A kollégiumi nevelés hazai története

1. A kollégiumi nevelés hazai története A kollégiumi nevelés főbb állomásai A protestáns és katolikus bentlakásos iskolák A francia mintára szerveződött tehetséggondozó kollégiumok Az Eötvös kollégium Századfordulón, bentlakásos intézmények A népi kollégiumok a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek

2. Magyarország sajátos település rendszere miatt már a 16. 17. században bentlakásos intézmények működtek a városok iskolacentrumaiban. Pedagógiai kultúrájukban tudás és értékközvetítésükben, a társadalmi haladást szolgálták. A ma középfokon tanuló diákok jelentős része, csak kollégiumi háttérrel tud középfokú, vagy felsőfokú tanulmányokat végezni. Az ország településszerkezete és iskolaszerkezete még hosszú időre meghatározza a közép-és felsőfokú iskoláztatás lehetőségeit A kollégiumok hozzájárulnak a szabad iskolaválasztás és az esélyegyenlőség alkotmányos elvének érvényesüléséhez

3. A kollégiumi intézményrendszer társadalmi szerepe • A társadalmi mobilitás elősegítése (A vonzáskörzet kulturális, gazdasági adottságai, fogadó iskolák szellemi és anyagi bázisa, az adott intézmény sajátosságai, hagyományai, szakmai versenyképessége.) • Az esélyek közelítése, esélykülönbségek mérséklése ( A kollégium szellemi és fizikai környezetével, értékközvetítésével kulturális és mentális hátrányokat pótol. ) • A szabad iskolaválasztás lehetőségének biztosítása ( Az intézményrendszer csökkenti a tudástávolságot a települések között. )

4. Kollégium az állandóan változó társadalmi környezetben • A kollégiumi közösség mint család • A szülő meghosszabbított karja, képviseli a kollégistát az iskolánál és minden olyan helyzetben, amikor ez szükséges. • Testi, lelki hátteret ad. • Megvalósítja a szeretet és követelés összhangját.

5. A kollégiumi nevelés célja • Állandó pedagógiai környezetben biztosítani, hogy minden tanuló a tőle elvárható, legjobb teljesítményt hozza ki magából. Segíteni a felnőtté válás folyamatát. • A katolikus értékrend megerősítése • A közösség és az egyén érdekeinek összeegyeztetése • Egymásra épülő, a tanuló fejlettségi szintjéhez igazodó követelmények felállítása • Állandó visszacsatolás • A kollégiumi nevelés országos alapprogramja útmutatása szerint

6. A kollégium, mint demokratikus „mikrotársadalom” • A nevelés és oktatás folyamatában megtapasztalható az emberi szabadságjogok érvényesülése • a társadalmi, környezeti, életmódminták kritikai elemzése • a spontán szerveződés lehetősége • az érdekfelismerés, az értékek alapján történő közösségi eligazodás.

7. A kollégium, mint lakóhely • Az együttlakás során a fiatalok megélik a csoportszerveződés minden fázisát • Színtere a kapcsolatteremtéseknek • Teremtésnek • Építésnek • Kialakulnak az együttműködés kívánatos erkölcsi alapjai ( szolidaritás, a másik segítése, az egymásra utaltság, a közös munka öröme. A közösség a másság megismerésének és elfogadásának jó terepe. ) • Az állandó pedagógiai környezet és feltételrendszer egyenlő esélyt nyújt az igénybevevőnek a tudás megszerzésére, tehetségének kibontakozására és személyiségének komplex fejlődésére

8. A kollégium, mint az iskola segítője • A kollégium érdekelt az iskolával való szoros szakmai együttműködésre • Tevékenységével erősíti az iskolai oktató-nevelő munkát • Más jellegű élményekkel gazdagítja a diákot • Erősíti és fenntartja a tanulási motivációt

9. Mi a nevelés? A nevelés célja, hogy egy hosszú távú változást idézzen elő a gyermek személyiségében. A külső fegyelmezettség, nem biztos, hogy valódi változást mutat. Arra kell törekedni, hogy beépüljön a tanuló értékrendjébe amit elvárásként megfogalmaz a társadalom, az iskola, a szülő. A módszerek és a pedagógiai eszközei alkalmazkodjanak a fiatal mindenkori fejlettségi szintjéhez úgy, hogy mellette a közösség érdekei is érvényesüljenek.

10. Ki nevel? • Család • Játékok,környezet • Óvoda • Család, Óvónő, játékok, kortársak, környezet • Iskola • Család, pedagógusok, kortársak, környezet, egyéni érdeklődés szerinti csoportok, barátok, média

11. Hagyományos család modell

12. A család Anya Gyerekek Apa A család rokonságra épülő elsődleges társas kiscsoport. Benne lüktet a családtagok kapcsolatainak szerkezete, rendszere, lelki világa, fejlődéstörténete, múltja és jelene, miközben állandóan hatnak egymásra és egymás iránti felelősségük örökös. Nagyszülők

13. Ranschburg- féle nevelői attitűdök1. Meleg- engedékeny • - optimális • - szereti a gyermeket és engedi érvényesülni • - széles hatáskört enged • - teljes a bizalom • - gyermek tapasztalatokat szerez,à megtanulja, viseli a következményeket

14. . Meleg- korlátozó • - túlféltés • - kevés bizalom a gyermekkel szemben • - önállótlan magatartáshoz vezet

15. Hideg- engedékeny • - magára hagyás • - kevés szeretet • - erős a gyermekben a vágy a féltésre, ezért agresszióval keres biztonságot • - kriminális, antiszociális útra léphet

16. Hideg- korlátozó • - elégedetlen a gyermekkel a szülő • - gyermek bátortalan, bizonytalan • - büntetéstől való félelem • - gyermek neurotikus személyiséggé válhat

17. Milyen a jól működő család? • Érzelmi támaszt nyújt • Biztonságot jelent • A személyiség megmunkálásának elsődleges színtere • Szeretet kapcsolatok • Erős kötődések • A legnagyobb befolyással kell lennie a gyermekre • Példát ad

18. Gondoskodó, vezető-pásztor Az apa, mint egy pásztor, vezeti a családtagokat, akik követik őt és a példáját. A gyerekek számára fontos, hogy az Apa hogy bánik, hogy beszél az Anyával, igazat mond-e? Letagadtatja-e magát, amikor keresik? A pásztor gondoskodik legelőről, tiszta vízről és őrzi a nyájat. Bár szülőtársával együtt vezet, a felelősségét nem hárítja át. Ezt a családmodellt, amelynek van összetartó ereje, arról lehet megismerni, hogy minden tagja számára jó érzés otthon, együtt lenni. A jól működő család titka a meglévő alap, keret, és a szeretet, amely többet jelent a puszta érzelemnél.

19. Egymást túlüvöltve Újabb életszerű modell: üvöltve veszekedő házaspár. Háború, ahol a szavakba rejtett bombák egyet jelentenek: pusztulj. A rángatózó köldökzsinóron lógó gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Az igazi kommunikáció, amely építi a kapcsolatot, a szeretetközlés. Ebben a modellben azonban mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye.

20. Egyenlők káosza A modern család, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala, vagyis joga különbözőképpen gondolkodni. Tudják, hogy kellenek szabályok az élethez, ám ebben az esetben kétféle is akad, és bár a szülők elégedettek, a gyerekek hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodnak. Pedig életük kezdetén szükségük lenne határozott iránymutatásra, egyszerű hasonlattal élve, sínre, amely bár utat mutat, száguldani is hagyja a vonatot. Bosszantó arra várni, hogy a lámpa zöldre váltson, és ha egyszer elromlik, eluralkodik a káosz.

21. A csonka család Az egyik szülő elment, válás vagy tragédia miatt. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.

22. Kapcsolat nélkül Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál, az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki. A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Ám hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.

23. A szülők kedvence A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.

24. Az anyós a főnök A szülőket marionett bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. Nem baj, ha valamelyik fél édesanyja segít; segítsen, amennyit tud. De a férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.

25. A környezet

26. A környezet befolyása kisebb ha.. • Ha a családban nem jól működik valami, nagyobb a környezet hatása a gyermekre • Ha jól működik a család, akkor folyamatos hatással van a fiatal értékszemléletére • A szülők választják meg, hogy milyen dolgok veszik körül gyermeküket és ez már csecsemőkortól nevel • A Hit, biztos alap, körülhatárolt értékek mentén

27. Ha van egy példakép • Zenetanulás • Egyéni érdeklődési kör támogatása • Szabadidő aktív eltöltése • A szülők példamutatása • Kulturális igény kialakítása • Családi kirándulások • A gyermek felelősségének kialakítása önmaga, családja és embertársai iránt

28. Az iskola

29. Második otthon • A személyiség formálásának második nagy színtere • A szabad iskolaválasztás, lehetővé teszi, hogy a család, értékrendjéhez válasszon iskolát • Olyan nagy közösség, ahol az „ÉLET” modelleződik • Lehetőségeket nyújt az egyén életpálya képének kialakításához • Folyamatos visszajelzéseket ad a gyermeknek, önmagáról, elért teljesítményéről

30. A gyermek, mint a nevelés alanya

31. Az iskola és a kollégium Iskola=teljesítmény Kollégium=testi, lelki, szellemi, nevelés Állandó pedagógiai környezetben a személyiséget formáljuk annak érdekében, hogy a tanuló a tőle elvárható legjobb teljesítményre legyen képes, és segítjük a felnőtté válás folyamatában. Bízunk a fejlődésében és bíztatunk. • Az ismeretelsajátítási folyamat egy adott szakasza végtermékének az érdemjegyben kifejezett értékelése.

32. Ami minden kollégista gyermekben közös • Anya szülte őket, kettőjük kapcsolata meghatározó • A Magyar társadalom tagjai • Jobb estben valamilyen családban szocializálódtak • Iskolarendszerünkben tanultak • Önálló életvitelre még nem képesek • Életpálya építés előtt állnak • Kamaszok

33. Megfelelnek a továbbtanulás kritériumainak • Elvárásaik vannak az oktatási intézménnyel szemben • Tapasztalataik alapján ítélik meg az iskolarendszert, van előítéletük, ami pozitív is lehet • A tanulónak kialakult tanulási szokásai vannak • Otthonuktól távol tanulnak • A hét, öt napján folyamatosan szabályokhoz és társaikhoz, nevelőikhez kell alkalmazkodniuk

34. Állandóan visszajelzéseket kapnak önmagukról, társaiktól, nevelőiktől • Folyamatos alapzaj • El kell fogadtatniuk magukat társaikkal, nevelőikkel • Teljesítményük alapján ítélik meg őket • Több felnőtthöz is alkalmazkodniuk kell naponta • Megszűnik az intim szférájuk • Hétvégenként utaznak haza

35. A nevelési folyamat irányítóival szembeni elvárások

36. Milyen legyen a nevelő?

37. Színes személyiség • Rugalmas • Jó szakember • Kreatív • Széles látókörű • Nevelési módszereiben gazdag • Érdeklődő • Motivált a szakmai haladásra • Kommunikatív • Érzelmileg gazdag • Empatikus

38. Nagy teherbírású • Lelkileg stabil • Legyen mivel feltöltődnie • Igazságos • Objektív, amennyire lehet • Tudja, hogy honnan, hová akar eljutni a nevelés során • Jó problémamegoldó • Erős kezű, következetes vezetője a rábízott tanulóknak

39. Milyen tényezők befolyásolhatják a nevelési módszereket? • Minden pedagógiai döntésben benne vannak a nevelő sikerei, kudarcai, elvárásai, előítéletei, élettörténete, módszertára. ( Csak akkor tudunk eredményt elérni, ha hiszünk benne, hogy tudunk változtatni a nevelés alanyán, tiszteljük és tiszteletet ébresztünk benne a mindennapok során.)

40. A megismerés módszerei • A személyiség sajátosan egyedi mintázatú pszichikus tulajdonságok együttese. • Kérdés? /Milyen tulajdonságokra vagyunk kíváncsiak? / • Egyetlen feltáró módszer a tulajdonságrendszerhez nem elég • A nevelő csak azokat a tulajdonságokat próbálja megismerni, amely az nevelési folyamat adott szakaszán fontosnak tart, hasznosítani tud

41. Diagnózis és Terápia Diagnózis Terápia Az intézménybe lépés első percétől nevelnünk kell ( az első benyomások alapján történik ) Idővel reálisabb képet kapunk a tanulóról és felállíthatjuk a fejlesztési tervünket Időközönként módosítjuk, a diák fejlettségi szintjéhez, vagy mentális állapotához • Minden tanulóról van egy első benyomásunk • Egy folyamat eredménye lehet a diák és családjának a megismerése ( felmérési szempontrendszer ) • Bizalmi légkör kialakítása

42. Az első benyomás Kézfogás Mosoly Ápoltság Ruházat Beszéd Szem Szülők

43. A kollégiumba lépés első pillanatától vezetőként kell a tanulónak elfogadnia • A közeledésünkre kapott válasz reakciókból tudjuk felmérni, hogy milyen módszerek lehetnek sikeresek • Minden diák egyedi és megismételhetetlen személyiség, ezért nincsenek mindenkire egyformán hatásos módszerek • A közös tevékenységek során, jobban megnyílnak a fiatalok

44. Az együttműködés feltételei • Rendszer • Követelmény • Következetesség • Ellenőrzés • Visszacsatolás • Ha mindezek rendelkezésre állnak, biztonsággal el tudnak igazodni a diákok a mindennapokban.

45. Fejlesztési tervBejövő-kimenő állapot • A tanuló elvárásai önmagával szemben az év során • Előirányzott tanulmányi átlag • A közösség érdekeit szolgáló egyéni vállalásai • A nevelő, fejlesztési területei • Év közbeni tapasztalatai a fejlődés üteméről • A szülőkkel való megbeszélések rövid leírása • Dicséretek, elmarasztalások • Év végi értékelés

46. A bizalom • A szülő véleménye gyermeke felé az intézményről • A nevelőről • Hitelesség • Felnőttként kezelve, gyermekként szeretve • Következetesség • Elfogadás • Tiszteletteljes légkör • Titoktartás

47. Elfogulatlan megítélés • Egyenlő bánásmód • Használható tanácsok • Empátia • A fiatal érezze, hogy nekünk fontos • Az időben nyújtott segítség • A példamutatás • A teljesítmény és az értékes tulajdonságok kiemelése • A szeretet nyelvén való feddés

48. A tanulási sikertelenségek okai lehetnek… • Túl magas szülői elvárások • Állandó szülői kontroll és annak elvesztése • Érzelmi elhanyagoltság • Majomszeretet • Szülői álmok megvalósítása a gyermek által • Túlzott megfelelési kényszer • Belső motiváció hiánya • Nem megfelelő iskolaválasztás

49. Önállótlanság • Mindenben a szülők döntenek • Kisgyermekként kezelik • Magatartási zavarokkal küzdő gyermek • Nem megfelelő módszerek a bevésésre • Önbizalom hiányos gyermek • Túlzottan magabiztos gyermek • Szorongó gyermek • Kudarckerülő gyermek • Tanulási nehézségekkel küzdő, vagy rossz tanulási technikájú

50. A dislexia nem olvasásgyengeség. • Az ilyen gyerek fordítottan írja a számokat nehezen tanul meg olvasni, a sok gyakorlásnak alig van hatása. A betűket összecserélik (tériránnyal van baj). Az ismertetett módszer beszédjavító intézetben született: súlyos beszédhibás gyerekeknél alkalmazták az iskolába lépés előtt, logopédiai osztályokban alkalmazták, majd ezt követően enyhe értelmi fogyatékos gyerekek olvasástanítására használják. Újabban problémamentes osztályokban is találkozhatunk vele. Két nagy részre lehet osztani a fejlesztés területét: fejlesztés és olvasástanítás: