Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás

2. Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás 2009. Március 10.

3. 1. rész: Bevezetés

4. A kutatás háttere és célja • A Parking Szervező Fejlesztő Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros potenciált Budapesten és környékén, tehát hogy mennyi ember szeretne és/vagy lenne hajlandó kerékpározni. Fontos cél volt, hogy meghatározzuk ezt a potenciális célcsoportot szocio-demográfiájuk és utazási, közlekedési szokásaik alapján, továbbá megtaláljuk azokat az érveket, amelyek hatására rendszeresen kerékpárra ülnének és kerékpárt használnának mindennapos közlekedési eszközként. •  A kutatási folyamat keretén belül megvizsgáltuk a Public Bike „platform” fogadtatását és vonzerejét. •  A kutatás Budapestre és agglomerációjára terjedt ki. • A kutatási folyamat három modulból állt: • Kvantitatív reprezentatív lakossági felmérés az általános közlekedési szokásokról és a biciklizéssel összefüggő attitűdökről • Kvalitatív vizsgálat: a potenciális célcsoportok szokásainak és attitűdjének mélyebb megértése • a Public Bike koncepció részletes vizsgálata

5. A kvantitatív kutatási fázis célja • Az első kvantitatív kutatási fázis az alábbi kutatási kérdéseket helyezte fókuszba: • Közlekedési szokások vizsgálata • A közlekedési módok közötti választás döntési folyamatai • Kerékpározástól visszatartó erők • A kerékpározással összefüggő infrastruktúra javításával, kommunikációval, forgalmi változásokkal, stb. milyen attitűdváltást lehet elérni - milyen üzenetekre fogékony a célcsoport • A Public Bike „platform” fogadtatása

6. Módszertan • Otthoni kérdezés • Budapesten és a környező agglomerációs településeken 15-65 évesekről reprezentatív minta • Minta elemszám: 500 fő • Terepmunka időpontja: 2009. január 30 - február 8.

7. 2. rész: A célcsoport szegmentálása

8. A szegmentálás folyamata • A szegmentálás a kvantitatív reprezentatív lakossági felmérés eredményei alapján készült • A szegmentálás alapja a válaszadók a kerékpározáshoz való viszonya, attitűdje, amit 19 állítással fedtünk le a következő dimenziókban: • Kerékpározással kapcsolatos nyitottság / zártság, elfogadás / elutasítás • Kerékpározás egyéni élethelyzetbe való illeszthetősége • Kerékpározás megítélése (célszerűség, használhatóság, ár, stb.) • Klaszteranalízissel három önmagukban homogén, viszont egymástól jól elkülönülő csoport megkülönböztetése tűnt célszerűnek

9. 3 karakteresen elkülönülő csoportot alkottunk a kerékpározással szembeni attitűd alapján

10. Kerékpározással szembeni attitűd Szabadidős Elutasító Nyitott fontosság negatív értékek: az átlagosnál kevésbé ért egyet, pozitív értékek: az átlagosnál jobban egyetért

11. A kerékpározástól visszatartó legfontosabb erők az egyes csoportokban – átlagnál fontosabbak

12. Mi jelenti a visszatartó erőta kerékpározástól az első csoport számára? Egyáltalán nem átlag Jelentősen A teljes minta sorrendjében

13. Mi jelenti a visszatartó erőta kerékpározástól a második csoport számára? Egyáltalán nem átlag Jelentősen A teljes minta sorrendjében

14. Mi jelenti a visszatartó erőta kerékpározástól a harmadik csoport számára? Egyáltalán nem átlag Jelentősen A teljes minta sorrendjében

15. A kerékpározás gyakoriságát leginkább befolyásoló tényezők az egyes csoportokban – átlagnál fontosabbak

16. Mi befolyásolná az első csoport kerékpározási gyakoriságát? Egyáltalán nem Csak abban az esetben.. A teljes minta sorrendjében átlag

17. Mi befolyásolná a második csoport kerékpározási gyakoriságát? Egyáltalán nem Csak abban az esetben.. A teljes minta sorrendjében átlag

18. Mi befolyásolná a harmadik csoport kerékpározási gyakoriságát? Egyáltalán nem Csak abban az esetben.. A teljes minta sorrendjében átlag

19. Demográfiai profil

20. A közösségi kerékpár szolgáltatás igénybevételi hajlandósága a három szegmensben

21. 21 Hová megy kerékpárral?

22. Kerékpárral való ellátottság és a működőképes kerékpárok aránya 22

23. Az első csoport jellemzői • A kerékpározással kapcsolatos attitűdjeiket leginkább a következők jellemzik: • Fiataloknak való • Kerékpárral közlekedni nem kényelmes • Kollegáim, ismerőseim furcsállnák ha kerékpárral közlekednék • A kerékpáros infrastruktúra állapota mellett a rossz levegő és az időjárás jelenti a legfontosabb visszatartó erőt ebben a csoportban • Különféle demográfiai jellemzőiket tekintve: • A másik két szegmenssel összehasonlítva magasabb köztük a gazdaságilag aktívak és a magasabb jövedelműek aránya • A közösségi kerékpár koncepcióval elutasítóak

24. A második csoport jellemzői • A kerékpározással kapcsolatos attitűdjeiket leginkább a következők jellemzik: • Szívesen kerékpározom • Elképzelhetőnek tartom, hogy kerékpárral közlekedjek • A kerékpár a mindennapos közlekedésre is alkalmas • A kerékpáros infrastruktúra állapota és a levegő szennyezettsége mellett az autósok viselkedése és a biciklilopástól való félelem jelenti a legfontosabb visszatartó erőt ebben a csoportban • A jobb levegő és a biztonságosabbnak vélt kerékpáros utak mellett a biciklitárolók megléte ösztönözné leginkább ezt a csoportot gyakoribb kerékpározásra • Különféle demográfiai jellemzőiket tekintve: • Magasabb köztük az egyedülállóak a gazdasági aktivitásuk tekintetében tanulók vagy munkanélküliek, valamint a közepes jövedelműek aránya • A közösségi kerékpár koncepció iránt nyitottak, közel felük igénybe venné

25. A harmadik csoport jellemzői • A kerékpározással kapcsolatos attitűdjeiket leginkább a következők jellemzik: • Aki kerékpárral közlekedik nagyon sportos • Kerékpározni trendi, divatos dolog • Különféle demográfiai jellemzőiket tekintve: • Magasabb köztük az egyedülállóak, a tanulók, a közepes jövedelműek valamint az érettségizettek aránya • A közösségi kerékpár koncepció iránt meglehetősen nyitottak, kb. 1/3-uk igénybe venné

26. A kvalitatív kutatásra és a potenciál becslésre kiválasztott szegmens • A megbízóval egyeztetve a kvalitatív kutatási szakaszban és a potenciál becslés során a • a kerékpározásra nyitott szegmens kerül vizsgálatra.

27. 3. RÉSZ: KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK

28. Közlekedési szokások • A különböző úticélok közül legnagyobb rendszerességgel munkába és üzletbe, boltba indulnak a megkérdezettek, tehát ez a két útvonal játssza a döntő szerepet a helyváltoztatások közül • Jellegükből adódóan van különbség az útvonalak között a közlekedési módot illetően: • Bizonyos úticélok (pl. ismerős látogatása, szórakozás) megközelítése vegyesen történik gyalog, BKV-al, autóval, az utazások jelentős részét kitevő munkahelyre nagyobb arányban jutnak el BKV-val mint személyautóval • Vannak olyan szolgáltatások, intézmények viszont ahol még mindig tipikus, hogy a földrajzilag a lakóhelyhez közel esőt választják (pl. üzlet, általános iskola, bizonyos egészségügyi intézmények) itt nagyobb szerepet kap a gyalogos közlekedés • Elválik a többitől az iskolába jutás: BKV járműveken jutnak el az oda járók, kísérőként nagyrészt viszont gyalog, de az autónak is jelentékeny szerep jut a szállításban • Úticéltól függetlenül a kerékpárnak a közlekedésben marginális szerep jut, bár az autó mellett a leginkább preferált, „vágyott” közlekedési eszköz, amit bevallásuk szerint többet használnának a Budapesten és az agglomerációban élők

29. Utazási gyakoriság az adott úticélokhoz Bázis: teljes minta (N=501)

30. Közlekedés módja- utazási célok összesen Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: teljes minta

31. Közlekedés módja- Munkahely Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik munkahelyre járnak (N=311)

32. Közlekedés módja- Iskola - oda jár Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik iskoláb járnak (N=41)alacsony elemszám!

33. Közlekedés módja- Iskola - kísérőként Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik iskolába kisérőként járnak (N=83)

34. Közlekedés módja- Vendéglátóhely Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik vendéglátóhelyre járnak (N=240)

35. Közlekedés módja- Üzlet, bolt Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik üzletbe, boltba járnak (N=478)

36. Közlekedés módja- Egészségügyi intézmény Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik egészségügyi intézménybe járnak (N=440)

37. Közlekedés módja- Szórakozás, szabadidő eltöltés helye Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik szórakozni járnak (N=345)

38. Közlekedés módja- Rokon, barát, ismerős lakóhelye Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik ismerősök lakóhelyére járnak (N=467)

39. Közlekedés módja- Ügyintézés helye Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik ügyintézés helyére járnak (N=424)

40. Közlekedés módja- Egyéb helyek Közlekedés módja Tetszés Index* *A „többet-” , ill. a „kevesebbet használná” kérdésekre adott válaszok különbsége Bázis: akik egyéb helyekre járnak (N=93)

41. 4. RÉSZ: KÖZLEKEDÉSI MÓDOK MEGÍTÉLÉSE

42. Közlekedési módok megítélése • A különböző közlekedési módok közüli választáskor: • az utazási idő (és annak összes dimenziója: mennyit kell várni, kiszámítható legyen a menetidő, az utazás hossza) és a • kényelem a legfontosabb szempont • Ezeknek a szempontoknak részben az autóval való közlekedés felel meg a legjobban - a kényelmeség szempontjából, ugyanakkor a BKV járművekhez inkább kötik a gyorsaságot • A különböző közlekedési módok között a kerékpárhoz: • Az egészséges, sportos, stresszoldó • olcsó és a • kisebb távolságok megtételére - jellemzőket kötik

43. 43 Utazási mód megválasztásánál figyelembe vett szempontok - spontán - Bázis: teljes minta

44. Utazási mód megválasztásánál figyelembe vett szempontok fontossága Egyáltalán nem fontos (1) Nagyon fontos (5) átlag Fontosság átlagainak sorrendjében Bázis: teljes minta (N=501)

45. Utazási mód megválasztásánál figyelembe vett szempontok fontossága A piros szín szignifikáns különbséget jelöl az átlagok között Egyáltalán nem fontos(1) Nagyon fontos (5) Bázis: teljes minta (N=501), Kerékpározásra nyitottak (n=198)

46. Korrespondencia térkép – Közlekedési módok imázsa 18% 42% Bázis: teljes minta (N=501)

47. Korrespondencia térkép – Közlekedési módok imázsa 18% 44% Bázis: kerékpározásra nyitottak (N=198)

48. Közlekedési módok imázsa I. A piros szín szignifikáns különbséget jelöl az eloszlások között Bázis: teljes minta (N=501)

49. Közlekedési módok imázsa II. A piros szín szignifikáns különbséget jelöl az eloszlások között Bázis: teljes minta (N=501)

50. Közlekedési módok imázsa III. A piros szín szignifikáns különbséget jelöl az eloszlások között Bázis: teljes minta (N=501)