Fenntartható használat

1. Fenntartható használat

2. A környezetről való gondoskodás történelme • Természetvédelem: szubjektív értékítélet alapján kiválasztott fajok, élőhelyek, természeti objektumok védelme • Környezetvédelem: A környezet jó minőségének megőrzése, a károsító folyamatok, károsodások megelőzése, felszámolása, a jó környezetállapot helyreállítása • Környezetgazdálkodás: a természeti erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodás, a maximális ökohatékonyság elérése • Fenntartható fejlődés: a környezet és fejlődés minden kérdésének integrálása, a jó döntéshozás által a környezeti és társadalmi problémák megelőzése

3. A természetvédelem gyakorlati eszközei 1. Természet megőrzés: a létfenntartó folyamatok kedvező környezeti feltételeinek megőrzése, a károsító folyamatok megelőzése • Az adott rendszer határain kívüli feladat • Eszköze a klasszikus környezetvédelem, vagy/és a környezetgazdálkodás • Fenntartható fejlődés: a környezet és fejlődés kérdéseinek integrálása

4. A természetvédelem gyakorlati eszközei 2.Védelem (konzerválás) • A kiszemelt állapot fenntartása • A változás a rendszer tulajdonsága, egyetlen állapot sem lemerevíthető • A fenntartás állandó beavatkozást igényel

5. A természetvédelem gyakorlati eszközei 3.Helyreállítás (rehabilitáció) • Sérült természetes rendszerek helyreállítása • A rendszer eredeti váza megvan • A terhelést, zavarást szüntetjük meg, a rendszer ezután újraépül • Nem igényel fenntartást

6. A természetvédelem gyakorlati eszközei • 4. Rekonstrukció (felújítás) • Elpusztított természetes rendszerek vázszerkezetének újraépítése, ahol a környezeti feltételek adottak

7. A természetvédelem gyakorlati eszközei 5. Létesítés (kreáció) • Mesterségesen létesített zöldfelületek, természetes elemek használatával • Fenntartást igényel

8. Amikor tönkretettük, ritkává tettük, védjük Védekezés saját magunkkal szemben, egyik szektor elrontja, másik kijavítja Egy adott helyzetet akarunk konzerválni a változással szemben A védelem állandó energia-befektetést igényel Anyagi forrásokat igényel, s megköveteli a forrásokat megtermelő rendszerek fenntartását Határvonalak közé szorítja a dinamikusan változó rendszereket Természetvédelem karrierje

9. A karrier állomásai • Egyedi tájértékek védelme • Fajvédelem • Élőhely-védelem

10. A természetvédelem fejlődése • Élőhely és Madárvédelmi Direktívák: A kedvező természetvédelmi állapot biztosítása (megőrzés), fenntartása (konzerváció), és helyreállítása (rehabilitáció) • Fajok esetében: népességük és természetes elterjedésük ne csökkenjen • Élőhely esetében: kiterjedés és fajösszetétel, biodiverzitás és stabilitás ne csökkenjen

11. Helyi környezet elszennyezése A helyi környezeti problémák „megoldása” – szennyvíz, hulladék, levegőszennyezés A jelentős helyi környezeti hatások áthárítása, szétszórása a tágabb környezetbe Erőforrások igénybe vétele máshol Jelentős hatások szétterhelése globálisan A „jelentéktelen” hatások összegződése Globális környezeti problémák Globális problémák helyi problémává válnak „a rájuk adott válasz” pozitív visszacsatolás az okhoz - probléma spirál Jól nő a GDP A környezetvédelem jó üzlet A környezetvédelem karrierje

12. Következmény • Az ökológiai tényezők globális változása. Egyetlen élőhely, faj sem képes kibújni alóla • Alkalmazkodási kényszer • Elkerülhetetlen változás klíma: hőmérséklet, csapadék, légmozgás Talaj, vízháztartás Élőhely Vegetáció Fajkészlet

13. A környezetvédelem gyakorlata • A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megőrzése • A környezet elemekből áll, pl. levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet • Az egyik elem megőrzése érdekében megterheljük a másikat

14. Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Energia Haszon Működési költség Építőanyagok bányászata és feldolgozása Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Növekedés

15. Környezetgazdálkodás • Maximális ökohatékonyság • A maximális ökohatékonyság mellett is megvalósítható a környezet túlterhelése: „a jóból is megárt a sok” • Az is fontos, hogy mit teszünk a hatékony módszerekkel (pl. energia)

16. A Fenntartható Fejlődés • Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést – biztosítani, hogy a jelen igényeit kielégítse anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját igényeik kielégítésére. (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága)

17. A fenntartható fejlődés három tartóoszlopa

18. A fenntartható fejlődés gyakorlata • A három pillér szétválasztása • „környezeti fenntarthatóság”: környezetvédelem, ökohatékonyság • Fenntartható gazdasági növekedés: a gazdasági növekedés szétválasztása a szállítás, az energiatermelés, hulladékkeletkezés, környezeti kibocsátások növekedésétől • Társadalmi kohézió: versenyképesség

19. Környezet: Valaminek, valakinek, valamiknek, valakiknek a szubjektív környezete, környezeti kapcsolati hálójának lazább, tágabb kiterjedése (nem operatív fogalom) Természet: a szubjektív környezetek befogadó rendszere, azok kapcsolati hálója Új megközelítések

20. Fenntartható fejlődés új megközelítése • A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül. (H. Daly) • Növekedés = nagyobbá válni. • Fejlődés = jobbá válni.

21. Az új paradigma • A fejlődés célja a fenntartható társadalom. • A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között. • A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

22. A három „tartóoszlop” kapcsolata társadalom gazdaság természet

23. Az elgondolás megértése • Miért kell fejlődni? • Mert alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez. • Mi a fejlettség mértéke? • A környezethez való sikeres alkalmazkodás.

24. Mit kell fenntartani? • Az ember időlegesen (amíg képes alkalmazkodni) fenn tudja tartani a társadalmat. • Az ember nem tudja fenntartani a rendszert, a rendszer tartja fenn az embert. • A fenntarthatóság nem örökre szól, mindennapi életünk része.

25. El lehet-e érni a fenntarthatóságot? • Nem! • A fenntartható fejlődés egy állandó folyamat. • Nem lehet elérni, mert minden változik.

26. Fogalmak A fenntartható társadalom egy „örök” cél, amely felé a fenntartható fejlődés folyamata vezet. A fenntartható fejlődés a környezethez való alkalmazkodás jobb minőségét alakító társadalmi folyamat A fenntarthatóság az emberi társadalom és környezet harmonikus állapota (belső és külső feltételek).

27. Mit kell tudnunk a rendszerekről? • Egyensúlyra törekednek, de nem egyensúlyiak • Alapvető tulajdonságuk a környezethez való állandó alkalmazkodás • A szerkezet és működés elválaszthatatlan, amiből a „struktúrában megvalósuló irányítás” következik • A struktúrában megvalósuló irányítás biztosítja a környezethez való alkalmazkodást • Nem adhatók össze részeik tulajdonságaiból

28. A fejlődést (evolúció) az alkalmazkodási kényszer mozgatja • A fejlődésnek konzervatív és progresszív oldalai vannak, a megőrzés és a fejlesztés

29. A természetes fejlődés evolúció szelekció “megőriz” mutáció “fejleszt” Környezet változása

30. Létezik-e egyáltalán fenntarthatóság? A szerkezetben megvalósuló irányítás Szabályozás “megőriz” Vezérlés “fejleszt” visszacsatolás

31. A problémák megoldása pozitív visszacsatolás • A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. • A klímaváltozás nagy viharokat, hőséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. • A nagy hőség miatt légkondicionálásra van szükség; • a szárazság miatt öntözésre; • az áradás miatt gátakra és újjáépítésre. • A megoldáshoz energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.

32. A társadalmi fejlődés helyes értelmezése • A társadalom sem bújhat ki a környezeti alkalmazkodás, s a rendszerek tulajdonságai alól • A társadalmi fejlődés megköveteli a megőrzés és fejlesztés egyensúlyát, a fejlesztés nem azonos a fejlődéssel • A korlátlan fejlesztésnek ugyanúgy vannak társadalmi, mi környezeti korlátjai

33. A problémák hálózati rendszert alkotnak, ok-okozati összefüggésekben állnak egymással Amíg az okok fennállnak, újratermelik az okozatokat A fenntartható fejlődés holisztikus megközelítése

34. A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel • A környezetvédelem eszköze a megelőzés, a csökkentés, a környezeti problémák elhárítása. Alapkérdése a „hogyan”. • A fenntartható fejlődés eszköze a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által.Alapkérdése a „mit” és a „miért”.

35. Nézőpontváltás • A környezet egy és oszthatatlan • A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. • Egyik minőségéhez sem lehet hozzányúlni a másik sérelme nélkül • Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra • Ezáltal rontjuk a környezet minőségét.

36. A környezetminőség megőrzése Egyszerre kell figyelembe venni: • Környezet állapot: mit bocsátunk ki, mivel szennyezzük a rendszert • Természeti erőforrások eltartó-képessége: mit és mennyit veszünk el a természettől • Térszerkezet: milyen mértékben hagyunk működési teret a természetes folyamatoknak

37. Környezet Fogyasztás Intézmények Termelés Bölcsesség Stratégia Tudás Értékek Kultúra Szemlélet Politika A környezetminőség ok-okozati hálója

38. Jelenlegi megközelítés Egyedi tájak Fajvédelem Élőhely-védelem Kívánatos jövő Élőhely-komplexek védelme Interakciók, életfenntartó folyamatok megőrzése (igazodás a természet rendjéhez, biogeokémiai ciklusok működésének biztosítása) A rendszeren kívülről érkező ható tényezők kezelése (termelés-fogyasztás szerkezete) A természetvédelem új megközelítése

39. Természetvédelmi területek környezetileg érzékeny területek – agrár-környezetvédelem Intenzív használat Örök kompenzációt igényel Beavatkozás nélküli területek Fenntartó gazdálkodás területei Területhasználati stratégiák

40. Mi a fenntartható használat? • „Fenntartható használat: a természeti erőforrások tartamos használata. Az emberiség alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szüksége van arra, hogy környezeti erőforrásait hasznosítsa. A hasznosítással párhuzamosan azonban, gondoskodni kell az erőforrások megőrzéséről is (az erőforrások egyidejű használata és megőrzése). A nem megújuló természeti erőforrások végesek, ezek fenntartható használata úgy biztosítható, ha használatuk közben kitermeljük azokat a szellemi és anyagi javakat, amelyek segítségével gondoskodhatunk helyettesítésükről. A megújuló természeti erőforrások fenntartható használata azt jelenti, hogy ezeket az erőforrásokat megújulásuk mértékéig használjuk fel.” Környezetvédelmi Lexikon

41. Mi a fenntartható használat? • „Természeti erőforrások: adott időpontban, illetve időszakban meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyek vagy teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől, vagy meglétük elválaszthatatlanul és döntő módon a természeti tényezők függvénye. Fizikai jellemzőik szerint elsődlegesen, mint ki nem meríthetők (nap, szél) és kimeríthetők (ásványi nyersanyagok, faállomány) csoportosíthatók. A kimeríthetők ugyancsak két csoportba sorolhatók, megújuló (erdő), és nem megújuló (kőolaj) erőforrások.” Környezetvédelmi Lexikon

42. Mi a fenntartható használat? • A fenntartható használatot nem lehet leszűkíteni a természeti erőforrások használatára, mert meglétük döntő módon a természeti tényezők függvénye. • A természeti erőforrások fenntartható használata nem nélkülözheti a környezeti rendszerek szerkezetének és működésének megőrzését, hiszen ezek biztosítják az erőforrások megújulását.

43. 1. A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűsége A használat során kell a megőrzésről gondoskodni, s nem utólagosan (természetvédelem) Használat – az egyén rövid távú szükséglete (ma) Megőrzés – a faj hosszú távú szükséglete (holnap) A tartamosság elvét biztosítja A fenntartó használat elvei

44. 2. A megelőzés és elővigyázatosság elve A legjobb problémamegoldás, a probléma létrejöttének megelőzése Ha nem ismerjük minden összefüggését a problémának, nem ok arra, hogy ne foglalkozzunk vele A fenntartó használat elvei

45. 3. Az alkalmazkodási formák megőrzése Az evolúció „legyártotta” azokat a formákat, amelyek a környezet változásához való alkalmazkodást biztosíthatják Az emberi társadalmak alkalmazkodása során is kialakultak a környezetileg harmonikus együttélési formák (szerves kultúra) A rövidtávon sikeres globális kultúra a saját belső feltételeihez, s nem a környezeti feltételekhez alkalmazkodik A fenntartó használat elvei

46. 4. A helyi erőforrások hasznosítása A helyben elérhető erőforrások fenntartó használata A mobilizáció lehetővé tette a helyi erőforrásoktól való látszólagos függetlenedést Formái: gyarmatosítás, tőke allokáció Kiteljesedése: globalizáció A fenntartó használat elvei

47. 5. Az ökológiai adottságoknak megfelelő hasznosítás A környezeti rendszerek átalakítása állandó fenntartást (energia-befektetést) követel Az átalakítás sematizálja az ismereteket (egyféle – többféle) csökkenti a termékek és az élővilág sokféleségét A fenntartó használat elvei

48. 6. A stabilitás és a sokféleség megőrzése Sok elem, sokféle szerveződés és kapcsolat, nagyobb stabilitás Gazdasági és társadalmi értelemben is igaz A kulturális változatosság a környezeti változatosság eredménye A sokféleség tökéletesebb alkalmazkodást tesz lehetővé A fenntartó használat elvei

49. Az ember nagy nettó produkciójú, pionír, monokultúrás rendszerekkel dolgozik, amelyért feláldozza a stabilitást Klimax rendszerek multifunkcionális használata megőrzi a sokféleséget és stabilitást Amit használunk azt megőrizzük Sokféleség - stabilitás

50. Biológiai sokféleség • A biológiai sokféleség a bioszféra immunrendszere, ha elszegényítjük, csökken a védekező képessége.