A diplomácia története

1. A diplomácia története Első előadás

2. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma • külpolitikai tevékenység • tárgyalás • tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége • közigazgatás egy ága • diplomáciai készség, tapintat, stílus (mesterség, művészet)

3. A diplomácia funkciói • nemzetközi kapcsolatok kialakítása • konfliktusok kezelése • háború kiküszöbölése (↔háborúval való fenyegetés, mint a diplomácia eszköze) • békés megoldások keresése

4. A diplomácia definíciója • az államok külpolitikájának békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége. • ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén ezen államok ezt a sajátos tevékenységet végzik. • XX. század nemzetközi szervezetek növekvő szerepvállalása

5. A diplomácia viszonya a társadalom egyes területeihez

6. A diplomácia helye a társadalmon belül.

7. Külpolitika és diplomácia • A történeti szakirodalom számos esetben szinonim fogalomként használja • Cél (külpolitika) és eszköz (diplomácia) viszonya. • a külpolitika folyamatai • a külügyi irányítás struktúrája a XX. század elejére jelentős változáson megy keresztül.

8. Külpolitika folyamatai Európa központúság a XVIII. század óta hatalmi egyensúly (1814/1815-1914) kettős kihívás – válasz rendszer – módosított (1871-1914) Az Európán kívüli világ „ébredése” (Japán, USA) Külpolitika irányítása dinasztia (dinasztikus külpolitika reneszánsza) nemzetállami kormánypolitika államfő miniszterelnök külügyminiszter diplomáciai személyzet (nagykövet) Magyarország esetében: 1918. V. tv. önálló külügyminisztérium Külpolitika és diplomácia

9. A diplomácia és a nemzetközi jog • kölcsönös viszony • a diplomácia rendjét és szabályait nemzetközi jogi normák határozzák meg az újkorban. • 1815. bécsi szabályzat (nagykövet, követ, miniszterrezidens, ügyvivő) • nemzetközi jog számos intézménye (NSZ, ENSZ) diplomáciai tárgyalások során jött létre) • a nemzetközi szervezetek a diplomácia jogszerűségének őrei

10. Diplomácia és nemzetközi politika • rész – egész viszonya • a nemzetközi politika több, mint államok és az államokat képviselő kormányok külkapcsolatainak összessége. • a diplomácia „régisége” mellett a nemzetközi politika tudománya a XX. század terméke

11. 1919 - 1920 a párizsi békekonferencia • új alapelvek és intézmények • hatalmi egyensúly és a kettős kihívás - válasz rendszer vége • Európa térvesztése erőteljesebbé válik, USA és Európa alá– és fölérendeltségi viszony hagyományos dinasztiák felbomlása, izolacionzimus • dinasztikus külpolitika vége • cári Oroszország → SZU új államtípus- diplomáciai elszigeteltség • nemzeti állam, mint az egyik lehetséges külpolitikai konfliktus forrás – Lloyd George brit miniszterelnök álláspontja • Nemzetek Szövetsége mint az új alapelvek őre

12. Az „új” alapelvek • Wilson elnök (1913-21) 14 pontja (1918. január 8-i üzenete)- idealizmus • hatalmi erőegyensúly helyett nemzeti önrendelkezés • államok biztonsága nem katonai erőn, vagy fölényen hanem kollektív biztonságon • leszerelés • nemzetközi intézmény által ellenőrzött béke • titkos szerződés helyett nyílt diplomácia, tárgyalások, konferenciák és egyezmények

13. Az új alapelvek és az európai külpolitika • Lloyd George, Clemenceau, Orlando • klasszikus hatalmi egyensúly és a győztes - vesztes ellentét mentén kívánta Európa térképét újrarajzolni • Ellentétek: francia – német, francia – angol, olasz – osztrák, angol és francia - szovjet

14. Az európai diplomácia álláspontja • francia külpolitika • Németország teljes meggyengítése, az európai hatalmi politikából való kikapcsolása • USA és Nagy – Britannia szövetsége „új antant” • területi felosztás maximális elképzelése • a francia nagyság vágya és a megsértett nemzeti büszkeség • Brit külpolitika • Mérsékelt álláspont, Németország meggyengítése • francia hegemóniától való félelem • Olasz külpolitika • Területi nyereség az egykori Monarchiából

15. 1919. 06. 18. Versailles 1919. 09. 10. Saint Germain 1919. 11. 27. Neuilly 1920. 06. 04. Trianon 1920. 08. 10. Sevres (1923. Lausanne- i konferencia) „új” államok: Csehszlovákia, Lengyelország, Szerb – Horvát Szlovén Királyság (több nemzetiség egy területen) megnagyobbodott államok: Románia, az elégedetlen győztesek: Olaszország és Anglia Közös: Vesztes – győztes ellentét, vesztes megbüntetése területi katonai jóvátételi (1931-ig eldöntetlen) fejezetek revízió táborának fokozatos kialakítása új nemzeti államok miatt kisebbségvédelmi szerződések sorozata – a Népszövetség garanciája alá tartozik Békeszerződések

16. Versailles • nagyhatalmi álláspontok: francia ↔ angol, amerikai • Németország területi veszteségei: • Elzász Lotharingia • Saar vidék nemzetközi igazgatás alá került • Rajna bal partjának demilitarizálása • Lengyelország jogot kapott Danzig használatára és a hozzávezető útra, Németország területét kettévágták, a kelet – poroszországi tartományok leszigetelése • német gyarmatok elvesztése • hadsereg 100 ezer főben történő maximálása • jóvátétel ügyében bizottság felállítása, döntést 1921-re napolták el • jelentős német kisebbség az új államok közül: Lengyelország, Csehszlovákia

17. Az osztrák kérdés • Anschluss tilalma • 1920/30-as években több ízben merült fel. • Német – osztrák vámunió terve a gazdasági válság idején • Hitler hatalomra kerülése után 1934, 1936 és 1938.

18. A török kérdés és a nemzetközi politika • Anglia maximális területi követelései: • Mosul és környéke, Szmirna Anglia pártfogoltjának, Görögországnak jutott • Brit igények Konstantinápoly és a tengerszorosok irányában - területi igényeinek leplezésére a Nemzetek Szövetségét kívánta megnyerni.

19. A gyarmati világ ébredése • Az I. világháborúban a legtöbb gyarmat az anyaország szövetségi rendszerébe tartozott. • német gyarmatok felosztása • USA aktivizálódása a Távol – Keleten (washingtoni konferencia:1921-22) • négyhatalmi szerződés – Csendes – óceáni status quo • kilenchatalmi szerződés - Kína • öthatalmi szerződés – tengeri fegyverkezés

20. pozitívumai nemzeti állam, mint a külpolitika fő letéteményese új alapelvek a külpolitikában és a diplomáciában negatívumai az új alapelvek nem érvényesülnek két világháború közötti fegyverszünet? működésképtelen A párizsi békekonferencia megítélése

21. Keynes: A béke gazdasági következményei 1919 A versailles-i békeszerződés előkészítésében szakértő Gazdasági és politikai szempontból káros mögötte: a liberális tőkés gazdaság csődje áll. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei (1946) 1919/20-ban a nyugati világ, a 19. századi civilizáció omlott össze: nagyhatalmi egyensúly aranystandard szabad versenyes tőkés gazdaság, önszabályozó piac liberális szabadságfogalom és az arra épülő un. be nem avatkozó állam Két álláspont az I. világháborúról és a békeszerződésekről

22. A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai konfliktusok az 1920-as években.

23. Az 1920-as évek • A Párizs környéki békékhez való viszony • francia • német • angol • szovjet és amerikai izolacionizmus • olasz terjeszkedés

24. „ francia nagyság” Képviselője: Poincare Célok: offenzív külpolitika a versailles-i szerződés betartása bolsevizmus feltartóztatása Gazdasági és katonai potenciál felvonultatása „francia biztonság” Képviselője: A. Briand együttműködés Németországgal két okból: Németország talpra állása előbb utóbb bekövetkezik adósság kifizetése miatt szükséges A francia külpolitika fő irányai

25. nem teljesítés politikája: Hindenburg, ill. a katonai vezérkar tagjai Nincs teljes értékű külpolitikai program Különböző szabotázs akciók teljesítés külpolitikája: Stresemann (1923-29) szövetségi politika kiépítése Anglia SZU francia külpolitika Briand féle - irányzata A német külpolitika irányzatai

26. Streseman végrendelete • A teljesítés és a német nagyhatalmi politika dilemmája • Előzmény az európai diplomáciában: 1907: Crowe memorandum (brit külügyminisztérium) • 1923. külpolitikai célok • Végrendelet: reálpolitikus /Bismarck/ • 1914. előtti állapot helyreállítása, jóvátételtől való megszabadulás, katonai paritás (Fra. o. és N.Br.), Németország keleti határainak revíziója, Anschluss

27. Angol külpolitika irányzatai • Európa és az Európán kívüli világ tekintetében különböző • Európában: hagyományos hatalmi egyensúly, amelynek lényege a szovjet és a francia külpolitika feltartóztatása • Európán kívül: terjeszkedés: török kérdés • Gyarmati világ „ébredése”

28. A szovjet külpolitika jellemvonásai • Diplomáciai elszigeteltség 1924-ig. • Kongresszusok sorozata foglalkozott a szovjet állam és Európa kapcsolatával: • 1919: tanácsköztársaságok segítségével a nyugati világ megdöntése – világforradalom (lsd. bajor, magyar) • 1920: békeszerződés Észtországgal, Litvániával, és Lettországgal- balti államok függetlensége • 1921. független állam konstatálása, egyensúlyi helyzet, ideiglenes együttélés teóriája • Cári kormány tartozásai (1922. Genova) • 1924. a békés egymás mellett élés mint hosszú periódus • Mindvégig távol a békeszerződésektől

29. Az olasz külpolitika • 1922: Mussolini hatalomátvétele – az új olasz állam kiépülése • Regionális terjeszkedés kísérlete a Balkánon és a Földközi tenger medencéjében. • 1923. Korfu incidens • 1924. nettúnoi szerződés • 1926. tiranai egyezmény – Ahmed Zogu uralma • 1927 magyar – olasz barátsági szerződés, lépcsőfok a magyar – olasz – osztrák szövetség felé • 1928. semlegességi szerződés Görögországgal • 1926 Románia, az olaj kiaknázása ↔1927. francia – jugoszláv szerződés

30. Külpolitika konfliktusok • Lengyel – szovjet háború (1920-21) • Pilsudski elnök 1920. áprilisában megtámadta Szovjet – Oroszországot • Szovjet offenzíva • 1921. rigai béke • Lengyel keleti határ Minszk vonalában, amely mögött a francia offenzív külpolitika állt (ukrán és belorusz kisebbség) • 1921. február: Párizs – lengyel francia szövetség • Német támadás elleni védelem • Keleti határok francia szavatolása • Kisantant mint a francia keleti szövetségi politika fontos pillére (bilateriális szerződések sorozata) • Románia és Lengyelország között szövetség a bolsevik veszéllyel szemben.

31. Ruhr - vidék megszállása • 1921. JB döntése értelmében Németország mintegy 132 milliárd márka jóvátételt köteles fizetni. • 1922. genovai konferencia – német fizetőképesség helyreállítása és az egykori orosz cári adósságok kifizetése (eltérő angol és francia álláspont!) • 1922. rapallói egyezmény • Legfontosabb német ipari körzet megszállása

32. A török kérdés • az angol külpolitika szempontjából meghatározó. • A sevres-i béke a Konstantinápoly és tengerszorosok ügyében úgy döntött, hogy egy nemzetközi tanács felügyeletére bízták • 1920. görög – török háború • 1923. lausanne-i konferencia • Hatása: Egyiptom, Irak, Irán

33. A locarnoi konferencia (1925) • 1920-as évek közepe: német gazdaság stabilizálása döntő kérdés • Dawes – terv • Locarno (Néo, Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszo.) • Németország nyugati határainak szavatolása • Döntőbírósági egyezmények • Franciaország Lengyelország és Csehszlovákia garanciális szerződés • 1926. Németország a NSZ tagjává válik, semlegességi szerződése • 1928. Briand – Kellog paktum

34. Páneurópa - terv • Hagyományos külpolitikai irányzatokból való kiábrándulás • 1922: R. N. Coudenhove Kalergi un. Kiseurópa - terve körvonalazódott Bécsben - konferenciák • Alapja: válságtudat, békeszerződések hibás volta • Kormányzati külpolitika csődje, helyette tömegmozgalom: értelmiségeknek jelentős szerep • Kollektív biztonság, béke, világpolitikában való gondolkodás • Külügyi kérdések prioritása, közömbösség a gazdaság vagy a szociális szféra iránt. • 1925/ Népszövetség reformja, valódi világszövetséggé tétele

35. Francia gyarmatok Marokkó 1925 Szíria, fegyveres felkelés alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása Brit gyarmatok Egyiptom (1922) Irak (1927) Transzjordánia (1928) India (engedetlenségi mozgalom, politikai sztrájk, önrendelkezési jog) 1-3: függetlenség, ill. szuverenitás Az Európán kívüli világ

36. A kínai polgárháború és a nagyhatalmak • Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. • Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. • Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus • Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. • Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben • Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között • 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

37. Nagyhatalmi álláspontok • Japán: Észak - Kínában érdekelt • USA mérsékelt befektetések • Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU • 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

38. A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai lépések az 1930-as években

39. A kínai polgárháború és a nagyhatalmak • Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. • Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. • Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus • Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. • Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben • Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között • 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

40. Nagyhatalmi álláspontok • Japán: Észak - Kínában érdekelt • USA mérsékelt befektetések • Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU • 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

41. Az 1930-as évek meghatározó kérdései • gazdasági világválság (jóvátétel ügye és az együttműködés diplomáciai tervei) • totális diktatúrák rendszere és külpolitikája • 1933-36: a feltartóztatás és a megállítás lehetősége • 1936-39: útban a háború felé, az európai diplomácia csődje

42. A gazdasági világválság és a jóvátétel • Előfeltétele: Németország elismerése az európai gazdasági életben és diplomáciában egyaránt (Dawes – terv, népszövetségi tagság, Briand – Kellog paktum) • 1929. hágai konferencia –Young terv (Streseman – Briand együttműködése) • Néo-nak törleszteni kell, de annak módját a német állam határozza meg (114 milliárd márka 59 évre) • Kilátásba helyezték a Rajna vidék kiürítését 1930 közepére

43. A Hoover moratórium • Young – terv kudarca a gazdasági válság miatt • Az USA elnöke a jóvátétel és egyéb fizetések egy évig történő felfüggesztését javasolta (Néo., Frao., Anglia) - moratórium • 1932. lausanne-i konferencia: a jóvátétel ügye rendezettnek tekinthető, ha Néo. egy összegben fizet 3 millió aranymárkát.

44. A diplomácia lépései • Briand Európai Egyesült Államok terve 1929/30 alapja: német – francia együttműködés • 1931: osztrák – német vámunió terve (Curtius – Schober) • Tardieu – terv – Közép- Európa • Benes – terv – Közép - Európa

45. Az együttműködés kísérlete • 1932. genfi konferencia – tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról • Álláspontok: • francia – népszövetségi hadsereg, ill. a francia biztonság szerződéses garantálása • német: fegyverkezési egyenjogúság • angol és olasz: a német külpolitika támogatása • öthatalmi egyezmény: fegyverkezési egyenjogúság

46. totális diktatúrák japán: Tanaka memorandum olasz: „Imperium Romanum” német: versailles-i szerződés revíziója Lebensraum elmélet diktatúrákhoz való viszony: együttműködés, konszenzus keresése erő politikája, a békeszerződések pontos betartása, megállítás francia, angol, szovjet álláspontok Külpolitikai irányzatok a válság után

47. A Tanaka memorandum és a mandzsúriai incidens • népszövetségi tagság • jobboldali radikalizmus, hagyományos konzervativizmus, parlamentarizmus • emlékirat lényege: • Mandzsúria és Mongólia – mint támaszpont • Kína fegyveres beavatkozás (kínai polgárháború) – kereskedelem fejlesztése • India, szigetvilág, Közép – Ázsia • Európa • Konfliktus lehetőségek: SZU, USA, Anglia, ill. francia és holland külpolitika

48. A mandzsúriai konfliktus • 1931. szeptember/fegyveres incidens a dél – mandzsúriai vasútvonalon • Mandzsúria elfoglalása 1932-ben – Mandzsukuo mint új állam japán katonai igazgatás alatt • Kína provokálása • Nagyhatalmak állásfoglalása • Szu – Japán egyezménye 1931-ben • amerikai jegyzék • angol semlegesség • Japán reagálás: tiszteletben tartja a nagyhatalmi érdekeket Kínában • Lytton bizottság jelentése: a vitás terület nemzetközi igazgatás alá helyezését javasolta • Következmény: Japán kilépett a Népszövetségből

49. Az olasz külpolitika • Három irány: Duna medence, Földközi tenger, gyarmati terjeszkedés: Észak – Afrikában a hódító politika reneszánsza: Tunisz, Marokkó, Abesszínia • éles határvonal a német nemzetiszocializmus támogatása ügyében: • 1933-1936: az európai diplomácia irányában tett gesztusok • 1936: Németország felé irányuló külpolitikai lépések. A fordulat oka az abesszín - ügy és a spanyol polgárháború)

50. A náci Németország külpolitikai programja • Hitler: Mein Kampf • teljesítési külpolitika teljes tagadása • Bírálta az I. világháború és a streseman-i időszak külpolitikáját • Cél: nem a világháború előtti határok visszaállítása, a német népesség tömörítése (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország) • Terjeszkedés mögött un. Lebensraum elképzelése – termőföld, népesség problémája • Terjeszkedés iránya: Európa (angol konfliktus elkerülése): SZU, illetve kelet – Európa, Frao. • Felsőbbrendű faj teóriája • Lehetséges szövetségesek. Anglia, Olaszo.