Ingatlanokkal kapcsolatos nyilv ntart sok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 85

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások. Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes c. egyetemi docens [email protected] [email protected] Tematika. 1. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása 2.Földmérési és térképészeti tevékenység

Download Presentation

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Ingatlanokkal kapcsolatos nyilv ntart sok

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

Dr. Mikó Zoltán

főosztályvezető-helyettes

c. egyetemi docens

[email protected]

[email protected]


Tematika

Tematika

1. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása

2.Földmérési és térképészeti tevékenység

3. A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

4.A termőföld használatával kapcsolatos nyilvántartások

5. Speciális szakmai célokat szolgáló állami nyilvántartások


Az ingatlanok k zhiteles nyilv ntart sa

Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása

  • Cél:adózás, hitelezői érdek védelme

  • 1892-1972 telekkönyv- perszonálfólium

  • A telekkönyv az alábbi munkarészekbőlállt:

    • telekjegyzőkönyv, később telekkönyvi betét,

    • telekkönyvi térkép,

    • telekkönyvi irattár,

    • iktatókönyv,

    • mutatók.

  • A telekkönyvi nyilvántartást a járási, városi bíróságok mellett működő Telekkönyvi Hatóságok vezették


Llami f ldnyilv ntart s

Állami földnyilvántartás

  • Telekkönyv mellett

  • Cél: a népgazdasági tervezéshez, a beszolgáltatási rendszerhez és adózáshoz szükséges változásokról egy kötelező bejelentési renden alapuló nyilvántartás is rendelkezésre álljon.

  • Az állami földkönyveket községenként készítették el, és ezeket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain (földnyilvántartási és földrendező csoport) dolgozó „földnyilvántartók” vezették. A telekkönyv másodlagossá vált

  • 1963-tól reálfólium elve szerint vezetik

  • A termelőszövetkezeti tagok által bevitt földrészletek helyrajzi számát az új térképek már nem tartalmazták. A bevitt föld tulajdonosának részaránylapokat állítottak ki


Egys ges ingatlan nyilv ntart s

Egységes ingatlan-nyilvántartás

  • 1973-tól a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatalok által vezetett állami földnyilvántartásösszevonása útján új egységes ingatlan-nyilvántartás készült.

  • 2000. január 1-től- számítógépes nyilvántartás

  • Földhasználati nyilvántartás külön


F ldmin s t s

Földminősítés

  • A termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona-értéke) megállapításra kerül.

  • Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.

  • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

  • A földminőség változást abban az esetben kell az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni, ha a korábbi állapothoz képest a jellemző talajtulajdonságokban beállott tartós változás alapján a földterület új besorolása legalább két minőségi osztállyal, vagy egy minőségi osztállyal és hektáronként legalább nyolc aranykoronával tér el.


Az ingatlan nyilv ntart s tartalma

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

  • A számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket.

  • Az ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági eljárásokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve – az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.


Az ingatlan nyilv ntart s elvei

Az ingatlan-nyilvántartás elvei

  • a)bejegyzés elve

  • b)nyilvánosság elve

  • c)közhitelesség elve

  • d)kérelemhez kötöttség elve

  • e)rangsor elve

  • f)okirat elve.


Bejegyz s elve

Bejegyzés elve

  • Az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. ( lásd a Ptk 117.§ (3) bekezdését, mely szerint ”Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.”)

  • Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).

  • Egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi.

  • Dologi hatály: nem csak a szerződő felek egymásközti jogviszonyában, hanem a bejegyzett jogosult és mindenki más kapcsolatában is irányadónak kell tekinteni. Bejegyzésig a jogszerzés – pl. az ingatlan átruházása - csak kötelmi hatályú, azaz csak a szerződő felek egymásközti jogviszonyában hatályos. Kapcsolódik a közhitelesség elve: azok a személyek akik az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva, ellenérték fejében szereznek jogot, fokozott jogvédelemben részesülnek azokkal szemben, akiknek a jogszerzését nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

  • Kivétel: öröklés, hatósági intézkedés, elbirtoklás, vagy törvény külön rendelkezése. ével kerül sor. A tulajdonszerzés, jogalapítás nem a bejegyzéssel, hanem a jogilag jelentős tény beálltával következik be. Ezt követően pedig már a jogosult követelheti mind a tulajdonváltozás, mind pedig a jogalapítás ingatlan- nyilvántartásban történő feltüntetését.


Nyilv noss g elve

Nyilvánosság elve

  • Korlátozását a személyes adatok védelméhez fűződő érdek mértékéig

  • A tulajdoni hiteles másolatai, valamint elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók:

    a)teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

    b)szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

  • Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezettteljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg:

    a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat,

    b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

  • Ezen adatok megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.


K zhiteless g elve

Közhitelesség elve

  • Az ingatlan tulajdoni-, illetve használati viszonyainak védelmét, másrészt a forgalom biztonságát szolgálja.

  • Ptk 116. § (2) “ Az ingatlan-nyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja.”

  • Kettős törvényi vélelem:

    • a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti,

    • az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn

      Ellenkező bizonyításig védelemben részesül a jóhiszemű szerző

      Jóhiszeműség: az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

      Bírói gyakorlat: ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti.

      Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás ugyanis azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

      Amennyiben az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen átvezetett határvonala alapján meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor a térképi állapotot kell irányadónak tekinteni. A térképi állapot az adatok helyszíni ellenőrzésén alapul


K relemhez k t tts g elve

Kérelemhez kötöttség elve

  • Jogok és tények bejegyzésére, feljegyzésére irányuló eljárás főszabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van.

  • A földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be illetve jegyezheti fel az ingatlan-nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt.

  • Az eljárás során azt vizsgálják, hogy a kérelemben megjelölt jog, vagy tény bejegyzésének, feljegyzésének meg vannak-e a törvényes feltételei. Ha nincsenek, a kérelmet elutasítják.

  • A kérelemhez kötöttség egyben az ingatlannal kapcsolatos hatósági döntés tárgyi korlátját is jelenti. (pl. ha a szerződésben adásvétel jogcím szerepel, akkor azt az eljárásban nem lehet ajándékozás jogcímre átváltoztatni).


Rangsor elve

Rangsor elve

  • Rangsor elve: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett több azonos, egymással összeférő, vagy egymást kizáró jog, illetve tény egymáshoz viszonyított sorrendje.

  • A bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.

  • Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

  • Ranghely előzetes biztosítása, illetve fenntartása: a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra feljegyezhető (pl. jelzálog)

  • Harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat


Okirati elv

Okirati elv

  • A jogbiztonság érdekében az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján lehet.

  • Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adataiban változás következik be, azoknak is okiratokon kell alapulnia.

  • Az okirat elv gyakorlati alkalmazása megköveteli, hogy az tartalmazzon minden olyan adatot, amely az adott jog bejegyzéséhez, illetve tény feljegyzéséhez szükséges, más szóval az okirat legyen alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre.


Az ingatlan nyilv ntart s t rgya 1

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(1)

  • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya a jogi értelemben vett önálló ingatlan.(Rendelkezik helyrajzi számmal)

  • Önálló ingatlannak minősül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd összeköttetésben van (pl. a rajta levő épület).

  • Az önálló ingatlan két fajtáját különböztethetjük meg:

    a)a földrészlet

    • egyéb önálló ingatlan


Az ingatlan nyilv ntart s t rgya 2

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(2)

  • Földrészleta föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok.Speciális szabályozás:

  • a)a kialakított építési telek, valamint

  • b)az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei.

  • A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).(MAX 20 FÖLDRÉSZLET)

  • A földrészlettel együtt kell nyilvántartani :

    a) a földön létesített épületet, építményt,

    b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,

    c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.

  • Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejáratavan.


Az ingatlan nyilv ntart s t rgya 3

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(3)

  • A földrészleten kívül önálló ingatlannakkell tekinteni:

    a)az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (önálló tulajdonú épület),

    b)a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget ( öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,

    c)a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az alapszabály rendelkezésétől függően – a közös tulajdonban levő részekből a szövetkezeti lakás-, illetőleg helyiségtulajdonost megillető hányaddal együtt,

    • a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől

      A termelőszövetkezeti részarány: speciális vagyonértékű jog.A termelőszövetkezet által használt területből az érintett milyen nagyságú, és milyen aranykorona értékű földnek a tulajdonosa, amelynek a konkrét földrészlet szerinti elhelyezkedése még nem meghatározott. A részarány tulajdon kiadásával e vagyonértékű jog önálló földrészletben ölt testet.


Az ingatlan nyilv ntart s tartalma1

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

  • A törvény tételesen felsorolja azokat a jogokat és tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, illetőleg feljegyezhetők. Ezek az alábbiak:

    a)az ingatlan adatai

    b)a jogosultak adatai

    c)az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre

    d)az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.


Az ingatlan adatai

Az ingatlan adatai

  • Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

    a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

    b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

    c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,

    d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

  • A helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítására szolgál. A helyrajzi szám képzése – figyelemmel a digitalizált nyilvántartásra is – az Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott szabályzat szerint történik.


A jogosultak adatai

A jogosultak adatai

  • Magánszemélyek megkülönböztetése:

    • természetes személyazonosító adatok

    • Lakcím

    • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítója

  • A szervezetek azonosítása:

    • a szervezet megnevezése

    • Székhelye

    • a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítója.

  • A személyi azonosító speciális kezelése: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadottmásolaton feltüntetni nem szabad.

  • Ezek az adatok csak a földhivatali belső eljárás során alkalmazhatók.


Az ingatlan nyilv ntart sba bejegyezhet jogok

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok

  • Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

    a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,

    b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

    c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

    d) haszonélvezeti jog és használat joga,

    e) telki szolgalmi jog,

    f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

    g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

    h) tartási és életjáradéki jog,

    i) jelzálogjog (önálló zálogjog),

    j) végrehajtási jog.


Tulajdonjog bejegyz se

Tulajdonjog bejegyzése

  • Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadáralehet bejegyezni.

  • Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot;

  • A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

  • A tulajdonszerzés jogcíméül csak az tüntethető fel, ami a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban, szerepel, vagy jogszabály megjelöl ( pl.: kárpótlás). Bejegyzési jogcím lehet továbbá a bírósági, vagy hatósági határozat is.

  • Az egyes jogcímeknek folyamatos láncolatotkell képezniük. (lásd rangsor, széljegyzés)

  • A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokat:

    a)tulajdonosi jogot gyakorló szerv, vagy

    b)vagyonkezelő kezeli.

  • A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.


Telki szolgalom bejegyz se

Telki szolgalom bejegyzése

  • Telki szolgalom: valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja (“ uralkodó telek”, “ szolgáló telek”)

  • Jellemző jogcímek:

    • átjárás,

    • vízellátás és vízelvezetés,

    • pince létesítése,

    • vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló cél

    • Öntözés (1994. évi LV. tv. )

  • Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.).

  • A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti.

  • Bejegyzéshez vázrajzot is csatolni kell.

  • Közérdekű szolgalom: államigazgatási szerv határozatával ( pl.: a földmérési jelek elhelyezését, villamos energia szolgáltatását biztosító, valamint bányászati használati jogok, közérdekű erdőtelepítés). A feltételeket jogszabály szerint kell megállapítani, és bejegyzésre alkalmas okiratban kell rögzíteni.


A jelz log bejegyz se

A jelzálog bejegyzése

  • Ingatlan esetében a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdoni illetőségre létesíthető.

  • Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog).

  • A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni:

    • a jelzálogjog tárgyát

    • a jelzálogjog jogosultját,

    • meg kell határozni összegszerűen a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. (Deviza alapú hitel korlátozás!!!)

    • ha a kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben kötelezettként a személyes adóst is fel kell tüntetni.

    • ha a követelés kamatozó, vagy ha a követelés tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, a kamatot, illetőleg a mellékszolgáltatást összegszerűen vagy egyébként határozottan


Az ingatlan nyilv ntart sba feljegyezhet t nyek 1

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények(1)

  • Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket két csoportba lehet osztani:

    a)a feljegyzés elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, ebben az esetben a feljegyzés deklaratív hatályú

    b)a tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben ebben az esetben a feljegyzés konstitutív hatályú.

  • Deklaratív hatályú feljegyzés:

    a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

    b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

    c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

    d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

    e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,

    f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

    g) az ingatlan jogi jellege,

    h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

    i) épület létesítése vagy lebontása,

    j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

    k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,


Az ingatlan nyilv ntart sba feljegyezhet t nyek 2

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények(2)

  • Konstitutív hatályú feljegyzés (érinti a rendelkezési jogot, közhitelesség):

    a)bírósági ­ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

    b) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

    c)a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

    d)törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

    e)árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

    f)a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

    g)tulajdonjog fenntartással történt eladás,

    h)a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

    i)jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

    j)ranghely megváltoztatása .


Az ingatlan nyilv ntart s r szei

Az ingatlan-nyilvántartás részei

  • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető:

    a)tulajdoni lapból,

    b)a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből,

    c)ingatlan-nyilvántartási térképből és

    d)okirattárból áll.


A tulajdoni lap 1

A tulajdoni lap (1)

  • Az ingatlan-nyilvántartás központi része a tulajdoni lap, amely tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentős adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat, továbbá a jogi szempontból jelentős tényeket is.

  • A tulajdoni lapnak sajátos szerkezetű változata a tulajdoni törzslap és a tulajdoni különlap, amelyek alkalmazására az ún. egyéb önálló ingatlanok (társasházi öröklakás stb.) esetében van szükség.


A tulajdoni lap 2

A tulajdoni lap (2)

  • A tulajdoni lap I. részeaz ingatlan egyedi azonosítására alkalmas adatait tartalmazza ( pl.:a település nevét, ahol az ingatlan fekszik, az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát, stb.).

    • Korlátozások: amelyek függetlenek az ingatlan tulajdoni viszonyaitól ( pl.:utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra)

    • az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.),

  • A tulajdoni lap II. részeaz ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza:

    a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét,

    b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését,

    c) a vagyonkezelői jogot.

  • A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz, a bejegyzett joghoz, illetve a jogosulthoz kapcsolódó jogokat, illetve tényeket .

  • A tulajdoni törzslap,tulajdoni különlap: a társasházak, illetve szövetkezeti házak tulajdoni állapotának nyilvántartására szolgál.

  • A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. (lásd: a közokiratokról és közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)


Az ingatlan nyilv ntart s m dja 1

Az ingatlan-nyilvántartás módja (1)

  • Az ingatlan területe méterrendszerben (hektár, négyzetméter) Minden ingatlant külön tulajdoni lapon.

  • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorolással – a természetbeni állapotnak megfelelően – kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmetkell feltüntetni.

  • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően: szántó, rét, legelő,szőlő,kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. (Lásd még új erdő tv.- Országos Erdőállomány Adattárban szereplő terület)

  • Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.


Az ingatlan nyilv ntart s m dja 2

Az ingatlan-nyilvántartás módja (2)

  • A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2.

  • Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) a meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.

  • Ettől eltér a MePAR nyilvántartás rendszere

  • Az egyes, földhasználathoz kapcsolódó, EU által folyósított támogatások esetén a hasznosítást nem az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint, hanem a tárgyidőszakban történő tényleges hasznosításnak megfelelően kell figyelembe venni. A két nyilvántartásban szereplő adat eltérhet egymástól.


Az ingatlan nyilv ntart si elj r s

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló közigazgatási hatósági eljárás.

  • Jogszabályok:

    • Törvények:

      • 1997. évi CXLI. Tv. Az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.)

      • mögöttes joganyagként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)rendelkezései.

    • Kormányrendelet:

      • a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

    • Miniszteri rendelet

      • 109/1999. ( XII.29.) FVM rendelet


A f ldm r si s t rk p szeti tev kenys g szab lyoz si rendszere

A földmérési és térképészeti tevékenység szabályozási rendszere

  • Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény

  • A földmérési és térképészeti tevékenység

    • az ország egész területére kiterjed,

    • érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát,

    • az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátását,

    • az államhatár jeleinek elhelyezését és fenntartását,

    • a műszaki tervezést.

  • Cél:

    • az ország geometriai rendjének és védelmi képességének fenntartásához szükséges térképi alapok biztosítása,

    • az ország egész területéről olyan térképek álljanak rendelkezésre, amelyek egyaránt alkalmasak a térképekre épülő hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjának megteremtésére

    • Az országosan egységes térképrendszer képezi az alapját az ingatlan vagyont leltárba foglaló ingatlan-nyilvántartásnak, a különböző térinformatikai rendszereknek, s minden tevékenységnek, amely a föld felszínének mérésével kapcsolatosak.

    • A beruházásokhoz, kivitelezésekhez szükséges térképi információk rendelkezésre álljanak.


Llami alapfeladatok s alapadatok 1

Állami alapfeladatok és alapadatok(1)

  • Állami alapfeladat:

    • Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint

    • a honvédelem térképellátása állami alapfeladat.

  • Állami alapmunka:

    • az állami földmérési alaptérképek - és ezek átnézeti térképei -,

    • az állami topográfiai térképek készítése, karbantartása,

    • a térképek készítéséhez nélkülözhetetlen vízszintes, illetve magassági alapponthálózat létrehozása, fenntartása

    • az államhatár pontjainak megjelölése, mérése, karbantartása,

    • a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása annak érdekében, hogy a különböző térképműveken az azonos földrajzi objektumok azonos elnevezéssel jelenjenek meg.

  • Állami alapadatok:

    • az alapponthálózatok pontjainak vízszintes és magassági adatai és az állami földmérési alaptérképek tartalma (földrészletek határvonalai, helyrajzi számai, területe, művelési ága, stb.),

    • állami topográfiai térkép adatai,

    • a térképkészítés alapjául szolgáló mérési adatokat, számítási munkarészeket és légi fényképeket

    • az állami térképek digitális adatállományai.

  • Az állami alapadatok körének pontosítására a különböző földmérési és térképészeti munkák összehangolása miatt van szükség. Az állami alapadatokat, valamint hivatalos földrajzi neveket kötelező használni.


Llami alapfeladatok s alapadatok 2

Állami alapfeladatok és alapadatok(2)

  • Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

  • Hatósági eljárásban csak hitelesített állami alapadat használható fel.

  • A vízszintes, a magassági, illetve a három dimenziós alapponthálózatok a felmérési munkák kiinduló vázát jelentik. Az alappontokat földmérési jelekkel jelölik meg, amelyeket a földhivatalok rendszeresen, a helyszínen ellenőriznek.

  • Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is – a külön meghatározott kivételekkel – díj fizetése ellenében bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet.


Llami f ldm r si alapt rk p 1

Állami földmérési alaptérkép (1)

  • Méretarányok:

    • nagyméretarányúak az 1:10 000 és annál nagyobb,(állami földmérési alaptérkép, ingatlan-nyilvántartási térkép))

    • közepes méretarányúak az 1:10 000 és 1:100 000 közötti – ideértve az 1:100 000

    • kisméretarányúak az 1:100 000 és 1:250 000 közötti – ideértve az 1:250 000 – méretarányban készült

  • Az állami földmérési alaptérkép állami alapadatként tartalmazza:

    • a közigazgatási határokat,

    • a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait,

    • a művelés alól kivett területeket,

    • a földrészleteken lévő épületeket és a névrajzot

    • az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.


Llami f ldm r si alapt rk p 2

Állami földmérési alaptérkép (2)

  • Az alaptérképet kötelező használni:

    • az ingatlan-nyilvántartásban ,

    • a nagy méretarányú térképekre alapozott közigazgatási és

    • törvény által előírt önkormányzati nyilvántartások.

  • Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát felkell tüntetni.

  • A földrészlet tulajdonosa (használója)együttműködési kötelezettsége

    • a földrészletek határvonalainak kitűzésében

    • a földrészlet határ állandó módon meg nem jelölt töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal), és a nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni.

  • A térkép tartalmát érintő változásokat a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni a körzeti földhivatalnak.


Az llami topogr fiai t rk p

Az állami topográfiai térkép

  • Az állami topográfiai térkép papírlapon, fólián, többszínnyomással vagy számítógépen kezelhető formában, az ország egész területéről nagy, közepes és kis méretarányban készülő térkép, amely

    • a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi és domborzati elemeit,

    • névrajzot tartalmazza

      a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.


A f ldm r si jelek elhelyez se valamint m r s az ingatlanokon 1

A földmérési jelek elhelyezése, valamint mérés az ingatlanokon (1)

  • A földmérési jelek elhelyezése közérdek,tűrési kötelezettség.

  • A jogosult földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet

    • bármely ingatlanon át megközelítheti,

    • azokon mérést végezhet, és

    • ideiglenes földmérési jelet helyezhet el

    • bármely ingatlaba - a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet.

    • a tulajdonos előzetes tájékoztatásával

      • az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el,

      • meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat

      • a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.


A f ldm r si jelek elhelyez se valamint m r s az ingatlanokon 2

A földmérési jelek elhelyezése, valamint mérés az ingatlanokon (2)

  • A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. Tulajdonost kártalanítani kell.

  • Az államhatár jelei valamint a földmérési alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is - megjelölésére szolgáló földmérési jelekállami tulajdonban vannak.

  • A földmérési jelek által elfoglalt területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar Államot törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló használati jog illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

  • A használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja.

  • A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az ingatlan tulajdonosának vagy használójának megőrzésre át kell adni.


F ldm r si s t v rz kel si int zet 1

Földmérési és Távérzékelési Intézet (1)

  • A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a földmérési és térinformatikai államigazgatási feladatokat a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI) látja el.

  • A FÖMI jogi személy, önállóan gazdálkodó teljes jogkörű központi költségvetési szakigazgatási szerv.

  • Másodfokúhatósági hatáskörben földmérési és távérzékelési szervként a vidékfejlesztési miniszterjár el.


F ldm r si s t v rz kel si int zet 2

Földmérési és Távérzékelési Intézet (2)

  • A FÖMI feladata:

    • az ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása,

    • szakmai információs rendszerek fejlesztési, irányítása, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása;

    • a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása.

  • A FÖMI a távérzékelésselösszefüggő feladatok ellátása során gondoskodik azoknak a fényképeknek a kiértékeléséről, amelyek alapját képezik a

    • termésbecsléseknek,

    • a különböző térképeknek, valamint

    • a földhasználati nyilvántartásnak.

  • Ellátja Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerrel (MePAR) működtetésével kapcsolatos tevékenységet.


A magyar llam tulajdon ban lev ingatlanokkal kapcsolatos nyilv ntart sok

A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

  • A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre

  • A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés

  • A kincstári vagyon nyilvántartása

  • A tulajdonosi joggyakorlásra feljogosított szervezetek

    • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt.)

    • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet


A nemzeti vagyon k r be tartoz ingatlanok k re 1

A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(1)

  • Az Alkotmány 10.§ (1) bekezdése szerinti állami tulajdon, nemzeti vagyon.

  • Az állami vagyon rendeltetésétől függően

    a) kincstári vagyon, illetve

    b) üzleti vagyon

  • lehet.

  • A kincstári vagyon körébe tartoznak az alábbi ingatlanok:

    a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít (Ptk. 172.§-a alapján pl. a föld méhének kincsei, felszín alatti vizek, folyóvizek, természetes tavak, valamint ezek medre, országos közút, távközlési frekvencia);

    b) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak, és követelések, illetőleg állami tulajdonban levő, közcélokat szolgáló, vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, védett természeti érték, amely törvény alapján nem kerül a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;

    c) az állami tulajdonban levő:

    • műemlékingatlan,

    • védett természeti terület,

    • termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik,

    • erdő,

    • történeti (régészeti) emlékek és földterületek,

    • az állam tulajdonába egyéb jogcímen kerülő vagyon.


A nemzeti vagyon k r be tartoz ingatlanok k re 2

A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(2)

  • A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú

    • termőföld,

    • mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és

    • a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület

    • az állam által bármely jogcímen – kivéve a kisajátítás – megszerzett földrészlet

    • a feleslegessé vált, korábban honvédelmi hasznosítású ingatlanok

    • társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás-és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet szintén a Nemzeti Földalapba kerül.


A nemzeti vagyon k r be tartoz ingatlanok k re 3

A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(3)

  • Az állam vállalkozói (üzleti) vagyonakörébe az a vagyon tartozik, amely esetében az elsődleges cél annak üzleti célú hasznosítása, privatizálása.

  • A nemzeti vagyon hasznosításából származó bevételek az államháztartás egyes alrendszerei között a külön jogszabályokban meghatározottak szerint oszlanak meg.

  • 2010-től kezdődően az új kormányzati struktúrarendszeréből is kitűnően a nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere került kialakítására amelynél többek között az átlátható tervezés és forráskezelés valamint az egyértelmű felelősségi viszonyok következetes alkalmazása volt a meghatározó.

  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Állam vagyonával való vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője.


A tulajdonosi joggyakorl s illetve a vagyonkezel s 1

A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (1)

  • A nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás tekintetében különbséget kell tenni:

    • az állam mint tulajdonos,

    • az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, valamint

    • az állami vagyon vagyonkezelője között.

      Az állam mint polgári jogi jogalany csak konkrét szervek újántehet jognyilatkozatokat.

      Tulajdonosi jogokat gyakorló szervek:

    • a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV. Zrt.) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján

    • b) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. Törvény alapján, valamint

    • c) A Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. Törvény alapján.


A tulajdonosi joggyakorl s illetve a vagyonkezel s 2

A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (2)

  • Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét

    a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint

    b) a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

  • Az állami vagyonért felelős miniszter a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatát

    a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt),

    b) kizárólag társasági részesedések esetében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve

    c) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint

  • - központi költségvetési szervek,

  • - ezek intézménye, továbbá

  • - a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság

  • útján látja el.


A tulajdonosi joggyakorl s illetve a vagyonkezel s 3

A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (3)

  • A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján gyakorolja.

  • A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot az NFA képviseli.

  • A Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásra:

  • a) az NFA elnöke, illetve

  • b) a Birtokpolitikai Tanács

  • hozza meg.


A tulajdonosi joggyakorl s illetve a vagyonkezel s 4

A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (4)

  • A Birtokpolitikai Tanács hatáskörébe tartozó ügykörök az alábbiak:

    • döntés a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt;

    • döntés a 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;

    • döntés mindazokban az ügyekben, amikor a törvény lehetővé teszi a nyilvános pályáztatás mellőzését.


A tulajdonosi joggyakorl s illetve a vagyonkezel s 5

A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (5)

  • A tulajdonosi joggyakorlás magában foglalja:

    • a vagyonkezelésbe adás jogát,

    • az értékesítés jogát,

    • a vagyonkezelés jogát,

    • a nyilvántartás kötelezettségét, valamint

    • a tulajdonosi ellenőrzés kötelezettségét.

  • A vagyonkezelői jog – fő szabályként – írásbeli vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik.

  • Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre,

  • A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelettartalmazza.


A kincst ri vagyon nyilv ntart sa 1

A kincstári vagyon nyilvántartása (1)

  • A tulajdonosi joggyakorláshoz szervesen kapcsolódik az állami vagyon nyilvántartási kötelezettsége is. A nyilvántartási kötelezettség teljesítése összhangban van az államháztartási rendszer átláthatóságával.

  • Az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelettartalmazza. (új készül!!)

  • Az MNV Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a Tanács az MNV Zrt. útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

  • Az MNV Zrt. az állami vagyont naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.


A kincst ri vagyon nyilv ntart sa 2

A kincstári vagyon nyilvántartása (2)

  • A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza:

    a) a vagyon használóinak, kezelőinek azonosító adatait,

    b) a vagyonelemek azonosító adatait,

    c) a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint

    d) a lényeges számviteli adatokat.


A kincst ri vagyon nyilv ntart sa 3

A kincstári vagyon nyilvántartása (3)

  • A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld nyilvántartására vonatkozó speciális szabályok értelmében a vagyonnyilvántartásnak elkülönítetten, jogi jelleg szerint kell tartalmaznia a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanokat, ezen belül

    a) az erdőt,

    b) az egyéb termőföldet és

    c) a művelés alól kivett területet.

  • A vagyonnyilvántartáson belül elkülönítésre alkalmas módon, e jellegének feltüntetésével kell nyilvántartani:

    a) a védett természeti területet,

    b) a védelemre tervezett területet, illetve

    c) a Natura 2000 területet.

  • A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya.


A kincst ri vagyon nyilv ntart sa 4

A kincstári vagyon nyilvántartása (4)

  • A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartalmaznia kell:

    a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó neve, székhelye (címe),

    b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontja és időtartama,

    c) a haszonbér, illetve egyéb használati ellenérték éves összege, fizetésének esedékessége, teljesítésének ideje,

    d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információk (melioráció, értéknövelő beruházás, annak összege stb.),

    e)hasznosítás módjára vonatkozó javaslat,

    f) az ingatlan könyv szerinti értéke,

    g) a tíz évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján az erdőrészlet – ideértve a rész erdőrészletet is – azonosítója és területe,

    h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatok,

    i) az ingatlan tulajdonjogát, illetve használatát érintő hatósági határozatok, korlátozások.


A term f ld haszn lat val kapcsolatos nyilv ntart sok

A termőföld használatával kapcsolatos nyilvántartások

  • Gazdasági célok

  • Földhasználati nyilvántartás

  • Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer


Gazdas gi c lok

Gazdasági célok

  • a mennyiségi és minőségi földvédelem szabályai betartásának ellenőrzéséhez szolgáltatnak adatokat,

  • elősegítik az átlátható földhasználati rend kialakítását,

  • az EU által folyósított egyes un. földalapú támogatások igénybevételéhez teremtik meg a jogalapot, illetve az ellenőrzés lehetőségét


F ldhaszn lati nyilv ntart s 1

Földhasználati nyilvántartás(1)

  • Aki termőföldet használ, s annak területe – a földrészletek számától függetlenül – az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából formanyomtatványon (bejelentési adatlapon) bejelenteni.

  • A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti.

  • A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.


F ldhaszn lati nyilv ntart s 2

Földhasználati nyilvántartás(2)

  • A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.

  • Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.

  • A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.


F ldhaszn lati nyilv ntart s 3

Földhasználati nyilvántartás(3)

  • A földhasználati nyilvántartás tartalmazza:

    a) a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit,

    b) hektárban a terület nagyságát,

    c) aranykoronában a termőföld értékét,

    d) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetőleg

    e) a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét,

    f) a használat jogcímét,

    g) határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.


F ldhaszn lati nyilv ntart s 4

Földhasználati nyilvántartás(4)

  • A földhasználati nyilvántartásszámítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető

    a) földhasználati lapból, továbbá

    b) okirattárból áll.

  • A földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhasználó használatában álló, a körzeti földhivatal illetékességi területén lévő valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban.

  • Az okirattár a földhasználati bejelentési adatlapokat, a földhasználati szerződéseket, továbbá a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos más okiratokat tartalmazza.

  • A nyilvántartásba vétel során minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.


F ldhaszn lati nyilv ntart s 5

Földhasználati nyilvántartás(5)

  • A földhasználati lap I. része a földhasználó következő adatait tartalmazza:

    a) magánszemély földhasználó esetén a természetes személyazonosító adatok, gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a gazdálkodó szervezet megnevezése,

    b) lakcím, székhely (telephely),

    c) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

    d) magánszemély földhasználó esetén annak megjelölése, hogy a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, továbbá a családi gazdaság nyilvántartási száma.

  • A földhasználati lap II. része – földrészletenként bontva – a használt földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

    a) a település neve,

    b) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület, különleges terület) megjelölése,

    c) a földrészlet helyrajzi száma,

    d) a használat jogcíme,

    e) a használat kezdetének és befejezésének időpontja, valamint időtartama,

    f) a használt terület mértéke (hektárban, tízezred pontossággal),

    g) a használt terület értéke aranykoronában (két tizedes pontossággal),

    h) a használt művelési ág,

    i) ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint alrészletekre bontott, a használt alrészletek jelei, művelési ágai, minőségi osztályai, valamint a használattal érintett terület nagysága (ha, m2) és aranykorona-értéke (AK),

    j) annak megjelölése, hogy a földterület családi gazdasághoz tartozik, feltéve, hogy a földhasználati lap I. része a családi gazdálkodói minőséget tartalmazza, és a termőföld a családi gazdaság része.


F ldhaszn lati nyilv ntart s 6

Földhasználati nyilvántartás(6)

  • A földhasználati lapot törölni kell, ha az azon nyilvántartott valamennyi használat megszűnt.

  • A földhasználati nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.

  • A földhasználati lap

    a)papír alapú másolatként,

    b)elektronikus másolatként

  • szolgáltatható.

  • A papír alapú földhasználati lap másolat a földhasználati nyilvántartásba az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.

  • Hitelesítési záradék:„A másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik, és a használatra vonatkozóan bejegyzett fennálló adatokat hitelesen tanúsítja”.

  • Elektronikus másolatként a földhivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaira az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott jogosultak részére, adatátviteli vonalon keresztül szolgáltat. (MVH)


F ldhaszn lati nyilv ntart s 7

Földhasználati nyilvántartás(7)

  • Földhasználati lap másolat típusok:

    a) a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyezéseket) tartalmazza;

    b) földhasználati lap teljes szemle-másolata, amely valamennyi fennálló adatot tartalmazza;

    c) a földhasználati lap részleges másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyzéseket) tartalmazza;

    d) a földhasználati lap részleges szemle-másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi fennálló adatot tartalmazza.


Mez gazdas gi parcellaazonos t rendszer mepar 1

Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer MePAR(1)

  • A közvetlen támogatások kifizetéséhez, ezen támogatások elbírálásakor, ellenőrzésekor kötelező az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER)keretében való végrehajtás. A rendszernek a következő főbb alapadat-nyilvántartásokra kell épülnie:

    • számítógépes adatbázis

    • mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer,

    • a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

    • támogatási kérelmek

    • integrált ellenőrzési rendszer

    • a támogatási kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszer,

    • állatok azonosítására szolgáló rendszer.


Mez gazdas gi parcellaazonos t rendszer 2

Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer(2)

  • A 73/2009. EK tanácsi rendelet 17. cikke:

    • Tagállami felelősség a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer kiépítése

    • számítógépes térinformatikai módszereket kell alkalmazni(legalább 1:10.000 léptékű térképészeti pontosságú légi, vagy műholdas digitalizált ortofoto felvételek)

  • A 1122/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikke:

    • alkalmas legyen minden egyes referencia parcella egyedi azonosítására

    • minden egyes referencia parcella tekintetében meg kell határozni az egységes támogatási rendszerben támogatható terület maximális mértékét

    • legyen alkalmas arra, hogy az egységes kérelem alapján rendelkezésre álljanak azok a részletes adatok, valamint dokumentumok amelyek lehetővé teszik a parcellák helyének egyedi meghatározását, valamint felmérését.

  • A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR), amely az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere.

  • A 2007. évi XVII. évi értelmében a MEPAR rendszer az MVH tulajdonát képezi, az üzemeltetési feladatokat azonban a Földmérési és Távérzékelési Intézet látja el.


Mez gazdas gi parcellaazonos t rendszer 3

Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer(3)

  • A MePAR a következő adatokat tartalmazza:

    a) a fizikai blokkok határvonalai;

    b) a fizikai blokkon belül a jogcím szerinti támogatható terület vagy területek határvonalai;

    c) a támogatható és nem támogatható területek mértéke;

    d) a blokkazonosító;

    e) ortofotó vagy nagyon nagy felbontású űrfelvétel.

  • A MePAR további összetevői:

    • atematikus rétegek, valamint

    • a kataszteri fedvény.

  • Kataszteri fedvényalatt az ingatlan-nyilvántartási térkép olyan nem hiteles digitális másolatát kell érteni, mely csak a földrészlet-határokat és a helyrajzi számokat tartalmazza.

  • Tematikus rétegalatt a térinformatikai rendszer részét képező, logikailag összetartozó adatokat tartalmazó részhalmazt kell érteni.


Mez gazdas gi parcellaazonos t rendszer 4

Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer(4)

  • A fizikai blokk:

    • hosszabb távon állandó,

    • terepen azonosítható határokkal (pl. utak, vasutak, csatornák, töltés, erdőszél, fasor stb.) rendelkező

    • összefüggő földterület

    • több mezőgazdasági parcella lehet és több ügyfélis gazdálkodhat.

    • legkisebb határvonal0,1 hektár

    • távérzékeléses és szükség szerint helyszíni adat-felvételezésenalapul.

    • Adatfelvétel a tényleges mezőgazdasági művelés szerint történik.

  • Nem támogatható terület:egyetlen földterülethez kapcsolódó támogatásnak sem alapja (lakó- és gazdasági épületek, facsoportok, csatornák, stb) . Igényelni csak a ténylegesen bevetett és megfelelően művelt terület alapján lehet.

  • A fizikai blokktérkép:

    • minden önállóan elkülönített területet ábrázol és

    • a kataszteri fedvényt is tartalmazza.

  • A földterülethez kapcsolódó támogatási kérelmek térképi alapját minden évben a MePAR adatok előző év december 31-i állapotban lezárt törzsállománya képezi.

  • MePAR blokktérképek:

    • az MVH, a FÖMI közreműködésével évente programszerűen felújítja.

    • A változást be kell jelenteni az MVH-nak.

    • A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemhez ingyenesen kapja meg a blokktérképet. Egyebekben a blokktérképekről díjfizetés ellenében kérhető másolat.


Mez gazdas gi parcellaazonos t rendszer 5

Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer(5)

  • MePAR tematikus rétegek (csak az abban szereplő, fizikai blokk szinten meghatározott területek jogosultakkülönböző támogatásra):

    • Kedvezőtlen Adottságú Területek

    • Érzékeny Természeti Területek

    • szőlő-, és ültetvényregiszter

    • Nitrátérzékeny terület

    • NATURA 2000 terület

  • MePAR adatokat használnak az alábbi eljárásokban:

    • Géntechnológiai termesztési engedély

    • Egységes kérelem (egybeművelt tábla)

    • Talajvédelmi terv

    • AKG területek közül:

      • árvíz sújtotta terület

      • Érzékeny Természeti Terület

      • kedvezőtlen adottságú terület

      • Magas Természeti Értékű Területek

      • sérülékeny vízbázis védőterület

      • széleróziós mintaterület

      • Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete


Speci lis szakmai c lokat szolg l llami nyilv ntart sok

Speciális szakmai célokat szolgáló állami nyilvántartások

  • A természetvédelemmel összefüggő állami nyilvántartások

  • A vízgazdálkodással összefüggő állami nyilvántartások

  • Önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása

  • Bányászattal kapcsolatos nyilvántartások

  • Az utakkal kapcsolatos állami nyilvántartások

  • Műemlékvédelemmel kapcsolatos állami nyilvántartások

  • Erdőgazdálkodással kapcsolatos állami nyilvántartások

  • Vadgazdálkodással kapcsolatos állami nyilvántartások

  • A halászattal kapcsolatos állami nyilvántartások

  • A szőlőültetvényekkel kapcsolatos állami nyilvántartások


A term szetv delemmel sszef gg llami nyilv ntart sok 1

A természetvédelemmel összefüggő állami nyilvántartások (1)

  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

  • Területi besorolási rendszeraz alábbi elemekből tevődik össze:

    • természeti táj

    • természeti érték

    • természeti terület

    • védett természeti terület

    • az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek (NATÚRA 2000 terület)

    • Érzékeny Természeti Terület.

      A természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítássaljön létre.

      a) országos jelentőségű terület esetén a természetvédelemért felelős miniszter,

      b) helyi jelentőségű terület esetén a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat

      rendeletben nyilvánít védetté.


A term szetv delemmel sszef gg llami nyilv ntart sok 2

A természetvédelemmel összefüggő állami nyilvántartások (2)

  • A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet:

    a) nemzeti park,

    b) tájvédelmi körzet,

    c) természetvédelmi terület,

    d) természeti emlék.


A term szetv delemmel sszef gg llami nyilv ntart sok 3

A természetvédelemmel összefüggő állami nyilvántartások (3)

  • A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet

    a) a védett természeti területekről, valamint

    b) a védett természeti értékekről és

    c) azok földrajzi előfordulásáról

  • országos hatósági nyilvántartástkell vezetni.

  • A nyilvántartás – az államtitoknak, szolgálati titoknak és üzleti titoknak, illetve személyes adatnak minősülő adatok kivételével – nyilvános, valósághűen és hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett természetvédelmi adatok fennállását.

  • Az országos jelentőségű és a helyi jelentőségű védett természeti területekről a Vidékfejlesztési Minisztérium a Védett Természeti Területek Törzskönyvét mint országos nyilvántartást vezet. A Területek Törzskönyve a védett természeti területek alapadataiból (törzskönyv) és a törzskönyv mellékleteibőláll. A nyilvántartott adatok körét a jogszabály részletesen meghatározza.

  • A Vidékfejlesztési Minisztérium a védett természeti értékekről Védett Természeti Értékek Törzskönyvenéven országos nyilvántartást vezet, amely a védett természeti értékek alapadataiból és a törzskönyv mellékleteiből áll.


A v zgazd lkod ssal sszef gg llami nyilv ntart sok

A vízgazdálkodással összefüggő állami nyilvántartások

  • A vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet szerint a vízgazdálkodási nyilvántartás tárgyát képezik:

    • a vizek,

    • ezek medrei és egyéb természetes víztartó képződményei,

    • az ezekhez kapcsolódó vízkészletek és vízhasználatok mennyiségi és minőségi adatai, továbbá

    • a vízilétesítmények.

      A vízgazdálkodási nyilvántartás vezetését országosan egységes vízgazdálkodási objektum-azonosítási rendszer segíti. A vízgazdálkodási nyilvántartás:

      a) a vízgazdálkodási objektum-nyilvántartásból,

      b) a műszaki nyilvántartásból,

      c) a vízikönyvből

      áll.

      A vízgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, valamint az ezzel összefüggő informatikai feladatokat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság látja el.


Nkorm nyzati ingatlanvagyon nyilv ntart sa

Önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása

  • Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet, amely kötelezővé tette az önkormányzatok számára az ingatlankataszter felfektetését, és folyamatos vezetését.

  • A kataszterben az ingatlanokat

    • külön adatlapon, valamint

    • a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapokon tartják nyilván,

      mely adatoknak meg kell egyezniük a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve közmű esetében az üzemeltető nyilvántartásával.

  • A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja az ingatlanokról vezetett kataszteri napló.

  • A kataszteri napló egyes sorszámmal kezdődően az ingatlan főbb adatait (helyrajzi szám, utcanév, jellegazonosító) tartalmazza, melynek felfektetése és folyamatos vezetése a jegyző feladata.


B ny szattal kapcsolatos nyilv ntart sok

Bányászattal kapcsolatos nyilvántartások

  • A bányászattal kapcsolatos állami nyilvántartások

    • ásványvagyonra, illetve

    • geotermikus energiára,

    • valamint a bányászati tevékenység folytatására szolgáló ingatlanokra (bányatelkekre).

  • A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

  • A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletértelmében a hivatal ellátja a bányafelügyeleti és az állami földtani feladatokat.

  • A Hivatal az alábbi nyilvántartásokat vezeti, illetve működteti:

    a) Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár,

    b) az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, valamint

    c) a Földtani és Bányászati Információs rendszer;

    d) az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás.

  • A Hivatal ezen adatbázisokból adatokat szolgáltat és igazolás bocsát ki.


Az utakkal kapcsolatos llami nyilv ntart sok

Az utakkal kapcsolatos állami nyilvántartások

  • A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény értelmében az utakkal kapcsolatos nyilvántartások az útra, az út műtárgyairaterjed ki.

  • Út esetében megkülönböztethetünk

    • közutat, illetve

    • magánutat.

  • A közúthálózat

    • az országosközutak és

    • a helyi közutak

      összefüggő rendszere.

      Az országos közutak az állam tulajdonában, helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonában vannak.

      A helyi közutakon belül meg kell különböztetni

      - a kerékpárutat, illetve

      - a gyalogutat.

      Az út határának a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló külső szélétkell tekinteni.

      A nyilvántartás az út kezelőjének a feladata


M eml kv delemmel kapcsolatos llami nyilv ntart sok

Műemlékvédelemmel kapcsolatos állami nyilvántartások

  • A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény:.

    • Műemléknekaz olyan műemléki érték minősül, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak

    • Régészeti lelőhelynekazt a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület kell tekinteni, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet nyilvántartásba vettek.

    • A kulturális örökségekkel kapcsolatos hatósági nyilvántartási feladatokat a törvény, valamint a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. A Hivatal egyes erőgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárásokban szakhatóságként jár el.

      A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletértelmében a Hivatal a honlapján, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé teszi a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek, valamint az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatok naprakész, az adatok közötti keresés lehetőségét biztosító adatbázisát.

      A Hivatal – a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter útján – havi rendszerességgel EOV vetületű vektoros térképfedvény formájában közli a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjával az előzőek szerinti adatbázisban történt változásokat.

      A régészeti, illetve a műemléki védettség ténye dologi hatályúvá azáltal válik, hogy annak fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.


Erd gazd lkod ssal kapcsolatos llami nyilv ntart sok

Erdőgazdálkodással kapcsolatos állami nyilvántartások

  • Erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény

  • Az erdészeti igazgatás megkülönböztet:

    a) erdőgazdasági körzeteket,

    b) erdőtagokat, valamint

    c) erdőrészleteket.

    Az erdővagyon védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

    a) a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával ( erdőtervrendelet),

    b) a hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv készítésével (körzeti erdőterv),

    c) az Országos Erdőállomány Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint

    d) az erdőtervvel és az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerével biztosítja.

    A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében az MgSzH területi szerve erdészeti igazgatási feladatai körében vezeti az Országos Erdőállomány Adattárat.

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletértelmében az erdő Adattárban nyilvántartott adataiban bekövetkező változásait az erdészeti hatóság tények, adatok alapján – a változások nyomon követhetőségének biztosítása mellett – átvezeti.


Vadgazd lkod ssal kapcsolatos llami nyilv ntart sok

Vadgazdálkodással kapcsolatos állami nyilvántartások

  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az átalakult föld tulajdoni viszonyokra is tekintettel a vadászati jogot a tulajdonjoghoz kapcsolódó haszonvételnek tekinti.

  • A vadgazdálkodási tevékenységtervszerűségét:

    a) körzeti vadgazdálkodási terv;

    b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;

    c) éves vadgazdálkodási terv készítésével;

    d) Országos Vadgazdálkodási Adattár fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával kell biztosítani.

  • Az Adattár tartalmazza:

    a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;

    b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;

    c) a vadászatra jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);

    d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;

    e) az évesvadgazdálkodási tervek adatait;

    f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;

    g) a trófeabírálat adatait.

  • Az Adattár a vadászatra jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói számára – a rájuk vonatkozó rész tekintetében –, továbbá az egyénileg nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak.

  • Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.


A hal szattal kapcsolatos llami nyilv ntart sok

A halászattal kapcsolatos állami nyilvántartások

  • Jogszabályi háttér:

    • 1997. XLI törvény a halászatról és a horgászatról

    • vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

    • 1991. évi XXXIII. törvény (önkormányzati vagyon tekintetében)

  • A halászati jogothalászati vízterületenlehet gyakorolni.

  • A halgazdálkodás tervszerűségét:

    • a halgazdálkodási tervek, valamint

    • az Országos Halgazdálkodási Adattár jelenti.

      Az Adattár tartalmazza:

      a) a halászatra jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy

      b) a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója,

      Az Adattár a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok

    • számára – az őt érintő adatok tekintetében – nyilvános.

      Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnakminősül.


A sz l ltetv nyekkel kapcsolatos llami nyilv ntart sok 1

A szőlőültetvényekkel kapcsolatos állami nyilvántartások (1)

  • A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") a termékpálya rendtartásokat egységes rendbe foglalja.

  • A 491/2009/EK tanácsi rendelet a borpiaci rendtartás is bekerül az egységes piacszabályozásba.


A sz l ltetv nyekkel kapcsolatos llami nyilv ntart sok 2

A szőlőültetvényekkel kapcsolatos állami nyilvántartások (2)

  • Tagállami feladat: integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetése

    • Hegyközségi Információs Rendszer-ben (HEGYIR),

    • a hegyközségi tanácsok által vezetett a Borvidéki Információs Rendszer-ben (BORIR) is.

  • A gazdasági aktát a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró vezeti. A szőlészeti-borászati hatóság által lefolytatott ellenőrzés alapdokumentuma a gazdasági akta.

  • Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat foglalja magában:

    a) a hegybíró által vezetett szőlő ültetvénykatasztert, a borászati tevékenységet és kapacitást regisztráló adatlapot, szüreti jelentést, termelési jelentést a felvásárolt szőlőről, értékesítési jelentést a forgalomba hozott borokról, bor és mustkészlet jelentést, borászati melléktermék felhasználási jelentés, a kiadott származási bizonyítványok, a gazdasági akta nyilvántartási száma,

    b) az MVH által a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás,

    c) az MVH által a jogszerűtlen telepítésekről, a telepítési jogokról, a kivágási jogokról, továbbá a szerkezetátalakítási, átállási és zöldszüreti támogatásokról vezetett adatok,

    d) az MgSzH által kiadott bor forgalomba hozatali engedélyek, valamint

    e) a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által a VINGIS-ből biztosított országos térinformatikai alapú adatok.


A sz l ltetv nyekkel kapcsolatos llami nyilv ntart sok 3

A szőlőültetvényekkel kapcsolatos állami nyilvántartások (3)

  • Eredet-, és minőségvédelmimegfontolásból korlátozni kell, hogy mely területeken lehet szőlőt telepíteni, és ezen alkalmas területekről nyilvántartást kell vezetni.

  • A szőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek olyan egységes nyilvántartási rendszere, amely bor- és étkezési szőlő termesztésére való alkalmasságszempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartását jelenti külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. Az MGSZH Központja vezeti

  • A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) behatárolják, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel látják el. Tartalmazza a termelési potenciált is

  • A tagállamok biztosítják, hogy a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER). A MePAR tematikus rétegében is rögzítik

  • A szőlőparcellák jellemzőire vonatkozó információkat külön fel kell tüntetni az un. gazdasági aktában. A gazdasági aktában mind a szőlőtermelőre, mind a szőlőparcellára, mind pedig a kiosztott, de még fel nem használt telepítési jogokat, valamint a termelő birtokában levő újratelepítési jogokat is fel kell feltüntetni.

  • A szőlőparcellákat számítógépes térinformatikai rendszerben, és legalább 1:10.000 léptékű térképészeti pontossággal tartják nyílván.


A sz l ltetv nyekkel kapcsolatos llami nyilv ntart sok 4

A szőlőültetvényekkel kapcsolatos állami nyilvántartások (4)

  • A szőlő termőhelyi kataszteréhez szorosan kapcsolódik az ültetvény kataszter is, amely a szőlő telepítéssel, műveléssel kapcsolatos alapvető információkat rögzíti.

  • A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (VINGIS) létrehozása és az adatok évenkénti frissítése a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) feladata, amelyet a hegybírók által minden év június 30-ig – az adott állapot szerint szolgáltatott adatok alapján – végez el. A földterület azonosításának alapja a helyrajzi szám, a szőlőültetvényeket ennek alapján határolják le.

  • Az ültetvények lehatárolása a FÖMI-nek átadott hegyközségi adatok alapján történik a kataszteri fedvény segítségével.

  • A térképi adatbázis alapjául szolgáló térképi adatokat a FÖMI a VINGIS adatbázis rendszerbe foglalja, és ezen adatokat az ellenőrzéseket végző szervek( Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) részére átadja.


  • Login