Az európai integráció története

1. Az európai integráció története 9. előadás

2. Tervek a 70-es évek elején – válsághangulat az évtized végén • Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés • Helsinki-folyamat • A pénzügyi – és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére • Az EK déli bővítése

3. Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés • 1969 – Hágai csúcsértekezlet • 1970. október – A politikai együttműködés első lépései: Davignon-jelentés – „Európa politikai egyesítésének lehetséges területeiről” • A jelentés egy laza együttműködési keret kialakítását javasolta. • A külügyek vezetői évente kétszer találkozzanak – aktuális külpolitikai kérdések • Bármely tagállam által fontosnak tartott külpolitikai kérdés napirendi téma lehet • A tárgyalt témákról konzultálni kell a Bizottsággal és jelentést kell küldeni az Európai Parlament illetékes bizottságának. • A tagországok teremtsék meg az együttműködés minimális szervezeti feltételeit.

4. Európai Politikai Együttműködés • Hatékonyabbá vált a tagországok külpolitikai együttműködése • Az ENSZ-ben megnövekedett az együttszavazások aránya

5. HELSINKI • 1975. augusztus 1. Helsinki értekezlet (32 európai és 2 tengeren túli állam (USA, Kanada) – „európai békekódex” 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdésekben 2. Gazdaság, tudomány és a technika területén 3. A humanitárius és emberjogi kérdésekben 4. A földközi tengeri biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatban 5. Az értekezletet követő intézkedések meghozatalában.

6. 1. Az államközi együttműködés 10 alapelve: államok egyenjogúsága – a fenyegetés és az erőszak alkalmazásától való tartózkodás – határok sérthetetlensége – területi integritás – vitás kérdések békés rendezése – belügyekbe való be nem avatkozás – emberi jogok – népek egyenjogúságának és önrendelkezésének joga – államok együttműködése – népek közötti kölcsönös bizalom elve

7. 2. Gazdasági kapcsolatok bővítése, szociális haladás, ipari kooperáció, tudományos kutatás, környezetvédelem 3. A keleti blokk zártságának oldására törekedtek, alapvető emberi jogok biztosítása, polgárok szabad mozgása… 4. A Földközi-tenger térségét a biztonság és együttműködés területévé kívánta változtatni. 5. Utókonferenciák – Belgrád 1977/78, Madrid 1980/83, Bécs 1986/89

8. Hallstein-doktrína feladása (Willy Brandt – 1969-74) • 1973 a két német állam felvétele az ENSZ-be • Keleti szerződések megkötése • 1970. augusztus 12. – szovjet-német szerződés • Német-lengyel szerződés

9. A pénzügyi- és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére • 1969-ig pénzügyi stabilitás • A Bretton Woods-i rendszer hanyatlása (Az USA csökkenő gazdasági ereje, Vietnámi háború - infláció) • 1970 ősz – Werner-terv (Pierre Werner) – a Közösség valutauniójának terve – 3 szakaszban: • A tagországok valutáinak a tőkemozgások teljes liberalizációja melletti szabad átválthatóságára • A közös valuta bevezetése érdekében a valutaárfolyamok „teljes és visszavonhatatlan rögzítésére” • Monetáris tartalékalap-képzésére a fizetési mérlegek stabilizálása érdekében • A tagországok gazdasági és pénzügyi politikájának koordinálására

10. Első szakaszhatár: 1971. január 1. – 1973. december 31. • Bretton-woods-i pénzügyi rendszer felmondása – a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása • Lekerül a napirendről a monetáris unió megvalósítása - válságkezelés • 1971. december – Smithonian-egyezmény • IMF intézkedés - +/-4,5%-os sáv a lebegtetéshez • „valuta-kígyó” +/-2,25%-os sáv; „kígyó az alagútban” • 1973 október OPEC tagállamok 3-ről 12 $-ra emelték a nyersolaj hordónkénti árát.

11. A Közösség gazdasági fejlődése az 1973-83 között időszakban lelassult. • A gazdasági növekedés 4,8%-ról 1,9%-ra csökkent, a munkanélküliség 2,2%-ról 6%-ra emelkedett, az infláció 4,7%-ról 11,8%-ra emelkedett. • 1979. márciusától Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) • Közös árfolyam-szabályozás • Közös monetáris- és árfolyam-politika • Egy jövőbeni közös valuta reménye • A tagállamok valutáit bizonyos határok között összekapcsolták • Elfogadták az Európai Fizetési Egységet (ECU) – számlapénzként • Európai Pénzügyi Együttműködési Alap – a tagállamok arany- és dollárkészleteinek 20 %-ával járultak hozzá

12. Az EK déli bővítése • Politikai átrendeződés Európa déli részén (Portugália – „szegfűs forradalom 1974. április 25.); Görögország – 1974. július 23.; Spanyolország – 1975. november 5. • EK felvétel: Görögország – 1981; Spanyolország, Portugália – 1986) • 350 milliós piac • Jelentősen elmaradott agrárgazdságok • 1978-tól a Közösség teljes mértékben függetlenedett a nemzeti költségvetésektől • Mansholt-terv – „Mezőgazdaság 1980” (1971-80) – a paraszti jövedelmeket a termelékenység függvényévé akarta tenni

13. Egyéb intézkedések • 1974 Szociális Akcióprogram (foglalkoztatottság növelése, élet- és munkakörülmények javítása, párbeszéd kialakítása a gazdasági-szociális döntések meghozatalakor. • 1974. december 9-10. Európai Regionális Fejlesztési Alap • Európai Tanács (állam- és kormányfők rendszeres intézményesített találkozója évente 2-3 alkalommal) • Elfogadták az európai parlamenti képviselők közvetlen választását • 1979 – az első közvetlen EP választás • Európai Néppárt, Európai Demokraták, Európai Szocialista Párt

14. Az európai integráció története 10. előadás

15. A nagykezdeményezések évtizede – a 80-as évek • Margaret Thatcher követelései • Európa új erőre kap – Jacques Delors • Az Egységes Európai Okmány • Az EK újabb pénzügyi uniós terve • A kelet-európai politikai rendszerek bukása

16. Margaret Thatcher követelései • Hetvenes évek közepétől az európai gazdaság új erőre kap • Margaret Thatcher (1979-90) • Nagy-Britannia „jogos ellenérték” vitája • 1979. november 29-30. EiT. dublini ülése • 1984. június: tárgyalások Párizsban – Nagy-Britannia költségvetési hozzájárulását a felére csökkentették, 1992-ig 3,3 md ECU visszatérítése Angliának • A francia-német együttműködés új fejezete (F. Mitterrand – H. Kohl)

17. Európa új erőre kap – Jacques Delors • 1985. január 1. J. Delors az Európai Bizottság elnöke • Környezetvédelem, tudományos együttműködés (legkisebb tagállami ellenállás) • Technikai rés növekedése • 80-as évek közepén a személyi számítógépek 80 %-a, a videó készülékek 90%-a USA, Japán • 1985. tavasza F. Mitterand tudományos-kutatási program - Európai Kutatáskoordináló Ügynökség (EURECA) • 1985 – Zöld Könyv – korlátlan ártámogatások megszüntetése, világpiaci árakhoz közelítő garantált árak, mennyiségi kvóták • Környezetkímélő termelési módok bevezetése • Javuló pénzügyi helyzet • Javuló strukturális politika

18. Az Egységes Európai Okmány • Az egységes belső piac eléréséhez: A „négy szabadságelv” maradéktalan bevezetése • 1986. február Egységes Európai Okmány elfogadása (Dánia kivételével) – először módosította a Római Szerződést • Az Európai Politikai Együttműködés beépítése • A. Egy egységes belső piac 1992. december 31-ig • B. A Közösség társadalmi-gazdasági kohéziójának növelése • C. Versenyképesség növelése (tudományos-technológiai együttműködés) • D. európai pénzügyi rendszer erősítése • E. Egyeztetett környezetvédelmi politika • F. Az uniós intézmények demokratikus deficitjének felszámolása

19. A. a korlátok fokozatos feloldása az áru, tőke, szolgáltatás, személyek szabad áramlásában • B. a szociális tér felértékelése (Közösségi Karta – 1989: foglalkoztatás növelése, szociális partnerek közötti párbeszéd erősítése) – minősített többséggel hozott döntések bevezetése • C. tagországok közötti műszaki-tudományos együttműködés elősegítése • D. cél a pénzügyi unió, a közös valuta • E. természetkímélő technológiák, környezettudatos magatartás, visszatérni a tradicionális termelési módokhoz (tájazonos) • F. több területre kiterjesztették az un. minősített többséggel hozott határozatok számát.

20. Az EK újabb pénzügyi uniós terve Werner terv – Delors-terv • A tőkeforgalom teljes körű liberalizálása • Integrált pénzügyi piacok kialakítása • Teljes valutakonvertibilitás • Az árfolyam ingadozási sávok fokozatos szűkítésén keresztül rögzített árfolyamok megteremtése • Közös valuta • Jegybankok európai rendszerének létrehozása • Jegybank elnökök tanácsának megalakítása: pénzügyi-politikai döntések koordinálása (politikai függetlenség)

21. A kelet-európai politikai rendszerek bukása • Gorbacsovi reformok • Politikai bomlási folyamat • Modernizáció (peresztrojka), nyitás (glasznoszty) • 1989. november 9. a Berlini Fal leomlása • 1989. november 19-21. Az új Európa Charta – „lezártnak tekintik a II. vh után kialakult politikai megosztottságot, a konfrontáció időszakát”

22. Az európai integráció története 11. előadás

23. A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede • A Maastrichti Szerződés • A három pilléren nyugvó Európai Unió • Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér • A pénzügyi unió megteremtésének lépései • A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv • A szerződés fogadtatása • Az agrárpolitika 1992-es reformja

24. A Maastrichti Szerződés • 1991. december 9-11. Európai Tanács előterjesztett javaslata • Hátrány a gazdasági integráció alacsony foka • Gazdasági, pénzügyi, politikai unióra van szükség. • A legproblematikusabb a politika unió létrehozása volt (Davignon-jelentés) • Szükséges a pénzügyi unió második szakaszának beindítása, közös kül- és biztonságpolitika kialakítása • 1992. február 7. Maastrichti Szerződés (módosította és tovább fejlesztette a Római Szerződésben és az 1986-os Egységes Okmányban elfogadott működési elveket. • Cél: • az integráció további fejlesztése és elmélyítése, a demokratikus deficit felszámolása, a gazdasági és monetáris unió létrehozása

25. A három pilléren nyugvó Európai Unió • Első pillér: a kiterjesztett jogokkal rendelkező Európai Közösségek • az integráció addig elért eredményei, • nemzetek feletti alapon való működés • Döntéshozatalában többségi elv

26. Második pillér: a tagországok kül- és biztonságpolitikája (kormányközi egyezetések szintjén) – délszláv válság (Dayton 1995. november) • Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttműködés (kormányközi hatáskörben) • Európai Rendőrségi Szervezet - EUROPOL • Europol Kábítószer Egység (kábítószer, nukleáris anyagok, bevándorlás, emberkereskedelem) • Europol Konvenció (1995. július) – terrorcselekmények, pénzmosás - információcsere • Schengeni Megállapodás (1985) (személyek szabad, korlátozástól mentes mozgása érdekében) – külső határforgalmi ellenőrzés erősítése • Schengeni Egyezmény (1990) a belső határok nélküli Európa – 1997 Amszterdami Szerződés az Egyezményt acquis communitaire-ré tette • Európai Unió

27. Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér • Az egységes európai piac terve 1992 végére megvalósult. (1985-1992) • Fizikai akadályok megszűntetése • 1993. január 1. egységesen működő uniós állampolgárság; szabad mozgás és letelepedési jog; szavazási lehetőség, ahol letelepedett; bármely tagállam diplomáciai és konzuli védelmének igénybevétele; az Európai Parlamenthez, ill. az ombutszmanhoz intézhető petíció • Technikai akadályok megszűntetése • Nemzeti szabványok és előírások egységesítése • Az állampolgárok pénzüket bármely más tagország valutájában, bankjában tarthatták, hiteleket vehetnek fel; liberalizálás a közúti szállítás, a biztosítási piac, légi szállítás területén

28. Pénzügyi akadályok megszűntetése: • A forgalmi adózás (VAT) egységesítése; a közvetett fogyasztási adók közötti különbségek fokozatos csökkentése Cecchini-jelentés (1988): az egységes piac előnyeinek népszerűsítése

29. Csábító erő az EFTA országok számára • Fokozatos közeledés • Európai Gazdasági Tér (1992): az akkori 12 uniós állam + 6 EFTA tag (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) – életbe lépése: 1994. január 1. Svájc kivételével • A világ legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete jött létre: 370 m lakos, a világtermelés 30 %-a, a világkereskedelemi forgalom 45 %-a) • Az EFTA tagok továbbra is megőrizték szuverenitásukat • Az EGT az EU-tól független intézményeket alakított ki.

30. A pénzügyi unió megteremtésének lépései • Az első pillér megerősítése érdekében • 1993 januárjától létrejött az egységes európai belső piac • Igény a közös valutára • Első szakasz: (1990. július 1.-1993. december 31.) nyolc tagállam (Benelux, Dánia, Franciao., Nagy-B., Németo., Olaszo.)kezdte meg a teljes tőkeliberalizáció megteremtését, négy állam 1992 végéig átmeneti könnyítéseket kapott

31. Meghatározták a monetáris unióba történő belépés feltételei – konvergencia kritériumok • Árszint stabilitás kritériuma: a tagország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát. • Költségvetési fegyelem kritériuma: a ktgvetési deficitje nem lépi túl a nemzeti össztermék 3 %-át, ill. az államhts felhalmozott adóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át. • Valutastabilitás kritériuma: az ország nemzeti fizetőeszk-ét valuta övezetbe lépés előtt két évvel nem értékeli le • Kamatlábak közelítésének kritériuma: a hosszúlejáratú kmtláb szintje legfeljebb 2 % ponttal haladja meg a három legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.

32. „Az árstabilitás a monetáris politika fő célja.” • Második szakasz: (1994. január 1. – 1998. december 31.) • Európai Monetáris Intézet létrehozása (Frankfurt): a tagországok monetáris együttműködésének segítése, az ECU minél szélesebb körű használata • Döntés a közös valuta elnevezéséről • 11 ország vált alkalmassá az euró használatára • 1998 december 31.én rögzítették az átváltási arányokat.(ECU-euro 1-1, euro-dollár 1-1,6)

33. Harmadik szakasz: 1999. január 1-től • Európai Központi Bank – közösségi árstabilitás megőrzése • Központi Bankok Európai Rendszere – az Unió monetáris politikájának meghatározója és végrehajtója • A pénzügyminiszterek meghatározták az euró fizetőeszközként történő bevezetésének menetrendjét

34. Bevezetési menetrend: • 1999. január 1.-2001 december 31. – az euró a nemzeti valutákkal párhuzamosan számlapénzként működik • 2002. január 1.-2002. június 30. – a nemzeti valuták elveszítették törvényes fizetőeszköz funkciójukat • 2002. július 1.-től kizárólagossá vált az euró • Megszületett a monetáris unió

35. A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv • Angol elutasítás • Fehér Könyv 1993 • Szociálpolitikai Fehér Könyv 1994 • Fehér Könyv a közép- és kelet-európai országok számára 1995 • Az Amszterdami Szerződés külön fejezete 1997 • Luxemburgi foglalkoztatási csúcs 1997

36. Az agrárpolitika 1992-es reformja • 60-as évek elején bevezetett KAP – sok pozitívum és negatívum • Előny: az alkalmazott ártámogatási rendszer mellett megnőtt a termelés volumene, a termelői bevételek nőttek • Hátrány: túltermelés, növekvő raktári készletek, 1960-90 között a foglalkoztatottak száma 46 %-kal csökkent

37. McSharry reform: • Ár- és a jövedelempolitika következetes szétválasztása – a közvetlen kifizetések előtérbe kerülése • A változtatásokat az un. nagykultúrák esetében volt érdemes végrehajtani (gabonafélék, olajos magvak, vágómarha, baromfi, sertés) • Felvásárlási árak drasztikus csökkentése • A gazdák vállalhatták, hogy termőterületük egy részét meghatározott időre ugaron hagyják – terület-támogatás • A termelés mennyiségi növelése helyett a gazdálkodás külterjessé tételére ösztönözte a gazdákat • Igyekezett gátat szabni a természeti környezetet is károsító mennyiségi termelésnek. • Az érintettek szabadon dönthettek a programcsomag egyes elemeihez való csatlakozás idejéről • Korengedményes nyugdíj

38. Az európai integráció története 12. előadás

39. Az EU fogadóképessé tétele a keleti bővítés érdekében • Új demokráciák a Közösségbe • Koppenhágai Szerződés • Amszterdami Szerződés • A NATO-tagság kérdése • Agenda 2000 • A Nizzai Szerződés • A tíz tagjelölt ország felvétele

40. Új demokráciák a Közösségben • Bevándorlási hullám - A Közösségen belül folyamatosan nőtt az europesszimisták száma. • 1989 július 14-16. G7 csúcs Párizsban • PHARE-program Magyarországnak és Lengyelországnak • Német egység, a hajdani NDK az EU tagja lett

41. Koppenhágai Szerződés • 1993. június 21-22. koppenhágai kritériumok megszületése • Politikai kritériumok (szilárd, demokratikus intézményrendszer, demokratikus választások, többpártrendszer, jogállamiság érvényesülése, emberi jogok biztosítása, kisebbségi jogok rendezése) • Gazdasági kritériumok (működő piacgazdaság, versenyképesség • A teljes joganyag átvétele • Fehér Könyv – segítő szándék • Rendszeres országjelentések - monitoring

42. Amszterdami Szerződés • 1997. június 17. • Az Európai Parlament jogkörének növelése (miniszteri döntés parlamenti jóváhagyása) • Az EB elnökének kinevezéséhez biztosított egyetértési jog biztosítása • Mr Európa – „közös európai kül- és védelmi főmegbízott (megbízatását az Unió kormányaitól kapja • Közös bevándorlás-politikai és menedékjogi gyakorlat kialakítása • Amszterdam nem hozott döntést: a szavazati arányok, az EB létszáma és az egyhangú döntéshozatal radikális csökkenése ügyében

43. A NATO-tagság kérdése • 1991. február – felbomlott a Varsói Szerződés • 1991. december 21. FÁK • 1990 november 19-21. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet ülése – „véget ért a hidegháború” • Észak-atlanti Együttműködési Tanács (Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Lengyelo. Letto., Litvánia, Magyaro., Szlovákia, Románia) • „Partnerség a békéért” • 1997. május NATO-Orosz Állandó Tanács • 1997 júliusi madridi NATO csúcs egyhangú határozattal meghívta Csehországot, Lengyelországot, és Magyarországot a felvételi tárgyalásokra • 1999. március 12. NATO tagság

44. Agenda 2000 • 1997. július – Agenda 2000 „Erősebb és szélesebb Unióért” • A 2000-2006 közötti periódus ktgvetési irányszámait tartalmazta (új demokráciák felvételi költségei) • Javasolta a 1992-es agrárreform intézkedések következetlenségeinek kijavítását (direkt kifizetések szorgalmazása) • Felvásárlási árak további csökkentése • A vidék népességmegtartó erejének támogatása • Változtatni kell a strukturális és kohéziós politika alapelvein • 1999. március - az Agenda elfogadása

45. Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidék Fejlesztésére (SAPARD) • Az acquis communitaire agrárszektorban történő átvételére • Strukturális Politikát Támogató Előcsatlakozási Alap (ISPA) • Közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem 1998 március: a csatlakozási tárgyalások megindulása a luxemburgi csoporttal (Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Szlovénia, Magyaro.) halasztás: Bulgária, Letto., Litvánia, Szlovákia, Románia

46. A Nizzai Szerződés • 2000 december 7-9. az EiT elfogadta a Nizzai Szerződést – elhárította a felvétel szervezeti akadályait (életbe lépés: 2003.02.01) • Az európai alapjogok chartájának elfogadása • A bővülő közösség működési mechanizmusát igyekezett megteremteni • Szavazatok újra súlyozása (lakosságarányosan) • Minősített többségi szavazás kiterjesztése • Nem döntött az EB létszámáról • A Bizottság elnökét minősített többséggel választják

47. A tíz tagjelölt ország felvétele • Az Unió intézményrendszere nem állt készen az új tagok fogadására • Tárgyalások a luxemburgi csoporttal • 2001 december – a leakeni uniós csúcson megnevezik a 10 országot • Agrártámogatásoknál különbségtétel, vidékfejlesztésnél a nyugati felét ajánlották Kelet-Európának • 2004. május 1. EU 25 • Az Alkotmányos Szerződés kudarca