A közvélemény mérése, a politika reakciói és a média torzításai

1. A közvélemény mérése, a politika reakcióiés a média torzításai Sik Endre TÁRKI

2. Mérés és kölcsönös csalódás Egy hőlégballon pilótája eltéved, és egy tölgyerdő közepén, egy tisztás fölött leereszkedik 4-5 méteres magasságra. Onnan lekiabál egy kirándulónak: – Meg tudná mondani, hol vagyok? – Maga egy szivárványszínű hőlégballon kosarában van egy tölgyerdő közepén lévő tisztás felett 4-5 méterrel. – Nem közvélemény-kutató maga véletlenül? – De igen, honnan tudja? – Mert pontosan válaszolt a kérdésre, csak éppen semmire se tudom használni. – És ön nem politikus véletlenül? – De igen, miből gondolta? – Nem tudja hol van, segítséget kér, a válaszommal nem tud mit kezdeni, és engem hibáztat ezért.

3. A vágyálmon alapuló ál-elemzés A közvélemény-kutatások adatainál jobb választási eredményre számít az MSZP részéről Kovács László volt pártelnök. A politikus, aki a Duna Televízió reggeli műsorának nyilatkozott, optimizmusát főként a félelem miatt rejtőzködő MSZP-szavazókra építi.

4. A szellemes semmibevevés Kovács László klasszikus mondása szerint az MSZP nem közvélemény-kutatást szeretne nyerni, hanem választásokat.

5. A lebarmolás • atv.hu: A legújabb Medián-felmérés szerint, ha a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014-et pártnak vesszük, akkor a második legerősebb párt. Ez mennyire okoz aggodalmat a Fidesz vezetésében? • Kövér László: Szerintem ez Bajnai Gordonéknak egy nem különösebben ügyes PR-akciója. Annak a cégnek pedig, amelyik azt kihozta, kifejezetten a szégyenére válik.

6. A „Cui prodest?” alapú összeesküvés-elmélet Lukács Zoltán azt mondta: a Tárki a Századvég csoport tagja, amelynek 3 milliárd forintot adott a kormány anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna, mit teljesít ezért a csoport. „Most már világossá vált, hogy mit teljesít” – jelentette ki, hozzátéve: „én a miniszterelnök helyében elégedetlen lennék, mert 3 milliárd forintért azt is kihozhatták volna, hogy az MSZP be se jutna a parlamentbe". Hangsúlyozta: pártja nem veszi figyelembe a Tárki által közölt eredményt.

7. Egy példa a média torzító hatására: szakszerűtlen vagy félrehúzó címadás (2011. január) TÁRKI az MTI-nek „Tovább nő a bizonytalanok, és olvad a Fidesz tábora” Nem igazolható „Egyre bizonytalanabb a FIDESZ szavazótábora” (stop.hu) Nem tudjuk, kire szavazzunk, ha „csak a Fideszre nem” (vg.hu) MTI a médiának „TÁRKI: tovább csökken a Fidesz szavazótábora” Igaz, de leegyszerűsítő állítás: az eredeti állítás első vagy második része csupán Nőtt a bizonytalanok aránya” (mandiner.hu) „Csökken a Fidesz-tábor” (fn.hu) „Csökken a FIDESZ népszerűsége” (hirmedia.hu) „Csökkent a FIDESZ támogatottsága” (budapestnet.hu) Igaz, de nem azt hangsúlyozza, ami a hír „Csaknem négyszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben” (inforadio.hu) „Négyszeres a Fidesz–KDNP fölénye az MSZP-vel szemben” (MNO) „Jelentős kormánypárti előnyt mért a Tárki” (lánchidradio.hu) Nem igaz „Erősödött a Jobbik, csökken a Fidesz népszerűsége (egerjobbik.hu) „Erősödik a Jobbik” (barikád.hu)

8. A közvélemény-kutatási adatokon túl… Összevethető-e az idei és a négy évvel ezelőtti második fordulók részvételi aránya? Összehasonlítható-e az első és a második forduló részvételi aránya? Összemérhető-e a hazai és a külföldi részvételi arány? A harmadiknemoka, hogy a külföldi és a hazai szavazókrészvételi arány számításának vetítési alapja eltérő (volt?): a külföldi szavazók részvételi arányát nem az ott élők teljes köréhez, hanem egy előzetesen bejelentkezett népességhez képest számolják. A három kérdésre a válasz három feltételes és eltérő erősségű nem. Az első nem oka, hogy eltérő méretű, illetve összetételű halmazok nem hasonlíthatók össze. A korrekt összevetés egy lehetséges módja… A második nem oka: a választókörzetek országos halmazának adatai nem hasonlíthatók össze egy (sokkal) kisebb és nem véletlenszerűen kialakult halmaz adataival. A korrekt összevetés egy lehetséges módja…