1 / 11

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008. Műhelybeszélgetés 2008. június 10. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is

elon
Download Presentation

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS2008 Műhelybeszélgetés 2008. június 10.

  2. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió • társadalmi folyamatairól • Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források • Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő • jelentések a jövőben is • Tartalomjegyzék 2008: • Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) • Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) • Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) • Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) • Sajátosságok: • Össz-európai szemlélet • Újfajta indikátorok • Társadalompolitikai következtetések

  3. A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Simor András (Magyar Nemzeti Bank, elnök) Kovács Álmos (Pénzügyminisztérium, szakállamtitkár) Palócz Éva (Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgató) Vértes András (GKI Gazdaságkutató Zrt, elnök)

  4. Jövedelem eloszlás az EU-ban és az EU országaiban .. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

  5. Témák: • 1. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység az EU országaiban • 1.1 Országok sorrendje az egyenlőtlenségek mértéke szerint • 1.2.Országok sorrendje a szegénység kiterjedése alapján • 2. Összeurópai jövedelemeloszlás • 2.1.Országok közötti jövedelmi különbségek • 2.2.EU polgárok helye az összeurópai jövedelemeloszlásban • 3. Az életkor, az iskolázottság és a foglalkoztatottság szerepe a jövedelemeloszlás meghatározódásában • 3.1.Tényezők hatása az egyenlőtlenség mértékére • 3.2. Tényezők hatása az egyenlőtlenségek változására

  6. Jövedelemegyenlőtlenségek mértéke Európában Ország-sorrend Gini-együttható alapján: Magas egyenlőtlenség (Gini>30%): Portugália (41%), balti államok, dél-európai országok, angolszász országok, Lengyelország. Közepes egyenlőtlenség (25%<Gini<30%): nyugat-európai országok,Finnország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus Alacsony egyenlőtlenség (Gini<25%): Svédország, Dánia és Szlovénia

  7. Országok közötti egyenlőtlenségek A volt szocialista országok alkotják a legalacsonyabb átlagjövedelmű országok csoportját. Ezekben az országokban a legfelső tized él azon az életszínvonalon, amely a fejlett nyugat-európai országok esetében a középosztályt jellemzi. Luxemburgban több, mint ötszöröse az átlag- jövedelem, mint a legalacsonyabb életszínvonalú országban.

  8. Jövedelemeloszlás Európában

  9. Az egyenlőtlenségek meghatározói Módszertan: egyenlőtlenségek tényezőkre bontása Életkor (>5%): Észak-Európa és CY Iskolai végzettség (>15%): mediterrán országok (PT, CY, GR), volt szocialista országok (HU, LT, SI, PL), LU, IE Foglalkoztatás (>10%): balti és angolszász országok, FI, DK, BE, CZ

  10. Fontosabb következtetések • Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. • A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. • Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). • Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható.

  11. A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: • Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon csak a felső 10 % életszínvonala alakul az európai átlagnak megfelelően. Mik itt a perspektívák, hogyan nőhet ez az arány? • 2. A TÁRKI adatai szerint az utóbbi 5 évben jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, elsősorban a felső középosztály terhére. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? • 3.Hogyan ítélhető meg a különböző jövedelemtulajdonosok (vállalkozók, alkalmazottak, nyugdíjasok, eltartottak) egymáshoz viszonyított helyzete? • 4. Mindenki egyetért azzal, hogy Magyarországon túl magas a jövedelemkoncentráció, és redisztribúció. Miként és miben a legsürgősebb a változás?

More Related