AZ ÁLLATOK ISKOLÁT ALAPÍTOTTAK…

1. AZ ÁLLATOK ISKOLÁT ALAPÍTOTTAK… Curriculum mese

2. AZ EGYIK… Egy vagyok a sok közül..

3. A MÁSIK... MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!!! Én, én vagyok!

4. A jövő iskolája A tudást alkalmazhatósága minősíti! Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ 2009.

5. PISA 2000néhány intő jel A 15 éves tanulók 23 %-a nem érti az olvasott szöveget, 48 % nehezen/rosszul érti.

6. A tudás újabb értelmezése az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági és demográfiai változások a társadalmi, gazdasági igények kielégítése munkaerő piaci versenyképesség növelése információ-bázisú csúcstechnológia EU irányelvek, harmonizáció esélyegyenlőtlenségi stratégia esélybiztosítás, hátránycsökkentés az egyén sikeres életútjának elősegítése a jövő iskolája

7. Google-a jövő iskolája • 254.000 találat • rendezvény,kiállítás,program,iskola,konferencia,kötet,E-tananyag,projekt • hívószavak: interaktív képzési forma,intelligens iskola, informatika, kompetencia,digitális oktatás,eszközök,tananyagok,egyenlő esélyek,korszerű pedagógiai műhely, oktatóközpont, távoktatás, kooperatív tanulás,XXI. század iskolája • korszerű közoktatási intézmény

8. Korszerű közoktatási intézmény • alternatív pedagógiai módszerek • modern eszközök,korszerű tanulási technika, • játékos,kreatív tanulás • megújulás és szemléletváltás • vonzó tanterv • modern iskolamódszertan • diákcentrikusság,eredetiség • virtualitás,interaktív képzés • új pedagógiai és módszertani alapvetések

9. Kulcskompetenciák • anyanyelvi kommunikáció • idegen nyelvi kommunikáció • IKT (információs és kommunikációs technológia) • matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és technikai kompetenciák • a tanulás tanulása • személyközi és állampolgári kompetenciák • vállalkozói képességek • kulturális tudatosság

10. Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák • Szociális (társas) kompetencia: a társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója (az egyéni érdekek érvényesítése a másik ember/csoport létérdekeivel kölcsönhatásban) • Személyes (perszonális) kompetencia: a személy túlélése, létezése (testi-lelki egészség, a szervezet és a személyiség stabilizálása, védelme, optimális működése, a személyiség fejlődése, az életkörülmények javítása) • Kognitív kompetencia: információfeldolgozás: információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása („értelem”, „megismerés”) • Speciális kompetenciák: sajátos tevékenységek eredményes, hatékony ellátása (pl. foglalkozás)

11. Szociális és érzelmi kompetenciák Empátia - proszocialitás

12. XXI. század-új kihívások • az iskola van a diákért és nem fordítva,mégpedig minden diákért,nem csak a jelesekért……..

13. Mit értünk a 21. század kihívásán? • a megváltozott gyermeket • megváltozott tanulási környezetet • harcot az esélyegyenlőtlenség ellen • a tanulók közötti különbségek figyelembe vételét • új típusú pedagógust • új eszközöket, módszereket, eljárásokat, struktúrákat • a szülőt, mint partnert • új típusú vezetőt • a másság tiszteletét

14. Megváltozott gyermek, megváltozott tanulási környezet, esélyegyenlőség

15. A 21. század gyermeke • CSALÁD • eltérő szociokulturális háttér, nyelvi kód • szocializációs probléma • negatív életélmények • családi , kapcsolati konfliktusok ( nukleáris és patchwork család) • ISKOLA • oktatási kudarcok • alulmotivált tanulók • teljesítménykényszer • családi támogatottság hiánya • integráció – inklúzió felerősödése • nevelési kudarcok • megváltozott kommunikáció • társas viszonyok kötődése, lazulása • megoldatlan konfliktusok • agresszió, erőszak • újabb szerepelvárások • információ - szelekció hiánya • anómia – értékvesztés • különböző szubkultúrák találkozása

16. PRIORITÁSOK A SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN • PEDAGÓGUS - ISKOLA • facilitáló szerep • „híd” szerep • befogadó iskola • gyermekbarát környezet • individuális fejlesztés • hátránycsökkentő programok • SZÜLŐ - CSALÁD • mint „partner” • együttműködés • közös gondolkodás • a sokféleség elfogadása • hatékony kommunikáció • társas támogatás előítélet-mentes gondolkodás

17. Az esélyegyenlőtlenséghez vezető iskolai problémák nő a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma az iskolákban, ezek nehezen kezelhetőek az iskola elsősorban ismeretközpontú, a készség- és képességfejlesztés háttérbe szorul. jellemző a hagyományos módszerek túlsúlya csökken és nehezen tartható fenn a tanulási motiváció Következmény: rossz osztályzatok magatartásbeli problémák bukás, lemorzsolódás

18. Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjai(Dr. Csapó Benő) Vannak az átlagtól felfele eltérők. Vannak az átlagtól lefele eltérők. Van egy olyan réteg, amelyik nem tartozik ebbe a 2 sávba, de még mindig eltér az átlagtól: nem tudnak együtt haladni a többiekkel (10-20,néha 30%) más módszereket igényelnek (differenciálás, kooperatív technikák) alacsonyabb képességekkel rendelkeznek nem profitálnak az oktatásból nem tanulnak meg elég jól olvasni, nem tudják feldolgozni, értelmezni a tananyagot nem értik meg az összefüggéseket jelentős az otthoni tanulási környezeti különbség

19. Esélyegyenlőség?

20. Lehetőségeink • prevenciós programok • kommunikációs gyakorlatok, a gyermek társas készségeinek fejlesztése, az érzések kezelése • új típusú pedagógus • új típusú osztályfőnöki órák • a ma gyermekéhez igazodó nevelés • a szülő, mint partner • megújult Nevelési Tanácsadó • családterápia • diák és pedagógustréningek (a csoport, mint gyógyító eszköz) • az önvédelem elsajátítása, védekezési manőverek, gyakorlatok, túlélési technikák • viselkedéskutatás-profilalkotás • iskolapszichológiai-hálózat DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!

21. Differenciálás A létező különbségek ismerete, felismerése és elismerése.

22. Tanulók közti különbségek • fiúk – lányok • általános értelmi képesség • szocio – ökonómiai státus • családi – iskolai hatások

23. Differenciálás az iskolarendszeren belül • szerkezetileg különböző iskolatípusok, eltérő iskolakultúra • alternatív iskolák • alapítványi iskolák tömeges megjelenése

24. A tanítási-tanulási folyamat differenciális megközelítése • az utóbbi évtizedek jelentős változásai • korrektív pedagógia korszaka • a tanulói egyéniség figyelembevétele • minden gyermek képezhető • az egyéni különbségek sokfélesége • individuális fejlesztés • együttnevelés, integráció, inklúzió

25. Differenciálás a tanulásszervezésben • a tanulók egyéni különbségeinek sokfélesége és mértéke • osztályok és az iskolák közötti különbségek • a tanulásszervezés három egymásra épülő fokozata: → a tanításmódszertan kínálta lehetőségek → tanulócsoportok képzésének szempontjai → tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése

26. A differenciális tanulásszervezés teljesen átalakítja egy hagyományos iskola „rendjét”! • osztályok helyett különböző funkciójú csoportok • osztálytermek helyett kis, közepes és nagy helyiségek • a tanulók évfolyamot ugranak, vagy egyik - másik évfolyamot meghosszabbítják (ismétlés)

27. Sikeres tanulás- Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet • A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, • a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez, • a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

28. Carrol – féle modell: különböző képességű és motivációjú tanulókraaktív tanulási idő – a központi tényező sikeres tanulás = a tanulás sikeres és gazdaságos < sikeres, de nem gazdaságos > sikertelen a tanulásra fordított idő tanuláshoz szükséges idő

29. Sikeres tanulás- Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet • A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, • a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez, • a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

30. Bloom - elmélete előzetes tudás + a tanuló egész egyéni előtörténete affektív (érzelmi – akarati) magatartás kognitívtudás

31. Általános tanulásszervezési feladatok • motiválás – hogyan vegyük rá a tanulót a tanulásra? hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet? • aktivizálás – a tanuló pszichikus részvétele a tanulásban! hogyan tartsuk ébren a figyelmét, aktivitását? • megerősítés – jutalom, büntetés, öröm, kudarc?! hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk?

32. Maslow motivációs elmélete Maslow Önmegvalósítás szükséglete elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Motiváció: a szükségletet csillapító viselkedésre irányuló késztetés. Segítő, proszociális viselkedés. Önértékelés szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy Pszichológiai szükségletek szociális interakciók valahová tartozás, szeretettség Alapvető szükségletek biztonság, fizikai védettség Fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet

33. Következtetések • különbségek a tanulók között rejtett tanterv • az iskolák adottságai különbözőek, ebből következik az iskolák különbözősége • az esélyt az iskola minősége meghatározza-Pygmalion-effektus • kevés a pedagógiai eszköz az individuális fejlesztésre Pedagógiai szemléletünk nem tiszteli a különbségeket!

34. FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS • folyamatra helyezi a hangsúlyt • tanulót aktívan bevonja • fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket • a diák megérti saját tanulását • megfelelő stratégia kialakítása a tanulás tanulására

35. A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK • TANULÓ • motiváció • saját tervezés • reális énkép • fejlesztés • önértékelés • SZÜLŐ • információ • fejlődési kép • szerep • partner LEHETŐSÉG • PEDAGÓGUS • folyamatos visszacsatolás • elvárások,célok, eredmények • értékelési készlet • tanuló megismerése • elszámoltathatóság

36. Tanáriszerep megváltozása XXI. századi tanármodell – pedagógus, kultúraközvetítő,másodszülő,pszichológus, partner, facilitátor,információmenedzser

37. A pedagógus pedagógus-gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus-pszichológus-pszichopedagógus-terapeuták

38. Szakértő Eltéréseket elfogadja, kezeli Rugalmasan szervezi a tanulást, heterogén csoportokban Kooperatív tanítás-tanulás ismerője Empatikus,proszociális magatartású A pedagógus új szerepe Facilitátor Ismeri és használja a tanulást segítő új módszereket Megerősítő, fejlesztő értékelő Motiváló,aktív cselekedtető Előítéletmentes, befogadó ,multikulturális szemléletű „híd” szerep

39. A pedagógusok munkaköréből adódó frusztráció kezelése, oldása • egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés • sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas • egyre gyakoribb a pályán a kiégés • a pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát • erős a „tehetetlenség” érzése

40. A gyakori és tartós frusztráció következményei • pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás) • indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom • alvászavarok • pszichés zavarok, szorongásos problémák, neurózis, depresszió, pánik • indokolatlan félelmek • kiégés – „burn out”

41. A szülő mint partner„Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások • szülői értekezletek aktuális témából • nyílt napok • szülői klub • családi délutánok, hétvégék • eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés • módszertani kiadványok szülők számára • találkozási lehetőségek biztosítása szakemberekkel: védőnőkkel, orvosokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal B.G.M.K.

42. A szülő mint partner„Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások • rendszeres szülői tájékoztatás • csoportfejlesztő tevékenységek • integrációs- terápiás tábor • szülői tanácsadás:telefonon, személyesen • szülői konferencia: Gyermekbántalmazás Más a gyermekem XXI. sz. gyermeke • újabb módszertani kiadványok: e-tananyag, integrációs kézikönyv

43. Szülősegítő szolgáltatások a jelenben • önálló szülői képzés: 1 napos felkészítő képzés • kompetencia alapú oktatás és az SDT megismertetése, felkészítés a bevezetésére • szülői segélyszolgálat kiépítése: - szülői közösség védő szerepe - civil szervezetek fontossága • szülői képzések akkreditációja ( 30 és 60 óra )

44. Gondolatok a szülő és iskola kapcsolatáról • Az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe beletartoznak a szülők is. • A lelkileg sérült pedagógustól és szülőtől nem várható el, hogy egészséges lelkületű gyermeket neveljen. • A kompetenciák tisztázása: - Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői kapcsolatok építésében? - Mennyire enged bepillantást a saját iskolai világába? • A gyermek személyiségének megerősítése, védése érdekében a szülővel is el kell sajátíttatni a nevelési technikákat, a megbirkózási stratégiákat!

45. Tapasztalatok • a szülők nyitottá válnak egymás és a környezetük iránt • a megélt élmények alapján empatikussá, proszociálissá válnak, kialakul a közös nyelvi kód • fontos, hogy a szülő belepillanthasson az iskola világába • megváltozik az iskolához, az új oktatási módszerekhez, programokhoz való viszonyuk • átalakul a hagyományos tanár – szülő kapcsolat • csak felkészült trénerekkel lehet a képzéseket levezetni

46. Szülőképzések a jövőben • 30 és 60 órás képzések • utókövetés: a tréningeket megerősítő tréningek követik • krízis-szolgálatok, nyilvános esetmegbeszélések • támogató, önsegítő csoportok • családterápia: nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai hálózat • szülői – tanári – diákhálózatok létrehozásának segítése • továbbtanulási – pályaválasztási tanácsadás keretein belül hatékonyabb szülői kommunikáció • Biztos Kezdet Program: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának segítésére • felnőttképzésen keresztül a szülők munkába állásának segítése

47. A másság tisztelete„Mindannyian mások vagyunk”gyermekek, szülők, pedagógusok

48. Multikulturalizmus • multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja a tanulási környezetben és a tananyagokban • új típusú pedagógus szerep, előítéletek csökkentése • minőségi oktatás mindenki számára • gyermekközpontú pedagógia, segítő –támogató intézményi és csoportlégkör • folyamatos reflexió és értékelés • a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó kultúraazonos pedagógia

49. Multikulturalizmus- interkulturalizmus Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása, koegzisztencia • kultúrák közötti érintkezések • többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás, jótékonykodás? • többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia? • kultúrák közötti kapcsolatok -mozgékonyság, sokféleség élménye, gyarapodás A probléma szűkebben • iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb.) • rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás • zsákutcás képzésekben való részvétel • végső soron szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások • hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

50. Multikulturializmus az intézményekben Hogyan váljunk kultúra-érzékeny, befogadó, multikulturális intézménnyé? Harc: • az előítéletek, sztereotípiák ellen:„faji felsőbbrendűség”, meritokrácia, szociáldarwinizmus • a rejtett tanterv, Pygmalion effektus ellen Segítség: • a különböző kultúrák megismeréséhez • a tanárok önismeretének, önreflexiós készségeinek fejlesztéséhez • a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűdök megerősítéséhez, a konfliktuskezeléshez • saját kulturális örökségek és a társadalmi előítéletek tudatosításához A multikulturális intézmény: • támogatja a kisebbségi gyerekek negatív önképének változását (a helyzet megváltozhatatlan) • nem támogatja a többségi nézőponttal szembeni identitás következtében kialakuló • saját csoporttal való szembekerülést