+p) (1+p) FV2=PV (1+p)2 FVn=PV (1+p)n

6. Kamatos kamat • A kamatos kamat összefüggése tehát: FV=PV * (1+p)n • (1+p)n tőkésítési vagy prolongálási tényező • a reciproka, az 1/(1+p)n a diszkontálási tényező

7. Példa • Mekkora az év végi követelésünk, ha 100 000 Ft-ot egy évre bankbetétbe helyezünk, egy éves futamidőre, és mennyi, ha ugyanekkora összeget helyezünk el, de 1 hónapos futamidőkre 1 évig? A kamat mindkét esetben 5%. 1) egyszeri egyéves lekötés esetén: FV=100 000 * 1,05 = 105 000 Ft 2) kamatos kamat esetén: FV1hó után =100 000 (1+0,05/12) FV= 100 000 (1+0,05/12)12= 105 116 Ft • A második esetben mekkora kamat mellett érhettük volna el ugyanezt az év végi tőkeértéket 1 éves futamidő mellett? (1+0,05/12)12= 1,05116 => 5,116%

8. Példa • A szomszéd nem tudja kifizetni a kölcsönkért tartozását, ami 1 000 eFt, de azt ígéri, hogy a vadásztársaságnál rá kisorsolt szarvasbika elejtési lehetőséget – értéke kb. 1 000 eFt – ránk átruházza. Ennek esedékessége kb. 2 év. Pénzügyileg mekkora összeg térül meg, ha a számunkra elérhető legjobb befektetési alternatíva ezen az időtávon 5%-os hozamú?

9. A kamatszámítás lényege, hogy segítségével pénzösszeg, vagy tőke értékét számolhatjuk át különböző időpontok között.

10. Járadékszámítás • A járadékok szabályos időközökben esedékes, azonos nagyságú pénzösszegek, amelyek valamilyen tőkeérték hozamaként keletkeznek. • A kifizetésekre a tőke kamatai és esetenként maga a tőke nyújt fedezetet. Ha a kifizetések nem haladják meg a kamatot, akkor a tőke növekszik, ha igen, akkor egy idő után elfogy. • Hasonló jellegű, de ellentétes pénzáramlás a törlesztés. • Az egyes összegeket járadéktagnak, vagy törlesztő részletnek nevezzük. (csak nézőpont kérdése) • Az egyes összegek esedékessége közötti idő a járadéki időszak. • A járadékszámítás feladata, hogy meghatározza a futamidő alatti járadékok valamely időpontra átszámított értékét. Ez lehet PV vagy FV.

11. Járadékok típusai

12. 1. 2. n-1 n 0. ... R R R R PV1 1 PV2 (1+p)n-1 1 PVn-1 (1+p)n PVn ΣPVi = PV Éves időleges járadék Olyan járadéksorozat, amelyben a járadéktagok kifizetésével a kezdő tőke (PV) a futamidő végére elfogy. Ez egy mértani sor, amelynek az összegző képletének felhasználásával és egyszerűsítésekkel: (1+p)n - 1 FV=----------------* R p (1+p)n (1+p)n - 1 PV=----------------* R p * (1+p)n 1 (1+p)n

13. Példa • Egy vadászterület tulajdonosi közössége – tanulva a korábbi évek tapasztalataiból – az új bérleti szerződéseket olyan feltétellel szeretné megkötni, hogy a felek által elfogadott 380 Ft/ha éves bérleti díjat egy összegben kéri a szerződéskötéskor. A tulajdonosok által elfogadható kamatláb: 6%. • Mennyi lesz az egy összegben fizetendő bérleti díj hektáronként? • PV= 2 797 Ft/ha

14. Példa • Mekkora lesz annak a hitelnek a törlesztő részlete, amelyet a vadásztársaság a vadászterület bérletének indulásakor vesz fel a vadászati berendezések felépítésére? Összege 3 millió Ft, kamata 8,5%. Havonta kell törleszteni 10 évig, a bérleti szerződés végéig. • R=37,2 eFt

15. HITEL • 3 millió Ft hitelt veszünk fel. • Két lehetőség közül választhatunk:

16. Mekkora a törlesztő részlet? R=?

18. Törlesztő részletünk mekkora részben fedezi a kamatot és mekkora részben törleszti a tőketartozást? A kamat részesedése a futamidő alatt állandó törlesztő részleten belül

19. Milyen hatása van a változásoknak? • A forint esetében megváltozik a kamat • Az euró esetében megváltozik az árfolyam 7,5% 255 Új HUF kamat 11,0% Új árfolyam 275 60 114 HUF 53 906 HUF 65 227 HUF 58 134 HUF +8,5% +7,8% A kamat 1%pontos változása (ebben az esetben!!!) 2,4%-kal növelte a törlesztő részletet Az árfolyam 1%-os változása (mindig) 1%-kal növeli a törlesztő részletet

20. Éves örökös járadék • Az éves örökös járadék lényege, hogy ha a járadék megegyezik egy tőkeösszeg éves kamatával, akkor a járadék a tőkeösszeget nem csökkenti, ezért a járadék fizetése örökösen fenntartható. R = PV * p FV: nem értelmezhető 1 PV = R*------ p

21. Példa • Évente 500 Ft-ot kapunk egy legelő bérleti díjaként. • Mekkora a jövőbeli bérleti díjak jelenbeli tőkeértéke, ha a bérleti szerződés 5, 15, 25, 35 évre szól? • Mennyit érnek a végtelenségig tartó bérleti díjak? Végtelen: 25 000 Ft

22. Korszaki időleges járadék • Abban az éves járadéktól, hogy nem minden évben van kifizetés, emiatt a képletek levezetésénél a több évente jelentkező R járadéktagokat át kell számolni az éves időleges járadék képletével éves járadéktagokra, és ezt az új járadéktagot kell behelyettesíteni a korábbi képletekbe. (1+p)n*m (1+p)n*m - 1 PV= R*------------------------ ((1+p)m-1) * (1+p)n*m (1+p)m*n - 1 FV=R*---------------- (1+p)m-1 1 (1+p)n*m

23. Példa Egy vadásztársaság új, vadaskertet épített. A berendezések javítási és pótlási költségeire a VT tartalékot szeretne elkülöníteni. Mekkora összeget kell félretenni, ha várhatóan a létesítést követő 7. évben kell először javításra pénzt fordítani, és azt követően minden harmadik évben lesz csak szükség nagyobb ráfordításokra. Ezek összege kb. 200 000 Ft. A vadaskert élettartama 20 év, ezt követően teljesen újat kell építeni. Mekkora tartalékot kell képezni, hogy 5%-os kamat mellett a tartalékolt pénz elegendő legyen az egész élettartam alatt felmerülő javításokra. • PV4 = 658,5 eFt • PV0 = 541,8 eFt • FV19 = 1 369,0 eFt • PV0 = 541,8 eFt

24. Korszaki örökös járadék • Ugyanúgy járunk el, mint az éves örökös járadék esetében, de itt a korszakra eső kamatnak kell fedeznie a járadéktagot. 1 PV=R*---------- (1+p)m-1 FV: nem értelmezhető

25. Példa • Hasonlítsuk össze 1ha területű szántó, tölgy erdő és akác erdő jelenértékét! • Ismert, hogy a szántó évente 20eFt, egy tölgy erdő 100 évente 2millió Ft, egy akác erdő 35 évente 400ezer Ft tiszta jövedelmet hajt. A kamat 3%. • Mivel feltételezzük a jelenlegi művelés tartós (örökös) fennmaradását, az éves, illetve a korszaki örökös járadék képleteit kell használni. • szántó: 20eFt / 0,03 = 667 eFt/ha • tölgy erdő: 2000eFt / (1,03100-1) = 110 eFt/ha • akác erdő: 400eFt / (1,0335-1) = 221 eFt/ha

26. Schiberna Endre Vadászati ökonómia és politika

27. Szervezetek célrendszere • Szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvések által valósul meg. • A szervezeteket célok vezérlik (kimondottak és hallgatólagosak): • Alapvető cél • Küldetés • Szervezeti célok

28. Alapvető cél • Alapvető cél: megfogalmazza egy szervezet létének értelmét, pl.: • profitszerzés (vállalkozások) • jogszabályok érvényesítése (hatóságok) • oktatás (iskolák, egyetem) • helyi közösségek erősítése (civil szervezetek)

29. Küldetés • Küldetés: az alapvető cél megvalósításának módja, meghatározza • működési kört • működés alapját képező belső értékeket • külső érintettekkel kialakítandó viszonyt • más szervezetektől történő megkülönböztetést • Pl.: Greenpeace – WWF Rolex – Timex VW – Porsche

30. Szervezeti célok • Szervezeti célok: olyan célok hierarchikus rendje, amelyeket a szervezet tagjai • csak szervezett keretekben tudnak elérni, • egyéni céljaikkal összeegyeztethetők, • egyéni és szervezeti célok egymást erősítik.

31. Szervezeti célok • Terjedelem és időhorizont szerint: • stratégiai célok • közvetlen v. fejlesztési célok • operatív célok • Ezek egyben céltípusok is

32. Stratégiai célok • Stratégiai célok: konkretizálják a szervezet küldetését, és a szervezet érintettjeivel kapcsolatos célokat fogalmaznak meg • Belső érintettek: tulajdonosok, menedzsment, alkalmazottak • Külső érintettek: célcsoportok (fogyasztók), együttműködő partnerek (beszállítók), versenyző partnerek, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet. Stratégiai menedzsment • Stratégiai menedzsment feladata, hogy a szervezet küldetését összehangolja az annak beteljesítését befolyásoló körülményekkel (külső, belső) • Reális jövőkép kialakítása az oda elvezető fejlődési pálya felvázolásával

33. Operatív célok • A már meglévő rendszer keretei közötti működésre vonatkoznak. • Nem változtatják meg a működési logikát, csak annak eredményességét, vagy hatékonyságát hivatottak javítani. • „Ugyanazt, csak jobban, pontosabban!” • Pl.: selejt arány csökkentése Folyamat menedzsment • Feladata a futó folyamatok fenntartása, és a megkövetelt mennyiségi teljesítmény és minőség elérése • Napi szintű menedzsment ciklus • Rutin folyamatok felügyelete

34. Közvetlen v. fejlesztési célok • A stratégiai céloknak alárendelt célok, amelyek a jelenlegi rendszer működését megváltoztatni hivatottak. • Ez érthető minőségi vagy mennyiségi értelemben. • Pl.: új termelési rend kialakítása, új termék bevezetése Projekt menedzsment • Projekt: olyan egyszeri (komplex) feladat, amely korlátos erőforrások (emberi, pénzügyi, idő) mellett meghatározott cél elérésére irányul. • Projekt menedzsment: egy-egy projekt végrehajtását biztosító vezetői szerepkör és tevékenység.

35. Célok és menedzsment • Az alapvető cél és a küldetés általános, akár szubjektíven megítélhető elemeket is tartalmaz. • A szervezeti célok alatt általában számszerűsíthető célokat értünk. • Menedzsmentre a kitűzött célok eléréséhez van szükség, ezért a menedzsment szintek igazodnak a célok szintjéhez. • Időtáv szerint: • stratégia -> jövő • folyamat -> jelen • projekt -> átmenet

36. DÖNTÉSEK ELEMZÉS és VISSZACSATOLÁS INTÉZKEDÉSEK ELLENŐRZÉS (monitoring) Menedzsment tevékenységek Forralt béka (boiled frog) effektus

37. Stratégia alkotás eszközei • PEST: jövőbeli változásokra felkészülés • SWOT: aktuálisan ható tényezők • Probléma-fa: problémák közötti összefüggések kirajzolása • Cél-fa: problémák konvertálása célokká • Logikai keretmódszer: egymásra épülő célok, valamint a hozzájuk kapcsolódó eredmények és következmények közötti logikai kapcsolat

38. PEST elemzés • A pest elemzés a szervezet működési környezetének vizsgálatára, nagy volumenű és hosszú távú folyamatok (tendenciák) összefoglalására szolgál • P: political (politikai) • E: economical (gazdasági) • S: socio-cultural (társadalmi) • T: technological (technológiai)

39. PEST elemzés

40. SWOT • A SWOT analízis a stratégiai tervezés egy eszköze • Célja, hogy átlátható formában láttassa a szervezet céljait leginkább befolyásoló aktuális külső és belső adottságokat • S: strength (erősség), • W: weakness (gynegeség), • O: opportunity (lehetőség), • T: threat (fenyegetés)

41. SWOT

42. SWOT • A feltüntetett tényezők lényeges tényező kell, hogy legyenek • Többnyire szubjektív tényezők, a cél a rendszerezés magunk és mások számára • a 4 térrészbe térrészenként 4-5 tényező • „belső” a tényező, ha a vizsgált szervezet nélkül nem létezne • nem lehet valami egyszerre „gátló” és „segítő” • Kiértékelés: • le kell írni a tényezőket • be kell mutatni, hogy az erősségekkel hogyan semlegesíthetők a fenyegetések, és • a lehetőségek hogyan használhatók ki a gyengeségek ellensúlyozására

43. Probléma elemzés • A stratégia megalkotásához helyzetelemzés végzünk: • PEST elemzés a környezeti feltételek azonosítására • SWOT elemzés a szervezet külső és belső tényezőinek összehangolására • A helyzetfeltárás másik eszköze a probléma elemzés, amely egy állapot negatív jellemzőit gyűjti össze és ok-okozati összefüggésben mutatja be őket. • Általában egy magasabb rendű probléma jelenti a kiindulási pontot: • megoldását a projekt résztvevői az adott projekt keretein belül nem tudják ugyan megoldani, de megoldásához hozzá tudnak járulni • attól lesz magasabb szintű, hogy a projekt résztvevőinél szélesebb csoportnak jelent nehézséget.

44. Probléma-fa • Magasabb rendű cél azonosítása • Ok-okozati összefüggésbe helyezett problémák • 3-5 szinten oszlanak el • Az átfogó probléma létrejöttéért közvetlenül felelős okok azonosítása • Az okok az okozott problémák alá kerülnek, a független problémák egymás mellé • Az okok között lehetőleg ne legyen átfedés

45. Probléma-fa ÁTFOGÓ PROBLÉMA KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 2 KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 1 OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA

46. Cél-fa • A probléma-fából indul ki, de annak negatív megközelítése helyett a jövőbeli kívánatos állapot pozitív aspektusait keresi, megoldás orientált megközelítést alkalmaz • Ok-okozat összefüggések eszköz-eredmény kapcsolatokká alakulnak • A cél-fa egyes területeit kiválasztva határozhatjuk meg a beavatkozási logikát: • Összefüggő terület • A szervezet kompetenciái alapján • Lényeges változást idéz elő • Reálisan megvalósítható

47. Fertő parti települések népességmegtartó képességének növelése Növekvő foglalkoztatottság Turisztikai vonzerő növekedése Szezonalitás csökkenése Természeti és kulturális örökség fenntartható hasznosítása Térségi turisztikai vonzerők összekötése növekedése Szolgáltatások bővülése Tematikus útvonal és új turisztikai brand létrehozása Gloriette kilátó és tanösvény a FERTŐ-TÁJRÓL Árpád-kori körtemplom bemutatása az IMÁRÓL Mobil rendez-vényhelyszín Meditációs kert a VIZEKRŐL Masina-ház a NÁDI VILÁGRÓL Pajtaszínház a KÉZMŰVESSÉGRŐL

48. Projekt tervezés eszközei • Feladatterv • Időbeli ütemezés • Gantt diagram • Hálóterv • Költségvetés

49. Feladatterv • A feladat a projekt olyan elemi egysége, amely • konkrét, számszerűsíthető eredménnyel jár • gyakorlati szempontból tovább nem bontható • költségvetés kapcsolható hozzá • elvégzésére felelős rendelhető (nem egy ember hajtja végre)

50. Feladatterv