A modern fogyasztói társadalomban az élet természetes eleme az eladósodás.

1. A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk egymást – szociális program megvalósítása Nyírgyulaj településen”, SMCA-2013-0770-S azonosító számon nyilvántartott és támogatott pályázat programja Adósságkezelés

2. A modern fogyasztói társadalomban az élet természetes eleme az eladósodás. Hitelből vásárolhatunk : • lakást, • gépkocsit, • bútort, • számítógépet, • háztartási eszközöket, • mobiltelefont • tanulmányok finanszírozása. Az, hogy valaki adós a mai világban nem jelent semmi szokatlant, mindaddig, amíg rendesen fizeti a díjakat, törlesztő részleteket. Ha a rendszeres befizetés megszakad, kialakul a hátralék. (határidőig ki nem egyenlített ellenérték)

3. Okok: a fogyasztói árak több mint hatszorosára növekedtek 1989 óta, az energia árak tizenkettőszörösre. A családok az addig kialakult fogyasztásukat már nem tudták biztosítani. Az embereknek választani kellett, szélsőséges esetben akár az evés és a számlabefizetés között. Az adósságkezelés célja, hogy a településen élő lakosokat segítse közüzemi díjhátralékuk csökkentésében, illetve – lehetőség szerint – teljes megszüntetésében.

4. Az adósságkezelésben a következő eszközök állnak rendelkezésünkre az erőforrások legjobb kihasználása érdekében: • A család meglévő jövedelmei és azok lehetőség szerinti növelése (pl.: társadalombiztosítási ellátások, önkormányzati támogatások, egyéb szociális ellátások), • A család nélkülözhető kiadásainak csökkentése, • Munkanélküli családtag esetén a munkába állásból származó bérjövedelem, • A szolgáltatók által nyújtott kedvezmények (pl.: halasztási kérelem, részletfizetési lehetőség, kamatelengedés), • Az eladósodás megelőzését szolgáló támogatások, • A felhalmozott adósság rendezéséhez nyújtható támogatások.

5. Az önkormányzat családokat, de egyedülállókat is részesíthet ilyen szolgáltatásban, ha meghaladja a tartozás a jogszabályi összeghatárt, ami jelenleg hatályban lévő törvényi szakasz szerint 50.000.-Ft. Játékos feladatok keretében felmerült a kérdés, hogy a résztvevők hogyan tudják beosztani havi jövedelmüket.

6. Sok embernél az volt tapasztalható, hogy nem követik a havi bevétel-kiadás összegeket, és kiderült, hogy emiatt kerülnek abba a helyzetbe, hogy többet költenek, mint amennyi megengedhető lenne. Összefoglaltuk a rendszeresen felmerülő kiadásokat: - Gáz - Étkezés - Víz- csatornahasználat - Utazási költség - Villany - Telefonszámla - Áram - Távhő - Lakbér - Szemétszállítás - Egyéb

7. Ezáltal szembesültek azzal, hogy összesen mekkora költséget jelent a havonta befizetésre váró rezsi számlák. Emellett szintén nagy probléma, hogy a résztvevők nagy része nem tud lemondani az élvezeti cikkekről (cigaretta, alkohol), amelyek megvásárlása jelentősen megterheli a családi kasszát. Különböző kérdéseket tettünk fel, hogy ők a gyakorlatban mennyire követik bevételeiket, kiadásaikat.

8. 1. Tudnak-e spórolni? Többségük véleménye az volt, hogy nem tehetik meg, hogy takarékoskodjanak. 2. Sikerül-e havonta későbbi célokra félretenni? A válaszadók nagy részére nem jellemző, hogy a jövőre gondoljanak. 3. Ha igen, milyen alternatívákat ismernek? Többen nyilatkozták, hogy bizonyos dolgokról le kellene mondaniuk (élvezeti cikkek) 4. Követik-e havi szinten a kiadásaik pontos összegét? Legtöbben nem követik. 5. Melyek azok a tételek, amiket tudnának nélkülözni? szórakozás, alkohol, cigaretta, ruházkodás

9. Az oktatás hasznosnak bizonyult, bár ennek a célcsoportnak arra van leginkább szüksége, hogy hosszú távon kapjanak segítséget, mert az alkalmankénti tanácsadás, segítségnyújtás az rövid időre jelent nekik javulást. Belátták, hogy a helyes pénzkezelés eddig nem volt jelen a gyakorlatban, és ezután sem hajlandók lemondani bizonyos dolgokról, némely réteg a folyamatos külső segítséget igényli.