„Az államháztartás helyi szintjéről
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 29

„Az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként….” PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

„Az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként….”. (Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlése). Dr. Lóránt Zoltán ÁSZ főigazgató, c. egyetemi docens. Zalakaros, 2009. szeptember 24-26. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi:.

Download Presentation

„Az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként….”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


„Az államháztartás helyi szintjéről

számvevő közgazdaként….”

(Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlése)

Dr. Lóránt Zoltán

ÁSZ főigazgató, c. egyetemi docens

Zalakaros, 2009. szeptember 24-26.


A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi:

  • Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

  • Alacsony foglalkoztatottság

  • Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

  • Magas finanszírozási igény


A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők

  • költségvetés

  • infrastruktúra

  • munkaerő

  • oktatás, tudományok helyzete

  • informatika

  • intézményrendszer

  • kultúra

  • turisztika


A magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben)

Bevétel:

8 300,2

Kiadás:

8 960,9

Bevétel:

3 476,9

Kiadás:

3 610,9

Bevétel:

4 408,0

Kiadás:

4 416,8

Bevétel:

517,9

Kiadás:

498,9

Központiköltségvetés*

Helyiönkormányzatok

Társadalom-biztosítás

Elkülönített államipénzalapok

*ebből: 913,6 MrdFt közvetlen

*ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen

*ebből: 39,8 MrdFt közvetlen

Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999)

Egészségbiztosítási Alap (1 418)

  • Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2)

  • Szülőföld Alap ( 1,0)

  • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9)

  • Nemzeti Kulturális Alap (8,8)

  • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 )

  • Kutatási és Technológiai Innovációs

  • Alap (55,9)

Fejezetek (minisztériumok)

Fejezeti előirányzatok

Országos hatáskörű szervek

~ 450 költségvetési intézmény

Tartalékok

3194 Polgármesteri Hivatal

~1850 helyi kisebbségi önkormányzat

~13000 költségvetési intézmény

Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM


A non profit szervezetek állami támogatása 2003-2009. évek között

A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft.

Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat


Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 18

Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása 10

Kulturális tevékenység 14

Kulturális örökség megóvása 11

Egészségmegőrzés, betegségmegelőző tevékenység 4

Tudományos tevékenység, kutatás 18

Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 4 Műemlékvédelem 1

Környezetvédelem 1

Hat közhasznú tevekénységet (fogyasztóvédelem, ár- és belvízvédelem elhárításához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, rehabilitációs foglalkoztatás, természetvédelem, állatvédelem, bűnmegelőzés és áldozatvédelem) egyetlen közalapítvány sem támogat.

Közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások 1

Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet 5

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése8

Emberi és állampolgári jogok védelme6

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 6

Rehabilitációs foglalkoztatás 3

Hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése 4

Euroatlanti integráció elősegítése 10

A Kormány, mint alapító a jelenleg működő 38 közalapítvány közel felénél jelölte meg ellátandó feladatként a tudományos tevékenység, kutatás és a nevelés és oktatás támogatását.

Közhasznú tevékenység típusokat ellátó Kormány által alapított közalapítványok száma


A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői

  • Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége

  • Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel

  • Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat

  • Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak

  • A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma


A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása

** ebből: 5 000 fő feletti 36

2 000 – 5 000 fő közötti 611

1 000 – 2 000 fő közötti 477

500 – 1 000 fő közötti 681

200 – 500 fő közötti 698

200 fő alatti 321

* ebből: 10 000 fő feletti 119

5 000 – 10 000 fő közötti 110

5 000 fő alatti 75

Forrás: MÁK; KSH


Önkormányzatok Európában

Forrás: OECD


HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2008.12.31)

Forrás: MÁK


Önkormányzati bevételek főbb típusai az EU-tagországokban

Forrás: Népszabadság


A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között)

* Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok)

** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)

Forrás: MÁK


Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

Forrás: PM

Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.


Átengedett és helyben maradó szja, az önkormányzatok összbevétele százalékában


Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

Forrás: MÁK


A helyi önkormányzatok és a megyei jogú városok költségvetési bevételeinek megoszlása 2008. évben (milliárd Ft, megoszlás %-a)

*A kiemelt bevételeken kívül minden fel nem sorolt bevételek.

Forrás: PM


Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.


Önkormányzati feladatok finanszírozásnak normatív hozzájárulásai

Forrás: ÁSZ elemzés


Önkormányzati intézményi ellátások fajlagos kiadásainak szóródása

Forrás: ÁSZ elemzés


Önkormányzati köztisztviselők éves átlagjövedelmének szóródása településtípus szerint

Forrás: MÁK


A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008)

Forrás: PM, MÁK


Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok száma és értéke

december 31-i állapot

Forrás: KSH


Önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanok (2000-2008)

december 31-i állapot

Forrás: KSH


Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány*

milliárd Ft

Forrás: MÁK

* (Következő évi törlesztő részlettel együtt)


Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008. években


Likviditási gyorsráta*

Forrás: MÁK

* (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek


Kockázat növelő tényezők

  • Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!),

  • EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre,

  • Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör.

  • PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak,

  • Intézményfenntartó megyék eladósodása,

  • Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata,

  • A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.


Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források

között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben

sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban

elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve

szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai

konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg

a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány-

zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása,

elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése.

Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada-

tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja

teljeskörűen a szükséges fedezetet.

Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)


A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz.

A demokratikus társadalomban ennél

egy komolyabb dolog van:

a közpénz

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


  • Login