PAJTÓKNÉ TARI ILONA Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

1. Az EKF Földrajz Tanszékének hozzájárulása a klímaváltozás megjelenítéséhez a köz- és a felsőoktatásban PAJTÓKNÉ TARI ILONA Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék II. Magyarországi Klímacsúcs, Tudomány és nevelés szekció, Budapest, 2010. február 19.

2. Vázlat • Motiváció • Klímaváltozás az alap- és mesterképzésben • A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése • További módszertani segédeszközök • Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás

3. Tanszékünk alapítója Dr. Udvarhelyi Károly (1948. IX. 1 - 1970. III. 1.), akinek neve ma is szerepel az egyikgyakran használt általános iskolai földrajz tankönyv szerzői között.

4. Mai tevékenységünk céljai: a hallgatók 2009-ben a földrajztanár szakra (MA) országosan 273 jelentkezés történt. Ennek 39 %-a Egerre esett, annyi mint Debrecenbe, Szegedre és Pécsre együttesen!Felvételi arányunk a földrajztanár szakon 30 %-os, megegyezően az országos átlaggal.

5. Eger, mint középiskolai és felsőoktatási helyszín 288 város rangsorában (Budapest nélkül, 2007) Eger népessége 2007. július 31-én 56 082 fő volt. 2009/2010-ben a teljes létszám eléri a 9000 hallgatót. 30 egyetemi szintű (MA, MSc.) képzés, ebből 25 tanár szakon.

6. Az éghajlatváltozás oktatása – szemléleti alap AZ IPCC Negyedik Értékelő Jelentése (2007) szerint: • Az éghajlat egy irányban változik. • Az emberiség ennek legalább részben az okozója. • Az éghajlat biztosan folytatja az eddigi melegedést. • Több éghajlati kockázat már kisebb melegedésnél fellép, mint azt korábban számítottuk. • A kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás együtt jelentősen csökkenthetik a károkat. • Kevés idő maradt ahhoz is, hogy a melegedést 2 -3 Celsius foknál megállítsuk. • Már ma ismert a mérséklés és az alkalmazkodás számos technikai megoldása.

7. Mit tehet az oktatás? • Megismerteti magát a klímaváltozást a tanulókkal, hogy • mi a klímaváltozás lényege, mitől függ a gyorsasága • mik lehetnek a világméretű és a helyi következmények • mit tehetünk azért, hogy a melegedés lassú és kicsi maradjon • miben és hogyan kell alkalmazkodni a változásokhoz. • Ugyanígy, a klímaváltozás kapcsán mód nyílik a környezet, más részben kapcsolódó, problémáinak megértetésére is, mint pl.ózonlyuk, savasodás, városi légszennyezettség, fenntarthatóság, megújuló energiák, környezetkímélő építkezés, komposztálás, stb. • Felhasználja a klímaváltozást más földrajzi kérdések tárgyalásához, mint pl. a szén körforgalma; az elektromágneses sugárzás; az általános légkörzés; hazánk területének medence-jellege; a fotoszintézist meghatározó feltételek, a városi hősziget-hatás; stb.

8. Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben • Meteorológia és klimatológia (BSc. 1. évf.) „A meteorológia a légkör fizikája”, + kémiája; kb. 3 óra a klímaváltozás alapjaira, összevetve a városklímával + más, levegőkémiai kérdésekkel • Megújuló energiaforrások (BSc. 2. évf.) az alapképzésben nemrég kötelezővé tett tárgy; kb. 7óraklímaváltozás, mint a megújulók egyik, ha nem legfőbb motiválója. A tudomány kérdései, a hatások, az alkalmazkodás és a kibocsátás-mérséklés lehetőségei (a megújulók arányának bővítése ennek egyik módja).

9. Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben • A légkör mint erőforrás és kockázat (MA 1. évf.) • A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői. • A légkör, mint erőforrás a vízkészletek, a természetes- és a művelt növénytakaró, a közlekedés, az építés és az ember számára. • A légkör, mint kockázat. A légkör fizikai állapotával kapcsolatos kockázatok a tér-idő lépték csökkenő sorrendjében. • Éghajlatváltozás, hatások, válaszadás (MA 2. évf.) Választható tárgy. A nagyobb óraszám és a legalább két év időköz azoknak is érdekessé teszi a kérdéskör teljes kifejtését, akik már hallották a téma alapjait. A felépítés kiemelten tárgyalja az önálló tanulás forrásait, amelyekre ebben a sok vitával és újdonságokkal teli témakörben szükség van.

10. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

11. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

12. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

13. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

14. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

15. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

16. A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bővítése

17. További segédeszközök • A közoktatás segítésének másik módja a klímaváltozáshoz kapcsolódó ismeretek és életmódváltás megismertetése, amelyhez nemrég sikerült elnyernünk a Pro RenovandaCultura Hungariae Alapítvány támogatását is. • A projekt célja két oktatási segédanyag összeállítása, gyakorlóiskolai kipróbálása és a tapasztalatokkal együtt történő közreadása, amelyek elősegítik az általános (5-8. osztály) illetve a középiskolás (9-10 osztály) • A segédanyagok segítsék a tanulók éghajlat-változással kapcsolatos ismereteinek mélyítését, klíma- és környezet-tudatos magatartásának kialakulását, s így az időjárási szélsőségek idején tanúsítandó, racionális viselkedést. • E célokat Tanszékünk négy oktatója és a Főiskola Gyakorló Iskolája, mint a segédanyagok használhatóságát azonnal a gyakorlatban kipróbáló életközeg valósítja meg.

18. Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás • A földrajz leendő tanárának mindenről tudnia kell, ami a való életben a szakmájával kapcsolatos. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyek segítségével akár a tényszerű ismeretek, akár a szakma belső- és más diszciplínákkal határos összefüggései jól kiemelhetők. • Mindkét szempontból ilyen eszköz a műholdas képalkotás és –feldolgozás. Hiszen ez az eszköz képszerűen elénk tárja a földfelszín apró részleteit is. Egy 2009-ben indult, TTK Kari kezdeményezés nyomán rendelkezünk immár az Európai Meteorológiai Műholdak felhasználását szabályozó szervezet az EUMETSAT 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedélyével.

19. Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás • Elsőként az éghajlat módosulását okozó, ún. külső kényszereket érdemes megemlíteni, különösen például a légköri aeroszol-részecskéket, amelyek nagy térbeli változékonysága mindenképpen igényli a műholdas technika felhasználását. Ezeknek az éghajlati kényszereknek az oktatását segíti (mind a négy tantárgyban más-más kontextusban felhasználva) a jól ismert 1. ábra. • Másodjáraazt a szerepet emeljük ki, amely segít a változások végbementét mérésekkel igazolni olyan globális fedésben, a lakatlan, sokszor mostoha körülmények és az óceán bő 70 százalékos földi aránya miatt nem tudnánk más módon biztosítani.

20. Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás • Az éghajlati alkalmazások harmadik csoportját a klímamodellek azon tesztelése alkotja, hogy a modellek képesek-e visszaadni az egyes változók tényleges jelenlegi értékét illetve annak múltbeli változásait. • Végül, a negyedik alkalmazás, a modellek visszacsatolásainak ellenőrzése, ti. hogy a légkör rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérlegét alakító visszacsatolások megfelelnek-e valóságos értékeknek. E kérdés azért fontos, mert a visszacsatolások befolyásolják a modellek érzékenységét, vagyis azt, hogy a légkör összetételének változásai hogyan módosítják Földünk éghajlatát.

21. Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás GOES-10: 3.9 mkm Modellek száma (0-14) >15 % jégfedéssel Balra: Az szulfát-aeroszol részecskékfelhőzetmódosító hatásának bizonyítéka Jobbra: Az IPCC (2007).jelentést megalapozó globális klímamodellekben szimulált tengeri jégtakaró maximális kiterjedése vs. a valóság.

22. Egy sajátos kutatás (az „in vivo” alapanyag– nagyszámú vizsgázó és sportoló diák – adott) 215 pszichológia vizsgateszt eredménye a hallgatók melegfront-érzékenységétől függően. 2010. január 6., melegfrontos nap, előtte hideg idő

23. Következtetések • A klímaváltozás egyre inkább felismert fontosságamiatt szükséges ennek oktatása minden szinten. • Ugyanakkor a téma középpontba kerülése segíti más, kapcsolódó ismeretek iránti figyelem felkeltését. • A csatlakozás a Tanszéken megkezdődött, mind a felsőfokú (BSc. és MA) képzés, mind a közoktatás (internetes és iskolai segédeszközök) terén. • A műholdvétel megvalósulása nyomán az éghajlati ismeretek is gazdagon szemléltethetők lesznek. • A témakör összetett, gyorsan változó jellege miatt, ugyanakkor bizonytalan eredetű és pontosságú ismeretekre tekintettel, a tanárjelölteket fel kellkészíteni az önálló tájékozódásra, tudásgyűjtésre.

24. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! pajtokil@ektf.hu 3300 Eger, Leányka u. 6. D épület