Dobai János DLA, egyetemi docens

1. Munkahelyeképítészete 1. 9. előadás Az ipartelepítéstől a telek beépítéésig Tervezés módszertan ipari létesítményekhez Dobai János DLA, egyetemi docens

2. Telepítés≠beépítés • Telepítés az ipari üzem helyének kiválasztása • Helykijelölés • Ipari park • Beépítés

3. Telepítés szempontjai: • Nyersanyag lelőhelyhez kapcsolódó • pl: bánya, erőmű, építőanyag, konzerv • Készárú fogyasztóhoz kapcsolódó • pl: élelmiszeripar • Nagy energiaszükséglet igényű • pl: alumínium, vegyipar • Munkaerő, kooperáció igényű • pl: szolgáltató, feldolgozóipar, kutatás • Jelentős vízigényű • pl: papír, vegyipar, atomenergia • Közlekedési kapcsolatigény • pl: raktározás, elosztás • Környezetvédelem szempontú • pl: szennyező üzemek • Iparpolitikai szempontok

4. A helykijelölés szempontjai: • A telepítés szempontrendszerének finomítása: • éghajlati tényezők (szél) • domborzati viszonyok (lejtés, ár-belvízveszély) • talajviszonyok, geológiai, földrengési szempontok (100kN/m2) • közlekedés, szállítás infrastruktúrájának állapota • vízellátás minősége • szennyvízcsatlakozás kapacitása • energia (elektromos, gáz, gőz) biztosíthatósága • melléktermékek elhelyezése, lerakása, feldolgozhatósága • munkaerő mennyisége, képzettsége, vonzási körzet • általános és helyi építési előírások (OTÉK, KTSZ) • védőterületek biztosítása (20-1000 m, védőerdők) • terület nagysága (elhelyezés, bővítés, belső közlekedés 50-80fő/ha)

5. Ipari övezet területfelhasználási kategória A helyi rendezési tervben (KTSZ) ben ipari létesítmény elhelyezésére kijelölt terület a kijelölés szempontjai a részben a korábbiak, de a figyelembe kell venni a településszerkezeti adottságokat és hosszútávú célokat a legkedvezőbb telek, telektömb geometriai formáit a szakaszos építés követelményét a közműsávok helyeit a közuti kapcsolatok helyigényeit, szervezését vasúti iparvágány geometriai követelményeit a védősávok helyét a személyközlekedés megoldását a parkolási lehetőségeket

6. Ipari park Ipari üzemek tudatos, csoportos elhelyezése zöld környezetben Mit nyújt: bizonyos szolgáltatások közös megoldását felügyelet előközművesítés úthálózat iparvágány védőterületek közös szabályozás: egyszerűbb engedélyezés könnyű kooperáció Bérelhető műhelyház mint a bériroda közös felügyelet infrastruktúra választható területek

7. Polgár Ipari park

8. Polgár Ipari park

9. Ipari üzem a városban Az Athéni Karta (Charter of Athens) 1933 A CIAM (Congrès International d'Architecture Moderne) 1933.–i Athéni Kongresszusán szerkeszetett manifesztum a funkcionális városról írja le a zónák elvét De a merev elválasztás bizonyos esetekben nem, vagy nem kielégítően működik Korrekció: környezetet nem terhelő ipari zónák, beépítési lehetőségek beépítése a vegyes-, lakó területek közé alapellátás finom ipari tevékenységek (elektrnika, finommechanika) szolgáltatás

10. Beépítés • Az épületek és hozzájuk csatlakozó kiszolgálóterületek • elhelyezése a telekhatáron belül • A beépítés szempontjai: • építési előírások • (elő-, oldal-, hátsókert, beépítési %, építménymagasság stb.) • technológiai sorrend • anyagmozgatás útvonala • a közlekedés, rakodás, parkolás helyigénye • tűztávolságok, körüljárhatóság • biztonságos személyközlekedés • vagyonbiztonság, üzembiztonság • a segédüzemek, közművek helyigénye • védőtávolságok • benapozás, tájolás, szélirány • bővíthetőség • építészeti illeszkedési szempontok • rendezettség, zónásítás

11. Telek és az út kapcsolata megközelítés lehetőleg a kisebb forgalmú út felöl (30 m) felállási távolság (15m) üzemi parkoló (telken belül, kerítésen kívül) OTÉK kerékpártároló porta (lehetőleg ne, de legfeljebb egy) Telken belüli közlekedési felületek utak rakodóterületek gépkocsifordulók (vasúti pályák)

12. Utak, fordulók, rakodási területek helyigénye

13. Az egyes épületek elhelyezése 1. termelő üzem (technológia+raktározás) 2. a dolgozók létesítményei (öltözők, étkezők, tanműhely, orvosi rendelő) 3. adminisztrációs épületek (igazgatás, kerekedelem, bemutatás) 4. segédüzemek (porta, infrastruktúra, tárolás) Tömbösítés az elhelyezés módja: pavilonos elrendezés tömbösített elrendezés előnyök:intenzívebb, flexibilisebb rövídebb szállítás, infrastruktúra egységesebb szerkezeti rendszer veszteségek csökkentése olcsóbb építés hátrányok: mesterséges szellőztetés(és világítás) tűzrendészeti kérdések optimális: 10 000 m2, de akár 50 000 m2 is lehet

14. „Ideális” beépítés 1. megközelítő út telek

15. „Ideális” beépítés 2. megközelítő út bővítés (tartalék) telek tervezési program (m2) Telekméret<tervezési program+tartalék 1/* beépítési %

16. „Ideális” beépítés 3. megközelítő út bővítés (tartalék) telek tervezési program (m2) iroda-szociális blokk technológia, raktár segédüzemek tervezési program tagolása a funkcionális tartalom szerint

17. „Ideális” beépítés 4. megközelítő út bővítés (tartalék) telek tervezési program (m2) dolgozók parkolói iroda-szociális blokk (tűzoltóút) technológia, raktár rakodási terület segédüzemek a megközelítéshez szükséges közlekedőterületek biztosítása (fordulási sugarak!!!)

18. „Ideális” beépítés 5. megközelítő út bővítés (tartalék) telek tervezési program (m2) dolgozók parkolói iroda-szociális blokk (tűzoltóút) személyközlekedés technológia, raktár porta, kerékpártároló rakodási terület segédüzemek trafó

19. „Ideális” beépítés 6.

20. 3. Metró járműtelepe, Budapest X. Kőérberki út, Iparterv, Földesi Lajos 1983 1. kocsiszín2. hőközpont3. villamos javítóüzem 4. központi szociális épület5. fordítókorong6. mozgólépcső-javító főműhely 7. járművizsgáló8. ipari víztisztító9. pályafenntartási épület 10. járműmosó11. szabadtéri tároló 12. kétvágányos karbantartó csarnok

21. Tervezésmódszertan

22. Az ipari létesítmények megvalósításában közreműködők: (személyek, szervezetek) Az építtető (cég, magánszemély), vagy annak megbízottja= beruházó Tervező (cég)+számos altervező és szakértő Kivitelező (fővállalkozó cég)+számos alvállalkozó Műszaki ellenőr (cég) az építtető megbízottjaként A különféle funkciók összevonhatók pl: Tervező+műszaki ellenőr Tervező+kivitelező A relációk is változnak pl: Beruházó-kivitelező-tervező

23. Az ipari létesítmény megvalósításának(optimális)fázisai: A feladat meghatározása: (technológia, teljesítményigények megfogalmazása) Tervező kiválasztása (a technológus tervező kiválasztása az építész kiválasztása) Tervezési megkezdése koncepcionális tervezés (a technológus és az építész valamint az esetlegesen szükséges szaktervezők bevonásával) Sokszoros konzultációk, előzetes engedélyek beszerzése Helykijelölés, telekválasztás (a tervezőkkel folytatott konzultáció segítségével) Konkrét helyszínre készülő tervek Kivitelező kiválasztása (konzultációk, árajánlatok) költségcsökkentés Kivitelezés (tervezői művezetés mellett, műszaki ellenőrzés) Használatbavételi eljárás (megvalósulási terv, hatósági eljárások)

24. A tervezésben közreműködő tervezők és szakértők (a végtelen hosszú lista részlete) Technológus tervező (és a technológiai terv egyéb szakértői) Építész tervező (generáltervező, felelős tervező) Tartószerkezet tervező (esetleg külön alapozás és egyéb spec.) Épületgépész tervező (normál gépészet: víz, csatorna, szellőzés, gáz, fűtés) Elektromos tervező (erős és gyengeáramú haálózatok, alap világítás) Belsőépítész Területrendező (kert) Út- és belső közlekedés tervező Tűzvédelmi tervező Épületszerkezeti tervező Külső közműcsatlakozások tervezője (víz, csatorna, gáz, elektromos kapcsolatok) Felvonó tervező Akusztikus szakértő Konyhatechnológus tervező Sprinkler tervező Környezetvédelmi tervezők (hulladék, zaj, szennyvíz és egyebek) Munkavédelmi tervező Biztonságtechnika, tűzjelző, számítógépes hálózatok tervezői Geodéta, talajmechanikus

25. A technológiai terv tartalma: Leírja a technológiai folyamatokat (folyamatábra, blokkdiagramm) Meghatározza a szükséges technológiai berendezéseket (gépspecifikáció) Elrendezési tervjavaslat (alaprajz, térbeli viszonyok bemutatása célszerűen innen szükséges az építész munkája) Meghatározza a szükséges erőforrásokat és azok paramétereit (létszám-szakmai összetétel-műszakszám energiaellátás: villamos energia, gáz... egyéb közművek: víz, csatorna) Rendelkezik a technológia időbeliségéről (ütemtervek, ciklusidők, közbenső puffertárolók) Rendelkezik a készletekről (alapanyag előtárolás, készáru raktározás) Rendelkezik a szállítás módjáról (alapanyag beszállítás, készárú kiszállítás) Rendelkezik a csomagolásról (kibontás, becsomagolás, komplettírozás) Rendelkezik a segédanyagokról (a technológia segédanyagai-kenőanyagok... a termék segédanyagai-csomagolóanyagok...) Rendelkezik a keletkező hulladékokról (mennyiség, tipus, környezeti veszélyesség, ártalmatlanítás, lerakás) Munkavédelmi előírások (besorolja a munkahelyeket, védőeszközök, biztonségi zónák, burkolatok)

26. Tervfázisok: Beépítési terv1:500 lépték, fő kapcsolatok, technológiai sorrendek, helyigények, beépítési paraméterek rögzítése Beruházási program 1:200 lépték, pontos alaprajzi elrendezés szerkezetek, anyagok definiálása =költségek tervezése Engedélyezési tervdokumentáció 1:100 lépték, pontos alaprajzi elrendezés szerkezetek, anyagok definiálása =hatóságok felé (Tenderterv) 1:100 lépték, jellemző részletrajzok, pontos mennyisegek, szerkezetekre vonatkozó teljesítmény definicók =árajánlatokhoz Kivitelezési tervdokumentáció Pallértervek 1:50 lépték, pontos méretek rögzítése gyüjti a létesítményre vonatkozó információkat: a csomópontok jeleit a rétegrendeket, a konszignált elemeket Konszignációk: 1:20 lépték, az egyes elhelyezendő gyártmányokra vonatkzó méret, teljesítmény, darabszám stb. Részlettervek: 1:1-1:20 léptékben az összeépítéshez Költségvetés a mennyiségek, kivitelezési utasítások megoldások szöveges gyüjteménye Műszaki leírás: a tervekről le nem olvasható megoldások szövegesen Megvalósulási terv A pallértervek javított változata, átvezetve rajta a kivitelezés során tötént változtatásokat

27. technológiai terv (kapcsolási séma) (itt szennyvízkezelő)

28. Folyamatábra (népszerűsítő formában)

29. Köszönöm a figyelmet!