Idősödő munkavállaló – a munkavédelem új kihívása Ageing workforce 2 konferencia

1. Idősödő munkavállaló – a munkavédelem új kihívása Ageing workforce 2 konferencia Budapest, 2010. június 18. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Nemzetközi Önálló Osztály Balogh Katalin

2. „az a társadalom lesz a legsikeresebb, amelynek vallási és kulturális meggyőződése alkotóerővé tudja tenni az öregséget” Schirrmacher, O.: A Matuzsálem-összeesküvés

3. Tartalom • Munkavédelmi politika • Demográfia, foglalkoztatás • Képességek és teljesítmények • Baleseti statisztika • Intézkedések

4. Európai Munkavédelmi Stratégia A munka minőségének és termelékenységének javítása:a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 közöttEurópai Közösségek Bizottsága, közlemény Brüsszel, 21.2.2007 COM(2007) 62 végleges

5. ÚJ és NÖVEKVŐ KOCKÁZATOK A munkavédelem növekvő kockázata: • a munkaképes korú lakosság öregedése és a demográfiai változás; • a foglalkoztatás új tendenciái, beleértve az önálló vállalkozóként folytatott tevékenység térnyerését, az alvállalkozói szerződést és a kis- és középvállalkozások által történő foglalkoztatást; • Európába irányuló új és egyre nagyobb tömegeket érintő migrációs hullámok.

6. 50 % fölötti foglalkoztatási arány A 2001-es stockholmi Európai Tanács ülésén vállalt kötelezettségeik keretében a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket az 55 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának 50 % feletti növelése érdekében

7. Demográfia 1. Magyarország népessége 2010-2060 között, előrejelzés

8. Demográfia 2. A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint

9. Demográfia 3. A 65 évesek és idősebbek aránya a 15-64 évesek számához viszonyítva

10. Demográfia 4. Idősek foglalkoztatási rátája (55-64 éves munkavállalók száma/teljes 55/64 éves népesség)

11. Születéskor várható egészséges életévek- nők

12. Születéskor várható egészséges életévek-férfiak

13. A munka világából való kivonulási életkor

14. 4.Európai Munkakörülmények Felmérés Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért „Igen” válaszok aránya országonként

15. Magyarországi válaszadók igen válaszai(%)

16. Az öregedés fogalma, biológiája • a szervezet reprodukciós érettsége után fellépő progresszív kapacitáscsökkenés • az öregedés időben elkerülhetetlenül és törvényszerűen kiszélesedő, jóval az öregkor előtt fejlődő, soklépcsős biológiai folyamat, amely elkerülhetetlenül a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenéséhez, a halál valószínűségének növekedéséhez vezet • Az öregedés az önszabályozó mechanizmusok potenciálislehetőségeinek csökkenése a genetikai apparátus szabályozásában bekövetkezett primer változások során

17. Életkori kategóriák • Idősödő (ageing) 45-64 éves • Középkorú (middle aged) 45-54 éves • Idősebb (older) 55-64 éves • Idős, koros (elderly) 65+ • OECD idősödő belépett munkában töltött életének második felébe, de még nem érte el a nyugdíjkorhatárt

18. Mi változik és hogyan? A gerontológiában kétféle életkort különböztetnek meg: • kronológiai kort / naptári-anyakönyvi életkort • biológiai életkort, a szervezet tényleges fiziológiai életkorát

19. Növekvő képességek Tapasztalat Független munkavégzés Ítélőképesség Kitartás, következetesség Felelősségérzet Csökkenő képességek Izomerő Látás, hallás, tapintás Rövidtávú memória Észlelési sebesség Alkalmazkodás Az életkorral összefüggő növekvő és csökkenő képességek

20. A hallásérzékelés intenzitásának csökkenése különböző frekvenciákon

21. Az idősödő munkavállalók jellemzői • Képesek komplex szervezeti modelleket kezelni, ugyanakkor széles tartományban rendelkeznek ismeretekkel • Döntéshozásban és kivitelezésben nagyobb önállósággal rendelkeznek, így kisebb erőfeszítéssel érik el céljaikat, mint a fiatalok • Értékítéletük, észlelésük jól fejlett, általában nagyobb a felelősségérzetük és kötelességtudatuk. • Saját képességeiket és korlátaikat helyesebben ítélik meg, igazságérzetük valósághűbb. • Társadalmi tapasztalatuk magas szintű, hatékonyan oldanak meg tanácsadói feladatokat.

22. Szabályozás/EU • A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről a 89/391/EEC irányelv előírásai irányadóak. Ez az irányelv minden munkavállalóra vonatkozik, nincs speciális idősödőt érintő vonatkozása. Az irányelv 6. cikke mindazonáltal kimondja, hogy a munkáltatónak készen kell állnia arra, hogy a változó körülményeket figyelembe véve az alábbi általános megelőzési elvek alapján hajtsa végre intézkedéseit • „(2) d) a munkának az egyénhez való igazítása, főleg a munkahely kialakítását illetően, a munkaeszköz, valamint a munka- és gyártási módszerek kiválasztását illetően, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítására, és azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentésére • (3) b) munkavállaló képességeinek figyelembe vétele az egészség és biztonság tekintetében, ha a munkavállalóra feladatokat bíz”

23. Jogi szabályozás/Magyarország A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről az idősödő munkavállalót a következőképpen határozza meg: idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy

24. Jogi szabályozás/Magyarország • A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet 8. számú mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre (10/B. § (1) és az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására (10/B. § (2). • A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást és korlátozást igénylő megterheléseket a jogszabály táblázatban foglalja össze. • Amíg az idősebb nők esetében 3 életkori kategóriát állít fel a jogszabály (<45, 45-x illetve >x). Az idősödő férfiaknál csak a >x kategória létezik, azaz csak az egyénre irányadó (és egyre emelkedő) nyugdíjkorhatár eléréseutáni életkorra fogalmaz meg limiteket.

25. Az életkor és a munkabalesetek/foglalkozási megbetegedések összefüggései • Fiatal munkavállalók: vágási sérülések (kéz, láb), leesés, tárgyaknak ütközés (jármű, tartály), kontaktus veszélyes vegyi anyagokkal • Idős munkavállalók: hát-, váll- és nyaksérülések (extrém terhek gyors emelése), térd- és lábsérülések (elcsúszás, leesés)

26. Összes bejelentett munkabaleset rátája/Magyarország

27. Halálos munkabaleseti ráták/Magyarország

28. Bejelentett foglalkozási megbetegedések megoszlása életkor szerint

29. Politikai ajánlások • Az idősek foglalkoztatási arányának megtartása, növelése érdekében létfontosságú megteremteni az idősebb munkavállalók munkahelyükön való további maradásához és előnyös foglalkoztatási lehetőségeik kialakításához szükséges feltételeket. • Az Európai Bizottság 2009. áprilisi 29-i közleményében arra mutat rá, hogy az előrejelzések szerint átlagosan a GDP 4,75 %-a lesz 2060-ban az idősödőkkel kapcsolatos költségek mértéke az EU-ban , ezért a fenntarthatóság érdekében 2010 után a közkiadások tekintetében a Lisszaboni Stratégia átalakítását javasolja.

30. Egyén folyamatos „karbantartás” a munkára képes állapothoz, élethosszig tanulás Vállalkozás munkakörülmények, szervezés, helyes gyakorlat Állam rugalmasság, rugalmasság, egészségfejlesztési programok Az intézkedések szintjei

31. win-win • A hatékony megelőző intézkedések nem csak az idősödő, hanem az összes munkavállaló hasznára válnak, az idősebb munkavállalókat úgy tudjuk megvédeni, ha már fiatalon is óvjuk őket • A munkaképesség fenntartására irányuló intézkedéseketminden szinten (munkavállaló,munkáltató, állam) és minden korosztály fontosságát, eltérő igényeit figyelembe véve kellene meghozni a win-win elv szellemében, a ma fiatal munkavállalója a holnap idősödője

32. Zöld könyv Az Európai Bizottság Zöld Könyve –átfogó nyugdíjreform- hamarosan megjelenik

33. Köszönöm a figyelmet!