Vadászati ökonómia és politika

1. Schiberna Endre Vadászati ökonómia és politika

2. 16 889 1339 9327 9159 500 4234 307 128 142 365 Japan EU China Russia United States EU China Japan Russia United States Az EU és versenytársainak területe (1000 km2) Az EU és versenytársainak népessége (millió fő) Adatok: 2007

3. Részesedés a termékek világkereskedelmében (2007) Részesedés a szolgáltatások világkereskedelmében (2007) EU 17% EU 28.5% Others 40.6% Others 53.2% United States 14.5% Japan 5.8% United States 18.2% China 9.5% China 5.9% Japan 6.8%

4. 38 700 27 800 25 100 12 200 4 400 Russia China Japan United States EU Az EU és versenytársainak gazdasága és jóléte A gazdaság mérete GDP 2008 (milliárd €) Teljesítmény 1 főre eső GDP 2008 (€/fő) 12 508 9819 3 329 1 326 468 China Japan Russia United States EU

5. EU országainak népessége 2009-ben(millió fő) 82.1 64.4 61.6 60.1 45.8 38.1 21.5 16.5 10.6 11.3 10.8 10.5 10.0 9.3 8.4 7.6 5.3 5.5 5.4 4.5 3.3 2.3 2.0 1.3 0.8 0.5 0.4 Sweden United Kingdom Romania Netherlands Belgium Hungary Slovakia Ireland Latvia Slovenia Luxemburg Italy Greece Portugal Czech Republic Austria Bulgaria Denmark Lithuania Estonia Cyprus Malta Spain France Poland Finland Germany

6. EU országok területe 544 506 410 357 313 305 295 244 230 131 30 111 49 93 92 83 43 77 68 63 62 43 34 20 9 0.3 3 United Kingdom Romania Hungary Ireland Latvia Slovakia Netherlands Belgium Slovenia Luxemburg Poland Italy Greece Bulgaria Portugal Austria Czech Republic Lithuania Estonia Denmark Cyprus Malta Spain France Finland Germany Sweden

7. 271 137 135 123 122 118 117 116 115 114 107 103 101 100 95 94 91 80 76 76 72 68 63 61 58 56 46 40 Slovakia Lithuania Luxembourg Ireland Netherlands Austria United Kingdom EU-27 Cyprus Greece Slovenia Czech Republic Denmark Germany Finland France Italy Malta Portugal Estonia Hungary Poland Latvia Romania Bulgaria Spain Sweden Belgium 2008 GDP/fő27 EU ország átlaga = 100%

8. EU költségvetésének belső arányai 2010 EU költségvetés: 141.5 milliárd € = GNI 1.20% Állampolgári szabadság, biztonság és jogrend 2% EU globális részvétele: Nemzetközi segélyek 6% Egyéb, adminisztráció 6% Természeti erőforrások: agrárium és környezet 41% Fenntartható növekedés: foglalkoztatás, versenyképesség, regionális fejlesztés 45%

9. Innovációs és K+F költségvetési költések a 2006-os GDP arányában 3.4% 3.0% 2.6% 1.8% 1.3% China United States EU EU objective Japan

10. A Bizottság alkalmaz ~23 000 állandó közalkalmazottat és ~11 000 határozott idejű munkást Egyéb EU intézményekben ~10 000 alkalmazott Az EU adminisztráció minden állampolgárnak 15€ költséget jelent évente

11. Energiahordozók importaránya 2008-ban EU energiahordozó fogyasztásának belső arányai 2008-ban 100% 84% Gas 25% Oil 36% 60% 54% 45% Nuclear 13% Coal 18% Renewables 8% 0% All types of fuel Renewables Coal Oil Gas Nuclear (uranium)

12. EU a klímaváltozás elleni harc főszereplője • üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ig • energiahatékonyság 20%-os növelése 2020-ig • megújuló energia (szél, nap, víz, biomassza) felhasználási arányának 20%-os növelése

13. Schiberna Endre Vadászati ökonómia és politika

14. Az európai integráció • Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok) • 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom” • A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása. • A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

15. Az európai integráció • II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén: • POLITIKAI • GAZDASÁGI • KATONAI • Nyilvánvaló az együttműködési kényszer • Együttműködés lehetséges módjai: • kormányközi • nemzetek feletti intézményrendszer

16. Az európai integráció • POLITIKAI: • egységes fellépés a nemzetközi politikában • GAZDASÁGI: • Egyesült Államok dominanciája • Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések területén • A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a húzóágazatok számára • KATONAI: • Szovjet fenyegetés

17. Együttműködés vs. Integráció • Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre • Integráció: • nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező szervezetbe tagozódás • elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus • felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

18. Kereskedelmi integrációs fokozatok • Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika • Vámunió: közös kereskedelempolitika • Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat • Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot: • fizikai (határellenőrzések) • pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.) • technikai (szabványok és egyéb előírások)

19. Gazdasági unió • Kereskedelmi integráció • fokozatai lásd fent • egységes piac • Monetáris integráció • monetáris együttműködés, árfolyamrendszer • monetáris unió: közös valuta és központi jegybank • Gazdaságpolitikai integráció: • agrárpolitika • iparpolitika • versenypolitika

20. Politikai és Katonai integráció • Politikai unió: • közös törvényhozás • közös kormányzás • közös külpolitika • közös belpolitika és igazságügy • állampolgárság • Katonai unió: • egységes irányítású közös hadsereg

21. Az európai integráció GAZDASÁGI POLITIKAI KATONAI OEEC később: OECD feladata: Marshall segély elosztása Európa Tanács feladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése NATO feladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása (független) gazdasági integráció Regionális kormányközi szervezet USA központú katonai szövetség KGST Szovjet befolyás Varsói Szerződés

22. Az európai integráció • Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját • Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére • Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart • Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

23. Schuman-Monnet terv • Az integrációt fokozatos lépésekben képzelték el • Egységes irányítás alá akarták vonni a francia vasérc és a német szén kitermelését • Ezzel el lehet kerülni az önálló háborús készülődéseket • Jelentős volt a hiány szénből és acélból, amely a készletek hatékony felhasználását koordinálni kellett • Biztonságpolitikai motivációra épülő, gazdasági célokat kitűző integrációs szervezet jön létre • EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (ESZA)

24. ESZA • Franciaország-NSZK tengely • Csatlakozik: • az integrációpárti Benelux államok, • az elszigeteltségéből kitörni akaró Olaszország • Szupranacionális intézmények: • Főhatóság (nem nemzeti érdeket képvisel) • Tanács (szakminiszterek, jogalkotás, Főhatóság ellenőrzése) • Közgyűlés (tagállamok parlamenti delegáltjai, konzultatív funkció) • Bíróság (vitás jogi kérdések rendezése)

25. Integráció elmélyülése • Az ESZA sikere alapján politikai integrációt is elindítják az Európai Védelmi Szövetség tervével, amely közös hadsereg létrehozására irányul, de ez elbukik, ezért a gazdasági integráció kiterjesztése lett a cél • Spaak jelentés alapján jön létre a Római Szerződés, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget • Ezek mellett párhuzamosan létrejön az EFTA Nagy-Britannia vezetésével

26. EGK • Intézményrendszerének alapja az ESZAK • Bizottság (Főhatóság helyett) gyengébb • Tanács (kormányképviseleti szerv) erősebb hatáskör • Közgyűlés korlátozott ellenőrzési jogkörök • Bíróság • Az ESZA, EGK és Euratom Közgyűlése és Bírósága közös volt, a többi szervei minden szervezetnek elkülönültek

27. EGK vs. EFTA • EFTA • szabad kereskedelem megteremtése a vámok eltörlésével • kormányközi együttműködés • EGK: • szabad kereskedelem • integrációs intézményrendszer • közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika • jogharmonizáció

28. Fejlődés • ESZAK 1951 • EGK és Euratom 1957 • EGK vámok és mennyiségi korlátok lebontása csak ipari termékekre vonatkozott, de ez megtörtént 1968-ra • Közös Agrárpolitika egységesítette az agrárprotekcionizmust, amely tagállamok közötti jövedelem átcsoportosítással járt (igazi integrációs lépés) 1962

29. Fejlődés • Nagy-Britannia többször be akart lépni a 60-as években, de De Gaulle megakadályozta az USA befolyásától való félelem miatt • 1965: Egyesülési Szerződés, amely az EGK, ESZA és Euratom jogalanyiságát megtartotta, de intézményeit összevonta. Innentől e három közösséget Európai Közösségeknek hívják • 1973: De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakoznak • A bővítést követően az USA versenytárs lesz

30. Fejlődés • 1974-től rendszeres állami vezetői egyeztetések, amelyek fóruma az Európai Tanács (a Tanács továbbra is működik) • 1979 Európai Monetáris Rendszer: • árfolyam mechanizmus • ECU • Európai Monetáris Együttműködési Alap • 1981: Görögország • 1986: Spanyolország és Portugália

31. Integráció újabb szakasza • A kezdeti sikerek után a 70-es években elhúzódó olajválság alakult ki és belső feszültségek keletkeztek. Integráció megtorpant: • tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak, kereskedelem visszaesett • Nagy-Britannia nettó befizetéseinek csökkentéséért harcolt • A nemzetállamok a konjunkturális időszakokban ösztönzik az integrációt, dekonjunktúrában pedig ellenzik

32. Kereskedelmi egységesülés • 1985: Delors terv kitűzi az egységes belső piac létrehozását • 1986: Egységes Európai Okmány 1992-re tűzi ki célul az egységes piac létrehozását • jogharmonizációs folyamat 300 közösségi irányelv mentén, amely jelentősen megnöveli a közösségi jog terjedelmét

33. A kereskedelmen túli egységesülés • Egyértelmű gazdaságfejlesztési kérdések • adott a deregulált kereskedelem, közös piac • gazdaságpolitikai integráció mélyítése • monetáris unió megteremtése • Politikai integráció bizonytalan: • világpolitikában: „gazdasági óriás, politikai törpe” állapot megszüntetése • belpolitikában: határok átjárhatósága miatti biztonsági problémák (bevándorlás és terrorizmus) ellen közösen lehet csak fellépni

34. Maastricht-i szerződés • 1992: Maastricht-i szerződés, amely az európai integrációt Európai Uniónak nevezi, ez azonban nem önálló jogi személy, hanem az integráció megnevezése • Monetáris unió: • 1999-re tűzi ki a monetáris unió megvalósítását • Politikai unió: • uniós polgárság • közös kül- és biztonságpolitika • közös bel- és igazságügy • intézmények hatáskörének kiszélesítése • többségi döntéshozás egyhangú döntéshozással szembeni kibővítése

35. Újabb állomás • 1990-es évek eleji recesszió • politikai változások keleten • EGK és EFTA együttműködésével létrejön az Európai Gazdasági Térség, lényegében az EGK szabályait majdnem minden EFTA ország átveszi az agrárpolitikát kivéve • 1995: Ausztria, Finnország, Svédország átlépnek EFTA-ból EGK-ba, de az EGT nem szűnik meg (Norvégia, Izland, Lichtenstein, EGK)

36. A nagy bővülés előtt • A Maastricht-i Szerződés ambiciózus célokat tűzött ki, különösen a tagállamok számára mindig nehezebben elfogadható politikai integrálódás miatt. • Az 1990-es évek elején a keleti politikai fordulat valószínűsítette, hogy a volt szovjet befolyású országok csatlakozni akarnak, amely a létszámot jelentősen megnöveli. • A nagy létszám mellett az intézményi működés és a döntéshozatali mechanizmusok átdolgozására volna szükség.

37. Reformigények • 1996: Amszterdami Szerződés • előrelépés a belügyek és a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre történő emelésével • bővül a Parlament döntési joga • Megoldatlanul hagyja viszont a legfontosabb és legnehezebb kérdéseket: • Tanácsban hozandó egyhangú döntések körének minimalizálását a többségi döntések javára • Tanács szavazatainak újrasúlyozása • Bizottság méretének meghatározása

38. Bővítés felé • 1990-es évek közepére 13 ország jelezte csatlakozási szándékát • 1999 Berlin: Agenda 2000, amely az EU költségvetési és reformcsomagja, amely arra hivatott, hogy kezelje a várhatóan belépő új tagországok miatt felboruló költségvetést • 2000: Nizzai Szerződés, amely nem az integrációt mélyítette, hanem az intézményi rendszert reformálta meg annak érdekében, hogy a bővített EU működőképes legyen

39. 27 tagú EU • 2004: 10 ország csatlakozott • 2007: Románia és Bulgária

40. 1957 1973 1981 1986 1995 2004 2007 nem tag

41. Schiberna Endre Vadászati ökonómia és politika

42. Támogatási és pályázati rendszerek • Magyarországon elérhető források típusai: • Nemzeti költségvetési • Nemzeti – EU társfinanszírozás • EU források • Az EU forrásai: • Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap • Mezőgazdasági támogatások • Közösségi Programok • Közbeszerzések

43. EU forrásallokáció alapja • A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdaságipolitika vagy a közös monetárispolitika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó. • Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionálispolitika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

44. Regionális politika • A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye. • 1970-1980-as évekbeli déli országok csatlakozása méginkább széthúzza a regionális különbségeket • 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős különbségeket hoz

45. Regionális politika • Tervezési folyamat • A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása • A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg. • A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat. • A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

46. Tervezési folyamat sémája EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat Nemzeti Stratégia Nemzeti Programterv Pályázati kiírások

47. Regionális politika • 3. célkitűzés (ETE) • A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. • A programok végrehajtásais közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

48. Szervezeti háttér • Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió kijelöl • irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv • közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése • igazoló hatóságot: (nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve -szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint • ellenőrzési hatóságot: (a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).  

49. Regionális politika • Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. • 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz • Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége: • NUTS   I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS  II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20) • NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) • NUTS VI (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

50. Regionális politika • A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.   • Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre • Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye • Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye • Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye • Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye • Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye • Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. • Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye