A család és gyermekvédelem jogi háttere

1. A család és gyermekvédelem jogi háttere Gulyásné dr. Kovács Erzsébet ELTE pedagógiai szakvizsga 2010

2. Törvények • Alkotmány (1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság alkotmánya) • Polgári jog (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) • Családjog (1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) • Gyermeki jogok (1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény) • Gyermekvédelmi jog (1997. XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

3. Alkotmány • 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. • 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes • 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. • (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. • (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. • 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni

4. Polgári jog Jogképesség • 8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. • (2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő • 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A cselekvőképesség • 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. • (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot .

5. Polgári jog Kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött • 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. • (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. • 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. • 12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

6. Családjogcsaládi jogállás Családi jogállás (rendezett, rendezetlen) • Az apaság vélelme (kit kell a gyermek apjának tekinteni) • Anya házassága (fogamzástól a születésig, v. egy része alatt) • Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat • Ha nem kell mást apának tekinteni • Kell hozzá anya, a gyerek tv.képviselője, ill. 14 év feletti gyermek nyilatkozata • Apaság bírói úton történő megállapítása • Ha nincs házasság, nincs apai elism. nyil. • Bíróság: összes körülményt mérlegeli • Kérheti: apa, gyermek • Képzelt személy bejegyzése • Ha mindkét szülő ismeretlen, a születés után nyomban • Ha csak az apa, az anya kérésére bármikor, de legkésőbb 3 éves korában a gyámhiv. hivatalból köteles intézkedni • Apaság vélelme megdönthető • Bíróságtól kérheti: a gyermek, akit apának kell tekinteni.

7. Családjogszülői felügyelet • Szülői felügyeleti jog • A kk. szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll • Együttesen gyakorolják (együtt élők, különélők is ha megegyeztek) • Különélő szülők (ha nem egyeztek meg) • Az gyakorolja akinél el van helyezve • a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések (név, iskola, életpálya, tartózkodási hely) • Gyermek elhelyezése • szülők döntenek; • Ha nem tudnak megegyezni, bíróság dönt, perindítás: szülő, gyámhat. ügyész) • 14 év feletti gyermek ügyében csak az egyetértésével

8. Családjogszülői felügyelet Tartalma: • Gondozás, nevelés • Szülői ház elhagyása (16 év felett, gyámhat.eng.) • Vagyonkezelés • 14 év feletti a keresményével maga rendelkezik • Törvényes képviselet • Gyámnevezés, gyámságból kizárás

9. Családjogszülői felügyelet Megszüntetése (bíróság), ha a szülő • Felróható magatartásával súlyosan veszélyezteti a gyermekét • A másutt elhelyezett gyermekét nevelővel (nevelőszülő, gyermekotthon) nem működik együtt, nem tart kapcsolatot, életvitelén nem változtat, • Gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követ el, amiért szabadságvesztésre ítélik • Ha mindegyik gyermek tekintetében, akkor a később születettre is kihat • Pert indíthat a másik szülő, gyermek, gyámhatóság, ügyész • Bíróság visszaállíthatja

10. Családjogszülői felügyelet Szünetelése • Ha a szülő cselekvőképtelen, v. korlátozottan cselekvőképes • Szülő ismeretlen helyen távol van • A bíróság 3. személynél helyezte el a gyereket • A gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette • A gyermeket családba fogadták • A különélő szülőnek, akinek a gyermeke a másik szülőnél van elhelyezve Kapcsolattartás • A gyermekétől különélő szülőnek joga és kötelessége • A másik szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani (kk. veszélyeztetése bűncselekmény !) • Ha a szülők nem egyeztek meg, gyámhatóság dönt (ha házassági v. gyerekelhelyezési per van folyamatban a bíróság dönt)

11. Családjoggyámság • A kk., aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik • A gyámhivatal rendeli ki Kit rendel ki • Nevezett gyámot • Rokont, v. más családi kapcsolatban álló személyt, vagy más alkalmas személyt • Hivatásos gyámot • Nevelésbe vett gyermeknek: a nevelőszülőt, ill. a gyermekotthon igazgatóját Gyám lehet a nagykorú magyar állampolgár Nem lehet gyám: akit a szülő kizárt, aki gondnokság alatt áll, akinek a szülői felügy. jogát megszüntették, akinek a gyermekét nevelésbe vették A gyám: gondozó, vagyonkezelő, törvényes képviselő Megszűnik a gyámság, ha a kk. nagykorúvá válik, v. szülői felügyelet alá kerül Számadás

12. Családjogörökbefogadás Célja: olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akinek a szülei nem élnek, vagy nem tudják megfelelően nevelni, és családi kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó és rokonai, valamint az örökbefogadott között Ki fogadhat örökbe: • Teljesen cselekvőképes, nagykorú személy • Aki öf. előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon részt vett • Aki személyisége és körülményei alapján (a gyámhivatal határozata alapján) alkalmas az örökbefogadásra • Aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb Kit: csak kiskorút A gyámhiv. a gyermek érdekében elsősorban házasságban élők öf.-t eng. Az örökbefogadott státusza olyan, mint a vérszerinti gyermeké

13. Családjogörökbefogadás Engedélyezés: • Gyámhivatal • Kérelem: örökbefogadó, gyermek • Hozzájáruló nyilatkozat: gyermek szülője (nem vonhatja vissza!) • Nem kell hozzájáruló nyilatkozat a szülőtől, ha • A bíróság megszüntette a szülői felügyeleti jogot • Akinek a nevelésbe vett gyermekét örökbefogadhatóvá nyilvánították • Ha a szülő cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen van • Hozzájárulás ismeretlen személy javára • A gyermek születése előtt is (6 hetes koráig visszavonhatja) Nyílt örökbefogadás: • szülők ismerik egymást • Közvetítő szervezetek (Bölcső Alapítvány, Gólyahír Egyesület, Alfa Szövetség, Fészek Alapítvány) Titkos örökbefogadás (a vsz. szülő értesítést nem kap, nem támadhatja meg) • Ha a szülő ismeretlen személy javára mondott le • Akinek a bíróság megszüntette a szülői felügyeleti jogát • Akinek a nevelésbe vett gyermekét örökbefogadhatóvá nyilvánították

14. Családjogörökbefogadás Örökbefogadhatóvá nyilvánítás • Gyámhivatal • Átmeneti nevelésbe vett gyermeket • A szülő önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot a gyermekével, körülményein nem változtat • A szülő ismeretlen helyre távozik és fél éven belül nem található meg • A szülő fél éven át semmilyen kapcsolatot nem tart a gyermekével TEGYESZ feladata • Tájékoztatás az öf. feltételeiről • Öf. előtti tanácsadás, felkészítő tanfolyam • Alkalmassági vizsgálat • Nyilvántartások vezetése • A gyermek számára szülő keresése (barátkozás figyelemmel kísérése, javaslat a gondozásba kihelyezésre)

15. Családjogörökbefogadás Külföldi örökbefogadás • Csak azt, akit belföldön nem sikerült • Csak titkosan (nevelésbe vett gyermek), kivéve rokon • Minisztérium Központi Hatóság Örökbefogadott tájékoztatást kérhet a vérszerinti szülő adatairól a gyámhivataltól Az örökbefogadásfelbontása (ha kk. a gyermek, csak ha érdekében áll) • Ha kölcsönösen kérik: gyámhivatal • Bíróságtól bármelyik fél kérheti 2008-as adatok • Örökbefogadások száma 739 (külföldi 140) • Felbontott 16 • Örökbefogadásra váró személyek száma 1 700 • Örökbeadható gyereke száma 2000 (10 év feletti 1300, fogyatékos 649)

16. ENSZ Gyerekjogi Egyezmény • 1989.nov. 20. elfogadás • “a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, • Magyarország 1991-ben törvénnyel kihirdette • 5 évente országjelentés, Gyermek Jogainak Bizottsága értékel • Magyarország 1998-ban, 2006-ban számolt be (honlapon) • Általános rendelkezések • 1.cikk a gyermek fogalma • 2. cikk a megkülönböztetés tilalma • 3. cikk a gyermek mindenek felett álló érdeke • 4. cikk jogok érvényesülése érdekében, az állam saját erőforrásai határai között gondoskodik • 5. cikk szülő joga és kötelezettsége, hogy gyermekének tanácsot adjon

17. ENSZ Gyerekjogi Egyezmény • Polgári és politikai jogok • 6. cikk élethez • 7. cikk névhez, állampolgársághoz, szülei ismeréséhez, és ahhoz, hogy a szülők neveljék, • 8. cikk a személyazonosság megtartásához • 9. cikk szüleitől ne válasszák el (kivéve, ha ez a gyermek érdeke), kapcsolattartás joga, • 10. cikk családegyesítés • 12. cikk gyerek véleményének figyelembe vétele, • 13 cikk véleménynyilvánítás • 14. cikk gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság, • 15. cikk egyesülési és gyülekezési jog, • 16. cikk magánélet, levelezés, • 17.cikk tömegtájékoztatás,

18. ENSZ Gyerekjogi Egyezmény • Gazdasági, szociális, kulturális jogok • 18.cikk a szülők felelőssége a gyermek felnevelése, ehhez segítség az államtól, • 24.cikk lehető legjobb egészségi állapothoz való jog, • 26.cikk szociális biztonsághoz való jog • 27.cikk megfelelő életszínvonalhoz való jog, gyermektartásdíj behajtása, • 28.-29. cikk oktatáshoz való jog, • 31.cikk pihenéshez. szabadidő hasznos eltöltéséhez való jog,

19. ENSZ Gyerekjogi Egyezmény • A gyermek speciális védelme a családban és a társadalomban • 11. cikk törvényellenes külföldre utaztatás megakadályozása, • 19. cikk védelem az erőszakkal, a bántalmazással szemben, jelzőrendszer, kezelés • 32. cikk védelem a gazdasági kizsákmányolással szemben, • 33. cikk kábítószerrel szembeni védelem, • 34. cikk nemi kizsákmányolással szembeni védelem • 35. cikk gyermekkereskedelemmel szembeni védelem, • 36. cikk védelem bármily szempontból káros kizsákmányolással szemben, • 37. 40. cikk bűncselekményt elkövetett gyermek jogai

20. ENSZ Gyerekjogi Egyezmény • A gyermekek speciális csoportjának védelme • 20. cikk a családjától megfosztott gyermeknek joga van az állam helyettesítő védelmére, • 21. cikk örökbefogadás, • 23. cikk fogyatékos gyermekek jogai • 25. cikk az intézményben elhelyezett gyermekek joga a rendszeres felülvizsgálatra, • 30.cikk kisebbséghez tartozó gyermekek joga, • A gyermekek védelme rendkívüli helyzetekben • 22.cikk menekült gyermekek jogai • 38.-39. cikk gyermekek jogai fegyveres konfliktus esetén

21. Gyermekvédelmi törvény • Cél • valamennyi gyermekes család segítése • Veszélyeztetettség megelőzése • Veszélyeztetettség megszüntetése • Családot pótló ellátás a családból kiemelt gyermekeknek • Gyermekvédelem rendszeréből nagykorúságuk miatt kikerülők önálló életkezdésének segítése • Alapelvek • A gyermek mindenek felett álló érdeke • Szükségletekhez igazodó ellátás • Ellátások igénybe vétele általában önkéntes • Anyagi okból családból kiemelni nem lehet • Együttműködés (jelzőrendszer, jelzési kötelezettség) • fogalmak (gyermek, kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú)

22. Gyermekvédelmi törvény • Gyermeki jogok, kötelezettségek • Gyermeki jogok védelme • Ombudsman • Gyermekjogi képviselő • Szülői jogok, kötelezettségek

25. Pénzbeli és természetbeni támogatások I. 1.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%, illetve 140 %-ához igazodó ellátás (ingyenes, vagy kedvezményes étkezés, ingyen tankönyv, és évi 2x 5.800 Ft) kb. 500 ezer gyermeket érint. 2.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás – tartásra köteles gyám pl. nagyszülő( mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a,, vagyis 6.270 Ft/fő/hó, valamint évi 2x 8.400Ft) mintegy 1500 gyermeket érint. 3.) Ingyenesen étkezés bölcsődében, óvodában, általános iskola 1-7.osztályában 220.000 gyermeket érint ( 50%-os normatív kedvezmény ezen felül). 4.) Nyári gyermekétkeztetés arendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül 100 ezer gyermeket érint.

26. Pénzbeli támogatások II. 1.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás( Önkormányzati forrású) 240 ezer gyermeket, 2 mrd Ft összegben érint 2.) Gyermektartásdíj megelőlegezése (Központi forrású) 9.320 gyermeket érint átlagosan 96200 Ft/fő/év. Célja: a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj megelőlegezése, ha annak behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermekes család szociális helyzete is megfelel a feltételeknek. 3.) Otthonteremtési támogatás (Központi forrású) 978 fiatal felnőttet érint átlagosan 1millió 92 ezer Ft-tal. Célja: a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek (18-25 éves) lakáshoz jutásának, tartós lakhatásának segítése. (jogszabályi mértéke 2010-ben: 1 millió 140 ezer Ft, 1 millió 425 ezer Ft, 1 millió 710 ezer Ft.) • 4. Óvodáztatási támogatás (Központi forrású) rgyk.-ban részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, ha 3 vagy 4 éves korában beíratnak az óvodába, és rendszeresen jár, beíratáskor 20 e. Ft, utána évente 2x 10.e. Ft (első alkalommal lehet természetben)

27. Gyermekjóléti szolgáltatás A településen a megelőző rendszer központja Feladatai (szolgáltató, szervező, közvetítő ): • Családban nevelkedés segítése • információszolgáltatás, szabadidős programok, tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése • Veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése • jelzőrendszer működtetése, esetkonferencia, családgondozás, családi krízisek kezelése, hatósági intézkedés kezdeményezése (védelembe vétel, családi pótlék természetben nyújtására, családból kiemelés) • Családból kiemelt gyermek visszagondozása Ellátási formák: • Önálló családgondozó (egyszemélyes szolgálat), • Gyermekjóléti szolgálat (alapfeladatok); • Gyermekjóléti központ 40 e. lélekszám fölött (alapfeladatok és kórházi szoc.munka, utcai, lakótelepi szoc.munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat).

28. Napközbeni ellátás Bölcsőde: • családban nevelkedő 20 hetes kortól, 3 éves korig (fogy. 6 éves korig) terjedő életkorú gyermek gondozását, nevelését látja el. Feladatai: napi 12 órát, meg nem haladó gondozási időben, megfelelő tevékenység biztosítása Egyéb szolgáltatások: játszócsoport, gyermekhotel, időszakos gyermekfelügyelet, tanácsadás. • 40 ezer lakos feletti településen kötelező működtetni Családi napközi: • bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, iskolai rendszerben tanuló, de tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekek ellátása, 20 hónapostól, 14 éves korig, családias környezetben 5, max. 7 gyermek. Házi gyermekfelügyelet: • a gyermek állandó vagy időszakos nappali intézményben történő ellátása nem megoldható. Feladatai: szülő munkarendjéhez igazodó, a gyermeke életkorának megfelelő ellátása, segíteni kell tanulmányai előrehaladását

29. Gyermekek átmeneti gondozása Elhelyezés jellemző indoka: helyettes szülőnél indokolt távollét, egészségügyi probléma, gyermekek átmeneti otthonában életvezetési probléma, lakhatás, családi konfliktus, magatartási probléma, családok átmeneti otthonában hajléktalanság, bántalmazás, családi konfliktus, életvezetési probléma. Formái: • Gyermekek Átmeneti Otthona gondozza az átmenetileg ellátás, felügyelet nélkül maradt, vagy elhelyezés hiányban maradó gyermeket. • Családok Átmeneti Otthona együttesen befogadja az otthontalanná vált gyermeket és szülőjét. • Helyettes szülői ellátás során a gyermeket saját otthonában gondozza: Gondozás ideje: 12 hónap, egyszer hosszabbítható 6 hónappal.

30. Gyermekotthoni ellátás Gyermekotthon feladata: • Otthont nyújtó ellátás (teljes körű ellátás, családgondozás, öf. előkészítés, utógondozás) biztosítása ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti/tartós nevelteknek .Utógondozói ellátás biztosítása a fiatal felnőtt részére szükség szerinti ellátással. Gyermekotthon típusai: • Befogadó otthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számára. • Gyermekotthon gondozza a nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátottak részére (48 férőhelyen). • Lakásotthon a nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátottak részére (12 férőhelyen). • Különleges gyermekotthon/lakásotthon – 3 év alattiak, továbbá tartósan beteg és/vagy fogyatékkal élő elhelyezésére. • Speciális gyermekotthon/lakásotthon – súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára. • Utógondozó otthona 18 év feletti utógondozói ellátott fiatal felnőttek részére.

31. Nevelőszülői ellátás Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki • a) a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, • b) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására A nevelőszülőnél történő elhelyezés elsőbbséget élvez az intézményes elhelyezési formákhoz. Agyermekek ellátásához nyújtott juttatások : a nevelési díj (nyugdíjminimum megfelelő %-a), a külön ellátmány éves összege – gyermekenként – nem lehet kevesebb az éves nevelési díj 25 %-nál, és a családi pótlék. Összesen legalább 57.850 Ft., vagy 73.175 Ft. • A nevelőszülők ellátási feladatukat nevelőszülői jogviszonyban, legalább öt nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat keretében végzik. • Nevelőszülői tanácsadó: tanácsot ad, egyben ellenőriz

32. Nevelőszülői jogviszony Nevelőszülő („hagyományos”) - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek ( fiatal felnőtt) együttes ellátását biztosíthatja. A tevékenységéért nevelőszülői díjat kap, melynek legalacsonyabb összege gyermekenként (fiatal felnőttenként) 13.000 Ft/hó/gyermek, fiatal felnőtt. Csak felkészítő tanfolyam kell, nem munkaviszony. Hivatásos nevelőszülő saját gyermekeit is beszámítva legalább 3, legfeljebb 7 gyermeket lát el. Nevelőszülő szakképzettség (OKJ) kell, munkaviszonynak számít, díjazás 135.000 Ft/hó A speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 3 gyermek ( fiatal felnőtt) ellátását biztosíthatja.

33. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat TEGYESZ főbb feladatai: Az ideiglenes elhelyezést követően, ill. nevelésbe vételi eljárás során a gondozási hely meghatározása érdekében a gyermek személyiség vizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény készítése – MGYSZB. Örökbefogadás előkészítése (öf. szülők: tanácsadás, képzés; alkalmasság vizsgálat, nyilvántartás; örökbe fogadhatóvá nyilvánítás kezdeményezése, öf. gyermekek nyilvántartása; illesztés, kötelező gondozási idő nyomon követése). Nevelőszülői hálózat működtetése. Gyámi, gondozói tanácsadás (gyám, gondozó feladatellátása segítése, ellenőrzése, a gyámhivatal rendszeres tájékoztatása). Eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózat működtetése. Külső férőhelyek biztosítása utógondozói ellátottak részére.

34. Gyámügyi igazgatás Jegyző gyámhatósági feladatokat (védelembe vétel, ideiglenes elhelyezés , apai elismerés) Városi gyámhivatalok (nevelésbe vétel, örökbefogadás, per indítás stb) Megyei Szociális és Gyámhivatalok (az elsőfokú gyámhatóságok szakmai irányítása és felügyelete, ellenőrzése, másodfokú döntések meghozatala, gyermekvédelmi intézmények működésének engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése,

35. Hatósági intézkedések Védelembe vétel (jegyző) (a gyermek a családban marad) • Szülői veszélyeztetés, alapellátással megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja • Szülő nem együttműködő • Gyermekjóléti szolg. családgondozóját kirendeli • Kötelezheti a szülőt (járassa óvodába, vigye eü. Szolgáltatóhoz, iskolapszichológusnál való megjelenésre, konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételére, gyereknek magatartási szabályokat állapíthat meg) • Szülői felügyeleti jogot nem érinti • Évente felülvizsgálat • Megszüntetés: nincs már rá szükség, v. gyereket ki kell emelni a családból, nagykorúvá válik

36. Hatósági intézkedések Ideiglenes hatályú elhelyezés • Felügyelet nélkül marad, vagy családja, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti • Beutaló: jegyző, gyámhivatal, rendőrség, ügyész, bíró • Hol: másik szülőnél, rokonnál, vagy nevelőszülőnél, gyermekotthonban • Szülő gondozási nevelési joga szünetel • Gyámhivatal dönt 30 napon belül • Megszüntetés, hazakerül, családba fogadják, örökbe fogadják • Átmeneti nevelésbe veszi • Pert indít szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt (ha megszünteti a bíróság tartós nevelésbe veszi)

37. Hatósági intézkedések Átmeneti nevelésbe vétel • Veszélyeztetés, ami alapellátással, védelembe vétellel nem szüntethető meg • Elhelyezés gyermekotthonban, v. nevelőszülőnél, • Szülő felügyeleti joga szünetel (kapcsolattartás!) • Gyám rendelés • Évente felülvizsgálat (3 éven aluli gyereknél félévente) • Megszüntetés: okok megszűnnek, örökbe fogadják, tartós nevelésbe veszik

38. Hatósági intézkedések Tartós nevelésbe vétel • Szülők felügyeleti jogát a bíróság megszüntette • Szülők meghaltak, • Ismeretlenek a szülők • Szülő ismeretlen személy javára történő örökbefogadáshoz hozzájárult • Elhelyezés gyermekotthonban, v. nevelőszülőnél, • Szülő felügyeleti joga nincs • Gyám rendelés • Évente felülvizsgálat (3 éven aluli gyereknél félévente) • Megszűnik: bíróság visszaállítja a sz.felügy jogot, örökbe fogadják, nagykorú lesz • Megszüntetés: nem fogadták örökbe és a szülő alkalmassá vált,,

39. Hatósági intézkedések Utógondozás • Tartalma: Szociális munka • Nevelésbe vétel megszüntetése után kk. esetében kötelező elrendelni, nagykorúnál, ha kéri, ill. ha ug. ellátásban részesül • Célja: családba visszailleszkedés segítése, ellenőrzése, ill. önálló élet megkezdésének segítése • Utógondozó: gyermekjóléti szolg. Családgondozója, vagy a szakellátás utógondozója Utógondozói ellátás • Nagykorúság után, ha indokolt (továbbtanul, szoc. Int. Elhelyezésre vár, létfenntartásáról gondoskodni nem tud) • Továbbra is ellátást kap (marad a nevelőszülőnél, gyermekotthonban, ug. Otthonban, vagy albérletben)

40. A családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV tv. 5. § A családtámogatási ellátások a következők: • a) családi pótlék • aa) nevelési ellátás (7. §), • ab) iskoláztatási támogatás (8. §); • b) gyermekgondozási támogatás • ba) gyermekgondozási segély (20.§), • bb) gyermeknevelési támogatás (23.§); • c) anyasági támogatás (29. §).

41. A családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV tv. • 6. § (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. • (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönthet.

42. A családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV tv • A tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő rendelkezések • 15. § Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva • a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, • b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.

43. Gyvt. 68/A§ (2) A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásáról. Eseti gondnok: (max 10 gyerek) • Hozzátartozó, isk. gyvéd. felelős, védőnő, családgondozó, polgármesteri hiv. ügyintézője • Munkadíj nincs, csak költségtérítés Felfüggesztés • Határozatlan időre • 3 havonként, és a tanév befejezése után felülvizsgálat

44. Kormányrendelet A felfüggesztett összeg • Családtámogatási folyószámlán gyűlik, vagy • Rgyk-s gyermek esetén havonta természetben kell nyújtani Felfüggesztés megszüntetése • Ha a gyermek nem hiányzott igazolatlanul • Tankötelezettsége megszűnt • A gyermeket nevelésbe vették, családba fogadták, javítóintézetbe került Megszüntetést követően az összegyűlt támogatást • Ha tankötelezettsége megszűnt egy összegben természetben • Ha intézménybe került, gyámhatósági fenntartásos betétbe, vagy egy összegben természetben • Egyéb esetben természetben annyi hónapon keresztül, amíg a felfüggesztés tartott • Mire költhető: ruha, tanszer, élelmiszer, gyógyszer, stb. közüzemi díj, lakáshitel

45. Gyermekvédelmi törvény • 68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője - a 68/A. § szerinti esetet kivéve - • a) ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és • b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és • c) alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, • a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig - a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. • (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb hat hónap időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

46. Gyermekvédelmi törvény • 68/B§ (4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.