NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes

1. NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN2. előadásDr. Bartha Dénes

2. NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK I.VIKARIZMUS(HELYETTESÍTÉS)

3. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) Valódi vikarizmus = ugyanazon rokonsági körből származó egységek (pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik Típusai: 1. Földrajzi vikariálás a. Horizontális földrajzi vikariálás b. Vertikális földrajzi vikariálás 2. Ökológiai vikariálás

4. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) • 1. Földrajzi vikariálás • a. Horizontális földrajzi vikariálás • Fagus ↔ Nothofagus (Vikariálás két félteke, ill. rokon nemzetségek között.) • Populus deltoides ↔ Populus nigra, Populus tremuloides ↔ Populus tremula, Pinus banksiana ↔ Pinus sylvestris (Vikariálás két kontinens, ill. fajok között.) • Abies pinsapo ↔ A. numidica ↔ A. nebrodensis ↔ A. cephalonica ↔ A. cilicica ↔ A. nordmanniana ↔ A. borisii-regis ↔ A. bornmuelleriana (Vikariálás egy kontinensen belül, ill. fajok között.) • fehér virágú szegfüvek (Dianthus spp.) 5 faja vagy a 3 hunyor faj (Helleborus spp.) (Vikariálás egy nagytájon belül, ill. fajok között.)

5. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) • b. Vertikális földrajzi vikariálás Példák az alfajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre: Példák a fajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:

6. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) 2. Ökológiai vikariálás Példák az ökológiai helyettesítésre:

7. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) A különböző szubsztrátumokon való helyettesítésnek szép példája a fodorkák (Asplenium spp.) esete. Más és más fajok találhatók meszes alapkőzeten, mészmentes alapkőzeten, szerpentinen, őskőzeten, vulkáni kőzeten.

8. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) • Álvikarizmus (pszeudovikarizmus) = hasonló környezeti feltételek mellett a nem ugyanazon rokonsági körből származó egységek a térben egymást helyettesítik • Példák az álvikarizmusra: • Cactaceae család fajai (Közép- és Dél-Amerika) ↔ Euphorbiaceae család fajai (Afrika) (Álvikariálás kontinensek között, ill. távoli családok között.) • Pinus mugo ↔ Alnus viridis ↔ Juniperus communis subsp. alpina (Álvikariálás régión belül, ill. távoli fajok között.) • Calluna vulgaris ↔Erica carnea (Alpok) (Álvikariálás nagytájon belül, ill. távolabbi fajok között.)

9. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) • Vikarizmus – álvikarizmus vegetációs egységek között: • mészkerülő tölgyes ↔ mészkedvelő tölgyes középhegységeinkben, mészkerülő fenyves ↔ mészkedvelő fenyves a magashegységekben (Alpok, Kárpátok) • magashegységi égerliget ↔ középhegységi égerliget ↔ dombvidéki égerliget, magashegységi bükkös ↔ középhegységi-dombvidéki bükkös • középhegységi és dombvidéki bükkösök négy földrajzi változata: az északi-középhegységi, a dunántúli-középhegységi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli típus

10. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)

11. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)

12. NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK II.A DOLOMITJELENSÉG

13. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK II.A DOLOMITJELENSÉG

14. NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK III.AZŐSMÁTRA ELMÉLET

15. NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK III.AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET 1. hegyre való torlódás szakasza 2. hegyről való füvesedés szakasza

16. FLÓRAFELVÉTELEZÉS

17. FLÓRAFELVÉTELEZÉS Flórafelvételezés = egy adott terület flórájáról gyűjtünk terepi információkat, hogy az jellemezhető, elemezhető lehessen (↔ vegetációfelvételezés)

18. FLÓRATÉRKÉPEZÉS

19. FLÓRATÉRKÉPEZÉS Flóratérképezés = egy adott területen meghatározott taxon vagy taxonok elterjedési, előfordulási mintázatát vizsgáljuk és rögzítjük folttérkép = a taxon előfordulási helyeit egy önmagába visszatérő vonal határolja körül ponttérkép = a taxon minden előfordulását egy-egy pont jelöli raszterháló-térkép = valamilyen szabályos rácshálót tartalmaz, amely hálóegységeire értelmezzük a taxonok előfordulását (jelenlétét vagy hiányát)

20. FLÓRATÉRKÉPEZÉS • A flóratérképek felhasználási területei: • Termőhelyi tényezők (pl. klímajellemzők, geológiai szubsztrátum, hidrológiai és talajviszonyok) illetve az előfordulás/elterjedés kapcsolatának, összefüggéseinek elemzése. • Flórafejlődési, flóratörténeti kapcsolatok elemzése. • Rendszertani kérdések (pl. alfaji elkülönülés) tisztázása. • Genetikai vetületek (pl. keletkezési központok = géncentrumok, sokféleségi központok = diverzitáscentrumok) kimutatása. • Tájhatárok, növényföldrajzi határok megvonása. • Vegetációs egységek és a taxonok előfordulása, elterjedése közötti kapcsolat elemzése. • Elterjedési (area) térképek készítése.

21. FLÓRATÉRKÉPEZÉS • Flóraváltozások és az antropogén hatások közötti kapcsolat kimutatása (pl. kultúrakövető növények fellépése, inváziós növények előretörése). • Természetvédelmi vonatkozások (pl. védett/veszélyeztetett növé-nyek előfordulása, monitorozása). • Mező- és erdőgazdálkodási vonatkozások (pl. termőhelyjelző fajok alkalmazása, gyomnövények előfordulása, terjedése, ill. vissza-húzódása). • Humánegészségügyi vonatkozások (pl. allergén fajok terjedésének kimutatása). • Kultúrtörténeti vonatkozások (pl. festőnövények, cserzőnövények, gyógynövények, fűszernövények korábbi kultúráinak maradványai, elvadulásai).

22. FLÓRATÉRKÉPEZÉS

23. FLÓRATÉRKÉPEZÉS Acer pseudoplatanus elterjedési területe

24. FLÓRATÉRKÉPEZÉS

25. FLÓRATÉRKÉPEZÉS Salix myrsinifolia elterjedési területe

26. FLÓRATÉRKÉPEZÉS Sanguisorba officinalis előfordulása

27. AFLÓRA ÁTALAKULÁSA

28. A FLÓRA ÁTALAKULÁSA A flóraátalakulás okai: természetes okok (pl. kontinensvándorlás, klímaváltozás, nagy természeti katasztrófák) antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés) A flóraösszetétel változásai: növényfajok tűnhetnek el (kipusztulások) új növényfajok bukkanhatnak fel (alkalmilag vagy meghonosodva)

29. FLÓRATÖRTÉNET

30. FLÓRATÖRTÉNET Ősnövénytan (paleobotanika) = a (rég)múlt növényvilágának tudománya, vizsgálatának tárgya az ősmaradványok (fosszíliák) Régészeti növénytan (archeobotanika) = a közelebbi múlt emberi hatásnak kitett területein vizsgálódik, vizsgálatának tárgya elsősorban a kultúrflóra Flóratörténet ↔ vegetációtörténet

31. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

32. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Flóraosztályozás = a fennálló hasonlóságok és különbségek, illetve a közös flórafejlődési viszonyok alapján egy nagyobb terület flórájának felosztása Kategóriarendszere: flórabirodalom flóraterület flóratartomány flóravidék flórajárás

33. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Föld flórabirodalmai 1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) – Közép- és Dél-Amerika trópusi-szubtrópusi területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Cactaceae, Bromeliaceae, Solanaceae, Yucca spp. (Liliaceae), Agave spp. (Amaryllidaceae), kereskedelmi fafajai: mahagóni (Swietenia spp.), kaucsukfa (Hevea braziliensis). 2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Paleotropis) – Afrika és Ázsia trópusi-szubtrópusi területei, Óceánia tartoznak ide, jellemző növény-taxonjai: Araliaceae, Moraceae (Ficus spp.), Anacardiaceae, Dilleniaceae, Dipterocarpaceae, Euphorbiaceae, akáciák (Acacia spp.), bambuszok (Bambuseae), kereskedelmi fafajai: okumé (Aucoumea spp.), paliszander (Dalbergia spp.), mahagóni (Entandrophragma spp.).

34. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS 3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) – Ausztrália területére terjed ki, jellemző növénytaxonjai: Myrtaceae, Proteaceae, kereskedelmi fafajai: eukaliptuszok (Eucalyptus spp.). 4. Északi hideg és mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) – Az északi félgömb trópusokon-szubtrópusokon kívüli területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Ranunculales, Apiaceae, fenyőfélék (Pinaceae), bükk (Fagus), juhar (Acer), hárs (Tilia), mogyoró (Corylus).

35. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS 5. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) – Fokföld területére korlátozódik, jellemző növénytaxonjai: Ericaceae, Aizoaceae, innen származó dísznövények: Pelargonium, Kniphofia, Gerbera, Gazzania, Asparagus, Freesia. 6. Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) – Antarktisz (Graham-föld), Új-Zéland, Dél-Chile (Valdívia, Tűzföld), szigetek (Atlanti- és Csendes-Óceán déli része) tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Fuchsia, délibükk (Nothofagus), araukária (Araucaria), páfrányfa (Dicksonia).

36. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Föld flórabirodalmai

37. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Európa erdőtájai (RUBNER szerint) I. Északi (boreális) fenyvesek – LF, EF, NYI, RNY (északkeleten már Abies sibirica, Larix russica, Picea obovata) II. Lombelegyes fenyvesek – LF, EF, KST, KH, KJ III. Közép-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, KH, EF IV. Nyugat-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, NYI, Ilex, Hedera, Sarothamnus V. Kelet-európai tölgyesek – KST, EF, KH, MJ, KJ, TJ, MK VI. Délkelet-európai tölgyesek – KST, KTT, MOT, OT, MAT, HT, CS, EH, VK, KGY, Ostrya VII. Alpesi régió – LF, JF, VF, EF, CF, TF, B, HJ, HSZ, NYI, RNY, ZÉ, HÉ VIII. Kaukázusi erdők – Abies nordmanniana, Picea orientalis, Fagus orientalis, Laurocerasus officinalis IX. Örökzöld lombos erdők – Pinus nigra, P. pinaster, P. pinea, P. peuce, P. leucodermis, P. halepensis, Abies cephalonica, Picea omorika, Quercus ilex, Q. suber, Q. coccifera, etc.

38. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Európa erdőtájai (RUBNER szerint)

39. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Magyarország florisztikai beosztása A. PANNONICUM – Pannóniai flóratartomány I.Matricum – Az Északi-középhegység flóravidéke 1. Tokajense – Zempléni-hegység 2. Tornense – Aggteleki-karszt és Cserehát 3. Borsodense – Bükk-hegység és környéke 4. Agriense – Mátra, Medves, Karancs és környékük 5. Neogradense – Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-dombvidék 6. Visegradense – Naszály és Dunazug-hegység II.Bakonyicum – A Dunántúli-középhegység flóravidéke 1. Pilisense – Pilis, Budai-hegység és Gerecse 2. Vesprimense – Vértes, Velencei-hegység, Bakony, Pannonhalmi-dombság, vasi szigethegyek 3. Balatonicum – Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Tapolcai-medence szigethegyei, Somló

40. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS III. Praenoricum – A Nyugat-Dunántúl flóravidéke 1. Laitaicum – Soproni-dombvidék és Soproni-medence 2. Castriferreicum – Alpokalja 3. Petovicum – Göcsej IV. Praeillyricum – A Dél-Dunántúl flóravidéke 1. Saladiense – Zalai-dombvidék, Tapolcai- és Káli-medence, Bakonyalja 2. Somogyicum – Belső-Somogy 3. Kaposense – Külső-Somogy 4. Sopianicum – Mecsek és környéke

41. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS V. Eupannonicum – Az Alföld flóravidéke 1. Arrabonicum – Kisalföld 2. Colocense – Duna-vidék (Mezőföld, Solti-sík, Turján-vidék) 3. Titelicum – Dél-Alföld (Dráva-sík, Mohácsi-sziget) 4. Praematricum – Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska, Tengelic, Tiszazug) 5. Crisicum – Tiszántúl (Békés–Csanádi-löszhát, Körös-vidék, Hortobágy, Hajdúság, Heves–Borsodi-sík) 6. Nyírségense – Nyírség 7. Samicum – Észak-Alföld (Bodrogköz, Rétköz, Bereg–Szatmári-sík)

42. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS B. ILLYRICUM – Nyugat-balkáni flóratartomány I. Slavonicum – Szlavón flóravidék 1. Őrtilosense – Zákány–Őrtilosi-dombsor 2. Villanyense – Villányi-hegység C. ALPICUM – Alpesi flóratartomány I. Noricum – Kelet-alpesi flóravidék 1. Ceticum – Soproni- és Kőszegi-hegység nyugati része 2. Stiriacum – Vend-vidék D. CARPATICUM – Kárpáti flóratartomány I. Eucarpaticum – Észak-kárpáti flóravidék 1. Cassovicum – Zempléni-hegység északi része (Milici-tömb)

43. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Kárpát-medence florisztikai beosztása

44. FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Magyarország florisztikai beosztása

45. VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK Vegetációtani alapfogalmak

46. VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populá-cióinak szerveződött együttese flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok (taxonok) összes-sége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel adott területen belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is határokat lehet felfedezni

47. VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK • egyéb fogalmak: •  társulás •  életközösség • növényközösség •  élőhely •  növényzet • csoportosítás: • 1. szárazföldi (terresztris) vegetáció • 2.vízi (limnikus) vegetáció • fás társulások (erdők és cserjések) • fátlan társulások (gyepek és vizes élőhelyek)

48. AVEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE

49. A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak) együttese (= fajkészlet) Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős emberi beavatko-zások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már az antropogén beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeg-honosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az eredeti természetes fajkészletet

50. A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások által megváltoz-tatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton módosított fajkészletét jelenti