1 / 7

Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató

Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató. Válság és válságkezelés az eurózónában. Hol tart a válság 2013-ban?.

efuru
Download Presentation

Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rácz MargitMTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában

  2. Hol tart a válság 2013-ban? • 2013 januárjában bedőlt Ciprus. Várható, hogy Görögországnak az eddig jóváhagyott, illetve rendelkezésre bocsátott mindösszesen 340 Mrd € mellé még szüksége lesz cca. 10 Mrd €-ra. (Az új német kormány megalakulása után várható ebben döntés.) • A látványos katasztrófahelyzetek megszűntével (?) a mélyben megmaradtak az adósságfinanszírozás dilemmái. • Az adósságválság reálgazdasági válságot eredményezett, sőt a déli tagállamokban megjelent a szociális válság is.

  3. A GDP és a folyó államháztartási hiány az eurózónában Ország GDP Államháztartási hiány az előző év %-ában a GDP %-ában _______________________________________________________________________ 2010 2011 2012 2013P 2014P 2011 2012 2013P 2014P Németország 3,6 3,1 0,7 0,5 1,5 -1,0 0,2 0,01 0,2 Franciaország 1,5 1,7 0,0 0,2 1,3 -5,3 -4,8 -4,1 -3,3 Olaszország 1,8 0,5 -2,4 -1,7 0,6 -4,0 -3,0 -3,2 -2,2 Spanyolország -0,1 0,7 -1,6 -1,5 0,5 -8,5 -10,6 -6,5 -5,3 Hollandia 1,7 1,3 -1,3 -1,1 0,4 -5,0 -4,1 -3,9 -3,3 Belgium 2,3 1,9 -0,3 0,08 1,2 -3,8 -3,9 -3,0 -2,9 Ausztria 2,3 3,1 0,9 0,4 1,4 -3,2 -2,5 -2,1 -1,1 Finnország 3,7 2,9 -0,8 -1,0 0,9 -1,5 -1,9 -2,7 -1,8 Görögország -3,5 -6,9 -6,4 -4,3 0,8 -10,6 -10,0 -4,5 -3,4 Portugália 1,4 -1,6 -3,2 -1,7 0,8 -3,7 -6,4 -5,4 -4,4 Írország -0,4 0,7 0,1 0,5 2,0 -9,9 -7,6 -7,4 -4,9 Eurózóna 1,9 1,5 -0,6 -0,2 1,2 -4,4 -3,7 -2,9 -2,4 USA 3,0 1,7 2,8 1,8 3,2 -8,3 -6,5 -3,8 -3,1

  4. A reálgazdasági válság alakulása az eurózónában Ország Munkanélküliségi ráta Beruházási ráta az előző év %-ában az előző év %-ában _____________________________________________________________________________________________ 2011 2012 2013P 2014P 2011 2012 2013P 2014P Németország 5,9 5,5 5,4 5,3 6,2 -2,5 0,6 3,9 Franciaország 9,6 10,2 10,6 10,9 3.5 0,0 -2,1 1,7 Olaszország 8,4 10,7 11,8 12.2 -1,8 -8,0 -3,5 2,5 Spanyolország 21,7 25,0 27,0 26,4 -5,3 -9,1 -7,6 -1,1 Hollandia 4.4 5.3 6.9 7,2 5,7 -4,6 -3,3 1,6 Belgium 7,2 7,6 8,0 8,0 4,1 -0,6 -1,6 1,6 Ausztria 4,2 4,3 4.7 4,7 7,3 1,3 1,1 2,5 Finnország 7,8 7,7 8,1 8,0 7,1 -2,9 -1,5 1,8 Görögország 17,7 24,3 27,0 26,0 -19,6 -19,2 -4,0 8,4 Portugália 12,9 15,9 18,2 18,5 -10,7 -14,5 -7,6 2,5 Írország 14,7 14,7 14,2 13,7 -12,2 0,9 0,9 2,8 Eurózóna 10,2 11,4 12,2 12,1 1,5 -4,1 -2,6 2,3 USA 8,9 8,1 7,7 7,2 1,1 4,5 0,6 2,1

  5. Nyitott kérdések • 2012-ben felmerült, hogy az eurózónában létre kell hozni a közös bankfelügyeletet. Miközben elkezdenek ezen dolgozni, már többen bankunióról beszélnek. Ez utóbbi közös bankszanálást és betétbiztosítást is jelent. Az eredeti határidő a közös bankfelügyeletre 2013 volt. Várhatóan 2014 elején létrejön a közös bankfelügyelet. • 2013 második felétől közösségi szinten az egyik legnagyobb gazdasági problémává a magas és ezen a szinten szinte stabilizálódó munkanélküliség vált. A munkaerő-piac szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik. Mégis az egész integrációs folyamattal szembeni növekvő elégedetlenség legmélyebb okává éppen a magas és tartós munkanélküliség vált. Erre sem közösségi, sem nemzeti szinten nincs válasz.

  6. Mélyül-e az eurózónán belüli gazdasági integráció? • A létrejött két közös pénzalap és az ezzel párhuzamosan létrejött három új jogi szabályozás kizárólag az államadósság piacról történő finanszírozásának átmeneti megszűnésének a következménye. • Az adósságfinanszírozás konkrét feladatainak megoldásában az IMF forrással és a forrásfelhasználás ellenőrzésével is folyamatosan részt vett. Az IMF a továbbiakban (ez már a ciprusi finanszírozásnál is látszott) nem valószínű, hogy bármilyen fiskális katasztrófa bekövetkeztekor a 2010 óta megszokott módon bekapcsolódna. Ez elsősorban azért valószínű, mert az IMF vezetése nincs meggyőződve arról, hogy minden egyes támogatást kapott tagország vissza tudja fizetni az IMF-nek a hitelt. Ezért csak reménykedni lehet abban, hogy több ország nem fog bedőlni a továbbiakban. • Továbbra is nyitott kérdés, hogy létrejön-e valamikor az eurózónán belül a fiskális unió. Ez közös adósságkezelést jelentene, feltehetően a jelenleginél nagyobb beleszólással a tagországok éves költségvetésének tervezésébe. Ma legalább akkora valószínűsége van annak, hogy a nemzetközi pénzpiac valamekkora újraéledését követően ismét torzó marad az eurózóna, hiszen fiskális értelemben valójában nem mélyül.

  7. Néhány személyes megjegyzés • A 2010 óta tartó adósságválság nem múlt el. Párosult hozzá számos országban a bankválság. • Az adósságválság elhúzódása és reálgazdasági következményei akár tartósíthatják is a válságban kialakult gazdasági szakadékot az eurózóna északi és déli tagországai között. • A közpénzügyi fegyelem, különösen ha a gazdaság egészében értelmezzük, kulturális kérdés. Az ilyen típusú kérdések még kényszer hatása alatt sem oldódnak meg gyorsan. Ezért egyáltalán nem zárható ki, hogy Görögország és Ciprus valamikor mégiscsak kikerül az eurózónából. • Az adósságválság következményei legalább középtávon megmaradnak. Ez lassú növekedést, s így elhúzódó kilábalást valószínűsít.

More Related