1 / 107

Az állam és a piacgazdaság

Az állam és a piacgazdaság . I. Az államhatárok: . Természetes határvonalak : hosszú történelmi folyamat során alakultak ki, és igen gyakran valamilyen földrajzi határral esnek egybe. Pl. Magyaro. természetes határszakaszai: Duna, Ipoly, Dráva Tisza mentén alakultak ki. .

tacita
Download Presentation

Az állam és a piacgazdaság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az állam és a piacgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  2. I. Az államhatárok: • Természetes határvonalak: hosszú történelmi folyamat során alakultak ki, és igen gyakran valamilyen földrajzi határral esnek egybe. Pl. Magyaro. természetes határszakaszai: • Duna, • Ipoly, • Dráva • Tisza mentén alakultak ki.

  3. Mesterséges határvonalak: kizárólag elméleti úton megállapított határvonal. Ezek sok esetben ún. asztronómiai határnak felelnek meg, vagyis a határvonal valamelyik hosszúsági vagy szélességikört követi.

  4. II. Földünk országainak államformái:

  5. Köztársaság: az állami berendezkedésnek az a formája, ahol az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás útján jelölik ki.

  6. A köztársaság lehet: a)Központilag irányított: ezekben egy parlament és egy kormány működik.

  7. Ilyen köztársaságok pl.: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Franciaország, Finnország, Egyiptom, Elefántcsontpart, Argentína. Atlasz: 116 – 117. old.

  8. b)Szövetségi berendezkedésű: itt minden tagállamnak saját parlamentje és kormánya van.

  9. USA tagállamai Atlasz: 92. old.

  10. Németország tizenhat tartományra tagolódik.

  11. A legfontosabb szövetségi köztársaságok: USA, Ausztria, Svájc, Németország, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Mexikó. Atlasz: 116 – 117. old.

  12. Monarchia: a hatalom élethossziglan és rendszerint örökletesen egy személyhez, az uralkodóhoz fűződik.

  13. Monarchia fő típusai: a)Abszolút: az uralkodó az állam hatalmának kizárólagos forrása és birtokosa. Az uralkodót ún. felségjogok illetik meg.

  14. Abszolút monarchia van Bahreinben, Katarban, Ománban, Szaúd-Arábiában és Bruneiben. Atlasz: 116 – 117. old.

  15. b)Alkotmányos (parlamentáris): az uralkodó felségjogait csak az alkotmány által szabályozott keretek között gyakorolhatja, a törvényhozó hatalomban osztozik a mellette működő törvényhozó testülettel.

  16. Alkotmányos monarchia van Nagy-Britanniában, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban, Japánban, Kuvaitban, Ausztráliában, Malajziában és Nepálban. Atlasz: 116 – 117. old.

  17. III. A piacgazdaság működése: A piac: olyan valós vagy fiktív hely, ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek egymással. A piacgazdaságban bármely termék árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre, a profitra való törekvés. Ennek alapfeltétele a magántulajdon biztonsága.

  18. IV. Az állam szerepe a piacgazdaságban: • Az állam feladata, hogy kijelölje a gazdasági és társadalmikereteket, a piacgazdaság zavartalan működéséhez: • A tökéletes piaci verseny feltételeinek megteremtése. A kormányzat ezért törvények és rendeletek útján a monopolhatalomellen harcol. • Össztársadalmi érdekeket is képviselniekell. Ezek megvalósításához szükséges állami kiadásokat a kormányzat a beszedett adókból fedezi. Össztársadalmi érdek a honvédelem és a belső közrend fenntartása, a közegészségügy, oktatás, kutatás, kultúra támogatása, illetve fenntartása.

  19. Állami feladatkör a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényre juttatása is. Mivel a tökéletes piaci verseny nagymértékű társadalmi egyenlőtlenségeket idézhet elő, a kormányzatnak ezért bizonyos mértékű újraelosztási politikát is meg kell valósítania. • Az újraelosztási politika leggyakoribb elemei a progresszív (a vagyon arányában növekvő) adóztatás, a jövedelemtámogatási rendszer és az ún. jóléti programok.

  20. A globalizáció - a globális világgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  21. A globalizáció - a globális világgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  22. A világgazdaság fogalma: • Az 1960-as és az 1970-es évtizedekben a világgazdaságot még rendszerint úgy értelmezték, mint a nemzetgazdaságok összességét és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatokat. • Korunk világgazdaságát olyan átmeneti korszaknak tekinthetjük, amelyben az egyes államok közötti politikai-gazdasági kapcsolatok összességén alapuló világgazdasági rendszer egyvilágméretű piacgazdaság kialakulása felé halad.

  23. Napjaink világgazdaságának kialakulása az 1970-es évtizedtől az 1990-es évekig: Korunk világgazdaságának szerkezeti átalakulása az 1973-as kőolajár-robbanással vette kezdetét. Az első, majd a második (1979-es) kőolajár-robbanás nyomán felértékelődtek az energiaforrások, s így a kőolaj-exportáló országok hatalmas bevételekhez jutottak. A kőolaj-exportáló országok bevételeik többségét külföldi bankokban helyezték el. Ennek nyomán az egész világon a tőkeforgalom jelentősen megnőtt.

  24. A fejlődő országok többsége és néhány akkori szocialistaország jelentős nagyságú hiteleket vettek fel. Az általános árnövekedés és az inflációs hatások eredményeként azonban a kamatok a nyolcvanas évek elején rendkívüli magasságúra növekedtek. Az országok az adósságszolgálati terhek megnövekedése révén fizetési válságba kerültek, s az adósságválság kérdése a világgazdaság egyik legfőbb problémájává vált. A világgazdaság egészére nézve az 1982. év fordulópontnak tekinthető. A gazdaság fejlődése visszaesett ebben az évben, ami az egész világot átfogó gazdasági válsághoz vezetett. A világgazdaság szerkezeti átalakulása az 1980-1982. évi stagnálás után új irányt vett. Meghatározóvá vált a csúcstechnológiák ipari alkalmazása. Az 1990-es évekre a világgazdaság ,,jelszava" a globalizáció. A globális gazdasági folyamatok révén az országok fejlődésének kulcskérdésévé vált a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás.

  25. A világgazdasági globalizáció: • A világgazdasági globalizáció első eleme a rendkívül gyors technológiai, kiemelten kommunikációs technológiai fejlődés. A személyi számítógépek világméretű elterjedésével, a szoftverek széles kínálatával és az egész világot átfogó számítástechnikai hálózatokkal hatalmas mennyiségű információ tárolható, feldolgozható és továbbítható. • A világgazdasági globalizáció második eleme a transznacionálisvállalatok egyre növekvő világgazdasági szerepköre. A világméretekben megvalósuló termelés a fogyasztási szokások világméretű hasonulásával jár együtt.

  26. A globális gazdasági rendszerben meghatározó a pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt növekedése. Jelenleg már a világ egészét átfogó pénzforgalomról beszélhetünk. • Napjaink világgazdaságát olyan rendszerként képzelhetjük el, amelyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek.

  27. A gazdasági növekedés FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  28. magas a gazdasági fejlettség, állampolgárok többsége jómódban él, egyéni és társadalmi szabadság, magas szintű iskoláztatás gazdasági fejlettség alacsony, alapvető szociális problémák, nincsenek megfelelő élelmezési, egészségügyi és kulturális feltételek Gazdasági fejlettség, gazdagság, szegénység:

  29. A gazdasági növekedés mutatói: • A gazdasági növekedést a bruttó hazai termék évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. • A bruttó hazai termék (GDP=Gross Domestic Product) valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg.

  30. A bruttó nemzeti termék GNP a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében, a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, s az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország bruttó hazai termékének értékéhez. • GNP=beáraló és kiáramló jövedelem különbsége + GDP • A nemzetek saját valutájukban fejezik ki ezeket az értékeket, de publikálni egy főre számolva, $-ban kifejezve szokták. Az adatokat a Világbank teszi közé.

  31. Az egy főre jutó bruttó hazai termék:

  32. A gazdasági fejlettség mutatói: • GDP/fő értéke, • GNP/fő értéke, • születéskor várható átlagos élettartam mutatója, • a felnőtt korú lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya

  33. A Világbank a GNP egy főre eső mutatója alapján 3 jövedelemcsoportba sorolja: • Az alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoportátlagos GNP/fő értéke csak mindössze 410 USD, vagyis a világ átlagos egy főre eső bruttó nemzeti termék mutatójának csak 8,4%-a. A világ legszegényebb országa, a Kelet-Afrikában lévő Etiópia, ahol 1999-ben egy lakosra csak mindössze 100 USD GNP jutott. Az itt született gyermekek csak 43 évre terjedő élet elé néznek. 1999-ben az alacsony jövedelemcsoport ,,legfejlettebb" állama, Ukrajna volt.

  34. A közepes jövedelemszintnek megfelelő GNP/fő értékekkel rendelkező államok 1999-ben a 756 és a 9265 USD/fő közötti bruttó nemzeti termékkel rendelkező államok voltak. Magyarország a közepes jövedelmű csoporton belül a magasabb fejlettségű alcsoportban található. Az egy főre eső GNP értéke 4650USD-nek felelt meg és a születéskor várható élettartam átlagosan 71 év volt. A közepes jövedelemcsoportban a legalacsonyabb GNP/fő értékkel Kína rendelkezett. Az utóbbi évtizedben Kínában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés. A közepes jövedelmű csoportban Dél-Korea az az ország, amelynek GNP/fő értéke 1999-ben a legnagyobb volt, 8490 USD.

  35. A magas jövedelmű országcsoporthoz tartozó államok átlagos GNP/fő mutatója 1999-ben 25730 USD. A Világbank által közölt mutatók alapján a világ hat legfejlettebb országa: • Svájc (38 350 USD) a világ leggazdagabb országa. • Norvégia (32 880 USD) • Japán (32 230 USD) • Dánia (32 030 USD) • USA (30 600 USD) • Szingapúr (29 610 USD)

  36. Napjaink világát a szélsőséges egyenlőtlenségek jellemzik. Az egyes országok a gazdasági fejlettséget tekintve rendkívüli módon eltérnek egymástól.

  37. A nemzetközi kereskedelem FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  38. A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezők: Önellátás  felesleg  cserekereskedelem = két termék pénz beiktatásanélkül cserél gazdát. A pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz.

  39. Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokbanállítanak elő. Az árukivitelt exportnak, az árubehozataltimportnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva).

  40. A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjánakegyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív: export > import passzív: import > export. A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermékenyebbek.

  41. Szabadkereskedelem és protekcionizmus: • Szabadkereskedelem: akkor van, ha a nemzetek közötti kereskedelema termelési tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. Azonban a világgazdaságban a szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sohasem valósult, illetve valósul meg. A szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett, illetve létezik.

  42. A protekcionizmus: olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot (protekció = védelem). Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől. • A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei: • Vámok: az importált árukra kivetett adó. • Kvóták: a behozható árucikkek mennyiségének korlátozása.

  43. Dömping: olyan kereskedelempolitikát jelent, amikor valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon. A kormányok nagyon gyakran alkalmazzák a protekcionista kereskedelem eszközeit politikai megfontolásokból is.

  44. Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata. Ennek hátterében rendszerint az áll, hogy valamely ország más országokkal, nemzetekkel szemben háborús, agresszív módon lép fel.

  45.  A nemzetközi kereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában: • Külkereskedelmi ,,nyitottság": azt jelenti, hogy az egyes országok, kereskedelmi térségek milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. • Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. • A nemzetközi kereskedelemben belül megkülönböztetjük az árukereskedelmet és a szolgáltatáskereskedelmet.

  46. A szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. Konkrét formái például: valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási, karbantartási költségek, speciális termékek és eszközök esetében az ún. haszonbérleti jog, stb..

  47. A regionális gazdasági integrációk FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

  48. Integráció: egyesülés, összefonódás.

  49. A nemzetközi integráció okai és előnyei: Az egyre magasabb színvonalú iparcikkek gazdaságos előállítása csak a termelőegységek méretének növekedésével érhető el. Az iparcikkek többsége a különböző iparágazatok együttműködése révén jön létre. A termékek továbbfejlesztése magas szintű kutatási és fejlesztési munkát igényel.

  50. A nagy mennyiségben előállított termékek eladása is csak mind szélesebb piacokon lehetséges. Vagyis az országok közötti gazdasági együttműködés révén lehetőség nyílik arra, hogy az országok a termékek előállításának költségeit megosszák egymás között, s a tömegcikk eladása is biztosított több ország nagyobb vásárlóereje révén.

More Related