1 / 24

Gyermekek pszichiátriai betegségei

Gyermekek pszichiátriai betegségei. Trixler Mátyás egyetemi tanár.

clement
Download Presentation

Gyermekek pszichiátriai betegségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyermekek pszichiátriai betegségei Trixler Mátyás egyetemi tanár

  2. A pszichiátriában ismert kórképek - a személyiségzavarok és az időskori betegségek kivételével - gyermek- és serdülőkorban is jelentkezhetnek, bár megjelenésük formáját és tartalmát, az alkalmazható terápiás eszközöket az életkori sajátosság jelentősen módosítja. Számos olyan pszichiátriai zavart ismerünk ugyanakkor, amely jellegzetesen a gyermekkorban mutatkozik meg először, és a felnőttkorra vagy teljesen meg is szűnik, vagy más formában folytatódik.

  3. A gyermek- és serdülőkor pszichiátriai epidemiológiája I A gyermek- és serdülőpopulációt érintő pszichiátriai morbiditás 6-25% között, életkori szakasztól és nemtől függően. A morbiditás jelentős részét az érzelmi és viselkedészavarok, valamint a specifikus fejlődési zavarok, elsősorban a tanulási zavarok teszik ki.

  4. Epidemiológia II az értelmi fogyatékosság: 1,5-2% a pszichés fejlődés sajátos zavarai: 7-8% a major depresszió gyermekekben 0,4-2,5% serdülőkben 0,4-8,3% a szorongásos zavarokgyermekkorban igen gyakoriak - szubklinikus szinten akár a gyermekpopuláció 30%-ában

  5. MENTÁLIS RETARDÁCIÓ • Enyhe (debilitás) • Közepes (imbecillitás) • Súlyos (idiócia)

  6. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS SAJÁTOS ZAVARAI (A „RÉSZKÉPESSÉG"-ZAVAROK) A sajátos fejlődési zavarok csoportja, amelyet a korábbi szakirodalom részképességzavarnak nevezett, gyakori, összességében a gyermekpopuláció 8-10%-át érintő problémát jelent. Ilyenek: a beszéd és a beszélt nyelv zavarai az iskolai készségek zavarai a fejlődési diszlexia a diszgráfia

  7. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ÁTHATÓ (PERVAZÍV) ZAVARAI, AZ AUTIZMUS ÉS AZ „AUTISZTIKUS-SPEKTRUM"-BETEGSÉGEK Az ún. pervazív, átható fejlődési zavarok a ritka, de nagyon súlyos fogyatékosságot jelentő és az élet minden vonatkozására kiható kórképek közé tartoznak. A fogyatékosság alapját képező fejlődési zavar a központi idegrendszer olyan funkcionális területeit érinti, amelyeknek elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció kialakításában van szerepük. • Az autisztikus spektrum a klasszikus gyermekkori autizmustól a magas szinten is funkcionálni képes, Asperger típusú autisztikus zavarig terjed.

  8. A típusos autizmus 4-18 tízezrelékes gyakoriság Genetikai tényezők jelentősek: testvéreknél 50-szer gyakoribb, ikerkutatások: monozigóta ikrek: 36- 96%, dizigóta 0-36% konkordancia A diagnózis felállításának kritériumai: Szociális interakciók zavara A kommunikáció és a beszéd zavara A viselkedést jellemző sztereotípiák

  9. Autizmus II Az autista gyermekek többségének értelmi képessége csökkent A prognóziselsősorban a beteg kommunikációs, illetve értelmi képességének szintjétől függ. Az autizmus terápiája: a gyógypedagógiai fejlesztő, elsősorban viselkedésterápiás módszereknek van jelentőségük. a gyógyszeres kezelésben még a mai napig sincsenek egyértelműen hatásos eszközeink.

  10. A HIPERKINETIKUS ZAVAR DSM-IV-ben (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, angol rövidítése ADHD) Az iskoláskorú gyermekpopuláció 1-5%-a az orvoshoz forduló gyermekek között a fiú:lány arány 6:1, a populációs vizsgálatokban 3:1 A diagnózisa jellegzetes anamnézis és a különböző helyzetekben megfigyelhető viselkedési tüneteken alapul. a tünetek egyik csoportja a figyelem hiányából, a dekon-centráltságból adódik, a másik csoportba a motoros nyugtalanság(hiperkinézis), illetve az impulzivitástüneteit soroljuk.

  11. ADHD II A zavar okátpontosan nem ismerjük. A molekuláris genetikai kutatások: „újdonságkeresés" (novelty seeking) dopamin D4-(DRD4)-receptor gén polimorfizmus A terápiábantöbb lehetőség: enyhébb esetekben a szülő és a pedagógus felkészítése (szülő- és tanártréning, videó home-training), illetve viselkedésmódosító és szociáliskészség-tréning a gyermek számára. súlyosabb esetekben: pszichostimulánsokkal (amphetamin, methylphenidat), antidepresszívum adása Fontos a megfelelő pszichoszociális támogatás, a családdal és az iskolával egyaránt jó kooperáció.

  12. VISELKEDÉSZAVAROK A BNO a következő csoportokat különíti el: -családi körre korlátozódó viselkedészavar, -nem szocializált viselkedészavar, -szocializált viselkedészavar -oppozíciós viselkedészavar Az ellenszegülő magatartás jellemzői a vitatkozás, szófogadatlanság, dühkitörések, morcosság, piszkálódás stb. A további magatartási tünetek négy csoportba oszthatók: emberekkel és állatokkal szembeni agresszivitás, mások tulajdonának akarattal történő tönkretétele, vagy elvétele, valamint otthonról vagy iskolából való kimaradás. A komorbid állapotok közül elsősorban a gyermekkori depressziót kell megemlítenünk.

  13. A magatartászavarok terápiája: A pedagógiai eszközökön van a hangsúly. Jól strukturált és viselkedésterápiás eszközöket alkalmazó, iskolai és otthoni konzekvens és hosszan tartó pedagógiai rezsimtől várható csupán változás. A komorbid állapotok (depresszió, hiperkinetikus zavar, szorongásos betegségek) megfelelő kezelése a gyakran másodlagosan kialakult magatartászavar tüneteit is enyhítik. A magatartászavar gyógyszeresen nehezen befolyásolható, tüneti kezelésként elsősorban a súlyos hetero- és autoagresszivitás gyógyszeres csökkentése

  14. AFFEKTÍV ZAVAROK GYERMEK-ÉS SERDÜLŐKORBAN Az érzelmi zavarok kialakulása, súlyossága és kimenetele az egyéni vulnerabilitás mellett nagymértékben függ a gyermek megküzdési (coping) stratégiájának fejlettségétől, valamint az individuális védő (protektív) tényezők jelenlététől. Csecsemő- és kisgyermekkorban a depressziós tünetek elsősorban apátia, ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkeznek (failure to thrive). A gondozó személy elvesztése ún. anaklitikus depresszió. Hétéves kortól már a major depresszió vagy a disztímia kritériumainak megfelelő kórképeket is találunk. A középső gyermekkorban szorongásos és depresszív tünetek keverednek, gyakoriak a szomatikus panaszok, jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Agresszivitás és iskolai teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. Serdülőkorban gyakran társul viselkedési zavarokkal, alkoholabúzussal, oppozíciós tünetekkel.

  15. Affektív zavarok II A major depresszió diagnózisáhoza deprimált vagy ingerlékeny hangulat, és az öröm, illetve érdeklődés elvesztése. A disztímia diagnózisának felállításához gyermekkorban csak egy év időtartam szükséges. A gyermekkorban kezdődő affektív zavarok prognózisanem jó. Ezek a kórképek gyakran válnak krónikussá.A serdülők affektív betegségeinél a szuicidium kockázata jelentős. Agyógykezelésben elsősorban pszichoterápiás módszert alkalmazunk, amelynek fontos eleme, hogy a családot edukatív módon bevonjuk a gyermek terápiájába. A serdülőkorban jelentkező bipoláris betegségek kezelése megegyezik a felnőttkorban javasolttal.

  16. SZORONGÁSOS ZAVAROK A szorongások ellen a gyermeki védekezés leggyakoribb formája a viselkedésben megmutatkozó regresszió A jellegzetesen gyermekkorban fellépő emocionális zavaroktünetei a normál fejlődéshez tartozó szorongások felerősödött, túlzott megnyilvánulásai. A szeparációs szorongásos zavara szülőtől, gondozótól való elszakadás miatti túlzott félelem, tiltakozás, kétségbeesés A szociális szorongásos zavarnála gyermek számára minden „idegen", ismeretlen helyzet elviselhetetlennek tűnik

  17. Szorongásos zavarok II Pánikroham a pubertás utánpánikbetegség agorafóbiával vagy anélkül kialakulhat. Az anamnézisében gyakran szerepel szeparációs szorongásos zavar. A generalizált szorongásos zavartkorábban gyermekkori „túlszorongásos" zavarként ismertük, és első tünetei már a legkorábbi életévekben is jelentkezhetnek. A korábban iskolafóbiánaknevezett tünetegyüttes hátterében szeparációs szorongásos zavar, fóbiás mechanizmusok, szociális szorongás vagy depresszió is meghúzódhat. A gyermekkori kényszer­betegségönálló diagnosztikai egység. kényszergondolatok kényszeres cselekedetek, rituális viselkedésformák kevésbé függnek az életkortól: Magasabb a tic/ Tourette-betegség komorbiditása, több a megbetegedett fiú.

  18. A szorongásos zavarok terápiája Pszichoterápiás módszerek: a családdal való intenzív foglalkozás az egyéni terápiákban támogató, viselkedésterápiás és kognitív, valamint a pszichoedukációs módszerek Gyógyszeres kezelés: a klasszikus szorongásoldók, nagy potenciálú benzodiazepinek, antidepresszívumok A gyermekkori kényszerbetegség kezelése: antidepresszívumok

  19. A SZOCIÁLIS KAPCSOLATTEREMTÉS ZAVARAI A kora gyermekkori kötődés (attachment)problémáira visszavezethető pszichés zavarok.A kötődés szelektív érzelmi kapcsolat, amely a csecsemő/kisded és az anya vagy gondozó személy között az első életévben, bizonyos életkori határon belül alakul ki. Kétféle kötődési zavar: -reaktív kötődési zavar, -„battered child" szindróma -korlátlanvagy gátolatlan kötődési zavar,(pl.intézeti nevelés) Terápia: a környezeti tényezők változtatása - a gondozói magatartás megváltoztatása, illetve a személyes kötődés feltételeinek biztosítása : lehetőség szerint még az első 4-5 életévben. A szelektív mutizmus.

  20. TIC- ÉS TOURETTE-BETEGSÉG A tic akarattól függetlenül hirtelen jelentkező, gyors sztereotip mozgás (például pislogás) vagy hangadás (például krákogás, nyögés). motorosvagy vokálistic Diagnosztikailag: átmeneti tic zavar krónikus motoros vagy vokális ticzavar Gilles de la Tourette-szindróma kombinált vokális és multiplex motoros tic-kel járó betegség, hiperkinetikus szindróma - kényszeres tünetek, koprolália genetikai tényezők bazális ganglionok (elsősorban a caudatumban) autoimmun-reakció terápia: -dopamin antagonisták hatásosak -szupportív és viselkedésterápiás módszerekkel kombinálva Az esetek jelentős részében a serdülőkor után a tünetek javulnak vagy akár meg is szűnnek

  21. A KIVÁLASZTÁS FUNKCIONÁLIS ZAVARAI Az enurézis:nappali és éjszakai, primer és szekunder Diagnózis: bizonyos életkor felett, az ágyba vagy ruhába vizelés gyakorisága, és egyéb szomatikus okok kizárása után Kialakulás: genetikai faktorok és az urogenitális apparátus funkcionális rendellenességei, hibás toalett-tréning Kezelés: hólyag-tréning, viselkedésterápiás programok, antidepresszívumok, vasopressin orrcsepp Az enkoprézis:gyakran társul súlyos emocionális zavarokkal, pszichotraumatizáló élmény, tartós stressz Kezelés: laxatívumok, viselkedésterápiás eljárások, az emocionális problémák megfelelő pszichoterápiás kezelése.

  22. PROBLÉMÁS VISELKEDÉS A SERDÜLŐKORBAN A serdülés kritikus időszak -a problémák „medikalizálása", „kriminalizálása" vagy bagatellizálása Iskolai nehézségek felnőttnormákkal szembeni lázadás szerepkipróbálások, saját testének megváltozása, szexuális késztetések, önértékelési problémák Kockázatkereső viselkedés az alkohol- és drogfogyasztásban, a szexuális magatartásban, a sportolásban, a táplálkozásban közlekedésben. Szuicidális viselkedés hangulati ingadozások, a halál gondolata, az öngyilkosság lehetősége, kísérlete mintakövetés, falcolás, figyelemfelhívás, feszültségszabályozás, pszichiátriai betegség tisztázása Szexualitás, korai terhesség szexuális identitás még nem rögzült - homoerotikus fantáziák vagy próbálkozások. Alkohol, drog és dohányzás szubkulturális tényezők,mintakövető és kockázatkereső viselkedés Fanatikus csoportosulások Fiatalkori kriminalitás

  23. A pszichofarmakoterápia sajátosságai A gyógyszeres kezelés gyermekkorban minőségében és mennyiségében egyaránt különbözik a felnőttkoritól; pl. gyorsabb clearance, lassabb adszorpció, vér-agy gát könnyebb átjárhatósága, gyors májlebontás. A korszerű pszichofarmakonok adása gyermekkorban sokszor komoly akadályokba ütközik: -az alkalmazási előírás, -a klinikai gyógyszerkipróbálás nehézségei -a szakirodalom adataira alapozva -megfelelő tájékoztatás után szülői beleegyezés

  24. Pszichoterápia gyermek-és serdülőkorban A pszichoterápiás módszerek teljes tárházát alkalmazzuk A terápia specifikus hatása csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek az állandóan változó, jelentős spontán reparációs lehetőségekkel bíró gyermeket befolyásolják. A pszichoterápiák között a pszichoedukációs módszerek, viselkedésmódosító eljárások, és különböző, az életkorból fakadó sajátos igényeket figyelembe vevő támogató és a fejlődést elősegítő technikák jelentősek. Feltáró pszichoterápiás módszereket ritkán alkalmazunk, A serdülőkori anorexia esetén már sikerült a családterápia előnyét az egyéni terápiákkal szemben bebizonyítani. Kognitív - behavior-technikák gyermekkori kényszerbetegségben, affektív kórképeknél ugyancsak hatékony eszköznek bizonyultak. Figyelemhiányos hiperkinetikus problémák esetén a pszichoterápiás módszerek hatását egyelőre egyértelműen nem sikerült bizonyítani.

More Related